féregváros

Worms történelme kábé olyan vastag, mint egy biblia.
Luther itt lépett ki az egyházból,
Barbarossa Frigyes (a vörösszakállú herceg) németrómai császár az itteni székesegyházban üldögélt, amikor erre járt, vele szemben a templom másik felében vele egymagasságban ült a pöspök, "akinek" ugyanolyan oltárt építettek, mint a "császárnak" - ergo ez az egyetlen olyan katedrális, amelyik tükörszimmetrikus,
itt játszódik a Niebelung-ének (szintén magyar vonatkozással - Budán gyilkolják le a sztori végén az összes szereplőt),
itt élt a középkor legbölcsebb rabbija, akinek a sírjára ma is papírfecniket raknak kérésekkel, imákkal (mellesleg ez az egyetlen olyan 1100-ból való zsidó temető, amit nem romboltak le németországban)
egy szupermarket építésekor kábé kilencven római kősír került elő olyan ékszerekkel, amik hihetetlenül megdöbbentőek (vasspirál karra, lábra pl)
azt is mesélte a túravezető néni, hogy itt keresztezte az északi (kölnből jövő) baselbe tartó utat a párizs-bécs tengely, úgyhogy ez az ezres-ezeregyszázas évek nyüzsgő központja volt, fontos mítingekkel és döntésekkel.
izgis nagyon...
intézeti kirándulás volt ez, piszok jó volt, csak kár hogy leittam magam kávéval már odafele menet, aztán meg hogy beszarás volt a hazafelút - késés, vezetékszakadás, leszálls, visszaszállás, buszravárás, buszozés, majd személyvonatozás még mésfél órán át. az persze még nagyobb szívás volt, hogy a parkolóban hagyott kocsiban égve maradt a beslő világítás, na meg az, hogy éjjel tizenegykor, mikor sehol senki, az egyetlen élő pasi a zárt parkolóban annyit mond, hogy nem tudja, hogy hol az aksi a kocsijában, na az szívás. a másnap reggeli korai kelés, aksibikázás, majd fél kilencre munkahelyre beérés, hogy kiselőadást tartsak, az sem semmi, de hogy még aznap délben indultunk haza kocsival, nem is ragozom tovább...

még mindig a vicces erdő

basszus, sajog mindenem
a térdem tropa, a többi helyen már csak izomláz van (comb, váll, bi- és tricepsz)
megadurva volt ez a mászás, több méterrel a föld felett ügyességi játékokat játszani...

na én ennél vesztettem el az egyensúlyomat, és álltam a közepén, több méter magasban, jobbradőlve, balradőlve (a pálya úgy néz ki, hogy van egy drót "alul", ezen kell végigsétálni úgy, hogy a két kapaszkodódrót irtó laza. valszeg ki kellett volna feszíteni a kezemet, de én próbáltam a hónom alá csapni őket, és csak dülöngéltem, mint pompom a fán, csak én vízszíntesen. nem volt egy jó móka. sosó üvöltött hátulról - én mentem elsőnek - hogy pihenj, de baszki egy ilyen helyzetben nem lehet pihenni, ha ide-oda dülöngész reszkető kézzel és lábbal...)

volt, aki vidáman végigszökkent a pályákon, bár valószínűleg nem először járt ott. mi majdnem beszartunk, komolyan, irtó durva élmény egy tíz méter magasan lévő platformon felállni még egy-két sámlira, csak hogy rárakd a gurulót a madzagra, és még be is kösd rá helyesen a biztosítékot...


de ami utána jött, a madzagon végigcsúszás, na az nagyon jó volt, tisztára dzsémszbondos. tarzan és dzsén bond

fun?

eszement dolog ez, de bementünk, felmentünk, túléltük, bár az egyiknél majdnem lezúgtam (lezúgni nem lehet, mert biztosítva van mindenki, de nem volt meg az egyensúlyom egy ideig, utána remegett a lábam vagy egy óráig). naggyon durva, a három leggagyibb pályán voltunk csak (1a 1b és 2), de majd beszartunk. képek majd később...

káoszbrigád

jelentem, a csöppet kaotikus hét véget ért, mostmár normális, megszokott hetek jönnek, pluszban péterrel, a kaposvári píécsdíssel, de már belátható a következő hét, már tervezhető.
szerdán volt ugye a cikk-prezentálás, amihez a délelőtt igencsak kellett a felkészüléshez, így eléggé meglepő volt feritől az egésznapos kíserlet terv aznapra, csütörtök reggeli injetálással. csütörtök délben lementünk freiburgba (na az is kaland volt), és még aznap este vissza (este nyolcig tartott a poszterszekció), pénteken meg volt andreas intézeti előadása meg a csütörtöki injektálás lacZ festése...
mostantól azonban nagy hajrá lesz, a gatewayt be kell lőni minél hamarabb.

petike

persze, ordít, ja, persze, nehogymá, kábé, minthogy londonban és leidenben mindig szar az idő. juláéknak is tündér volt, nekünk is egy édes gyereket mutogattatok, mostmár aztán elég az ordibálagyerek posztokból, bali, hiteled vesztetted!
:)

onedayworker

Dear Symposium Participant,
the abstract you submitted for presentation at the SFB 592 / GRK 1104 Symposium in Freiburg has been selected to be presented as a poster. The abstract will be included in the symposium program and abstract book. We plan to have posters up throughout the meeting. Therefore please post your poster on Thursday before the start of the first session, and please keep it up until the end of the symposium. Information on the poster board size is on the web site.
We look forward to your contribution to the symposium!
For the organizers:
Wolfgang Driever
Annette Neubüser
szóval holnap indulunk vissza kocsival, és csütörtökön délután már ki kell aggatnom a posztert freiburgban. nem rossz. marad a szerda mindenre: zsurnálklubb, munka, és péter projectje. (péter egy kaposvári srác, akinek van három hónapja, hogy előállítson egy transzgén halat, ami egy pontban világít a fejében)
még régebben nézegetten szállást, egy diákszállón, ami bedman és sheetboy szállodaláncába tartozik, múlt héten le is foglaltam, úgyogy nem pánikolok :)
legalább így ezen a hétvégén feketeerdőzünk, péntek este sosó utánamjön freiburgba, ott elkocsmázunk, aztán szombat reggel irány az erdő.

- és kinek lesz esküvője szombaton?

- nusinak, tudod, akiről mindíg azt hitted, hogy sír, pedig csak beszélt.
- és madácsos lesz a férje?
- nem anyu, a nusi nem madácsos volt, a férje meg nem tudom, de az biztos, hogy asztalos.
- az jó.
valahogy megint elszámoltam az időt, valahogy nem megy ez nekem, nem szokom meg, hogy ha hat után indulok el, hétre már érek be városba úgy, hogy a kocsit leparkoljam, és bekavarodjak abba a jópofa háztartási boltba, ahol azt a szusiskészletet már régen kinéztem neki. nem megy. szombaton nyitott napoztunk, a hétfő csak úgy elment anélkül, hogy szólt volna, tegnap autót mosattam (na ez lehetne akár külön sztori is, de csak az antenna görbült el, úgyhogy hagyjuk), holnap késő estig worms-ban leszünk az intézeti kiránduláson, pénteken meg egykor indulunk pestre, szombaton halál lenne ajándékot nézni - maradt a ma este.
persze megint nem értem be a városba hétig, maradt a pláza, de hálistennek sikerült betévednem a veromodába, ahol sikeresen elment egy negyedóra pulóverválogatással és -próbával. csak hármat vettem meg végül, hüjének is megéri áron adták, és persze aktuálisan mindig pulóverhiányban szenvedek. ma sem sikerült pl olyat vennem, ami fekete, és elegáns cuccokohoz jó lenne. helyette van egy mustársárga és egy középkék (isteni színük van, tényleg) cippzáros kötött kardigán, meg egy barna nagyszemű nagyzsebes nagygombos nagygalléros barna kötött kardigán.
nem is tudom melyiket vegyem fel holnap a kirándulásra. hmmm, ezek aztán a dilemmák.
szóval ettől a negyedórás kitérőtől aztán még lelkiismeretfurdaltabban kóvályogtam, de sikerült találnom olyan gyönyörű bordólábú pezsgőspoharakat, amiknek nincs talpuk, és mint két rózsát, egy vázába kell őket állítani, hogy ne dőljenek el. meg egy kis üvegmozaikokból (tudod, mint amilyen gyertyatartókat is szoktak már egy ideje csinálni, tök szép kis színes üvegmozaik) kirakott bordó szívet, amit fel lehet akasztani bárhova, meg két dns-villát (najó, csak egyszálú, itt sántít a dns), ami spirálisan tekereg, és elég a tetejét megforgatni, hogy feltekerje az egész tál spagettit. remélem nusi még mindig örül az ilyeneknek, mert ezek szerintem nagyon nusisak

beszarás, mi?

bébétől kaptam egy foldert az esküvői cédére, leányévek címszóval. visongva röhögök rajtuk, beszarás durvák...

ő lenne az :)

hogyisvanez

vicces is az, amikor az ember lánya próbálgatja, hogy is kell a fotópapírt a nyomtató adagolójába rakni, perszehogy nem azt nézi meg, hogy az eddig benne levők hogy voltak benne, mert azok kifogytak, ugye, azért kell papírt rakni, mert nincsen már ott, ahonnan a nyomtató keze eléri azt.
nem, az ember lánya előszöri s kipróbálja, hogy milyen lesz a kép, ha ÍGY (mutatom) rakja be a papírt (fényességgel felfele). viccesen jó, bár valószínűleg fordítva kéne, de tényleg marha vicces a saint phalle szobor (a fekvő nő, aki forog körbe a kis tavon, és a melléből szökik a kút) matt papíron, és olyan érdekes tartást ad neki a fényes hátoldal :)
amúgy sosó edit nagyijának kellett esküvői képet nyomtatni, mert legutóbb, mikor sosó fenn volt nála, szegénykém már elfelejtette, hogy összeházasodtunk, illetve kiborult, hogy nem hívtuk meg.

jótanács :)

A dombos ágy előkészítése ősszel kezdődjék...

fogyókúra

már csak két kisméretű (normál, fejenként huszonötdekás) és egy óriás (böszmenagy, két kilónál is több - kiakadt a kismérleg tőle) cukkini van a hűtőben (átlósan mégiscsak befért).
a hétvégén volt rántott cukkini rizzsel és tartárral, másnap meg töltött cukkini sütőben kisütve. irtóra finomak voltak, de valahogy ilyesztően alacsony a fogyási sebesség.
ma tepsis indiai csirkemellet sütöttem tepsis krumplival és egy csöpplelkiismeretfurdalással, hogy nem fogy a cukkini.
holnaptól újra fogyókúrázom: fogyjon a cukkini!

TÖKFÉLÉK
PATISSZON (cucrbita pepo L.convar.melopepo L.provar. patissonina Greb.)
SPÁRGATÖK (cucurbita pepo L.)
LASKATÖK (Cucurbita ficifolia Bouché)
SÜTŐTÖK (Cucurbita maxima Duch.)
CUKKINI (Cucurbita pepo L.var.giromontiina)
A cukkini a kabaktermésű növények népes családjába tartozik; oda, ahová Linné a cukor- és görögdinnyét, a főző-, sütő- és takarmánytököt, az uborkát, valamint az ugyancsak nemrég megismert patisszont sorolta. Ezekkel sok hasonlóságot mutat, és környezeti igényeik is megegyeznek.

A 70-es évek elején úgy alakult, hogy egy négytagú termelőszövetkezeti delegáció tagjaként Dél-Olaszországba utazhattam. Salernótól délre, egy Nocera Inferiore nevű kisvárosban kellett megismertetnünk az olasz parasztokat a magyar mezőgazdaság eredményeivel, miközben mi is ismerkedtünk az ottani növénytermesztéssel és kertészettel. Éppen szedték és a piacra készítették elő a cukkinibokrok terméseit. Nosza, kértem egy maroknyi cukkinimagot, és hazahoztam, hogy itthon is megpróbálkozzam a termelésével. Sikerült! És azóta a kiskertek ezreiben termelik ezt a sokféleképpen elkészíthető, a korszerű táplálkozás rendjébe kiválóan beilleszthető zöldségfélét.
Eredetéről nem sokat tudunk, de bizonyára valamelyik melegebb klímájú országban látta meg a napvilágot, és nem is régen, mert a 25-30 éve megjelent külföldi szakkönyvek még nem tettek róla említést.
Mikor az első magvakat elvetettem, roppant kíváncsi voltam, hogy kikelnek-e a déli jövevények. És ha kikelnek, milyenek is lesznek? Mint olyan sokszor, akkor is elővettem Karel Capek: A szenvedelmes kertész című kis remekművét, amiben a következőket olvastam: "… .úgy a nyolcadik napon, de néha még későbben, egy rejtélyes, óvatlan pillanatban (mert azt még soha senki meg nem leste) egyszerre csak szép csendesen megnyílik a föld, és megjelenik az első csírahajtás... S akkor ott áll csupaszon, gyámoltalanul, köpcösen vagy véznán, s felül két kis mulatságos levele van, s e közt a két levél közt látszik valami... Hogy mi, azt még nem mondom meg, ott még nem tartunk. Csak két kis levél egy halovány száron, de az valami csodálatos, mennyi változata van, minden kis növényen más. Mit is akartam mondani? Tudom már, semmit, vagyis hát csak azt, hogy az élet jóval bonyolultabb, mint képzeljük."
Hát ilyen csoda volt számomra a cukkini "születése" is.
Bálint gazda

nyitvavanazaranykapu

nyitott nap volt szombaton
kaptunk fzk-s pamutszatyrot meg bézbólsapkát, lufit meg tollat
néztünk műkezet, zöld halat
lefotóztak minket infravörös kamerával meg radioaktív szkafanderben integetve (najó, csak sosót)
ettünk ittunk mászkáltunk
ott, ahova egyébként csak bemegyek napmintnap dolgozni
csak most annyian voltak, hogy nem lehetett autóval bemenni, és parkolóhely sem akadt a kapun kívül, és szigethangulat volt a kaja- meg infósátraktól meg a zenétől meg a sörtől és az üvegvisszaváltástól...
bárcsaktudnám mennyi az a húsz teszla, amit az a két hangárnyi cucc produkál a hároszáztizenötös épületben, mint mágneses teret. biztos nagy az, annyira büszkék rá.

vasárnapos

Hatalmas anticiklon alakult ki a hét második felében Európa felett. A napos idő hatására szokatlan magasságokba emelkedtek a hőmérsékletek. Németországban egy lelassult hidegfront előtti meleg áramlás afrikai eredetű meleget szállított. Az áramlási rendszer kialakulásában a Gordon hurrikán európai ciklon-maradványa is szerepet játszott. Péntek óta 30 fok közelébe emelkedik a hőmérő higanyszála, egész hétvégén rekord közeli hőmérsékletek alakultak ki.
hivatalosan így néz ki az, hogy tegnap kibicajoztunk a rajnaparti strandra, ami nyitva volt, de a pénztár zárva volt, így bementünk, leraktuk a plédet a rajnapartra a hibátlanul nyírt fűre, minimalizáltuk a ruházatunkat (fantáziálást kérjük mérsékelni), és leheveredtünk napozni meg olvasni. szeptember huszonnegyedikén, harminc fokban, hattyúk, kacsák és néhány piknikező között. nemvoltéppenrossz :)

lost

néma táncfilm düsserldorf utcáin
igen, itt szép a modern balett

forrás re:blog vagy index?

A szocialisták és a szabaddemokraták tovább folytatják a hazudozást és a gyűlölködés politikáját - áll a Fidesz közleményében. "Ma már mindenki számára beigazolódott, hogy az ő érdekük a nyugtalanság, az erőszak szítása Magyarországon, ők provokálják az embereket. Gyurcsány Ferenc és társai tönkretették az országot gazdaságilag és morálisan egyaránt. Észre kellene végre venniük, amit ma már mindenki tud; ez egy igaz ország, csak jelenleg betegesen hazug miniszterelnöke van. Felszólítjuk Gyurcsány Ferencet és a neki asszisztáló balliberális erőket, hogy azonnal fejezzék be a hazudozást, és hagyják abba a gyűlöletkampányt, valamint haladéktalanul vonják vissza provokátoraikat az utcákról, és többé ne provokálják a magyar embereket, ne gerjesszenek több gyűlöletet és erőszakot!" - írja Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője.

hátmégmost

mennyire jó nem otthon lenni
Szélsőséges csoportok jönnek külföldről
legszívesebben odamennék felpofozni ezeket az idiótákat
akik persze cserében jól megrugdosnának
vagy inkább berakni őket egy űrhajóba, és elküldeni őket felderítőnek, mint a golgafrinchamiek tették a telefonfülkemosókkal, reklámszakemberekkel, fodrászokkal, idióta militarimániás másodtisztettekel és fürdőkádmániás kapitánnyokkal.

haj-jaj

budapest, hetfő reggel hét óra, hétfő reggeli csúcsforgalom ferihegyen, plusz a lassított, észrevehetően nem szigorított ellenőrzés, érthetetlen egyórás sorbanállás, de a frizura még mindíg tart.
frankfurt, tíz óra, negyven perces késés, értelme nincs már ka-ba menni, ebéd a hentesnél, előadás átrágása, kettőre megint ki a reptérre, a frizura még mindig tart.
sorbanállás a lufthanzacsekinnél, fekacsávó odajön, van-e kreditkártyánk, mert akkor a masinánál is be lehet csekkolni. négyünknek van egy, mondjuk. oké, menjünk a masinához, majd ő megmutatja, hogy kell. feri elkezd becsekkolni, de egy kártyával csak egy ember csekkol be, mondja ekkor a csávó. lufikártyával becsekkolás, srácok újra sorbaállnak, a végéről persze, és a frizura már egy csöppet beleremeg.
velence, majdnem hat, két fekete merci vár négyünkre, irány trieszt. frizura lebeg a szélben.
trieszt, este fél nyolc, két fekete merci befordul a sétálóutcába, és mutat a continentál felé. frizura ledöbben. reméli, hogy van annyi pénz a számláján, amiből ezt kifizeti. meg hogy a német ec kártyát elfogadják.
continental, fél nyolctól nyolcig, frizura örül, hogy ismét brizsitdzsonsz fején találja magát, fel alá sétál a porta és az első emeleti szoba között, amit a csipkártyával nem lehet kinyitni. próbálta tok nélkül? frizura élvezi, hogy szőkének nézik, hiába tudja, hogy a kártyaolvasó szar, kipróbálta a kártyát a szomszéd ajtón, annak a kártyaolvasója pirosan csipogott, a száznégyesé nem csipog semmit. az új kártyával immár harmadszor megy vissza, hogy ő tényleg mindent megtett, mostmár azért mégiscsak a portás rohangáljon felalá hiába. portás megkéri, ha jön valaki, szóljon, mindjárt visszajön.
continental, nyolc óra, fémkulcs a zárban, és a frizura végre belép a szobába.
megmosakszik, és megy vacsizni, gnoccsit tonhalas salátával, meg sörözni a méregdrága főtérre. de már nem dolgozza fel a transzkripciós faktor kötőhely predikciós adatokat, mert szarakodik az excel.
frizura megfürdik a kád jószagú habos vízben, és majdnem meghúzza azt a piros himbilimbit, hátha attól beindul a nem működő pezsgőfürdő. időben kapcsol, hogy a piros gomboktól és himbilimbiktől jobb óvakodni, és inkább besamponozza magát, és megújulva tér ágyba.

magyarország ellenálló, de

Mivel Európa a világ legfontosabb élelmiszerpiaca, a legnagyobb termelőnek számító USA kemény nyomásgyakorlással vette rá az EU-t, hogy nyisson kaput a génkezelt termékek előtt. Ez uniós szinten már megtörtént, egyes tagállamok azonban a saját mezőgazdaságuk érdekeire vagy a fogyasztók biztonságára hivatkozva még ellenállnak a brüsszeli közvetítéssel Amerikából érkező nyomásnak. Magyarország az ellenállók közé tartozik, ez azonban a kutatási szektorra már nem igaz: Gödöllőn a Szent István Egyetem vezetésével jelenleg is zajlik szabadföldi fajtakísérlet génkezelt kukoricafajtákkal.
a fene a beleteket, komolyan, gödöllő meg szeged, ti nemzeti bioagrár testből kiszakadt áruló sarjak, ti amerikaiak által manipulált génmanupulátorok, ti növényi frankensteinek, ti nem ismertek istent, nem félitek, hanem játsszátok, mi?
majd mi jól megmondjuk, mi jó nekünk, ti csak ne agrárfejlesztgessetek, ha az nekünk nem tetszik, jó? és minek tesztelni, mi zöldek tudjuk, hogy nem jó. és kész.
le a növényi őssejtekkel, tiltakozzunk a magok élethez való jogáért, éljen a csévézés, a helikopteres vegyszerezés, és persze éljenek a nehézfém-és vegyszerfüggő vegetáriánusok!

de jó nem otthon lenni

Az ATV tegnap esti Egyenes beszéd című élő műsorában Kálmán Olga műsorvezető Pokorni Zoltánnal beszélgetett - volna. A kérdező ugyanis szembesíteni próbálta Pokornit Orbán Viktor esztergomi kijelentésével, illetve a Reutersnek mondottakkal, ám a Fidesz alelnöke nem kívánt erről beszélgetni. Először azt felelte, nem tudja, miről van szó, másodszor azt, hogy majd Hiller Istvánnak válaszol erre, aki sajtótájékoztatóján ugyanezt kérdezte tőle. Ezek után a műsorvezető még egyszer nekifutott, és arra lett volna kíváncsi, hogy Pokorni szerint is a kormány legitimitásáról szavaznak-e az emberek. Pokorni visszakérdezett: "Miért hívtak engem tulajdonképpen ide?", majd szóba hozta a CD-s fenyegetést, amit azzal kommentált "Ez egy ócska blöff, amit maguk és a szocialisták művelnek". Kálmán Olga jelezte, hogy őt nem ez érdekli, újra rákérdezett Orbán szavaira, ám Pokorni elhagyta a stúdiót. Utóbb a Fidesz közleményt adott ki arról, hogy Pokorni azért távozott a stúdióból, hogy ezzel is jelezze, a Fidesz nem asszisztál a kormány és egyes médiumok azon próbálkozásához, hogy eltereljék a figyelmet a lényegről, a kormány hazug politikájáról.
nem hiszem el, hogy nem fáradnak ebbe bele.
vagyis de
belehajszolták magukat egy játszmába, amiből nincs kiszállás
de kívülről ez baromi óvódás, éretlen és mérhetetlenül unalmas
kábé olyan ez a szitu, mint a kreacionistákkal. ha nem reagálsz, akkor nagyra nőnek, behüjítenek sokakat. ha komolyan veszed őket, mert azért tényleg hatalmas baromság az amit mondanak, jönnek a nem vitaképes érveikkel, és nem tudsz rájuk válaszolni, mert ha megcáfolod őket, azt mondják, hogy de igenis, igazamvan, és te vagy a hüje, beeeee.

helyzet

frankfurti leves és cukkinis sütemény
két cukkinival kevesebb
a maradék négyből kettő markóék egyenként ötkilós kerti neveltje. a hűtőbe se férnek be, olyan hosszúak.
a tök maradék fele lereszelve, lefagyasztva
ordenáréan büdös rohandó krumpli zsákostul kukában
maradék virsli a levesben, akárcsak a két kis fej kelkáp
a héten eddig nem is vacsiztam otthon, hétfőn elmentünk felfedezni a kis bódéházak közötti kajáldát (egy afrikai család vezette ehte-német étterem és lepuki nyaralós kerthelyiség), kedden toralacival meg ferivel kajáltunk az anreasbrauban, tegnap radja búcsúbarbequeja volt, perszehogy nem fogy így a kaja, ha az ember máshol eszik és későn jön, naná, hogy nem áll neki másnapra ebédet főzni
be kéne pakolni, mert aztán holnap reggel kilenckor a hétfői trieszti előadás koldranja lesz, holnap már nem lesz idő rá. aztán délben ki kell mennem valakiért a pu-ra, úristen, az én kis mocskos kocsimmal, aztán meg
ááááááá otthagytam a pléteket a fülke alatt, elfelejtettem őket berakni az inkubátorba, basszameg, basszameg
na mindegy szóval kettőtől kezdődik két előadás, az én gépem meg nyolc húszkor indul frankfurtból, vagyis legkésőbb fél ötkor le kell lépnem, hogy a hatos vonatot villamossal elérjem.
aztán hétfőn vissza frankfurtba, aztán négykor meg irány velence, onnan meg trieszt. szép lesz ez, szép bizony....

tök jó

már olyan régen hiányérzésem volt, már nagyon nagyon kellett egy kis igazi savanykás kapros tökfőzelék, olyan igazi, habart, savanyú, a kispörkölttel nyakonöntött, igen. nem is csoda, hogy ugrándoztam hazafele, amikor a spárban végre megláttam egyet, aztán majdnem bőgtem, mikor kiderült, hogy az csak egy éretlen sütőtök.
kimegyünk a piacra szombaton, csitított sosó.
és akkor szombaton kibicajoztunk a piacra, bementünk a már alig totyogó zeneboltos bácsihoz elámulni a kottagyűjteményén (vettem is egy salsa, afro cuban montunos for guitar kottát cédével), vettünk szép sárga ringlót (lett belőle ringlós süti), meg egy legalább kétkilós spárgatököt!!!!

kipécézve

sőt, meg is rendelve mind a három, sőt, még a vendéglő a világ végén, ami pont a második kötete a galaxisnak, és persze jól norbinál maradt, még ezer éve, tejóég, de rég volt is mindez, pont annyira, hogy már egy éve ideje van újraolvasni a galaxist, de pont minden kötet megvan, kivéve a második, és így nem lehet vele haladni, szóval már mióta rohangálok meg keresgélek utána, és most bezzeg, hogy megrendelem a tükörviágomat, eszembejut, rákeresek, és láss csodát, megvan nekik, remélem nem utólag írnak vissza, hogy bocsi, kifogyott a raktár...
nade az egész úgy kezdődött, hogy anyám megszkájpizott, hogy lehetne menni pekingbe egy kéthetes továbbképzésre, és hogy szerintem menjen-e. naná, hogy rábeszéltem, és aztán elkezdtem nekiállni keresni valami lelekesítő olvasmányt a neten, és előkerültek ezek az irtó izgis utazónaplók. beleolvastam egy-kettőbe, asszem fincsi lesz...

Seminare im Institut fuer Toxikologie und Genetik
-------------------------------------------------

Thema: The cell-matrix interface: real time imaging
of cancer invasion and ECM remodeling

Sprecher(in): Peter Friedl
Molecular Cell Dynamics Laboratory
DFG Center for Experimental Biomedicine and
Department of Dermatology
University of Wuerzburg

Zeit: Donnerstag, den 14.09.2006
10:30 Uhr

Ort: IBG, Bau 601, 3. OG., Raum 427

Einladende(r): Jonathan Slemann (joint IBG / ITG seminar)

általában ennyi szokott jönni, általában péntek este jön, hogy hétfőn háromkor seminár. de már nyár előtt felborult a rend, valahogy mindenki hívogatott előadókat, a heti három előadás lett az átlag, ami csöppet durva, merthogy minden labornak van labormegbeszélése, zsurnálklubbja, nekünk még péntek reggeli problémamegbeszélésünk is (pluszban ha van, kedd csütörtök reggel németóra), és persze mindenkinek péntek 11-től az intézeti szeminárium, amit ugye felváltva a dolgozók tartanak.
aztán jött a nyári szünet, de most megint durvulás van, kedden, szerdán, csütörtökön egy-egy előadás, intézeti, aztán péntken meg egyből három.
gondolom ezért írt egy kis reklámszöveget a csütörtökihez jonathan.

Dear All
Peter Friedl from Würzburg us visiting ITG and
IBG this week (13. and 14. September). On
Thursday (14. September) he will give a seminar
at 10:30 in the IBG (Gebäude 601, 3. OG., Raum
427). This is a joint ITG/IBG seminar, so
everyone is strongly encouraged to participate.
Peter Friedl is an expert in cell motility and
the interaction of cells with the extracellular
matrix. He studies these processes using
cutting-edge live cell imaging techniques. The
title of his seminar is "The cell-matrix
interphase: real time imaging of cancer invasion
and ECM remodeling". Peter always gives a really
excellent talk, and you can be assured that the
seminar will be full of movies that will give you
a strong visual impression of how cells move
through matrix both in vitro and in vivo.
Best regards
Jonathan

asztadedurva volt
néztünk a prohetet, rajta a popsrtár válogatást, valami vidéki cirkuszban volt, és három-négyfős lánybandákat kerestek, három nyálas sláger közül választhattak a csajok, iszonyat volt, nem tudtak énekelni, egyik sem, tutira kirakatcsajokat kerestek. és a zsűri, az beszarás, a két csávesz megagáz, a szönyelladefrász középen a halálfejes masnival a hajában, beszarás. aszittük, hogy vicc az egész, kabaré vagy mi.
de nem
nem is egy rossz álom
prohét valóság

Szia, A Cooky´s nevu helyen lesz, fel vagytok irva. Ott tali, csok lisszabonbol. V

Mittwoch, 27.9., 21 Uhr: Yonderboi


László Fogarasi ist ein schöner Name für einen jungen Musiker aus Budapest. Wer aber seine Musik hört, versteht die Wahl dieses dunklen, warmen und verspielten Künstlernamens Yonderboi sofort. Seine Songs sind in Triphop-Beats schwelgende kleine Epen, romantisch dunkle Lieder über Liebe, tiefe Wälder und verletzte Schmetterlinge aus den Erfahrungswelten zwischen urbanem und naturbeseeltem Leben. Das aktuelle Album von Yonderboi, ?Splendid Isolation?, entstand maßgeblich in Zusammenarbeit mit dem holländischen Musiker Tom Holkenborg ? wahrlich kein unbeschriebenes Blatt, ist er doch einer der Macher in der in den 90ern gefeierten Triphop-Dance-Combo Junkie XL.

volt ilyen napunk is, két hete vasárnap, amikor kimentünk a karlsruhei vadasparkba, ahol a legjobb fejek az őzek voltak, egy kisőzike megkergült, mint csoki kiskorában, rótta a köröket, rohangászott meg ugrabugrált, mint egy bakkecske, aztán odajött haverkodni, aztán megjelent apjuk, az őzbak, akinek csupa dzsuva volt a nyaka, és megkérte sosót, hogy vakarja meg neki, ő meg vakargatta, aztán olyan szomorú lett szegény apjuk, hogy arrébmegyünk, jött mellettünk a merítés mellett, irtó vicces volt. és biztos a nyakvakarásért cserébe szedtünk két nagy őzlábat, meg én két kullancsot :)

ja és ettünk olyan csokis sütit

a hivatalos neve fondant chocolat
és tényleg ugyanolyan, mint amit én sütöttem :)

amúgy még fél óra, és megyek haza, ma nyomom le az elmaradt eheti napok egyikét, turbómeló, bár előre látom, hogy a lehetetlen lába után ugrálok, de sajnos még a cipőm sarka is folyton kitörik ugrálás közben...
amiről eddig azt hittem, hogy okés, kiderült, hogy korántsem. úgy tűnt, a miniprepes pécéerek alapján, hogy hét promoterből ötöt sikerült beklónozni, de most mégiscsak egy pozitív a hétből, és pedig már tegnap kellett volna azt az ötöt injektálnom...
persze elfogyott a hasított plazmid is, azt tegnap vagdostam, aztán meg gélből kivágtam, ma ligáltam, és most rázódnak a bacikkal a ligátumok, hogy aztán fél hétkor kikenhessem őket az agarra. csak lennétek benne a plazmidban, kicsikéim, mit nem adnék érte...
már vagy egy hónapja szarakszom ezzel a klónozással, már a tököm tele van vele, merthogy ugye ezt a gatewayes klónozás után kellett volna csinálni, talán akkor nem kellett volna kétszer melózni, mint így, hogy most érkeztek meg a gatewayes vektorok. mindegy, azokkal majd csak trieszt után játszunk, arra már most tényleg nincs idő.
merthogy persze ki kéne pcr-ezni négy enhancert is a már meglevő négy vektorból, amiket már megtalálni maga egy rémálom volt, szekvenciainfót szerezni hozzájuk a primertervezéshez meg egy horrorfilm. de megvagyok velük, persze majd akkor ugrik a majom a szappanostálba, ha működik a pcr velük.
és közben nem megy az inszitu a kapott pax2.2-es próbával, és persze a háromnapos protokoll kismillió lépése, beállítása illetve vegyszere közül bármelyikben lehet a bibi. persze a küldött próbában is, vagyishát vektort küldtek, amit hasítani kell, utána meg in vitro átírni az antiszensz erenest, na hát itt is lehet a hiba, na.
ja és igen, a szekvenálásra elküldött maxikkal és primerekkel nem ment a szekvenálás.
és még?
kivagyok a többiektől, annyira szarnak bele minden közösbe, ettől kikészülök, hogy nem képesek filteres pipettahegyet kérni a szomszéd laborban levő csajtól, hanem az én asztalomról csórják el az enyémet, hogy nem képesek a csordultig teli szemetest kiüríteni, meg hogy amikor feri, amikor szólok neki, hogy amióta elkezdte használni az ezer éve nem használt vízlégpumpáját, azóta ömlik felefe valami rohadt trutyi a másik, tőle tíz méterre levő mosogatóba, árad felfele, és büdös, folytatja addig, míg a szerelők le nem ragasztják a mosogatókat...
csodaszép az élet, bárki meglássa.

meg még

itt is jártunk, ahol a francia királyokat szokták volt koronázni, normandiába menet itt álltunk meg első este enni inni meg aludni

trouville

ott jártunk, ahol a zsarut forgatták anno, vagyis annak egy jelenetét, a bankrablósat, bár ezek az esős tengerparti francia városkák amúgy biztos egy kaptafa, meg bankot sem láttunk a part melletti útról nyílni, de akkoris, mi ott voltunk :)

ott ahol a parti metáldj söpri a homokot magába zuhanva, ahol a kaszinótól és luxuxszállótól tíz méterre üres a strand - ilyen időben csak a mániákusok fürdenek, csak a homlesznő dobálja aszatyrát, és kezd el ordibálni a metáldj-vel. luxustengerpart szenzon végén...

nászajándék

mivel ernőéktől egy zsák pénzt kaptunk, arra gondoltunk, hogy egy láda kincset kapnak tőlünk jövő szombaton. már ki is mentünk jó rég az itteni bolhára, vettünk egy pici dobozkát, és vettünk bele mindenféle vicces kincset - szívecskés nyakéket, amit ki lehet nyitni és fényképet belerakni, még működő zsebórát, hűtőmágnest, kiautót, szóval mindent, ami hasznos, persze ebbe rakjuk a pénzt is, amit nekik szánunk.
na erre ezt kaptam ma (egyikünk sem ismer senkit ernőék haveri köréből, sosó kollegájaként sokat voltak ugyan együtt, de ennyi. ez azért így még viccesebb)
Sziasztok!
Van kedvetek csatlakozni egy közös nászajándékhoz?
Egy keleti stílusú nagyobbacska ládát töltenénk meg a nászajándékba szánt pénzzel (100 Ft-os érme, 200 Ft-os papírpénz), és ezt a kincsesládát elrejtenénk valahol az esküvő helyszínén.
Így nemcsak egy borítékot, de egy maradandó emléket is adhatunk nekik, sőt, ha van valami kis személyes emlék/apróságot szeretnél adni, azt is bele lehet pakolni a ládikóba .
Ha tetszik az ötlet, és szívesen csatlakoznál, akkor a következő a dolgod:
*jelezz vissza mielőbb
*Köves Réka nagyon kedves, és bevállalta, hogy megveszi a ládát
*váltsd fel, és hozd magaddal az "aprópénzt", meg a személyes tárgyat és majd Kenesén megtöltjük a ládát
Ha van még öteletetek, ki vele! :)
Üdv,
Erka

betmen nindzsakardja, aha...
de hisz betmennek nindzs kardja

katalógus - rendelje meg még ma!

jaj istenem, ez annyira jó válogatás, hogy beszarok. az elejétől a végéig ottvan, és már pár hete megvan, mégsem unom meg.
ú basszus, a képek a honlapjukon...

heidelberg

Már akkor is ott ült, amikor bementünk a terembe. Végigülte a Histone trimethylation and the maintenance of transcriptional ON and OFF states by trxG and PcG proteins, a Genome-wide mapping of Polycomb target genes unravels their roles in cell fate transitions és a Targeting of the PRC1 like Mel-18 complex in epigenetic regulation című előadásokat, moccanás nélkül. Hiába rázkódott az ülése ötpercenként, ő rendületlenül figyelte a drozofila-genetika illetve transzkripciós molekuláris biológia legújabb eredményeit. Habár lehet, hogy bealudt egy picit, mert nem moccant, vagy már alig élt, hiszen a fekete pulcsis csavó, akin ült, úgy köhögött, mint egy kehes ló, egy normális légy rég leszállt volna róla.
vagy az is lehet, hogy a fly-genetikusoknak új kitűzőjük van...

úgy hiszem, tejcukor-intoleranciám van. hogy miért?
A tejcukorérzékeny felnőttek többnyire nem szeretik a tejet, és mivel tapasztalatuk szerint az kellemetlen tüneteket okoz számukra, étrendjükből már korán elhagyják. Tej-, ill. tejcukortartalmú étel fogyasztását követően a panaszok fél, illetve két óra múlva jelentkeznek és átlagosan egy-két nap alatt maradandó következmény nélkül megszűnnek. Ismételt tejcukortartalmú étel elfogyasztása után azonban a tünetek ismét jelentkeznek.
A kettős cukormolekulákat a bélben található baktériumok fermentálják, bontják el, ennek révén savak és gázok (szén-dioxid, hidrogén és metán) képződnek. Ezek az anyagok okozzák a felfúvódást, szélgörcsöket, hasi fájdalmat, feszülést, émelygést, hányingert, rossz általános közérzetet, ritkán bőrtüneteket.
A tejcukor felszívódási zavara a tápanyag-felszívódási zavarok leggyakoribb formája. A laktóztartalmú étel elfogyasztása klinikai tüneteket okoz, amelyek pl. hasfájás, haspuffadás, hasmenés, erős bélkorgások, hányinger, émelygés lehetnek.
Átmenetileg csaknem minden embernél előfordul élete folyamán például bélfertőzés, hasmenés hosszan tartó antibiotikus kúra után. A háttérben ilyenkor a laktázenzimet termelő bélhámsejtek sérülése áll. A kiváltó ok megszűnésével rendszerint gyorsan rendeződik, ritka, amikor ehhez néhány hétnél több idő szükséges. A hámsejtek regenerálódását természetesen elősegíti, ha a terhelés csak fokozatosan következik be, vagyis a laktázenzim mennyiségét egyre csökkenő adagban pótoljuk.

a hasmenésen kívül köszönöm, rám mindegyik jellemző tejivás után. eddig úgy-ahogy megvoltam, simanormál hideg tej nélkül: a tejeskávé szigorúan forralt tejből, a tejes müzli még abszolút okés volt, joghurt kefír abszolút kellett, sőt, fagyi-tejszínhab-jegeskávé semmi bajt nem csinált. de az utóbbi két hétben valami iszonyat volt a hasam. amióta a fogínyemre felírták az antibiotiukos fogzselét. amitől súlyosbodhat a tejcukorérzékenység...
szóval tegnap tejmentes napot tartottam (se tejszinecske a kávéba, se semmilyen tej eredetű cucc), és láss csodát, semmi problema. sőt, abbahagytam azt a zselét, meg éppen az eheti jógával egy rakás hasmasszázs van, úgyhogy a székrekedésem is elmúlt. mindezen felbuzdulva vettem laktóztablettát, amit tejivás előtt kell venni, de reménykedem benne, hogy visszaáll a rend pár hét alatt, ha kiürül az antibiotikum...
szóval reggelente jógás hasmasszír, tej előtt enzim, és reméljük pukirálynő követi grészt a feledésbe...

annyi

minden mesélnivalóm van, kedves naplóm, el akarom mesélni őket, mert aztán jól elfelejtem, hogy miket csináltunk, mik történtek, és az nem jó. mert ugye akinek nincs esze, legyen notesze...
szóval péntek este koradélután leléptünk a feketeerdőbe csavarogni egy rövidhétvégényit. elindultunk freiburg irányába, aztán onnan meg a feketeerdei balatonhoz, a titiseehez. itt ettünk fagyit-jegeskávét - gagyi turistás szar volt, tovább is álltunk iziben. elmentünk feldbergig, itt volt négyméteres télen a hó, és ide nem jöttünk el egyszer sem sielni, pedig kinéztük már jó régen, hogy 28 síliftjük van, ami nem semmi. a négy méter hó sem :)


de mivel ez sem volt a tökéletes hely megalvásra (azt az ember ott érzi, hogy ez az, itt lesz jó megaludni. ha nem, menni kell tovább. nálunk már csak így megy a szálláskeresés. semmi előre foglalás meg ilyenek, brr), így elkavarodtunk todtnauberghez, ami a főutaktól istenesen elzárt kis csodafalu, igazi tehenes, lovas, legelős falu. a panzió végülis okés volt, a lenti kajálda már kevésbé, de istenem, nem lehet minden tökéletes...
másnap hatalmasat kirándultunk legelőre kicsapott tehenek és áfonyázó lovak között, erdőben, mezőn, napoztunk egyet a patakparton (ilyen sem volt már jórégen, hogy napozós meleg és napsütés legyen), aztán elindultunk autókázni. a nagy útra visszafelemenet megálltunk a todtnaui vízesésnél, ami baromijó élmény volt. lemásztunk a vízesés tetejétől lefele, majdnem mind a 90 métert végignéztük. (aztán persze mászás vissza) turinyóút vezet le a vízesés mellett, időnként keresztezve azt (nem esik folyamatosan 93 métert, hanem csak kisebb nagyobb vízesésekből áll össze az egész). és akkor a legnagyobb vízesésnél lefeküdtünk a kétszemélyes fapadok egyikére, amiből pont szemből lehetett rálátni a zuhatagra, hát, nemsemmi egy élmény volt.
aztán kicsit arrébb megláttunk egy akkora nyári bobpályát, amekkorát még ember nem látott, olyan hosszan kanyargott lefele a hegyről, hogy meg kellett néznünk. bicajosok is zúztak le mellette valahol, csupa dartvédernek öltözött adrenalinmajom. de mivel majd egy órát kellett volna fenn várni arra, hogy lecsússzunk, inkább elmentünk haselbe cseppkőbarlangozni.
nagyon szupi kis hétvége volt, és még maradt egy pihenőnapunk is vasárnap...
amikor is elkészült a világ legfinomabb szülinapi tortája :)

jaj, olyan nagyon vicces ajándékokat sikerült beszerezem, csak persze nem lehett őket elújságolni, mert akkor nem lett volna vicces az átadásuk.
szereztem napraforgós meg tehénkés gyertyákat, meg irtó szép retró csomagolópapírt és tasakot első körben. meg persze kivágott virágos képeslapot.


aztán robotos képeskönyvet, meg egy robotot is (nade méghozzá milyet már, a világ első bádogrobotjának a mását), hozzá olyan játékot, ami olyan pici kerek, és általában valami pici golyót kell valami lukba beletalálni vicces alapon, nade ez súlyemelős, és a súlyokat kell a rúd végére rakni.

aztán egy cartier-bresson fekete-fehér párizs fotóalbumot éééés

éééés pimpmyride dvd-ket....

überraschung

zsanett mesélt még tavaly bergenben a kedvenc csokitortájáról, amibe csak két teáskanál liszt kell, és elolvad a szádban. na ez a torta az, amit sosó tavaly előtt keresett mindenfelé párizsban, ez az, aminek a közepe folyós csoki, ha hamarabb veszik ki a sütőből. na és ezt csináltam meg a harmincadik szülinapjára. ekkor derült ki, hogy ez kerestük párizsban. isteni lett, vicc nélkül, isteni.
kell hozzá 125 gramm keserűcsoki (legalább 70% kakaóval), mint mondtam két teáskanál liszt, 125 gramm cukor, 3 tojás és 90 g vaj. ennyi. nem vicc.
a csokit megolvasztjuk gőz felett, addíg habosra verem a cukorral a tojássárgáját és a vajat, beleforgatom a lisztet, és belekavarom a csokit.
felverem a fehérjét, és óvatosan beleforgatom a tésztába.
kábé 2 cm magasan rakom a sütőformába, és 35 percig 180 fokon sütöm (előmegelegített sütőben)
ha olvadt csokis belsőre vágyunk, elég kevesebb idő is.

sakk

Sziasztok!
Képzeljétek el, ma sikerült megvernem a sakkprogramot, feladta a küzdelmet,
pedig még egy csomó bábuja is volt, és a várható matt is két-három lépés
távolságra volt.
Ez eddig még soha sem sikerült, úgyhogy most nagyon meg vagyok elégedve
magammal.Mégsem vagyok teljesen hülye!
Csóközön
apu

vizsgálat

A miniszterelnök "azonnali, gyors és alapos" vizsgálatot rendelt el a vasárnap esti budapesti vihar miatt.
vajon ki a hibás?
esetleg idáig ért el a kínaiak olimpiai esőcsinálása?
felelőst ide!

pozitív

egy dolog miatt örülök csak igazán ennek a szar esős nyárnak:
annyi a gomba, mint a pesti aszfalton a kutyaszar!!!!

hogyvanez?

rántott kamambert sütöttem, és kutyalábszag van az egész lakásban...

különösen kelendő

Kicsit odébb az Élő könyvtár, ahol vagy száz, könyvnek öltözött embert kölcsönözhetnek ki az "olvasók" egy-egy órára. A Budapesti Európai Ifjúsági Központ dán mintára felállított könyvtárában minden a megszokott módon működik - beiratkozás után katalógusból lehet "könyvet" választani -, azzal a különbséggel, hogy a visszahozott könyveknek nemcsak a fizikai, de lelki épségéért is vállalniuk kell a látogatóknak a felelősséget. Az emberkönyvek nem szereplők ugyanis, hanem valódiak: volt bankrabló, gyógyult alkoholista, katona, rendőr, BKV-ellenőr, feminista, muzulmán, református lelkész, rabbi, menekült. Csupa olyan ember, akivel szemben komoly előítéletek élnek a társadalomban. A mindenki által fellapozható előítélet-listán maguk írják össze, mit gondolnak róluk az emberek. A cserkész szerint őt például így látják: "kiránduló ministráns, vagy legalábbis idős bácsi árvalányhajjal", a buddhista szerint pedig mások azt gondolják róla: "ő egy önsanyargató, kopasz vegetáriánus". Óriási a kereslet, a beiratkozók összekapnak a bestsellereken. Különösen kelendő a bankrabló és a BKV-ellenőr.
innen

édeshármas

ez egy tipikus helyzet
tudja ő is, bár még nem volt ilyenben - mondja
ha egy elkezdi, mindig akad egy másik
és akkor elkezdődik a versengés
talán mert ilyenkor az ember jobban odafigyel magára
jobban is odafigyelnek rá
persze a résztvevők mindegyike tagadja nyilvánosan, hogy bármi komolyról lenne itt szó, bár lelkük mélyén mindhárman baromira izgatottak
és hát andreasnak akadt egy kis elfoglaltsága - egy csöpp kis szakdolgozat, amivel eléggé le volt maradva, aminek a határidejét már annyiszor elhalasztotta, ahányszor csak lehetett - behozhatatlan előnyhöz juttatva ezzel szandipot
aki szimonénál betegeskedte végig a múlt hetet
vagyis a mérkőzés végérvényesen eldőlt
andreas meg most idegbeteg
próbálja kiheverni a kimerültséget, amit a leadás előtti hétvége nemalvása okozott, és hát még ott van a nagy vereség is, amit fel kéne dolgoznia
merthát nap mint nap szembesül azzal, hogy nem őt választották

gabin, bizony, mint zsan

jaj, fogadjunk, borító alapján vásároltál :D
nem, najó, nemcsak. bele is hallgattam.
Gabin have left behind the cocktail vibes of their first release, stepped up the beat and released a breathtaking new album combining uptempo jazzy flair with a touch of soul.

most már amerikából...

...A 70 évesnél fiatalabb hazai akadémikusok száma a 200 főt nem haladhatja meg...
Fábri úr költői kérdést tesz fel: "Trendi lesz-e Magyarországon tudománnyal foglalkozni a jövőben? A tudósok és az Akadémia kiemelkedő társadalmi tekintélye megtelik-e az innovatív, kíváncsi, újat akaró, kreatív és öntudatos személyiségek példaadó tartalmával?" Úgy emlékszem, volt mostanában egy ilyen ember. Kreatív volt, öntudatos, újat akart. A következő recepttel szembesült: sajnáljuk le mint kritikust, nevezzük hazugnak, demagógnak, mások által irányítottnak. Csináljunk a nevéből kisbetűs szitokszót. Üldözzük el külföldre őt is, meg bárki mást, akinek nem tetszik ez a mostani felállás. Vegyük el a kedvét mindazoknak, akik esetleg a hazajövésen gondolkodnának. Tagadjunk le tényeket, értelmezzünk félre számokat, csúsztassunk, ahol csak lehet. Esetleg - szigorúan belsőleg - csináljunk pár látszatreformot, és reménykedjünk, hogy - mint eddig mindig - majd csak átvészeljük ezt a balhét is.

Eva,
This summer seems to be the hottest in the history in Norway. In fact it is very nice weather.
I am now summarizing my work here because my contract will finish in September.
I hope the paper will be accepted and get a position in Japan.
No more Norwegian pizzas.
If you have other questions, ask me please.
Cheers,
Hiroshi
bali kérdése: mikor írt Hisoshi? Ma?

fenn meg lenn

vannak napok, amikor minden olyan szépen, frappánsan megy, ahogy az ember eltervezi, minden összejön, a pcr működik, mi sem természetesebb annál, hogy működjön. aztán jönnek a normál napok pofonjai, amikor a régi, jólbevált plazmidminikitet újrarendelve valami ősrégi bonyolult szarságot kapsz, amivel persze tized vagy századannyi dns-t kapsz, mint a régivel, és letesztelve azokat, nem is hasadnak úgy, ahogy kéne. kaptak még egy esélyt, ha a pcr kihoz valamit belőlük, akkor fellélegzünk, hogy csak a hasítás nem ment tegnap, ha nem, újra kell trafózni a ligálást, de sajna elfogytak a kompetens sejtek, azokat már egy ideje tervezzük megcsinálni, de valahogy mindig eltolódik...

interaktív

a képek a szombat esti kamuna-n készültek, a zkm-ben lévő fényes kiállításon. basszus, ez a zkm ez megint kitett magáért. marha jó volt az alapkoncepciójuk, a kiállítás, az ötletek és a kivitelezés, csak persze emészthetetlenül sok volt.
csak egy a sok közül:
egy terem, benne vagy tíz diszkógömb. beszarás egy élmény végigmenni köztük...

na és a képeket az egyik teremben készítette a kamera, és még abban a pillanatban fel is rakta a gép által megadott honlapra. a játék lényege az volt, hogy különböző színű zseblámpákkal lehetett a kivetítőre rajzolni, és láss csodát egyszer csak flash, és lekapta a rajzolókat is, és összevonta a rajzolt képpel.
de voltunk ám máshol is, pl a michelin-múzeumban, meg a schlossban is, ahol éppenséggel a restaurátorokat lehetett elkapni munka közben, ami irtó izgi volt, aztán meg még áttotyogtunk a pocsolyák között a kék úton a majolikába, ahol max a koncert volt izgis, a kiállítás már nem annyira...

morzsa

Kepzeld, volt egy honapig egy macskam, akit Morzsanak hivtam. Azert csak
volt, mert Uli macskajaval, Knodellel nem jottek ki jol. Knodel akkora
mint egy fel birka, de amikor ezt a kicsi Morzsat magunkhoz vettuk egy
macskakozvetito notol, Knodel teljesen visszavonult. Azt hittuk elotte,
hogy Knodel terrorizalni fogja az uj macskat, de a szituacio pontosan
forditottan alakult, az uj macska, noha velunk nagyon aranyos volt,
Knodellel szemben egyre szemtelenebb lett es rendszeresen odacsapott
neki. Knodel meg csak elszaladt elole, pedig az uj macska csak fel
fogara lett volna eleg, ha nekiugrik. Ugyhogy Knodel pszicheje
megmentese erdekebol, Morzsat visszavittuk a macskakozvetito nohoz, es
szeptember elejen hozunk egy uj macskat.

Kedves Éva és Sosó,
Ha már galád módon nem vesztek részt az annual wassertúr-on, akkor engedelmetekkel magamhoz veszem az esküvőtök után megmaradt zwack kosher szilvapálinkát (amely kis kitérők után került birokomba) és felitatom a közös baráti társasággal a Rába habjai között, amennyiben hűvös lesz és az megkívántatik.
Ez jó ötletnek tűnik. Egyetértve?
Majd rátok emeljük bögréinket!
Z.

találós kérdés

vajon hol és mikor készültek ezek a képek?


segítek, a kislány ismeretlen...

őrség

hétküzdnapi dolgaim

azt hittem (baszki egyszer még nagy szarban leszek emiatt, hogy a felét nem értem annak, amit akarnak velem csinálni), hogy csak kontrollra kell kedden tizenegyre mennem. naivan ültem be a székbe, gondoltam megnézik megint az árkokat, mélyültek vagy sem, tényleg kell az az izé, amit fizet a biztosító - visszaírt nekik, ők meg felhívtak, és egyeztettünk három időpontot, ebből az első volt kedden, mondom, aszittem kontroll.
hát volt nagy meglepődés, mikor a dokinő elővette az érzéstelenítő injekciókat (igen, többesszám), és szépen módszeresen leszedálta a jobb oldalamat, fenn éppen egy ideget megszúrva, hogy még a könnyem is kicsordult, úgy fájt, aztán viszont háromig még az orrom is le volt zsibbadva. na és nekiestek a jobb oldalamnak, a jobb fogínytasakoknak, hogy kipucolják őket, hogy tovább már ne másszon fel az ínyem. azért baromi ijesztő dolog ez, hogy kaparnak a fogad meg az ínyed között, aztán meg hidrogénperoxiddal mosogatják a vérző üreget a kettő között.
csinált egy fotót a mikrokamerájával az első fogamról, aszittem elájulok, úgy szétbaszta a fogínyt ott mellette. már nagyjából helyrejött, már rágni is merek a jobb oldalon is, csak fogmosáskor látszik, hogy még nem minden a régi.
hétfőn jön a bal oldal.
és aztán a töméscsere, ha újra megerősödik az ínyem.
legutóbb valami ínybeültetésról beszélt, de asszem ennek utánakérdezek, hogy kell-e vagy csak haknizik.
amikor már a végén voltunk, és az aszisztenslány polírozta a fogamat, meg bekente gyulladásgátlóval az ínyem, valahogy ügyetlenül ült, mert folyamatosan a szemembe akart nyomulni a cicije. elképzeltem, milyen lehet pasinak lenni egy ilyen helyzetben. biztos nem kérnek nála fájdalomcsillapítót...

herr cocoa

tegnap este elkezdtem nézelődni, mi jót is lehet itt csinálni, és basszus még jó hogy le nem késtük teljesen a zeltivalt.
na így jutottunk el egy vicces csacsacsakoncertre...
A Németországból sajátos művészi okokból Chilébe emigrált Uwe Schmidt, azaz Senor Coconut az "elektrolatin" vicces és páratlanul szellemes hatalmassága. Néhány évvel ezelőtt valósággal sokkolta a táncparkettek népét vad tempójú mambóba és szambába oltott Kraftwerk-feldolgozásaival. Pár hete megjelent új nagylemeze, melyen a venezuelai dalnok Argenis Britótól a Mouse On Marson át a minimáltechno-guru Akufenig rengetegen működnek közre, újabb erős bizonyíték, hogy az őrültet és a zsenit csak egyetlen (tánc)lépés választja el egymástól.

hereusz

a jó qutyfülű feltalálódat, azt
most égett le a motorja az egyiknek, aki már megevett egy tetőt, vagyis csak kettérágta, most falatokra cafatolta, persze kiégett a motor közben, és benne a háromnapos kísérletem...
javor nekiesett szétszerelni, és már-már szétszedtük a tetejét, mikor szimone rámutatott egy lukra, hogy az a vésznyitó. ki is nyílt pikkpakk, ám a filtercsövecskék annyira bepaszírozódtak az alsó csövekbe, hogy harapófogóval kellett őket kihúzni. szó szerint.
kemény fizikai munka a molekuláris biológusé, bizony...

bulcsú

vicces volt, végülis egyidőben volt a legény- meg a leánybúcsúnk, bár az enyém később kezdődött, és jóval tovább tartott. bár nagy hátonpörgés nem volt, nekem nagyon tetszett.
előszöris Verával találkoztunk a platánosban. próbáltam késni, de Sosó apja vitt el minket, úgyhogy végülis fél órát ücsörögtünk a kocsiban. aztán megjelent Zsófi is, és így hármasban söröztünk, dumcsiztunk. aztán amikor visszaértem a pisiszünetből, már várt minket egy taxi, nekem meg bekötötték a szememet. egy bazi sötét utcában szálltunk ki, ahol a csajok elkezdtek tanakodni, hogy mi is a pontos cím. tébláboltunk egy picit, aztán bepötyögtek egy kódot, és bementünk egy sötét lépcsőházba, ahol már annyiszor jártunk, sokszor sötétben, a pittyegés meg az ajtó meg a lépcsők kanyargása egyértelművé tette, hogy Annáékhoz megyünk.
aztán ott vártak a többiek: Virág, Krisztu, Ancsa, Rebeka és Judit. ettünk, ittunk, aztán folytatódtak a megmérettetések. (szerencsére a sütéses feladatról lemondtak idő hiányában, almás pitét kellett volna sütnöm, Sosó kedvencét, amit még sosem csináltam) először is ki kellett találnom, kitől melyik ajándékot kaptam, aztán jöttek a szokásos kérdések Sosóról (annyira segg volt, tökre nem rá jellemző válaszokat adott meg néha, bár azért a hetven kérdésből csak tizennégyre adtam nagyon melléválaszt). büntetésként ízesített kotonlufit kellett fújnom, mostmár úgysem kell, alternatív felhasználást kellett begyakorolnom :), és végül megkaptam a válogatás cd-t, meg a kis füzetet, benne régi foitókkal, Virág montázsaival, meg mindenféle vicces meg aranyos dologgal.
aztán páran még elmentünk a wb-ba, de már csak dumálás lett belőle, a zene elég gyatra volt egy ereszdelahajamhoz. de így is négykor értem haza, Sosó már nagyban durmolt, kinn állt a szamár, amit a haveroktól kapott - szexbaba helyett egy seggbedugható felfújható szamarat...

ciciszánalmas

pasim (azaz már férjem, mindegy hivatkozzunk rá, mint pasim) tegnap büszkén mutatta új kedvencét. igen, az autómosónőt leváltotta a ciciszánalmas csajszi.
ő egy betelefonálós vetélkedőt vezet, szánalmas már maga a műsorműfaj is, de az, hogy mindezt bikiniben teszi, állva, illegve, billegve, rárak egy lapáttal, nade az, hogy a háttér a cickója felnagyítva, ahogy illeg, billeg, az kész, beszarás.
és az mekkora, hogy éppen sikerült felvenni azt, ahogy a csaj belesül abba, hogy mit is lehet megnyerni a betelefonálással: nem bírta elmondani azt, hogy sexysportclips dvd :)

nem vigasztal

hogy mások is ezen vesztek össze szülőkkel,
engem igenis kiakaszt, hogy olyanokkal töltsem el ezt az estét, akiket max egyszer láttam (miazhogy nem vadidegenek, azok, akárcsak az unokatesóim, őket épp ezért nem hívtam meg), tegnap tetőzött a kiakadás, meg is írtam sosónak, aki persze elmondta az anyjának, hogy ki vagyok rá borulva, a harmincnégy emberes listájára, amit ellentmondás nem tűrve adtak ide, és ami persze tegnapra még nem volt teljes, hiába kellett volna azt leadnunk. amin persze egy csomó ember rajta sincs, mert nem jönnek.
hétvégén nagybátyám kezdett el keresztbeszervezkedni, de valahogy rendeződtek a dolgok, csak éppen a rossz szájíz meg a kellemetlen érzés maradt itt, amit csak tetőzött az a harmicnégy fős lista.
hisztizni akarok, kibukni, elegemnek lenni.
beszélgettünk apuval. mondtam neki, hogy rá gondoltam, arra, amit régen mesélt a barátságairól, az emberekben elvesztett hitéről, az ürességről meg a magáramaradásról, kiábrándultságról.
szar ügy, hogy nem elég, ha az ember nem játszmázik meg nem szarik a másik képébe. az meg megint szar ügy, ha az ember sokszor inkább hallgat, minthogy a másikat megbántsa, és csak nyel. és aztán mindenki meglepődik, ha a sok lenyelt szar egyszercsak előtör. szargejzír.
nincsjókedvem

ááááááááá

na és akkor most fogom magam, és kimegyek csokiért. már fél tizenegykor éhenhaltam, és valamiért idegbeteg is lettem, és most, hogy megettem azt a fránya sajtostésztát, csöppet lenyugodtam ugyan, de még mindig éhes vagyok, úgyhogy szép lassan kiballagok a többiek után, hátha addigra végeznek a kajával, és akkor csatlakozom a sütikavé szekcióhoz.
a kijárós kajálásban ez a legjobb, ez a fűre kiülés, kávézás, napozgatás, semmittevés. na ezt pótolom be most. meg a sütit.

eppelsee

tegnap meg itt jártunk, háromnegyed órás bicikliútra itthonról. tisztára egy omszkitó, nem túl szimpi, még mindig van olyan rész, ahol bányásznak, a bokros részen meg pucér srácok gyülekeznek.
persze ilyen vicces oldalakat csak utólag talál az ember....

ma újabb strandon voltunk

ez a rüppurri sem volt ugyan rossz, bár a rajnaiparti viszi eddig a pálmát. a csúszdája mondjuk jó, a kiscsúszdák pedig irtó gyorsak, nagyon jók. ja és a városban van jó közel...

barikkó - sziti

Gouldnak volt egy régi rágógumija a zsebe aljához ragadva, a kabátjában. Ment, hogy kivegye, letépte a szövetről, majd a szájába rakta. Hideg volt és kemény, mint egy évek óta nem látott általános iskolás osztálytárs, akivel az utcán találkozik össze az ember.

kicsit szar

azt érezni, hogy olyan emberek, akiket te fontosnak tartasz, szarnak a képedbe, képesek nem válaszolni, sőtmitöbb, nem megírni, hogy hiába volt úgy idáig, hogy jönnek, mégsem, és mindez persze csak akkor derül ki, amikor direkt nekik írsz, hogy héló, akkor hozol valakit vagy egyedül jössz...
az más, hogy valakik előre szóltak, hogy ez nem fog összejönni, és csakazértsem lesz az jó, pedig csak egy hétvége, pedig nincs más programjuk, csak éppen nem jönnek, az másképp szar, azon meg amúgyis régóta rágódunk.
ja és persze vannak akik mondták, hogy jönnek, de aztán megírták, hogy bocs mégse.
és az még szarabb, hogy így persze tetőződik a szar, merthát akkor se mátéék, se borossék, se edéék, se koncosék nem jönnek. (feci sem, de az nem nekem szar annyira, én csak sajnálom, de nem fáj)
legszívesebben megsértődnék, ennyire vagyok tőle...

estevan

káró

macikávézom, tejeskávé műkávéból
takarítani meg mosni kéne, de alig élek a lábamon.
tegnap hihetetlen para volt, hogy esni fog délután, de aztán nem esett, csak 80%-os páratartalom lett, meg qrvameleg.
hogy basznámegmagát ez a kurzor, halálra idegesít
kicsit kapkodós lett a délutánom, mert végülis még grillezőt is vettem, meg akkor tűzdeltem fel a kínai pácban ázott csirkéket meg a cukkinit sasliknak, dobtam össze a zöldséges batyukat, meg pakoltam össze mindent műanyag dobozba, aztán mindent be a kocsiba, figyelve, hogy a prérire megyünk, tehát ha valami hiányzik, megaszívás van (gyufa, sör-bornyitó, kés, papírtányér, műanyagpohár stb).
azért még én értem oda elsőnek a kis tisztásra, de fél percre rá jöttek markóék, így nem egyedül szerencsétlenkedtem a grill összeszerelésével. aztán szép lassan jöttek a többiek is, sikeresen beizzították a tüzet, aztán elkezdődött a nagy zabálás.
jópofa egy este volt, főként markóék illetve mariamék gyerkőkecivel, igazából ők sokat dobtak a hangulaton...

marhák pácban

végülis szerda délután lesz a poltenabendem és a cikk ünneplése egyben, grillezünk egyet a sok örömre.
már meg is vettem a husikat, a marhák már a páclében csücsülnek, feldarabolva - bár lehet kapni daraboltat és bepácoltat, de azokban az istennek sem bízom, pedig lehet, hogy fonomak -, a holnapi kaja éppen hül (frankfurti leves :), a padlizsánkrém meg szépen csendesen várja a szerda délutáni mókakezdést. a pogit már nincs erőm megsütni, beraktam a hűtőbe, remélem kibírja holnap estig, a pulykát meg nem kell annyira leápolni, elég, ha holnap beáztatom fokhagymás tejcibe, meg valami kínai csípős cuccba. aztán már csak a saslikot akarom megcsinálni valamikor, meg a zöldséges alufóliabatyukat.
ja, és remélem kölcsönadja az intézet a grillszerkót...
fárasztó ez a sütés-főzés-bevásárlás így meló után, főleg nagyiparban...

képzeld, ma éjjel álmomban te voltál benne. pirosan izzó nyusziszemmel
néztél felém, és mondtad, hogy igen, te is vámpír lettél, de nem kell
félnem, mert nem fogsz rámtámadni, csak a sosó meggyőzött, hogy
vámpirnak
lenni jó, csak tartsam titokban, és ha lehet, ne áruljam el a rebinek
vámpirok titkát. aztán már egy nagy asztalnál ültetek, (mint az arácsi
diófánk alatti nagy asztal volt) te, sosó, ede meg a bodor csabi, és
vörösbort ittatok és pirosan izzott a szemetek.
most azonban megyünk, metrózunk és szülünk egyet,
kb 10-kor inditják. totálisan oda a romantika,
olyan mintha műtétre mennénk. egyikőnk sem ezt várta.

ez igy volt jo

bementunk, nem kioltozve, jo, zsofin szoknya volt, soson es aradipetin rovidujju ing, rajtam egy drapp nyari ruha, megneztuk, hogy jok-e az adatok, aztan bevonultunk, alairtunk, peti folyamatosan fotozott, intrukciokkal - eloszor belenez a kameraba, aztan ir - aztan elmentunk a florianhoz a piacra, kaptam viragot, koccintottunk a pleh kocsmaban egy-egy kisfroccsel. nagyon vicces volt. igen, ennek ilyennek kellett lennie.
a hivatalos eskuvonknek.
fele seg...

német-argentin

mézédes

mondtam már, hogy imádom a dinnyét?
a héten vettem egy sárgát meg egy görögöt, pont befértek a retromintás flitteres strandszatyorba a gyékénytalpú vászoncipő (ez mennyire áltisis fíling, beszarok) mellé. a sárgát gyorsan aznap el is pusztiztam, de a görögöt hagytam hűlni, úgy az igazi, ha jeges, akkor jön ki a mézédes íz, amitől nem tudod abbahagyni.
megyek a harmadik szeletért. biztos, ami biztos egy felet visszarakok a hűtőbe, maradjon sosónak is.
jókis ebéd, nyári menü: jegeskávé és görögdinnye

Kedves Soso, Evi!
Most ebben a pillanatban egy cinkepar ugy nez ki, felfedezte maganak a faodut, es lehet, hogy bekoltoznek. Nagyon nezegetik, es rettenetesen tetszik nekik.
Most visszajottek, es pakolgatnak fuszalakat.
Amig ezt a levelet irom :-)))
Nagyon mokasak, hat, ezt az oromot!!! Koszonjuk!!! :-)))

elmúlt

elég volt kimenni a kertbe kiteregetni az ágyterítőket, dumálni a szomszéd sráccal, és máris jobb lett.
aztán a csiniruci - igen jövő szombatra, hiába nem az az igazi nagy nap, dehát mégsem megy az ember anyakönyvvezetőhöz lepuki ruciban nagykönyvet aláírni - meg a pólók na meg a jegeskávé - kis adagot kértem, tejóég, mekkora lehet a nagy, és a szomszéd fagyikelyhei, megadurva méretek, itt nemcsak a törökkaja háromszor akkora, mint otthon, de a fagyiskanalat sem húzza le hatszor a pultos, sőt...
aztán amikor már helyrejöttem, eszembe jutott vera 30. szülinapja, úgyhogy aztán miatta kóvályogtam még egy adagot, de csak piciket vettem, kéne valami frappáns nagyobb aji is... gondol gondol

bili

szarul esik, de piszkosul, most így elmúlt három nap, sok volt ez így, kiborított
hogy eszébe nem jut híni, vagy írni csak úgy
hogy csak akkor hív, ha valami sürgős vagy döntési helyzet van
hogy nem válaszol a jóreggeltsmsekre, a levelekre, ha meg hívom, mindig zavarom
hogy lebasz, ha nem vagyok éppen elérhető, pedig direkt írok előtte egy sms-t, hogy elmegyek kajálni
hogy nincs egy kedves szava sem három napja
hogy azóta azt érezteti, zavarom meg nyűg vagyok
hogy nem számít, amit már ezerszer megbeszéltünk, hanem a bugyi nélkül járó titkárnőjük véleményére hallgat
picsába ezzel az egésszel kedvem van
ha ilyen, nem is akarom ma látni kedvem van
és ezekután vásárolni sincs kedvem, merthát ha eszembejut, hogy ruhát akartam, amiben majd jövő szombaton, megint elönt a rosszkedv, pedig már éppen sikerült összeszednem magam