Szóval van ez a Kommunikációs tudomány kurzus, aminek a keretén belül el kell olvasnunk és be kell vágnunk egy könyvet, a humán kommunikációs elméletekről szól, mindezt otthon, házi feladatként, miközben Jeroon, egy fiatal, eredetileg nyelvész, de most éppen egy jól menő kommunikációs tanácsadó cégnél dolgozó srác betanít minket a gyakorlati munkába. Ő általában útépítési projektek kommunikációs tanácsadója, és egy most aktuális, tervezési fázisban lévő projektet adott nekük kidolgozni. A kurzus során az N345-ös út, ami a legnagyobb autópálya-csatlakozás nélküli holland várost, Zutphent köti össze Apelndoornnal,kerülőútjának a sztoriját kellett kibogozni.
Az első feladat az volt, hogy járjunk utána, hol van ebben a szituban a bibi. Bújtuk a netet, és azt találtuk, hogy a kerülőút Zutphen melletti kis falucskát, de Hovent kerülné ki, hogy tehermentesítse, meg hogy gyosrabban lehessen az úton haladni.Csakhogy a két alternatív útvonal közül pont azt, ami nagyon de nagyon közel menne a kis falu déli részén lakókhoz, na azt fogadta el a megyei közgyűlés. A déli részen lakók amúgy eléggé szopóágon vannak már egy jóideje. Az a rész egy újépítésű negyed, amiben hiperszuper télen-fűt-nyáron-hűt fűtést vezettek be, mindegyik házba, de sajna ez a hiperszuper rendszer télen nem fűt eléggé. Már tíz éve. Valami turbina miatt. A lakóknak tele van a tökük a szomszéd város vezetésével, merthogy oda tartoznak közterületileg, és ez az útépítés, ami pont a zöldterületnek és legelős kilátásos ökoházuknak igencsak betenne. Tényleg nagyon közel menne hozzájuk, kurva nagy lenne a hang- meg légszennyezés, de a másik alternatíva ellen szólt, hogy az régészeti és vízügyi szempontok miatt kevésbé előnyös.
Na hát adott a szitu, hogy már megvan a döntés, a helyi lakosok utálják a döntés eredményét, mert már eleve tele volt a tökük, viszont az útépítés a tervezés fázisba lépett, vagyis nincs vitának helye, és a megrendelő kommunikációs projektet rendel, amiben ezt a kommunikációs problémát valahogy kezelni kell.
Kommunikációs célokat kellett megfogalmaznunk, stratégiát gyártani, célcsoportra specifikusan kitalálni, hogy milyen kommunikációs eszközökkel mit szeretnénk elérni, és ezt milyen elméleti háttérrel támasztanánk alá.
Piszoknagy meló volt ez, ma délben kellett leadni a végleges tervet, budzsével meg időbeosztással, mindennel.
És akkor jött ez a levél, hogy:
Szzóval most az van, hogy a falucska déli részén lakók tiltakoznak a döntés ellen, és a szomszéd város, ahova közigazgatásilag tartoznak, támogatja őket ebben a döntésükben.
Ez aztán a kommunikációs patthelyzet, magyarán szívás. Ebből aztán semmi gyerekeknek szervezett Tervezzünk tárgyakat délután sem segít, de talán egy deliberalizáló gyűlés sem, mert testületileg nem jönnek rá el.
Csütörtökön vizsga, addig ki kéne találni, ilyenkor mi a teendő.









