szerda, szeptember 29, 2004

nagyon szép a mosolyod, szerintem a bortól van...

igen, ma is sikeresen bebasztam, két pohár vöröbort ittam csak, de hogy azok milyen jók voltak, asztamindenit...
andráskát ünnepeltük, meg a munkabeszámolóját, azt, hogy túlélte, azt, hogy elmondta, meg azt is, hogy a pingvinek nevét is odabiggyesztette a köszönetnyílvánítás jobb alsó sarkába, pedig aszittük, nemmmeri, és persze miki pont kiszúrta, és rákérdezett...
szóval bebasztunk, az inkubálás alatt, amíg kisült a sreen, amíg inkubálódott a tlc lemez a screenen, amíg beszkennelte a screent a typoon (és igen, működik, jessz, időkinetika, enzimaktivitás, asztakurvamindenit, sikerül a féléve nem működő kisérlet), és amíg újra nem kezdtem a másodikkal. pedig nem akaródzott annak a fránya dugóhúzónak sehogysem a dolog, beletört a parafába a kölcsöndugóhúzó, aztán sehol nem találtunk másikat, de mi jól benyomtuk az üvegbe, prosztó módra, ahogy kell, és aztán a második üveget is, jutott mindenkinek egy-egy pohár mindegyikből, (csak úgy egy egydecis, de az is elég volt a bebaszáshoz), jaj.

a pornóbiznisz amatőrjei

édes egy film, tényleg, nem egy durva hardpornó, szoftos szaftos jelenetek vannak csak benne, de emberi, vicces, és tényleg nagyon retrohangulatú.
a német derékpornó-producer is nagyokat kacagott rajta, és az álomszuszék pasim se aludt be.

kedd, szeptember 28, 2004

az ő embere, igen, de mi kerülgetjük naphosszat

kavarodik a szar, kavarodik, szépen lassan, de alaposan.
maria, az új lány, aki doktori nélküli posztdok, bejelentés nélküli egyévigittleszalaborban, a nemköszönök csakakkorszólokhakellvalami szende amcsi leányzó, aki elvileg azért van itt egy évig, hogy péter könyvét angolosítsa, vagyis hogy a stílusát meg a nyelvtanát rendberakja, merthogy matematikát meg biológiát tanult, és ugye amcsi, ja és közben csabával kísérletezik, na hát ez a maria ma odafenn a phdszobában próbált anyukával suttogva kiabálni a mobilján. oroszul.

hétfő, szeptember 27, 2004

subject: Rebeka, mint gomba-dealer

Szia,
akkor, ha neked is megfelel, csütörtökön találkozhatnánk a gomba-átadás ügyében. Majd addig még írok, vagy beszéljünk, nálam sose lehet tudni...
Remélem, nem bánod, de leírok neked egy idézetet (Kundera), én talaltám valamelyik könyvében, és szerintem tetszeni fog :-)
" Csak a véletlent foghatjuk fel üzenetként. Ami szükségszerűen történik, ami várható, ami naponta ismélődik, az néma. (...) Ahhoz, hogy a szerelem felejthetetlen legyen, úgy kell röpködnie körülötte az első pillanattól a véletleneknek, mint a madaraknak Assisi Szent Ferenc vállainál. "
És most emelkedett hangulatban indulok végre haza...
Udv,
R

előzmény:
Szia Éva,
csak kérdezem, hogy kitartasz-e amellett, hogy szeretnél a csodálatos tibeti kefirgombámbol... Csak mert a heten nagyon szeretnék lepasszolni egy adagot, kezdik kinőni a befőttesüvegemet. Esetleg be tudnám neked vinni az Astoriához szerda délelőtt, vagy találkozhatunk pénteken valamikor. Még nem látom pontosan, hogy alakul a hetem, ezert is kérdezem, hogy neked mikor lenne jó.
Üdv,
Rebeka

Végre híresek lettünk!

Sziasztok,
Végre híresek lettünk.
Botrány a Madách miatt!!
Botrány a Madách miatt!!
Botrány a Madách miatt!!
Csalás, Lopás!!
Csalás, Lopás!!

Fővárosi Fidesz-MKDSZ: törvénysértés a Madách Imre Gimnázium felújításánál

Budapest, 2004. szeptember 27., hétfő (MTI) - Az erzsébetvárosi Madách Imre Gimnázium épületének felújításánál konkrét törvénysértés van - mondta Tirts Tamás, a Fidesz országgyűlési és fővárosi képviselője hétfőn budapesti sajtótájékoztatóján.
"Egy konkrét törvénysértés van a VII. kerületben a Madách gimnázium felújítása, illetve túlköltekezése kapcsán" - jelentette ki Tirts Tamás. Mint mondta, a középiskola épületének a felújítása eddig több mint másfélmilliárd forintot emésztett fel. A felújításhoz szükséges összeget az önkormányzat csak hitelfelvételből tudja biztosítani - jegyezte meg. Kecskés Gusztáv, a Fidesz VII. kerületi frakcióvezető-helyettese elmondta: a nyár végén az általuk delegált bizottsági elnökkel visszamenőlegesen akartak aláíratni többmilliós számlákat. A számlák kifizetéséhez három bizottsági elnök döntése szükséges - tette hozzá. Elmondta: érthetetlen, hogy lehetett ezeket az összegeket kifizetni úgy, hogy testületi döntés szerint "a projektet végig három bizottsági elnök ellenjegyzésével lehet finanszírozni". A politikus amellett, hogy vitatta a kifizetések módját, sokallta a felújításra szánt összegeket is. A bizottsági elnök egy ad hoc bizottság felállítását kezdeményezte, amelynek a feladata az lenne, hogy kivizsgálja miért emelkedik egy milliárd forint fölé az épület felújítása - közölte Kecskés Gusztáv. Megjegyezte: a közbeszerzési pályázatoknál is rendre ugyanazok nyertesek. "A VII. kerületi polgármesterre is vonatkozik az önkormányzati törvény, (...) a testületi döntéseket be kell tartani" - hangsúlyozta Tirts Tamás.

artúr


fú, ennek a képnek nagyon örülök, mármint, hogy találtam egy ilyet, ez a pacák ebben a filmben volt nagyon ütős, ebben láttam először, de irtó jó karaktere van, télleg.
maga a film (gosford park) is állat, annak ellenére, hogy ezt balival láttuk moziban, és félpercenként felszűkölt, hogy ez iszonyú, nem, nagggyon jó ez a film, igazi altman, elveszve a részletekben, talán a watelnél is jobb, pedig az is klasszis ebben a kategóriában.
de sajnos szegény srác artúriusként nem tudott nagyot alakítani, eccerűen mert a film irtózatosan gyenge. szegénykémnek adtak egy szomorú, de igazságos hős arcot, azt hordta egész végig, szerelmes is szomorúan volt, na, szóval a mimikája elégé eccerűre sikeredett. akárcsak a film története.
na jó, nem rossz, mondjuk poénnak, hogy artúr király félig római, félig britt volt, de könyörgöm, ilyen bakikat nem kéne elkövetni egy történelmieskedő filmben, hogy a rómaiak kivonulását a britt szigetvilából átrakták 407-ről 445-re, vagy hogy a leszarmatázták az ott élő szkótuszokat. ezek nagy bakik, hatalmasak, akárcsak pápáról beszélni konstantin idején. mindegy, a gagyi sztorinak úgysem néz utána senki más, csak én, a csatajelenetek a fontosak, meg a gonosz mocskos és alpári szászok, akik végülis (a film erről sem beszél) végülis a mai angolok ősei, nem pedig a kékfejű piktek...
ja, az meg tényleg csak mellékszál, hogy zsönövjev nem lehetett merlin lánya, merlin lánya fata morgana volt, a hírhedt boszorkány...
ahh, mindegy, ne kötöszködjünk, ez csak egy gagyi amcsi akciófilm. mi mást vártunk...

A filmesek valahogy nem bírják a rómaiakat, hiszen mindig kegyetlen és rafinált intrikusokként ábrázolják őket: lám, most is éppen sorsukra hagyják az elkeresztényesedett britanniai telepeseiket, pont amikor megindul a protonáci szász invázió.
Csakis egy legény marad a gáton, a félig brit, félig római Arturius és az ő szarmata lovagjai. Bezony ám, ezek a lovagok kicsit más lovagok, ugyanis egy homályos, régi biznisz folytán messze kerültek a szép ukrán mezőktől és a végeket védik - bár leginkább a Chelsea B-középre emlékeztetnek és ennek megfelelően elsőre nem igazán szimpatikusak, de ki más küzdene meg a barbárokkal, mint ezek a kemény férfiak?
A radikálisan új nézőpont Antoine Fuquának (Kiképzés) köszönhető (ki más látná a régi, amúgy is homályos legendát ennyire más fényben, mint egy afroamerikai rendező, akinek aztán tényleg semmi köze az egészhez?), a sok harcjelenet pedig a hírhedten fegyvermániás Jerry Bruckheimer producer érdeme, hiszen a meglehetősen zöld történet célja mégiscsak az, hogy nagy csatákat láthassunk. Az események azonban csak akkorra gyorsulnak fel, amikor megjelenik a vad és dögös brit hercegnő, Guinevere, aki kínzásoktól elgyötört, de gyorsan gyógyuló kezébe veszi a dolgok irányítását. Maga Arthur - vagyis Clive Owen - ugyanis meglehetősen mélabúsnak mutatkozik, egészen addig, amíg a végén fel nem veheti a vasárnapi páncélját, és onnan kezdve valóban karizmatikusan aprítja a gyanúsan orkszerű szászokat.
A jó szemű néző nemcsak A Gyűrűk Urából talál idézeteket, hanem a Gladiátoron át a Rettenthetetlenig még vagy féltucatnyi más alkotásra ismerhet rá. Mindemellett a látványvilág remek, minden korhű, és amikor megkezdődnek a csaták, akkor a vitézek végre vitézkednek, és tényleg lehet izgulni - és pontosan ez itt a lényeg.
est.hu

levélszüret

Kedves Eva,
koszonom a koremail-t mellekelten kuldom a labortagok mar korabban is megkuldott teljes email listajat. Kerlek a jol tedd el es a tovabbiakban mindenkinek kuldd ki az ismeretoket, amelyek a te eloadasaidrol szolnak.
Koszonom:
Peter

Kedves Eva,
Sajnalom hogy csak ilyen keson irok neked. A helyzet az, hogy csak
Szeptember elejen tudtam meg hivatalosan hogy az EU RTN palyazatom nem lesz
tamogatva. Azert nem irtam azonnal, mert kozben egy masik grant (kollegame)
bejott es egy csere megallopodast beszeltunk meg hogy fel tudjalak venni.
Tegnap tudtam meg a noveremtol hogy kozben talaltal egy masik labort
Nemetorszagban. Nem tudom melyik ez, de remelem jo hely. Megertem, hogy nem
lehetett tovabb huzni a dolgot.
Remelem nem haragszol.
Szia,
Janos

Hello,
bocs Tubingenben voltam egy meetingen, ezert nem valaszoltam.
utannajarok mi kell a burokraciahoz es a napokban irok.
a halak koszonik, szepen adtak ma reggel is ikrat.
udv
ferenc

szombat, szeptember 25, 2004

templom és böjt

sosem éreztem azt, hogy valamilyen mások (isten? ember?) által létrehozott kategóriába, mint származási vagy vallási közösség, tartoznék, vagy kéne tartoznom egyáltalán. maximum az általam választott, barátnak definiált emberek közösségébe. az is önkényes, hiszen volt olyan, akit barátomként szerettem volna, viszonzás azonban nem jött, és persze vica versa.
de azt, hogy csak azért, mert apai ágon van bennem ez, anyai ágon meg az, nekem ide vagy oda tartoznom kéne, vállalnom a közösséget vadidegen emberekkel, hit nélkül, meggyőződés nélkül képviselni valamit, ami valamilyen származási szolidaritásként fogható fel, tőlem ugyanúgy idegen, mint bármelyik más vallás vagy közösségi lét, erőltetett, felesleges és mesterkélt.
olyan, mint tógában és merrell bakancsban sétálni a körúton, harekrisnát énekelve matrát ebédelni.
(nem, nem vallás- és szokásrendszer ellenes vagyok, csak ki nem állhatom, ha valakik magukra vesznek felnőtt fejjel valamilyen totálisan irracionális és felesleges, a mindennapi létet felforgató szokásrendszert. pont az alaptalansága miatt.)
lehet, hogy gyerekes lázadás volt, vagy csak szimplán bunkóság, vagy a másságom hirdetése "a mások" előtt (elég paradox helyzet), de igenis jólesett elfogadni judit kajáját, és bort inni azzal a sráccal, míg ők négyen meggyőződés nélküli szokásoknak hódolva éheztek.

péntek, szeptember 24, 2004

fáradt

és hisztoid vagyok, nyűgös inkább, nehezen viselek bármit, amit el kell viselni.
betelt valami pohár, valami cipő, nem fér ma bele több kaki, sőt, nemcsak kaki, semmi sem fér már bele.
eddigeddigeddddiiig vagyok
és ma még ki kéne találni, miről fogok jövő héten labormegbeszélést tartani, mge kéne írni az összefoglalót, és el kéne küldeni emailen az összes kis- és nagyérdeműnek. asszem ma csak anyagot gyűjtök, túlélek, és aztán holnap megszülöm a dolgot. asszem.
asszem ma haggyon mindenki békén. mindenki. még ő is. menjen ahova akar, ahova elígérkezett, és ne kérdezze, hogy lemondja-e.
túl bonyolult dolgok ezek most...

dj intercontinental

olyat kevert az első emeleti folyosóra, hogy az valami beszarás.
amikor az avalacsíz után megszólalt a lejoésbusvaka, aszittem nem bírom tovább, és menten elröhögöm magam, vagy odavonulok a kiskösztümömben a panorámaablakhoz, és nekiállok ropni a bugit, mint bébé tette az ebédszünet alatt (persze akkor senki nem látta).
persze nem tettem, úgyhogy csak annyi maradt, hogy álldogálás közben elképzeltem, milyen jó kis videoklipp ez az egész, naphosszat álldogálni a panorámaablakkal szemben, közben megy a nyúdzsezz vagy a lágy darenbézz, a jobb felső sarokban ott a vár, teljes életnagyságban, középen a duna, felette a süvítő szélben sirályok vitorláznak vagy süvítenek a szelek szárnyán, alul meg két lombkorona hajladozik a szélben, időnként pedig bevillan a kettesvillamos áramszedője a képbe.
nemrossz, elhihetitek.
ó, és a csilles csilingelő csillárról, meg a gombás liftről még nem is meséltem, na meg a dílernéniről, aki holland virág világkiállításokra jár...
kiváncsi vagyok már nagyon a reakciókra, mert ez az egész sztori olyan lesz, mint amilyeneket bébé szokott annáéknál mesélni a konyhában, és mi halálra röhögjük magunkat, hogy ilyen nincs, ekkorát nem lehet kamuzni... most mi leszünk rebivel a tanuk, hogy igen, macskát meg kisfiút meg kislányt hajtogattunk az intercontinental folyosóján...
egyébként rebeka a legnagyobb partiarc. majdnem minekhez költözött albérletbe, partizik mint állat, pasija meg, vagyis az expasija meg hjudit mostani pasija. és olyan zenéi vannak, hogy beszarás. bébével leesett az állunk, komolyan. rebi, a minimálbarbi.

kinnafarkas

kezd egyre zavarodottabb lenni ez a kínai út. sosó a fejébe vette, hogy ő is velünk szeretne jönni, csaba meg eszter elvileg benne van, nincs semmi kifogásuk, de a repcsijegy egyelőre elég cinkes, mert csabának nem jó a 11-e, 12-én nincs malév, csak sas, az meg 10 helyett 16 órán át repül koppenhágai átszállással és várakozással, 13-ára meg ma foglaltattam jegyet, de vagy várólistások vagyunk, vagy többet kell fizetni, és nincs itt csaba, hogy eldöntsük a tutit, meg a véglegest, és a szállásról sem tudok semmit, nem mond ez a gyerek el nekünk semmit, baszki, kicsit már nagyon elegem van belőle. sosó repcsijegye meg még cinkesebb, és neki a vízumhoz meg a szálláscímet is meg kell adni...
mindegy, hétfőn elkezdem intézni a vízumot, lesz ami lesz, mert aztán sosem lesz semmi ebből.

pánik

tegnap, mikor délután ötkor totál szétesve hazaértem, és bezuhantam az ágyba, bevillant, hogy hány nap van még hátra november elejéig.
meg hogy mennyi mindenkivel kéne még addig találkozni. hogy legalább személyesen beszéljünk, mielőtt elmegyek.
monát már hívtam, megbeszéltük, hogy valamikor lemegyek, de hogy mikor, még passz.
ma este kéne judittal meg verával találkozni, de hulla vagyok, legszívesebben átaludnám az egész hétvégét.
képtelen vagyok ma bármilyen társasági létre.

kedd, szeptember 21, 2004

fura

érzés nem otthon tölteni a munka utáni időt csütörtök estétől hétfő reggelig. és nem úgy, hogy elutazik az ember. csak nem otthon van. otthon, itthon, nálad otthon, nálunk itthon, jaj.
ha már elkezdtük ezt a hétvégét együtt, fejezzük is be rendesen. :) tudod, dolgoznom kell még este, de önző módon szeretem, ha mellettem sertepertélsz, ha tudom, hogy itt vagy. nem baj?
(szokom még ezeket a mondatokat, mosolygok, ha eszembe jutnak, fura, jóleső érzés, hogy valaki mond nekem is szép, aranyos, kedveskedő szavakat. már nem vagyok annyira cinikus, hogy valami hátsó szándékot keressek mögöttük, már csak örülök nekik, már szokom, hogy lehet nem zavarba jönni tőlük, hogy valakinek ezek természetesek. az ember mindig tanul valamit :)
fura dolgok ezek.
otthon az embernek annyi félbehagyott dolga van, annyi minden kerül háttérbe, ha majd lesz rá időm, megcsinálom státuszba, úgyhogy otthon az ember mindig tud csinálni valamit. vagy nem csinál semmit, de tudja, hogy ha lenne rá ideje meg kedve, mit kéne, mit lehetne.
nemotthon meg ha az embernek akad egy kis ráérő ideje, fel kell találnia magát. lehet ugye olvasni vitt könyvet, talált könyvet :), lehet zenét hallgatni (vitt és talált zenét :), lehet ugye főzni valami finomat, főleg ha van miből (jajajaj, juteszembe, rohanok is ki, veszek ki pénzt - még talán van vagy ötezer forintom októberig - és veszek csicseriborsót, meg paradicsomot. baszki, elfelejtettem, milyen fűszer kell hozzá a boltból. na mindegy...

nehéz

tegnap este volt eszter lakásavató bulija.
villamossal mentem, rövid táv, de nem akartam táskázni, és akkor már a bort meg a fagyit nem viszem bicóval. mindegy, lusta is voltam tán, a lényeg az, hogy a villamoson üldögéltem, volt mindenkinek ülőhelye, sőt, üres hely is volt még néhány, de azért nem volt töküres a kocsi. a blahánál elkezdett készülődni leszállásra egy mankós lány.
gondban voltam, látszott, hogy nehezen boldogul már a táskafelvétellel is, de nem akartam megbántani. amikor megállt a villamos, azért mégiscsak megkérdeztem, hogy segíthetek-e. bólintott, hogy köszöni, jó lenne. felugrottam, megfogtam a kezét, mire ő feltápászkodott, de elkezdtünk ketten szép lassan dőlni. befeszítettem minden izmomat, hogy visszaálljunk függőlegesbe, baszki, irtózatosan nehéz megtartani egy felnőtt női testet, nagyon nehéz.
szegény mondta, hogy ne így segítsek, fogjam meg inkább a botjait, és adjam a jobb kezemet. eljutottunk az ajtóig, ahol egy felszálló festőruhás fickó lesegítette a lépcsőn, én közben fogtam a kezét, majd úgy álltam oda az ajtóba, hogy a türelmetlen sofőr ne rá zárja be a berregő ajtót. leadtam a botját, az ajtóban állva megvártuk, míg megtámasztja magát a mankóival, és stabilan elindul.
addigra már megtelt a villamos, én mindenki elfordított szemmel próbált másfele nézni. úgy tenni, mintha az ilyen lányok nem léteznének. mintha azzal minden probléma megoldódna.
nem szeretnék ilyen helyzetbe kerülni, tudom, hogy ordítanék a tehetetlen dühtől, hogy nem segít senki, és egyedül meg nem boldogulok.
beleőrülnék, azt hiszem.

hétfő, szeptember 20, 2004

Mielott vegleg elmegyek,
Kapsz egy kepet rolam
iooooo... tekila.
ize...
figyi, talalkozunk mielott elmesz vagy csak
karacsonykor? (sem) :)

Corrugating Materials - Cartonboards - Label/FlexPack Papers - Sack/Wrapping Papers

A forum for packaging producers, their suppliers and customers to meet and discuss common opportunities and challenges in the region.
This major conference, the 10th to be organised in the region by Pyrabelisk, will bring together leading experts, suppliers and users from the region to address these questions.
Pyrabelisk is the only company specialising in marketing & industry information and conferences on the paper, packaging and printing industries of Central/Eastern Europe and the former Soviet Union. The company's database on the paper and printing industries in Central/Eastern Europe and Russia/CIS has been developed continuously since 1993.

na, hát az a nagy helyzet, hogy három biológus diplomás emberke éhbérért, mert vagy nincs fizuja, vagy nagyon kevés, témábavágó és érdekfeszítő konferencián fog bilétát osztogatni és mikrofont cipelni.
Alázkodjon meg Ön is két napig 100euróért!
a megélhetési hosztok és hoszteszek szövetsége

ön dönt

megyek
megírtam
könnyű vagyok, mint párnából szabadult pihe

terápiás gondűző hétvége

mint indiai bolt izű cukorka a számban
lebegés
lebegni, hátradőlve a forróvízben, szemlecsuk, átölel
lebegtetek mindent és mindenkit
gombapaprikás, nokedli, mekszikói ereszdelahajamparti közben csípős vacsi
úgy sírni a karjaiban, hogy ne lássa, ne tudja
kirándulás, majd piknik a keresés után (látjátok a pokrócot?)
miattam ne maradj, ha csak miattam maradnál
de nem ennyire egyszerű, nem ennyire szomorú az egész, már utánakérdezett, már próbált tudakozódni, hogy hogy lehetne kimennie, de addíg ugye semmit nem léphet, amíg én nem mondom azt, hogy igen, megyek, jó itt kinn, gyere te is
ezt nem tudom nyugodt szívvel kimondani
pedig már megálmodtam azt, hogy úgy döntök, hogy kimegyek
és azt is tudom, hogy ez senkinek nem jó, hogy halogatom a döntést
még ma döntök
még ma

péntek, szeptember 17, 2004

na jó

natessék

Kedves Eva,
remelem zavartalan volt a hazautad.
Amilyen a szerencsenk, ma reggel szepen adtak ikrat a halak es a vizminoseg problema is ugy tunik megoldodott.. Sajnalom hogy tegnap nem tudtunk tobbet mutatni, de ugyanakkor orulok hogy nincs komolyabb baj a rendszerben.
A lenyeg: ezuton felajanlom a a harom eves PhD allast. Legyszives jelezd lehetoleg a jovo het kozepeig hogy elni kivansz-e a lehetoseggel. Azert kernem gyors valaszodat, mert nem szeretnem a masik ket jeloltet sokaig varakoztatni valaszadassal. Amennyiben tovabbi kerdeseid vannak, irj mihamarabb. Varom valaszodat
udv
Feri