most látom, milyen béna békanövesztő vagyok

hogy nem kitet vettem, és ilyenekkel sem pakoltam teli az akváriumpucoláskor haltárolásra használt műanyagtartályt.
fertelem, szégyellem is magam rendesen.

békapeték

Hanni már annyira izgatottan várta, hogy a monschaui hétvégén szedjünk békapetét, hogy a mocsaras pocsolyáknál rögtön szólt is, hogy mindenki figyeljen, hátha lát valami izgalmasat. Két percre rá találtunk is az ösvény mellett egy nagy petecsomót, mint később kiderült, már párnapos embriókkal - a házban másnap már mozogtak, ami 96 órás embriónak felel meg, 18 fokon, míg szombaton napközben max 9 fok volt, szóval volt az már pár napja, hogy azokat a petéket lerakták. A második adag frissebb volt, azok csak most, a szedés utáni negyedik napon keltek ki a burokból és már eléggé szerteágazó a kopoltyújuk, szóval kábé most vannak a 20-as stádiumban. Az első eresztésből a nagyobbaknak már nem látszik a kopoltyúja, szóval ők elérkeztek legalább a 23-as szintre, ami már haladó :)

Náluk lassan be lehet vetni az ebihal-határozót (a biomasszán beszólt valaki a helyesírásunkra, úgyhogy most kikupáltam magam összetett szavakból - ez a régi szabály szerint kötőjeles, mert hosszabb, mint hat szótag, és több, mint két tagból áll), ami pete-határozó is egyben, és a kocsonyás, átlátszó petecsomó alapján ezek valamilyen Rana, azaz közönséges béka faj tagjai. Hat éve, mikor a Feketeerdőben egy pocsolyából vittünk haza petéket, azok egy csíkban voltak lerakva, az meg leveli békákra meg varangyokra jellemző, mi ez utóbbiakat nevelgettünk anno.

Most vagy erdei, gyepi, tavi, kis tavi, mocsári, vagy kecskebéka-palánták nőnek a kis tartályokban. Nem biztos, hogy be tudom majd azonosítani pontosan, de ez még a jövő zenéje, még van egy pár stádium:

• 96 hours - muscular response to tactile stimulation
• 118 hours - early heart beat, development of gill buds
• 140 hours - hatching and gill circulation
• 162 hours - mouth opens and cornea becomes transparent
• 192 hours - tail fin circulation established
• 216 hours - degeneration of external gills, formation of operculum, development of embryonic teeth
• 240 hours - opercular fold over brachial chamber except for spiracle and internal gills
• 255 hours - prolonged larval stage with refinement of organs
• 270 hours - development of hindlimbs, internal development of forelimbs in opercular cavity
• 275 hours - projection of forelimbs through operculum, left side first
• 280 hours - absorption of the tail and reduction in size of the gut
• 284 hours - metamorphosis complete, emergence from water as miniature, air breathing frog 

Upsz, ez éppenséggel azt mondja, hogy még durván 4 nap, és a nagyobbakból béka lesz. Basszuskulcs!!!! Még szerencse, hogy van a második eresztés, velük még nyerünk 3 napot :)

amikor a hírek életre kel(het)nek

aztakibaszottéletbe
tegnap este a háromnapos monschaui hétvége után beájultunk az ágyba, és megnéztünk egy helyes filmet, nem néztünk híreket. amúgy sem nagyon szoktunk. hát mostantól reggel-este az lesz a prioritás, az tuti.
már az FBI is nyomoz a leideni iskolai lövöldözéssel fenyegetőzés ügyében.
egy csóka a twitteren bejelentette, hogy lelövi a tanárát, és annyi gyereket, amennyit csak tud. egy leideni suliban. erre a rendőrség úgy döntött, hogy a középiskolákat bezárják. Az áltisik kiesnek a pixisből, de azért óvatosak.
Hanni sulija kinyitott (ezért is tudtam reggel gyanútlanul bevinni), nem mennek ma ki játszani az udvarra, és csak a főbejáratot használják, és áll egy marcona pasi az ajtónál.
próbálok nem szétesni és pánikolni

világhír :)

hehehe, most hallgatom a Klub-rádiót, és Para-Kovács a leprás cikkem miatt hívta meg Mátét :)

télihegy

Nem is írtam a síelésről, pedig szuper volt.
Winterberg igazából egy kihelyezett holland gyarmat Németországban, mivel van egy kis magaslati eltérése és egy hideg mikroklímájú kis zugban található, vagyis olyan hegyek vannak ott, ahol novembertől áprilisig esik a hó, akkor is, ha 50 km-re csak eső esik. Mivel Hollandiában nincs egy szem olyan domb se, ahol síelni lehetne, ezért a gyarmatosították Winterberget :)
A három és fél nap alatt, amíg ott voltunk, szinte megállás nélkül szakadt a hó, és szinte csak holland szót hallottunk körülöttünk. Persze sok gyerekes holland család volt, merthogy a krókuszvakanci alatt voltunk, de a bed and breakfast, ahol megszálltunk, szintén egy holland házaspáré volt. Mi nem Winterbergben aludtunk, hanem onnan kábé tíz percnyi autókására egy nagyon helyes, csöndes kis faluban. Isteni volt, utáltam volna a síelés utáni dajdajozásban gyereket altatni.
Kedd délután érkeztünk meg, gyorsan béreltünk bakancsot, lécet meg botot, aztán másnap felfedeztük a sípályákat. A sípályarendszer három hegyen összesen vagy huszonhat pályából áll, és a legalsóból a legtávolabbi is elérhető síliftekkel és csúszásokkal. A legtöbb pálya kezdőknek való, van vagy négy-öt piros, és egy fekete pálya, de azok simán kikerülhetők. Hanni Sosóval csúszott, míg én Lizával vagy hüttéztem vagy a szobában maradtam, és aztán fejenként egy-egy órára elszabadultunk mi is egyedül síelni. Az első egyedül síelés alatt Sosó meg a gyerekek a pálya aljánál vártak, akkor mentem életemben először csákányos lifttel egyedül. Vagyis nem egyedül, betársultam egy ötvenes holland pasi mellé, akivel végigdumáltuk a felfele utat, és aztán elmondta, hogy kell a végén leszállni. Aztán másnap már egyedül mentem ki kocsival a pályákhoz, és bevállaltam másik pályát meg másik liftet is. Iszonyat büszke voltam magamra, és magamhoz képest tök jól ment a dolog. Persze egy óra után már alig álltam a lábamon, úgyhogy átadtam, a stafétát Sosónak. Hanni az első napon még eléggé fél a lifttől, a lecsúszástól, de aztán napról napra egyre ügyesebb és bátrabb lett. Annyira belejött a végére, hogy aztán múlt hétvégén Sosóval szombat délben felkerekedtek, és egy napra lementek megint síelni.

inkasszó

Nos, megértük ezt is, hogy egy behajtó céget bízzunk meg azzal, hogy próbálja meg visszaszerezni azt az ezer ajrót, amit egy kamu internetes cégnek kifizettem előre, ők viszont (mivel hogy egy kamu csaló szemétláda cég) nem szállították le a megrendelt mosógépet és a szárítót. Három hét késés után, mialatt tőlük nem jött sem email sem telefon, csak én basztattam őket, mire mindig az a válasz jött, hogy "itt a szállítólevél előttem, jövő héten érkezik a cucc", besokalltam, és azt mondtam telefonban, emailben és ajánlott levélben, hogy mivel nem teljesítették a vállalt 3-5 napos kiszállítást, a szerződés érvénytelen, kérem vissza a pénzt. Azt írták vissza, hogy 30 napon belül fizetnek. (A sztorihoz hozzátartozik, hogy Sosó addig nem volt hajlandó másik mosógépet és szárítót rendelni, míg írásba nem adják, hogy fizetnek, így aztán három hétig mosodáztam. Isteni élmény volt, ajánlom minden kalandornak :)
Persze nem fizettek, mire aztán megint elkezdtem dühös lenni, erre megint írtak, hogy a papírom a gazdaságis csávó asztalán van, bármikor jöhet már a pénz.
Hát azóta sem jött.
Próbáltuk a consumentenbondot, de mivel ez a csaló banda nem tagja egyik consumentenbond szervezetnek sem, nem tudnak nekünk segíteni.
Sosónak ajánlottak egy ügyvédhallgatókból álló kis céget, akik vállalták, hogy baszogatják őket. Őket is hetente jegelték, de nem fizettek, úgyhogy az ügyvédjelöltek felemelték kezüket, hogy bocs, ennyit tudtunk tenni.
Sosó a rendőrségre akar menni feljelentést tenni, de előtte még rávett, hogy nézzek utána ennek az inkasszó dolognak. Szóval vannak ezek a behajtó cégek, akik vállalnak magán ügyfeleket is, szekálják a nem fizetőket egy picit, aztán ha nem adják meg magukat, akkor mennek a bíróságra. Bejáratott embereik vannak (remélhetőleg nem verőlegények), és fix díjuk. Utánajártam, ez a cég szerencsére nem kamu. Úgyhogy ma megadtam az adataimat meg a kamu céggel folytatott emaileket, és remélem még a bírósági eljárás előtt kicsikarják belőlük a pénzt. Ha meg hivatalos ügy lesz belőle, akkor is megéri a pénz kétharmadát visszakapni, mint semmit.
Úgyhogy fingers crossed, hajár fiúk-lányok, rajtatok a világ szeme!

szakma

azt nem is meséltem, hogy a nagy készülődésben a scientific communications felvételire, rájöttem, hogy az angol vizsgához a fogalmazások, amikben egy ábrát vagy egy grafikont kellett kielemezni, meghozták a kedvem a szakmai blogoláshoz. előfizettem a nature tabletes app-jára, így most egy csomó izgalmas cikket olvasok meg másik újságban megjelent izgalmas cikk ajánlóját, úgyhogy a késztetés is megvan, meg az anyag is, minden együtt az íráshoz.
lelkesen írtam is az elmúlt másfél hétben három cikket, szerintem egész jók lettek, pedig egy durva fél napnál több időm nem volt magára az írásra.
tegnap az embriós csokoládés indexes cikken úgy felhúztam magam, hogy Máté megkért, írjak már egy posztot a témában. délelőtt jegyzőnél voltam, hivatalos másolatot készítettni az indexemről meg a diplomámról (az indexet most fordítják, jaj, át kell utalnom az árát, basszus, de jó hogy eszembe jut) elment vele a fél napom, a másik felében meg ezzel a válaszposzttal vacakoltam.
na de majd ha lesz egy kis időm, megírom a posztot arról a leprás cikkről, mert annyira eszement érdekes, amit találtak, hogy nem hagy nyugodni.

aap en beer

Vasárnapra volt két jegyünk. Még én vettem kábé egy hónapja. Volt egy prospektus, leideni gyerekműsorokról, azon volt ez rajta, hogy 5+, arra már mehet a Hanni, nosza gyerünk menjünk. Azt hittem egyébként, hogy bábszínház, ezt is mondtam neki, ő meg ott az előtérben váltig állította, hogy szerinte film lesz. Egyikünknek sem volt igaza, ez egy gyerekeknek szóló színdarab volt, de hihetetlenül jó. Az ABC-n keresztül utaztak, de nem nagyon volt erőltetett. Hanni nagyon élvezte, irtó nagyokat kacagott rajta, és volt jópár jelenet, amit én is élveztem. Sőt, a Simon és Garfunkeles rész, amikor az L betű énekelgeti, hogy Lalala, lalalalalalala, aztán meg jön az M betű, aki válaszol, hogy Mamamma, mamammamamma, az kifejezetten mókás volt. Jó volt, helyes srácok, ügyesek, ötletesek.
Ezen felbuzdulva vettem három hét múlvára egy másik, színekről szóló darabra is két jegyet.

az angolvizsga

már napok óta úgy tűnik, hogy a 16-ai vizsga eredményeit az online rendszerben már ki lehetne keresni, de eddig sikertelenül faggattam a netet.
most hirtelen felindulásból, vagy talán inkább megszokásból rákerestem, és tádáám, kiadta az eredményt.

Results

Listening:	8.0
Reading:	9.0
Writing:	7.0
Speaking:	8.0
Overall:	8.0

9-es a maximum, 6,5 kell a mastershez.

téli hegy

holnap reggel irány winterberg és a síszezon, péntekig mi leszünk a kékpályák ördögei :)

badje 1!

Hanni szerdán, a harmadik vízhez-szoktató óráján átkerült a következő szintre, az egyes medencébe, ahol konkrétan már láb- meg kar-tempózni tanulnak. Ötig számolva kellett a vízen mozdulatlanul feküdnie hason illetve háton, úgy hogy a feje a vízben van, a kezei meg kétoldalt, úgy, hogy nincs rajta se karúszó, se polifoam biszbasz, majd le kellett merülnie a medence mélyére egy karikáért, és felhozni azt.
Irtó büszke volt magára, meg persze mi is, főleg, hogy a csoportjában van olyan gyerek, aki már november óta szokja a vizet, és várhatóan áprilisig nem kapja meg a badje 1 kék szalagját.
Ja, és ezek után lehet menni hetente kétszer edzeni, úgyhogy sikerült szerda késő délutánra meg pénteken közvetlenül suli utánra is kapni egy-egy időpontot neki. Már úgy várja, hogy csak na.

katedrális

Apu mesélte nagy lelkesen vagy másfél éve, hogy kiolvasta A katedrális folytatását, Az idő végezetéig-et, mire mondtam, hogy igazán örvendek, de egyiket sem ismerem. Erre valahogy eljuttatta mindkettőt hozzám, és Liza születésekor kezdtem el olvasni A katedrálist. Szoptatáskor nem a legelőnyösebb olvasmány, ugyanis a kisbetűvel szedett könyv is vagy nyolcszáz oldal, szóval nehezen kezelhető egy kézzel, de annyira brutálisan jól megírt történelmi krimi és szappanopera egyben, jó sok sexszel és vérrel meg ármánykodással, hogy az ember nem szívesen teszi le a kezéből. Így aztán nem volt annyira fájdalmas, hogy Liza az elején pocsékul aludt, kivéve ha a kezemben vagy mellettem volt, mert legalább haladhattam a sztorival, húszasával faltam az oldalakat. Mostani magamhoz képest rekordidő alatt olvastam ki, és aztán a folytatást is, bár valószínűleg túl hamar jött a második rész az első után, mert az semmi nyomott nem hagyott bennem, míg A katedrális minden egyes mozzanatára emlékszem. Na jó, talán a sztori most így nagyjából nagy nehezen feldereng, de az elsőhöz nem fogható az élmény, amit adott. Az izgalmas és falnivaló egy ponyva, jó kis történelmi háttérrel, meg kell hagyni.

Karácsonyra apunak megvettük a könyvből készült mini-sorozatot DVD-n, aminek nem igazán örült, mert hogy azt már látta a tévében, és egyébként is túl sok benne a vér meg a szex, úgyhogy a dvdket elhoztuk magunkkal, és kapott apu helyette egy könyvet. (Amúgy Krisztiéknek sem jött be a Narnia-dvd sorozat, úgyhogy azt is elhoztuk, bár ők aztán nem kaptak kárpótlást. Hát valahogy így alakult, hogy most nem csak magunknak vettünk filmeket, mégis most sok a néznivalónk.)
Tegnap este Sosó úgy megnézett volna valami jó kis filmet, a három Narniából meg már kettőt megnéztünk, és abból most egy időre elég, úgyhogy apu minden kritikai előzetese ellenére belekezdtünk az első részbe. Mivel a sztori nekem adott, így egy csomó mindenre tudok közben figyelni, és azt kell hogy mondjam, teljesen korrekt a film. A sztori felesleges sallangjait lenyírták, a történelmi kontextus érthető, teljesen korrekt a vér-szex-egyéb történet arány (jobb, mint a könyvben), bár egy anya-fia-szex vonulatot pluszban beraktak, a színészek qrvajók, szóval jó nézni, na. Ja, és persze hihetetlen gyorsan lehet vele így haladni :) A film végén a stáblistán viszont megakadt a szemünk, a film készítőinek a kilencven százaléka magyar. Ma rákerestem, és nem hiába gyanakodtunk, Ócsán és Fóton forgatták a legtöbb jelenetet.
folyt köv

Apacuka

Hanna évekig apacukának hívta Sosót, valahogy összevonta az apát meg a kiszámolós versikét. Most bezzeg, hogy kiszámolna dolgokat, pl ki mesél neki, már csak a holland mondókát használja, mint az osztálytársai.
Azért az eléggé meglepett, hogy a Rozália pincéjéből Maastrichton át elhozott "Az én játékoskönyvem" című, velünk majdnem egyidős Csukás István könyvben benne van az antanténusz szórakatémusz, az apacuka fundaluka vagy az effer geffer Juli nèni. Na jó, ez utóbbi másképp van benne, mi iszli pókkal fejeztük be, nem büdi banyával ;)

ha most

"Ha most lennénk egyetemisták, sztem már rég ismernénk őt. A gonnok boltja mellett."

Ha most lennénk egyetemisták...

Olvasva azt, hogy focidrukkerek buzizzák le a HaHásokat, elgondolkodtam azon, mi lenne, ha...

Egy biztos, iszonyat dühös és frusztrált lennék attól, amit most művelnek. 

A tehetetlenségtől.

Lívia meg bépé unszolására lettem még elsőévesen én is Hökös, meg mert amúgy is már a gimiben is diáktanács-képviselő, aztán meg Judittal diákpolgármester voltam, szóval valahol mindig is bennem volt ez a "ha nem áll fel senki képviselni az érdekeinket, akkor majd felállok én" típusú kivagyiság. Még beszédet is mondtam pár iskolai ünnepélyen, igen, én. Van róla kép is, nem tudom, ki csinálta, de benne van az albumomban. Zöld farmerben és a nőverem által kötött barna pulcsiban állok Leibinger és a polgármester előtt az udvaron, és persze a Martens félcipőben, mert akkoriban fogalmam sem volt arról, hogy az micsoda. Anyámnak sem, a cipőboltos a körúti Salamanderben meg meggyőzött minket, hogy ez egy strapabíró cipő, és még a talpa is saválló - egy kémiafaktosnak ez igazán nem hátrány. A fémbetétről, becsszó, nem tudtam. 

Na a lényeg, hogy tutira Hökös vagy Hahás lennék, vagy valami ilyesmi, és akár ugyanazt a külügyi biztos szerepkört vállalnám be, mint annó tettem, decemberben tuti aktivizáltam volna magam. 

Mindenesetre kíváncsi lennék, hogy a focirajongók mit szólnának a Martens félcipőmhöz.

angol

most éppen azt találtam ki, hogy hogy a delfti egyetem scientific communication master's-ére jelentkezem, ami két év, van benne szakmai gyakorlat, úgyhogy nemcsak papírt ad egy olyan szakmáról, amit szeretnék csinálni, de be is visz a szakmai berkekbe. ehhez be kell mutatni egy két évnél nem régebbi angol nyelvvizsgát, cambridgeit, ielts-et vagy toefl-t, az utóbbira nincs időpont a jelentkezési határidőig, úgyhogy az ielts-et választottam.
befizettem a vizsgára meg a netes előkészítő feladatokra, amiket nagy lelkesen csinálok, bár már néha a fülemből is az folyik.
most szombaton lesz a vizsga, négy részből áll, reggel kilenctől délután ötig leszek ott. nyami.

síelés

ma délelőtt mi is kipróbáltuk a hágai fedett, műhavas sípályát (ahol Hanni tanul síelni), hogy jövő héten ne az első napon kelljen a több éve nem használt sítudásunkat illetve síelni nem tudásunkat feleleveníteni.
Hanni amúgy vasárnap már a nagyobb lejtőn síelt, ahova a sílifttel mentek fel, és irtóra kifeküdt a végén. nem is csoda, én is kikészültem másfél óra után.
na de ma sikeresen legyőztem a rettegést, amit az iciripiciri lejtő tetején éreztem, és sikerült valamelyik lebenyemből előhozni a szlalom- és hóeke-ismereteimet (remélhetőleg lassan beépülnek a mozdulatok az extrapiramidális pályákba), és jóleső térdfájással faltam be a hétköznap délelőtti akciós síjegyhez járó almás sütit meg a kávét a műtűz mellett.

kékpályák, szevasztok! jövünk!

Dennis és Valerio vajúdik

a kísérleti nyulak kíváncsiak voltak, milyenek a szülési fájdalmak. megkapták.
(angol felirattal)

Fordított kölcsönösségi viszony

"...rendszerint nem tanácsos az asszonynép után érdeklődni ott, ahol az emberek böfögnek étkezés után; olyan helyeken viszont, ahol lehet az asszonynép után érdeklődni, ott nem tanácsos étkezéskor böfögni."
Eric Berne: Emberi játszmák

Szülinap

Idén pont szombatra esett Hanni szülinapja, és az osztálytársak bulijai is az előtte való két hétre voltak betervezve, úgyhogy az a poénos helyzet állt elő, hogy tényleg a szülinapján volt a nagy szülinapi zsúr.

Végül csak kilencen voltak a kölkök Hannival meg Lizivel együtt, és tök szuper programot hoztunk (hoztam) össze. Állatos volt a kerettörténet, arra épültek a játékok. Volt lufipukkasztás, a lufikban levő lábnyomok alapján kaptak eská állatos maszkot a gyerekek, majd a maszkok alapján  mentek színezni/matricázni/állatokat készíteni vagy a golyókapkodós békákkal játszani. Volt lufihajtogatás -Sosó kiképezte magát aznap délelőtt, kutyát eddig is tudott hajtogatni, de most már megy a papagáj és a virág is profin -minden lány kért egy virágot, Levi meg egy kardot. Persze volt tortaevés meg uzsonna is, meg ajándék-eldugás és -keresés, majd a hozott ajándékkal játszás - ez annyira vicces volt, 2-3 gyerek már nagyon várta, hogy Hanni kibontsa az általuk hozott ajit, és aztán ők játszanak vele ;)
Liza istenien érezte magát, nagyon pörgött, és volt pár lány, aki időnként leült hozzá és játszott vele, vagy csak babusgatta.
Jó volt nagyon, Hanni mondta is, hogy minden nap elviselne egy ilyet ;)

Síelés

Két hete Sosó kitalálta, hogy Hanna szülinapja után húzzunk el síelni Németországba egy hosszú hétvégére. Mint az őrült kerestem szállást, minden panzió foglalt volt, végül sikerült egy helyet találni a bookingspontkomon keresztül, egy szobájuk volt még, és én nem szarakodtam telefonnal meg emaillel, hanem azon a szaron keresztül le is foglaltam a családi szobát. Lemondani csak 14 nappal az indulás előtt lehet díjmentesen, de sebaj, van szállás. Aztán jött a nagy olvadás, a mínusz 13 fokból plusz 10 lett, Winterbergre meg esőt és olvadást jósoltak, úgyhogy úgy döntöttünk, átrakatjuk a foglalást. Sikerült elintézni, felár nélkül, de sajna már csak a februári tavaszi szünetnek csúfolt síszünet alatt volt hely. Sebaj, átraktuk oda, hét közben még jobb, talán a helyiek nem lesznek olyan sokan, csak holland gyerekesek.
Aztán időközben kiderült, hogy Hanni osztálytársa, Aletta jár síelni tanulni Zoetemeerbe, merthogy ők is a szünetben mennek síelni (na, azóta kiderült, hogy ugyanakkor és ugyanoda, kicsi a világ), és hogy addigra szokja a gyerek a havat, vasárnaponként eljár órára. Sosó ráizzított a témára, én meg napokat eltöltöttem azzal, hogy találjak a környéken olyan műhavas benti sípályát, ahol van még Hanninak szabad hely. Ma kora reggel lett volna az első órája Hágában, de mint kiderült, a 9.15-ös csoport már haladó, a 11 órás viszont teli volt, de végül Sosó bekönyörögte Hannit oda, úgyhogy most éppen sokadszorra szeli a lejtőt, és már nem is esik el, hanem szépen lecsusszan a lécen. Miután meglökik őket. Remélhetőleg a következő két órán tanítanak is valamit nekik, mint pl a hóekét vagy legalább az elindulást ;) Ja, és síliftjük is van, az is jó lenne, ha azt kipróbálnák velük.

Na mindegy, még van két óra a síutunkig, de akárhogy is lesz, Hanni lesz a legképzettebb síelő közülünk. Én amúgy a sífutásra fenem a fogam, annyira nem vagyok oda a normál lesiklásért, főleg hogy parázom a lejtőkön - mert tudom, hogy nem tudok jól síelni, meg mert meredek, szánkóval is félek, amúgy a rollercostereket is utálom, szóval jobb nekem az erdei kitaposott két csíkban trappolni, azt még a Schwarzwaldban megszerettem.