Múltkor, amikor éhesen elképzeltem, mit kívánnék a jótündértől, ezek jutottak eszembe. Csoki, ropi, cigirágó. Valaki óvodás lakik énbennem.
hétfő, december 16, 2013
hétfő, november 18, 2013
Radnóti - Majális
Majális
.
A hangraforgó zeng a fű között,
s hördül, liheg, akár egy üldözött,
de üldözők helyett a lányok
kerítik, mint tüzes virágok.
Egy lányka térdre hull, lemezt cserél,
a háta barna, lába még fehér,
a rossz zenén kis lelke fellebeg
s oly szürke, mint ott fönt a fellegek.
Fiúk guggolnak és parázslanak,
az ajkukon ügyetlen szép szavak,
duzzasztja testük sok kicsiny siker
s nyugodtan ölnek, majd ha ölni kell.
Lehetnének talán még emberek,
hisz megvan bennük is, csak szendereg
az emberséghez méltó értelem.
Mondjátok hát, hogy nem reménytelen.
Nem tudom, nem tudom, nem hiszem.Sajnos szerintem reménytelen.
Szóval ezen rágódom, és közben zakatol a fejemben ez a dal. Igen, dal, merthogy ezt énekeltük annó sokszor. Merthogy én még akkor jártam a Madáchba, amikor a gólyatáborban a Gabó meg az Akácz voltak az istencsászár menő csávók, akik gitárral a kezükben énekeltek az esti tábortűznél vagy a kulcsosházban. Például megzenésített verseket. Egyik kedvencem a Harmatocska, meg ez a Radnóti vers, ami után mindig az Elkártyáztam a gyönge szívem jött, most is beleborzongok, ha hallom. Nagy nehezen rátaláltam arra a verzióra, ami a fejemben zakatol.
péntek, október 25, 2013
Orwelli
Prommpromm, proromm, élnedhalnod, promm… Üd-vö-zöl-jük-a Köz-gép-zéer-té dol-go-zó-it!!!!
- Jenő! Gyere már! Vedd fel a Pistikét a nyakadba! Mi jövünk!
- Ne izélj már, Matild! Itt mindenki közgépes… az egész országban mindenki közgépes, közmunkás vagy trafikos… a trafikosok már elvonultak a Dísztribün előtt, a közmunkások pedig a Keleti Nyitás keretében Kínában uránt bányásznak…
- De Jenő, nézd, ott a főnököd is! A Lopinger tömbfelügyelő nertárs a Hivatalból!
- Alázatos szolgája, Lopinger nertárs! Milyen ruganyos, harcias léptekkel tetszik menetelni!
- Á, jó napot… öö...ö… kedves Béla. Ép nemzettestben ép magyarlélek! Én a Norbi nertárs-féle „Napra-HarcraKész” nemzetegészségi zérókalóriás koszton élek… azért vagyok ilyen fitt. Pedig ez, nem fogja elhinni, a 25. Békemenetem!
- Jaj, tudom én, hogy a Lopinger nertársnak régi párttagnak tetszik lenni… még a Dicsőséges Fülkeforradalom előtti időkből…
- Nana… öö...ö… Ödön, nana! Azért ne öregítsen! Akkoriban én még csak afféle ifjúpolgár voltam a Harcunk mezején… Fidelitas, Jobbik, HÖOK… voltak, tudja, grádicsok. Először kifutófiú voltam egy Nemzeti Dohányboltban... aztán tűzifát hordtam a bajai választáson... azok voltak a daliás idők... az első megvert újságírók... az első megdobált erkölcstelen tanárok... ha még egyszer fiatal lehetnék...
- Ugyan, a Lopinger nertárs lélekben fiatalabb, mint bármelyikünk... apropó, engedje meg, hogy bemutassam alaptörvényes hitvestársamat! Ergya Jenőn.. izé… bélaödönné nertársnő – Lopinger Ármin nertárs… ez pedig a mi szemünk fénye, a kis emberi erőforrás, Pistike!
- Á! A jövő nemzedéke, ugye? Milyen szép név! Pista… neki már igazán jó lesz! Kérsz lufit, kis nertárs?
- Uáááá!!!! Nem narancssárgát!!!! Pirosat akarok!!!! Vagy kéket!!!!! Uááá!!!! Félek a bácsitól!!!!
- Pistike!!!!??? Elnézést, Lopinger nertárs, nem is tudom, mi ütött ebbe a gyerekbe… hová legyek... jaj...
- Ugyan már, semmiség, kedves… á, igen: kedves Jenő. Már pontosan emlékszem. Ne izgassa fel magát. Ilyenek a gyerekek: ami a szívükön... meg amit otthon hallanak, ugye... Holnap azért reggel nézzen be majd az irodámba… kisztihand, kedves Jenőné, nagyon örültem… szervusz, Pistike, aztán nagyra nőjél!
Tromotrommparamm-pamm!!! Zúgazanégy… porlikmintaszikla-a-a-a-a… Üd-vö-zöl-jük-az Esz Fer-renc Pán-cél-los TEK-hadosz-tály harco-sait!!!! Bé-ke! Bé-ke! Fegyverbe a békéért!!!!
- Jenőkém. Most mi lesz velünk?
- Nem tudom, Matild. A tűzifajegyek a Hajrá magyarok! borítójában vannak, és Az Alaptörvény Jubileumi 1956. Kiegészítésében eldugtam háromhavi rezsicsökkentő bónuszt, azt a CBA-ban beválthatod melaszra. Az ünneplő Narancsvörös Október öltönyömet add oda a Krehácsnak a földszintről, az ad érte három karton Lukasenka Light cigarettát, kevesebbért ne add, és ne hagyd, hogy tapogasson az a disznó... a cigit eladod a Keleti Fény Pályaudvar alatt, az egykori metrómegállóban, ahol most a Nemzeti Burgonyaverem működik… csak euróért add, ne fülkeforintért… az euróval elmész a Lopinger nertárs unokaöccséhez… itt a címe… ő húsz százalék jutalékért a pártkönyvével vásárol nektek a Nemzeti Mindenboltban szójaparizert, ezt-azt… boldogulni fogtok. Erősnek kell most lenned!
- És te, Jenő? Veled mi lesz?
- Azt mondják, nem is olyan rossz hely az a Kína. Talán tudok küldeni nektek valahogy egy kis fusi uránt télire… hogy melegedjetek… de most elég… nézd, ott, a tribünön… ott van Ő! Tartsd gyorsan a magasba Pistikét!!!!! Lengesd a zászlót!!!!! Vik-tor!!!! Vik-tor!!!! Ó, istenem, te is látod??!!!! Errefelé nézett...!!!!
szerda, október 23, 2013
szabad vagyok, mint a madár
kivittem őket a reptérre, Hanni pityergett, Lizi lelkesen integetett és mondta, hogy szia, de nem hatódott meg, én meg itthon bőgtem el magam, mikor elpakoltam a reggeli maradékát meg az összevissza kiscipőket, ruhákat.
aztán összeszedtem magam és tanultam eleget, vagyis még nem eleget, de sokat. meg bementem a városba, ebédeltem egy kakukkfüves sütőtöklevest (akkor olvastam az újságban a zwarte pietekről), vettem gyümölcsöt meg sajtot a piacon (sajna a pink lady kicsit minta meg lenne fagyva, de hogy hol meg mikor fagyott meg, nem értem. sebaj, a török datolyája finom, majd azt rágcsálom.)
holnap reggel vizsga, aztán megyek az ikeába ebédelni meg evőeszközt venni, aztán este woody allan filmet terveztem be, aztán péntektől hétfőig tanulás, kedden vizsga. közben vasárnap lesz anyagvásár a piacon, azt hiszem azt nem hagyom ki.
de fura, hogy nem kell menni a kölkökért.
és de fura, hogy nincs kire fogni, hogy nem tanulok.
gép becsuk, könyv jegyzetel.
igenis.
Zwarte Piet
12. perctől Gerda azt meséli el ebben a részben, miért is nem vicces neki a Mikulás-időszak, és hogy miért is van most ez az egész Zwarte Piet mizéria.
Ja, és a reakciókat tessék megnézni ezen az oldalon. Méghogy nincs rasszizmus Hollandiában. A beszélgetés alatt a srác, akit két éve lecsuktak azért, lefotózták őket a Zwarte Piet is racism pólóban, tök értelmesen és tök higgadtan, nyugodtan mesélte el azt, hogy miért csinálja ezt az egészet, erre a kommentekben lenégerezik, és hazaküldik.Gratulálok.
kedd, október 22, 2013
Első visszajelzés: pozitív
Hi Eva,
Thanks for the article, I enjoyed it.
Best regards,
Wietse
hétfő, október 21, 2013
ellenállás
Szóval van ez a Kommunikációs tudomány kurzus, aminek a keretén belül el kell olvasnunk és be kell vágnunk egy könyvet, a humán kommunikációs elméletekről szól, mindezt otthon, házi feladatként, miközben Jeroon, egy fiatal, eredetileg nyelvész, de most éppen egy jól menő kommunikációs tanácsadó cégnél dolgozó srác betanít minket a gyakorlati munkába. Ő általában útépítési projektek kommunikációs tanácsadója, és egy most aktuális, tervezési fázisban lévő projektet adott nekük kidolgozni. A kurzus során az N345-ös út, ami a legnagyobb autópálya-csatlakozás nélküli holland várost, Zutphent köti össze Apelndoornnal,kerülőútjának a sztoriját kellett kibogozni.
Az első feladat az volt, hogy járjunk utána, hol van ebben a szituban a bibi. Bújtuk a netet, és azt találtuk, hogy a kerülőút Zutphen melletti kis falucskát, de Hovent kerülné ki, hogy tehermentesítse, meg hogy gyosrabban lehessen az úton haladni.Csakhogy a két alternatív útvonal közül pont azt, ami nagyon de nagyon közel menne a kis falu déli részén lakókhoz, na azt fogadta el a megyei közgyűlés. A déli részen lakók amúgy eléggé szopóágon vannak már egy jóideje. Az a rész egy újépítésű negyed, amiben hiperszuper télen-fűt-nyáron-hűt fűtést vezettek be, mindegyik házba, de sajna ez a hiperszuper rendszer télen nem fűt eléggé. Már tíz éve. Valami turbina miatt. A lakóknak tele van a tökük a szomszéd város vezetésével, merthogy oda tartoznak közterületileg, és ez az útépítés, ami pont a zöldterületnek és legelős kilátásos ökoházuknak igencsak betenne. Tényleg nagyon közel menne hozzájuk, kurva nagy lenne a hang- meg légszennyezés, de a másik alternatíva ellen szólt, hogy az régészeti és vízügyi szempontok miatt kevésbé előnyös.
Na hát adott a szitu, hogy már megvan a döntés, a helyi lakosok utálják a döntés eredményét, mert már eleve tele volt a tökük, viszont az útépítés a tervezés fázisba lépett, vagyis nincs vitának helye, és a megrendelő kommunikációs projektet rendel, amiben ezt a kommunikációs problémát valahogy kezelni kell.
Kommunikációs célokat kellett megfogalmaznunk, stratégiát gyártani, célcsoportra specifikusan kitalálni, hogy milyen kommunikációs eszközökkel mit szeretnénk elérni, és ezt milyen elméleti háttérrel támasztanánk alá.
Piszoknagy meló volt ez, ma délben kellett leadni a végleges tervet, budzsével meg időbeosztással, mindennel.
És akkor jött ez a levél, hogy:
Szzóval most az van, hogy a falucska déli részén lakók tiltakoznak a döntés ellen, és a szomszéd város, ahova közigazgatásilag tartoznak, támogatja őket ebben a döntésükben.
Ez aztán a kommunikációs patthelyzet, magyarán szívás. Ebből aztán semmi gyerekeknek szervezett Tervezzünk tárgyakat délután sem segít, de talán egy deliberalizáló gyűlés sem, mert testületileg nem jönnek rá el.
Csütörtökön vizsga, addig ki kéne találni, ilyenkor mi a teendő.
kezdődik a vizsgaidőszak
- ma délben volt egy leadásom, a kommunikációs tudomány kurzusra kellett írnunk hárman együtt egy 15 plusz oldalas kommunikációs tervet egy kerülőút építésnél fellépő kommunikációs probléma megoldására. Pénteken meg szombaton dolgoztam rajta, kész van, Joreen kinyomtatta, leadta. Huhh.
- holnap reggel kilenckor van a leadási határideje a tudományos újságírás kurzusra az exoskeletonos feature article-nek, a hozzátartozó logbook-nak, és egy opinion article-nek, amit két, darabonként harminc oldalas, kutatókról és újságírókról, valamint a biotechnológia és a nanotechnológia média-lefedettségéről szóló cikk alapján kellett megírni. Mindegyik megvan, hétvégén hatszor átírtam őket, pasim a cégnél ma nyomtatja őket, holnap reggel leadom. Huhh.
- holnap délután ötkor van a leadási határideje a tudományos kommunikáció kurzusra írandó portfóliónak, amibe a kiselőadásunk, annak előkészületei, véleményezése, a csoportra gyakorolt hatásán kívül a huszonhat elolvasott cikk összefoglalójának kell benne lennie, a cikkek alapján feltett kérdéseknek és annak, hogy milyen hatással volt rám a kurzus. Ezek megvolnának, éppen a negyvenharmadik oldalt taposom, de még hátravan az az opinion article, amihez az etika témakört választottam, azon belül is az őssejtek és humán embrió eredetű sejtvonalak etikája témát. Vagyis konkrétan azt, hogy miért etikusabb egy állati sejtvonallal dolgozni, mint egy emberivel. Igazából még nem kristálytiszta, hogy mik is az érveim pro és kontra. Az egyik múltheti cikkben volt egy jó duma Dawkinsról, hogy igazából ő csak elmérgesíti a helyzetet azzal, hogy sok vitát isten vs kutatók szintre viszi, jó lenne berakni, de mindjárt hat óra, és menni kell a csajokért.
- csütörtökön szóbeli a kommunikációs tudományból.
- kedden írásbeli vizsga a tudományos kommunikációból.
szombat, október 19, 2013
hétfő, október 07, 2013
Ez a csaj sosem volt egy észkombájn, de ez a mostani levele eddig a csúcs.
Írtam annak a csajnak, aki intézi a dolgokat, de ő most szabon van, ezért Janine a megbízott bölcsis helyettes. Ezt írtam:
Beste Janine,
Zet beide meisjes als je blieft terug voor Maandag en Diesdag.
Dank je wel!
Met vriendelijke groeten,
Eva
Erre ezt válaszolta. Súgok, a megszólítást figyeld.
Beste Liza,
Dank voor je mailtje! Ik weet ook niet waar het mis is gegaan. Rianne vult de standaard lijst aan en van haar heb ik deze lijst ontvangen en opgehangen.
Ik zal de lijst bij deze wijzigen.
Vriendelijke groet,
Janine B
vasárnap, október 06, 2013
túra
Ma sikerült egy röpke 5 km-es, másfél órásra tippelt túrát 5, azaz öt óra alatt abszolválnunk. Ebben mondjuk benne volt egy ebédszünet, jó pár fára mászás, fán mászás, gombanézés, gombakeresés, makk-keresés, elveszett makk után kesergés, kitört gombatönk megszerelése, egy piszokmagas kilátótorony megmászása (ami a harmadik nekifutásra sikerült Hannának, addig nem mert felmenni), ugragubrálva mások után szaladás, majd anya szólítása után vihogva még gyorsabb szaladás (ezt Liza művelte nagy huncutul), Borossék várása, megtalálása, kutyák simogatása, elesés, sírás (ha nem az elesett gyerek tette ezt meg, akkor egy másik biztosan) és még egy csomó minden más.
Sosó közben elment futni, úgyhogy mire mindannyian a toronyhoz értünk, ami amúgy a túra második állomása volt a tízből, addigra ő lefutott ötven percet és vagy kilenc kilométert.Csöppet más dimenzió kisgyerekekkel kirándulni.
vasárnap, szeptember 29, 2013
Food desgin
A péntek délelőtti exoszkeleton interjú miatt sajna lekéstem a rotterdami Discovery Festival délutáni minikonferenciájának első előadását, ami a Food Designról szólt, és Martin Hablesreiter, a fenti Honey & Bunny duó férfitagja, egy food designra specializálódott extravagáns művészattitűdös bécsi építész tartott. A többi három előadás érdekes volt, de inkább földhözragadt, táplálkozástudomány volt a téma.
Az előadások után körbevezettek minket a Biodesign és a Future of Food kiállításokon, ami igazán izgis volt. Valami fura módon azt hiszik az emberek, hogy a jövőben mindenki 3d printerrel fog főzni, az egyik csaj például hernyólárvákból készített lisztet, és azt nyomta a printerbe, persze mindenféle fűszerrel, és abból nyomtatott sütiket. A Biodesign kiállításon meg William Myers, maga a BioDesign című könyv írója, a kiállítás fő kitalálója vezetett minket körbe, az is hihetetlen jó volt.
Utána Joreennal befizettünk a Future Food House-ban szervezett vacsorára, amit úgy hirdettek meg, hogy vigyázzunk, mert ahol tudnak, átvernek.
Hát, azt kell mondanom, hogy megadurva élmény volt, és nagyon nagy kár lett volna kihagyni. Először is egy park közepén levő üvegház volt a Future Food House, amiben szintén volt kiállítás is, például Fake Meat, meg Meat ice, furábbnál furább dolgok. Aztán meg mellém ült le Martin, Honey vagy Bunny személyesen. Irtó vicces egy figura, és mivel bécsi, egy rakás magyar élménye volt, szóval a sok hollanddal körbevéve néha összekacsintva röhögtünk össze, miközben azt ecseteltük a helyieknek, hogy mennyire jó dolog a csirkenyak, a zúza vagy akár a kakashere. A kaja meg fantasztikusan érdekes volt, sokat kellett kóstolgatni és találgatni, hogy mi micsoda valójában. A céklakrémmel rétegzett sárgarépa például paszternákkrémes paszternák volt, csak trükkösen beszínezve. A leves karalábéból és krumpliból volt, pedig én karfiolra esküdtem, de ott azzal trükköztek, hogy műanyag Pasteur-pipettában hoztak ötféle aromát, amit a levesbe kellett csepegtetni, és megmondani, hogy mik azok. Volt kávé, levendula, narancs, kakukkfű, és egy, amit elfelejtettem. Aztán volt sült disznó, hozzá krumplipüré, meg karfiolmousse, de hogy mégse legyen annyira egyszerű a dolog, zöldségzselé kockákat kaptunk hozzá, amit találgatni lehetett, hogy miből van, meg gombalevesből készült habot. A desszert előtt kaptunk egy kistányérban barna port meg egy pici szívószálat, na ez aztán felemás érzés volt, másnap egész nap kakaós taknyot fújtam. A desszert pedig nagyon mókás volt ám, az asztaltársaink nagy része sikoltozott a meglepetéstől, és nem hitte el hogy ilyen létezik - robbanós cukrot szórtak a jégkrémre. Csudajó vízitúrás élmény volt :)
Mindezeken felül megismerkedtem egy elvakult ketogénes jézusfejű csávóval, aki azt mesélte, hogy zsírt eszik hússal, szénhidrátot egy falatot sem, már két éve, miközben nyomta be arcba a krumplipürét.
Aztán egy jó órás késéssel megérkeztünk a Discovery Festivalra, ami egy csöppet nem volt annyira nagy szám, mint akármelyik az előtte levő programok közül, és mivel bevállaltuk, hogy kérdőívezünk, nem is élveztük a nem annyira nagy szám programokat sem. De az a vacsi, az csodajó volt!
szerda, szeptember 18, 2013
news article
De most előbb irány Hanna sulija, szülői lesz - jaj, azt nem is mondtam, hogy hétfőn osztálykirándulás lesz Olmenhorstba, az almáskertbe, és én felajánlkoztam sofőrnek. Remélem jó lesz!
Ezer éve
kedd, augusztus 20, 2013
a nyár
Itt voltak Krisztiék meg Juláék, bár akkor még Hanninak suli volt. Aztán három hetet voltunk Magyarországon, ebből három napot a Balcsin anyósomékkal a Jula által ajánlott MTA-üdülőben, ami szuper volt. Saját vízparttal, aminek szuper árnyékos és gyerekbarát része is volt, ingyen székekkel és nyugágyakkal, sőt mindenféle extrával (homokozójáték, kismotor, gumicsónak). Hanni összehaverkodott egy vele egyidős kislánnyal, Bettivel, akinek volt még egy nagy rakás felfújható cucca, és ők ketten (meg általában a két apuka) a vízben töltött;k a napot :) Mivel Lizinek nem jött annyira be a csúszdás stég, amiről a hasig érő vízbe kellett bemenni, ő inkább a parton tanyázott.
Aztán voltunk a Tisza-tavon, a poroszlói kempingben a biorobotokkal, ami nagyon nagyon szuper volt, csúcsidőben 15 gyerek zsibongott ott. Strandoltunk, fagyiztunk, hamburgereztünk, palacsintáztunk, bejártunk az ökocentrumot, ami egy tök jó móka volt, a nagyobbak vízibicikliztek meg kenuztak, a kicsik meg próbáltak ellenállni konok szüleiknek, akik a hülye délutáni alvással szekálták folyton őket. Sajna a szomszédban egy gyerektábor volt, és este fél kilenckor rákezdtek a hangos zenei programjaikra, ami a karaokéban csúcsosodott ki - azon az estén úgy jöttem ki a sátorból altatás után, hogy a többiek tátott szájjal hökkentek meg rajtam, ahogy a fogam között azt sziszegtem, hogy egyesével folytom őket bele másnap a Tisza-tóba. Jó, így utólag nekem is vicces, hogy Lizi a sátor közepén ülve pattog, és énekeli a repül a bálnát, de akkor, ott, fél tízkor ... nem nevettem, na.
Ha már nem nevetés, ki ne hagyjam a legkínosabb momentumot! Amikor anyu lehozta Hannit is a fodrászhoz hajvágásra, a fodrászlány tetűt talált a hajában - szegény délután négykor bezárta a boltot, mert nem maradt tiszta fodrászköpenye, meg törölközője sem (Hanni feneke alá pakolta a tisztákat, de a tetű után mentek fertőtlenítésre).
Aztán voltunk a Rozáliában, ahol Hanni Lucánál aludt, meg voltunk Veresen is, ahol strandoltunk sokat, annyit, hogy Lizi egészen megszerette a vizet. Sőt tartottunk Veresen egy Hanna-anya napot, míg Sosó Lizivel a Rozáliában tengett lengett, és aztán másnap meg leléptünk a Szigetre Quimby-re. Aztán anyuból egy csöppet sok lett, de akkor mentünk vissza a Rozáliába. Veráék kijöttek egyik este gyerekestül, Mátéékkal állatkerteztünk egy jót, aztán voltunk kettesben moziban is, és találkoztam Julival meg Vivivel is, meg négyesben kihajóztunk a Margitszigetre bringó-hintózni, szóval volt itt pörgés rendesen.
Alapvetően tök jó volt a nyár, de valahogy mégis maradt bennem valami kielégületlenség - nem tudom elmondani, de talán egy jó beszélgetés, vagy egy izgis új hely hiányzott belőle, nem tudom. De jövőre megyünk máshova (is) nyaralni, az tuti.:)
csütörtök, július 11, 2013
úszik, mint szar a vízben
Persze a legjobb móka a vizes padlón csúszkáló két vizes gyerek mellett kihalászni a szardarabokat a vízből, majd kihipózni a kádat, hogy vissza tudjanak menni az újabb adag melegvízbe, úgyhogy rögtön hívtam
A nagy Gatsby
Ezer éve mér, hogy láttam, de még nem írtam róla. Hihetetlen a látványvilága, eszementül a székbe döngöli az embert, a partik lenyűgözőek, a város-ábrázolás csúcs, iszonyat jó képi poénok vannak benne, de a 3D totál felesleges, és a sztori, na a sztori sajnos irtózatosan hamar kifárad. A félidős sör-pisi szünet (itt Hollandiában minden filmet félbeszakítanak) után már csak nyögvenyelős volt az egész. Persze ez lehet, hogy ez direkt benne volt a dramaturgiában, de az eredeti történet, ami a végére bepörög, itt csak vánszorog, és sajna így semmi de semmi katarzis, de még csak egy jóízű pofáraesés sem jön, ami viszont nagy kár.
Na de a látvány tényleg megér egy
going out
tucatfilm
A kultikus lávsztori, a Before Sunrise (amiben az európai körúton lévő vonatozós amerikai csávesz leszólít egy francia csajt) után jött a Before Sunset (asszem ezt nem láttam), és most meg a Before Midnight, amiben a jóképű srác és a szép francia lány már a negyvenes éveiket tapossák, és a
hétfő, július 08, 2013
itt a nyár
25 fok van, ami itt kánikula, de tényleg, ez pesten 35-nek fel meg, ilyenkor fürdés van a tóban, meg fetrengés a hintaágyban, na és persze tollas az árnyékban mezítláb.
azért ez nem rossz, lássuk be, akkor sem, ha pont mellettünk üvölteti négy ügyeletes kisköcsög az akkus hangfalról a tucctuccot a parton, ha pont mellénk áll le a fagyiskocsi, vagy ha nincs kézmosó a wc-ben, mikor tampont kéne cserélni. már nő bennem a tolerancia, még három éve simán az őrületig idegesített az, ha valaki este kilenc után vitte le a visszhangzó udvarra focizni a kölkét, mikor a focipálya egy kemény percnyire volt, ma már csak becsukom az ablakot és veszek egy nagy levegőt, ha a helyi bunkógyerekek pont a házunk elé állnak rúgni a bőrt. beszólni nem érdemes, mert akkor csakazértis jönnek, de nem mindegy, hogy őrjöngve tűrsz és úgy próbálod a ricsajban altatni a gyerekeket, akiknek a másnapi suliig-bölcsiig ki kéne magukat aludniuk, vagy higgadt tudsz maradni. ez utóbbi állapot felé haladok elég jó ütemben. asszem a holland állampolgárságot azoknak kéne megkapniuk, akik átmennek a ház előtt focizókkal vagy a strandon az üvöltő nemjó zene melletti gyerekaltatás tesztjén.
amúgy itt voltak Krisztiék: Sosó nővére a két gyerekkel. nem írok jellemzést, mert épp az előbb írtam le, hogy jól haladok toleranciából, na jó, annyit muszáj, hogy Boti néha kibaszottul idegesítő tud lenni, de mondjuk ebben az anyja is benne van, aki folyton mindenért rászól vagy leidiótázza a gyerekeit. viszont a tíz nap hamar elment, és csináltunk tök vicces dolgokat. bár pont félidőben szegény Luca lebetegedett, lázas volt és fájt a torka, úgyhogy egy strandos programból kimaradt, meg persze szarul is érezte magát. az nagyon nem hiányzott.
voltunk a városban dragonbootrace-t nézni, elmentek bicajozni a hoge veluwebe, egy napot voltak a kölkök az apjuknál düsseldorfban, aztán voltunk a városban hajókázni, kimentünk a tengerpartra, pénteken Hanni kérésére az uszodába mentünk, aminek van kinti medencéje is, aztán az utolsó napon kinn a kecskés melletti tónál strandoltunk.
Cserna-Szabó András: Szíved helyén épül már a Halálcsillag
Megyünk Pestre, úgyhogy elkezdetm updatelni a bookstobuy és filmstosee file-jaimat. Az elsőben ez a könyv szerepelt, gyorsan rá is kerestem.
Mondtam már, hogy szeretem ezeket a könyvajánló videókat?
Cserna-Szabó Andrástól a Puszibolt nagy nagy kedvenc volt, meglepő, olvasmányos, vicces. Jó. Annyira, hogy kíváncsi legyek a halálcsillagos lávsztorira is.
péntek, június 21, 2013
A google és a templomosok, egy csipet Da Vinci kóddal
Penumbra úr nonstop könyvesboltja
Ezt most olvastam csak ki hétfőn vagy kedden, apu hozta. Jó, jó, ez is olvastatja magát, de túlságosan is emlékeztet Walter Moers Az Álmodó Könyvek Városának egy modernizált és humanizált, de sajnos annál sokkal de sokkal gyengébb verziójára, amibe egy kis templomosok meg Da Vinci kód vegyül. Naszóval ez egy olyan könyv, amiben benne van a potenciál, de aztán a lufi kipukkad, és azért végigolvasod, mert kíváncsi vagy a sztori végére, meg annyira nem rossz, de istenigazából űrt hagyott maga után, és kedvet csinált ahhoz, hogy újraolvassam Az álmodó könyvek városát, ami minden szempontból egy remekmű.
Ahol a furcsa fényképek életre kelnek
Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei
Vicces dolog ez a filmes könyvajánló, vagyis nem is annyira vicces, inkább fura, előre megad egy képi világot. A nagypapát például totál nem ilyennek képzeltem, még szerencse, hogy Vándorsólyom kisasszonyt nem mutatták. A ház az nagyjából ilyen nálam is, azt úgy tűnik elég konkrétan írta le. Jó, mondjuk a könyvben is vannak fényképek, mint aztán kiderül, a konkrét szereplőkről, de ezek a fekete-fehér fura képek valahogy nem olyan durvák, mint ez az ajánló.
Na mindegy, azért berakom.
Érdekes egy könyv amúgy, érdekes a világa, a fura figurái meg a szörnyei, és nagyon de nagyon jól van megírva, úgy tűnik, hogy ezen a fordítás sem ront egy csöppet sem. Hihetetlenül viszi az embert tovább, nem lehet lerakni, csak a fáradtságtól összeesni, és a végén csak összejön valamifajta katarzis, ami - ha őszinték vagyunk - igencsak ritka manapság.
hétfő, június 10, 2013
Bárányhimlő, extradurva kiadásban
szerda, május 22, 2013
cikória vs endívia
Ezen a héten a B betűt gyakoroljuk
Bé, mint bokaficam és Bé, mint bárányhimlő.
Menni fog ez, eddig ugyan úgy hívtuk, hogy a cicis-pocis betű, de most már talán elég a fenti szavakat mondani.
Várjál, az A kimaradt. Vagyis csak majdnem, Á, mint árnikakrém, igen, ez az, zöld színe van, és a kékülés ellen van. Kékülésre zöld krém, akkor zöldülésre kék krém van? Lehet :)
Vé, mint vérömleny, igen. Nem, nem weeronline, az egy kicsit más.De igen, ugyanúgy vér mind a kettő :)
Az Avifaunában voltunk kárkárokat nézni, ami szuper volt, csak Hanni rosszul ugrott az ugrálón, és kiment a bokája. Az elsősegélyes srác picit jegelte, nézegette, és aztán bekötötte gézzel. Mi utána bementünk a kórházba, biztos, ami biztos. Pünkösd vasárnapra kell-e jobb program, mint várni a sorunkra a kórház ambulanciáján? A betegelosztóhoz kell ilyenkor először várni, aztán ő beosztja a betegeket sürgősségi sorrend meg a tünetek alapján, és akkor jön a várakozás második fordulója. Minket a háziorvosi ügyeletre vezénylet át, egy folyosóval arrébb voltak, és nem volt náluk szinte senki, így hamarabb sorra kerültünk, mintha az ambulanciára vártunk volna. Szóval a második körben a háziorvosi ügyelet várójában ültünk, ahol egy beszívott csávó szórakoztatta szerencsétlen anyját, akit elkísértek. Anyuka tolószékben ült, és kínosan próbált nevetgélni, mikor a totál csíkszemű kőbunkó fia ide oda lökdöste, ha hátrafele tolta, akkor pittyegett, mint amikor egy teherautó tolat, és szénné röhögte magát ezen.
Mindegy, mintegy másfél órás várakozás után megtudtuk, hogy nincs törés, csak ficam, hideg borogatás kell rá meg fásli. Éljen.
Azóta eltelt pár nap, Hanni másnap csak négykézláb tudott menni, mondjuk nem csodálom, ötszörösére dagadt a bokája, nagyon durván nézett ki. Ma már csak egy kicsit duci, és persze kék meg lila, és ma már kimerészkedtünk a sarkon levő csúszdához meg kisházhoz, de hamar visszajöttünk, mert rázta a hideg. Igen, hőemelkedése van, a bárányhimlő tegnap kezdett csak kijönni rajta, és úgy látszik, hogy fej- meg hasfájással meg hőemelkedéssel jár nála ez a móka.
Szóval nemcsak nem tud járni, de még vacakul is van.
Ezek után elveinket félretéve naponta kétszer néz tévét. Ez van, tudom, nehéz lesz a leszoktatás. Titokban remélem, hogy ha végre kiszabadul, akkor meg élvezni fogja, hogy rohangálhat, és nem fog hiányozni a tévé. Lehet, hogy hiú ábránd, majd kiderül.
a tegnapi míting
Eddig 45 ember végzett náluk a 7 év alatt, ami nem éppen tömegképzésre utal, és egy kivételével mind kommunikációval kapcsolatos munkát kapott, ami meg szintén jó hír.
Ja, és ha beiratkozom, akkor részt vehetek az egyetemi holland kurzusokon, ami szintén nem rossz.
Keddre és szerdára próbálják pakolni az órákat, de lehet, hogy pénteken is lesz. Sajna délután, úgyhogy a BSO -meg bölcsinapokat majd át kell csoportosítani, de ez legyen a legnagyobb megoldandó probléma (a szerda meg a péntek a legkönnyebben megkapható napok, azok az átlag mama- és papanapok).
Izgis...
péntek, május 17, 2013
Yesssss
kedd, május 14, 2013
spam
néha jólesik milliomosnak lenni.
persze tudom, hogy kamu.
I saw your contact and profile and decided that you could cooperate with