vasárnap, március 04, 2012

hajó, hajó (mindenki befut a vízbe), ha jól látom, cápák közelednek...

Még a Madách szervezett csereutakat az angolt és franciát tanulóknak, nyelvgyakorlás céljából. Így voltam 1994 körül Hollandiában, 95-ben meg Svájcban.
Hollandiában Williaméknél laktam, a csereiskola városkájától pár kilométerre levő kis faluban, bicajjal jártunk be a suliba, ahonnan mentünk mindenfelé. PEmlékezetes kirándulást tettünk Amsterdamba, ahol három óránk volt várost nézni, és ebből egy jó nagyot elvett a Madam Tussaud; meg persze az Ede melletti Hoge Veluwe-be, ahol is akkorát taknyoltam a fehér bicajok egyikével, hogy a fehér murva felvágta a térdemet, és a dokinál a tetanusz-oltást és a sebtisztítást-kötözést ki kellett zsebből fizetnem, mert a magyar biztosításra csak annyit mondtak, hogy oké, hazatérve biztos visszatérítik a költségeimet.
A két hét alatt volt egy szabadprogramos hétvége, amikor is két autót kölcsönkérve négyünket elvittek a fogadóink Einkhuizenbe, a Zuiderzee Múzeumba (ami a gáttal édesvízzé változtatott és részben feltöltött Zuiderzee menti régi parasztházakból álló szuper kis skanzen) és a gáton átkocsikázva Lelystadba, ahol a Batavia horgonyoz.

A Bataviát 1628-ban építtette a Kelet-Indiai Társaság Amsterdamban. Ez egy 24-ágyus kereskedőhajó volt, Hollandia és Kelet-Indiai között furikázott. Volna. Merthogy 1629-ben, történetesen az első útján, Jáva felé tartva, 332 fős legénységgel hajótörést szenvedett Nyugat Ausztrália partjainál. A kis szigeten, ahol partra kerültek, nem volt se elég víz, se táplálék, így egy kis evezős csónakkal a kapitány, a legénység pár tagja és néhány utas 33 nap alatt átevezett Jakartába, régi nevén Batáviába. Jakarta kormányzója azonnal parancsba adta, hogy mentsék meg a maradék túlélőt. Amikor két hónappal a hajótörés után a nyomukra akadtak, kiderült, hogy egy helyes kis lázadás és egy kellemes kis vérengzés következményeképpen már csak alig százan maradtak életben. Már a hajóúton volt egy csöpp zendülés, és a zendülés vezetője, Jeronimus Cornelisz, egy tönkrement haarlemi patikus, úgy gondolta, hogy elrabol egy arra járó hajót, hogy egy új királyságot alapítson, és ezen messzemenő terveit úgy gondolta végrehajtani, hogy először is leszámol azokkal a túlélőkkel, akikkel nem egyezett a véleménye. Elszánt férfiakból összeállított egy kis csapatot, akik száztíz embert gyilkoltak le röpke két hónap alatt.
A megmentő jakartaiak helyben felakasztották a főkolomposokat, majd Jakartában elítélték a kevésbé veszélyes elemeket. Végül is a 332 emberből 68 élte túl a kalandot.
1963-ban megtalálták a Batavia roncsait, 1985-ben egy holland hajóépítő mester, Willem Vos nekiállt, hogy megépítse a Batavia replikáját, olyan eszközökkel és anyagokkal, mint amilyenekkel az eredeti építették. Mi akkor láttuk a hajót, amikor már a legtöbb része kész volt, azt hiszem már csak az ágyukat öntötték, vagy valami hasonló kaliberú pár apróság hiányzott hozzá.1995-re kész is lett minden, és Beatrix királynő felszentelte a hajót. 1999-ben uszályon elvitték Ausztráliába, ahol is a 2000-es olimpián a holland csapat zászlóshajója volt, majd 2001-ben visszavitték Lelystadba, ahol a hajó mellé építettek egy outlet várost.

Ma, amikor ott voltunk, teli volt a parkoló több ezer autóval, de a hajón alig lézengett pár ember. Úgy tűnik, mindenki más az akciós tommi hillfigerekért jött.

péntek, március 02, 2012

és ennyit a gyakornokoskodásról...


Dear Eva,
Thank you for your mail and your interest in the CHDR. I am the coordinator of internships at our research institute. We offer a wide range of internships to undergraduate students, however, we do not accept post-graduates for internships. Therefore, I cannot offer you a position but of course I encourage you to apply for a job as a researcher. You can find available positions on our website, unfortunately we are not hiring at the moment.
Please let me know if you have any further questions.
Best regards,
Robert

ennyit a technikusi állásról...


Re: application to job opening Research Technician CNS targeting
 Thank you very much for your interest in joining our team!
As much as I am impressed with your professional and international background and as much as I want to support your step-over from academia to industry, I am equally concerned about the fact that you would indeed be over qualified in terms of educational level and at the same time not having sufficient experience in the lab techniques we use (HPLC, liposomal encapsulation) or the field we are working in (CNS, drug targeting). I can therefore unfortunately not justify any further recruitment steps at this point in time.

csütörtök, március 01, 2012

alább

Kiderült, hogy a science based business képezést nem lehet külön megcsinálnom, szóval most új stratégiát kell keresni.
Hétfőn találtam egy utrechti állásközvetítő céget, akik szintén élettudományokra specializálódtak. Feltöltöttem a cévémet, és tegnap felhívott tőlük a nő, hogy mit is szeretnék tőlük. Végre egy cég, akik végzik a munkájukat, nemcsak begyűjtik az emailcímemet, azt kiküldik a heti hírlevelet, hanem személyesen felveszi a kapcsolatot, kikérdez, és a végén tanácsot is ad. Amint azt már sejtettük, nem vagyok egyedül állás nélkül ilyen önéletrajzzal, és mivel a richteres szakdolgozás nem igazán számít ipari tapasztalatnak, nem tudnak máshova berakni, csak kutató pozícióba, abból meg nagyon de nagyon kevés van. A tanácsa az volt, hogy szerezzek valahogyan ipari tapasztalatot. Az első reakcióm persze az volt, hogy majd veszek az ecserin. Azt ajánlotta, hogy keressek rá időszakos helyettesítési melókra, ott nem annyira válogatósak a cégek, vagy próbáljak meg valami internshipet. Ha meg már van egy éves tapasztalatom, akkor nyert ügyem van.
Szóval tegnap este Sosó megint nekiállt nekem állást keresni, míg mi Hannival nyammogtunk a vacsi végén, amivel csak azt érte el, hogy halálra idegesített azzal, hogy nem ül oda hozzánk az asztalhoz, és hogy miért ő néz nekem melót.
Aztán persze este, mikor már elaludt mindkét csajszi, átvettem tőle a keresést, és találtam is egy háromnegyed éves technikusi melót egy izgalmas leideni cégnél, meg egy bazi nagy klinikai kutatásokkal foglalkozó céget, akik szerveznek internshipeket.

szombat, február 25, 2012

mángold-krémleves

Az elmúlt két hétben semmi extra növényt nem kaptunk, szinte csak káposztát dögivel: savanyú káposztát, sima fej káposztát, kínai kelt és normál kelkáposztát. Az eheti csomagban levő csúcskáposztát kicseréltettem sárgarépára, ami sok az sok. Viszont kaptunk céklát meg egy kiló mángoldot, ami szintén egy izgalmas növény. Ezt írja róla Bálintgazda:
Akad jó néhány kerti növény, amely azáltal számít az újdonságok közé, hogy miután évszázadokig termelték, valamilyen ok miatt (ez nemcsak az ízlés változása, hanem valamilyen speciális, akkor még le nem küzdhető betegség vagy kártevő is lehetett!) elfelejtették őket. Később - felmerülve az ismeretlenség homályából - ismét divatba jöttek. Ezen újra felfedezettek közé tartozik a mángold is. A Földközi-tenger környékének népei már az i. e. V-IV. században fogyasztották. Valószínű, hogy előbb lett kultúrnövénnyé, mint a takarmányrépa és előkelő rokona, a cukorrépa. A mángold levele és nyele viszonylag sok nyers cukrot, pektineket és értékes szerves savakat (oxál-, alma-, citromsav) tartalmaz, ezért jelentős a táplálkozás-élettani értéke. Vitamintartalma se jelentéktelen: A-vitamin-értéke a sárgarépának a felét teszi ki, és annyi C-vitamint tartalmaz, mint a paradicsom gyümölcse. A levéllemezeket spenótszerű főzel
ék készítésére lehet hasznosítani. A levélnyeleket pedig spárga módjára készítik el. Mindkét hasznosítási módja ízletes és egészséges, könnyen emészthető ételhez juttatja a fogyasztót.

Krémlevest (a la borsa.hu) főztem az egyik fej mángoldból, újhagyma helyett belement a maradék póré, tejszín helyett tejfölt használtam, és az ecetet kihagytam, mert csak balzsamecetet találtam itthon, azzal meg nem akartam megbolondítani. Nekem nagyon ízlett.

Hozzávalók
1 csokor újhagyma
2 nagyobb szem burgonya
50 dkg mángold levél
3 gerezd fokhagyma
2,5 dl tejszín vagy 1 doboz creme fraiche
só frissen őrölt bors
4 evőkanál olívaolaj
2 evőkanál fehérborecet

Elkészítése: Az újhagymát felkarikázom, majd 2 evőkanál olívaolajon megpárolom. Amikor már majdnem puha, hozzáreszelek/nyomok 3 gerezd fokhagymát. A burgonyákat ez idő alatt megpucolom, és felkockázom. Ha a hagyma puha, hozzákeverem a burgonyát, majd felöntöm annyi vízzel, hogy ellepje. Sózom, borsozom, és a burgonyát majd teljesen puhára főzöm. Ekkor kerülnek bele a megmosott, laskára vágott mángold levelek. Nagyjából 10 perc alatt megpuhul a burgonyával egyetemben. A levest botmixerrel egyneműsítem, majd belekeverem a tejszínt, ízesítem az ecettel.

szerda, február 22, 2012

a műtét sikerült

Tegnap reggel menetrend szerint megműtötték aput, anyu elmesélése alapján a csípőjéből kellett kivenni valamit, hogy azzal pótolják ki a vállízület egy darabját, merthogy azért az a tizenegy nap, ami a baleset és a műtét között végül eltelt, soknak bizonyult, és ... ekkor anyu nem tudta elmondani, hogy mi is történt. De a lényeg az az, hogy a műtét sikerült, apámat sem kellett újraéleszteni, és ha minden igaz, hétfőn engedik ki a kórházból.

van másik!

Ilyen nincs.
Az hagyján, hogy néha beszűkül a témaválaszték, és mondjuk csupa recept áll itt egy csokorban, na de hogy egy ideje csak eü-s címkéket pakolok a bejegyzésekhez, az azért nem vicces.
Komolyan, ha ez így megy tovább, beletelefonálok a bépétévébe, hogy vegyék le rólunk a rántást.
Éjjel belázasodtam és hánytam, Sosónak meg fáj a torka, fájnak az ízületei meg a háta, lába, pedig nem tornázott, és paracetamollal bújt be most hatkor az ágyba.
Legalább a gyerekek jobban vannak. Mondjuk az a hüje köhögésük és a takonykór is elmúlhatna már.

kedd, február 21, 2012

Csőstül jár ránk a rúd

Jó volt a saját magamon tegnap felállított diagnózis, övsömöröm van, amit a gerinc melletti idegdúcban meglapuló bárányhimlő vírusának (Varicella zoster virus) aktiválódása okoz. Szudokrémet írt rá fel a doki.
Szerencsére csak viszket, valakinél piszkosul fáj, és eddig csak 6 kiütésem van.
De Hanni két hete tartó takonykórjához és köhögéshez illetve Liza náthájához plussz fosós hányós vírusához már csak a bárányhimlő hiányzott.

hétfő, február 20, 2012

Háhá

Dave Matthews a dr Houseban :) Hogy felismertem!

Otthon, édes otthon

Apuval szkájpoltunk szombaton meg vasárnap is, hazaengedték hétvégére. Van egy karszalagja meg egy kendője, amivel a jobb vállát tehermentesíti. Hihetetlen virgonc meg jókedvű volt, annak ellenére, hogy anyám elővette a maszkos-köntösös "lázasan náthásan kell téged ápolnom és még a kutyát is nekem kell sétáltatni" nagyjelenetét. Úgy látszik a szokás nagy úr, vagy ennél is nagyságrendekkel szarabb volt benn feküdni a kórházban.
Elmondta, hogy csütörtökön nem találta az anesztes a megfelelő pontot apu nyakán, ahová az érzéstelenítőt kellett volna beadni, és amikor harmadszor szúrt, nyaktól lefelé lebénult. Szerencsére csak ideiglenesen. Mint kiderült, túl szélesek apu csigolyái, azért nem tudott beletrafálni a vállhoz menő érzőidegbe. Ma reggel megy vissza, aztán holnap gyenge altatásban próbálkoznak újra.

Apósom újított

Most apósom vásárolt be nekünk. A mostani "behozatal": 40 darab tejcsokis túró rudi (Sosó utálja a tejcsokisat, szólt, hogy olyat ne), 2 rúd pulykakolbász (sosem ettünk ilyet, szerintünk ők sem), 2 rúd sima párizsi és (dobpergés) 1 rúd füst ízű párizsi (kértük, hogy sajtot, selyemsonkát, párizsit ne hozzanak). Mondjuk azt is megbeszéltük, hogy ha nagyon akarnak, hozzanak 1 zacskó tarhonyát (ők ajánlották, hogy hoznak), kaptunk hatot. Sebaj, felkerült a tavaly kapott fél kiló pirospaprika mellé. Rákérdeztek a vaniliás karikára, rábólintottunk, hoztak belőle vagy hat dobozzal. Na de túrót sem kértünk, azt most nem is hoztak.

Persze most hálátlan meg szemtelen vagyok, ők szívesen hoznak nekünk mindenfélét, mi meg vágjuk rá a pofákat. Csak fura érzés, hogy örülnöd kéne egy rúd füstaromával ízesített húsipari mellékterméknek.

péntek, február 17, 2012

Hétvége

Aput kiengedték az intenzívről, de ő haza szeretne menni, hiszen csak keddre van kiírva az újabb műtét. Anyám hárít, arra hivatkozik, hogy nem simán náthás, hanem tutira influenzás, apámnak viszont elege van a folyosóvégi, cigiszobának használt ezért folyton szellőztetett és hideg, valamint hugyfoltos zuhanyzóból, az érzéketlen nővérekből stb.
Most a nagyvizit alatt megkérdezi, hogy hazamehet-e. Hogy miért nem anyám vagy a nagybátyám intézkedik, passz. Hogy miért bunkók a nővérek? Apám elvből nem akart előre fizetni, és mivel bunkók, nem is fog. Így viszont szív.

Amúg itt is zajlik az élet: tegnap jöttek anyósék Lucával, Hanni unokatesójával egy hosszú hétvégére. Mikor máskor jött volna ki Lizán a köhögés és takonykór mellett egy kellemes fosós-hányós kór, lázzal és étvágytalansággal megspékelve, ami tuti recept a kiszáradásra. Megjártuk a háziorvost, aki a lelkünkre kötötte, hogy itassuk a gyereket, bármivel (tej, lefejt tej, tápszer, kiszáradás elleni fizsó oldat, víz), amúgy meg jött a szokásos diagnózis: vírusfertőzés, 4-5 nap alatt magától gyógyul, max paracetamol a lázra.
Vízszintesbe lerakva vagy bőg vagy bőg és hány, úgyhogy leginkább kézben kómázik vagy alszik Liza, és mivel éjszaka nem sokat aludtam, ma pedig szinte szó szerint letehetetlen a lány, már fáj a fejem a fáradtságtól. Kitartást, lassan belejövök az ülve alvásba.

csütörtök, február 16, 2012

Nebassz

Kiabálni tudnék a tehetetlenségtől és attól a baszakodástól, ami a kórházban folyik.
Apámat ma reggel 9-re előkészítették a műtétre, tegnap este óta nem kapott enni, mint eddig minden nap, csak eddig más reggeleken nem készítették elő. Várt, váratták egyig, ami azért egy cukrosnál nem igazán poén. Anyunak folyton küldte az infót, hogy ne menjen még, még nem kezdték el. Egykor írta, hogy most gurítják be. Anyám 2-3 felé bement Péterrel, a nővér azt mondta a műtő előtt, hogy nemrég tolták csak be, így anyu várt, Péter elment. Amikor Péter 6-ra visszament, anyám ugyanott ült. Végül kiderítették, hogy apám már egy ideje az intenzíven fekszik szürkésfehéren, oxigénmaszk a fején, mindenhonnan csövek lógnak ki belőle, mert mikor beadták neki az érzéstelenítőt (nem altatásban akarták műteni, 3 órán át, miközben a vállát csavarozzák össze, ez is egy agyrém) elájult és komplikáció lépett fel. Túl van az életveszélyen. Dájng. Ez bazmeg, ez kész. Az, hogy ezt a kibaszott műtétet hétfő óta naponta elhalasztják, aztán éheztetik a cukorbeteget, akit aztán kvázi újra kell éleszteni egy érzéstelenítés miatt, ez kész, ez egy balkán-horror.
Az már csak hab a tortán, hogy tegnap apósom beszólt anyámnak, hogy mi az, hogy még nem beszélt az orvossal, hát emiatt tologatják apám műtétét, mert azt látják, hogy senki le sem szarja, mi folyik ott. Anyám persze halálosan megsértődött ezen. Amúgy fingja nincs arról, hogy hogy működik egy magyar kórház, őszintén, nekem sincs, hálistennek eddig nem volt hozzá szerencsénk, meg amúgy sem egy pattogós, kiharcolós, de én a főorvossal akarok beszélni típus.
Most komolyan, ez tényleg így megy? Ez egy fajta evolúciós szelekció? Ha valakinek nincsenek rámenős, nyomulós rokonai, hagyják megdögleni? Ha nem tejelsz, nem gondoskodnak rólad a nővérek? Ha nem nyalsz br vagy pampogsz a dokinak, nem műt meg?
Agyam eldobom, ilyen nincs, ilyen nem lehet, hogy legyen.

hétfő, február 13, 2012

bölcsi

Liza abszolút lazán veszi a bölcsis beszoktatást, semmi sírás vagy akár csak egy lefelé görbülő szájacska, semmi szomorkodás, hogy én lelépek, ő meg ott marad. Valószínűleg van benne valami, hogy fél éves kor előtt érdemes ezt elkezdeni, akkor még bárkit elfogad gondozójának egy gyerek, míg 8-9 hónapos kora után nagy eséllyel probléma az anyától elválás.Majd kiderült, hogy mi lesz akkor, egyelőre jól elvan a bölcsiben, eszik, alszik, nézegeti a többi gyereket, játszik a járókában meg nézelődik a kisszékben.

konzíliumra várva

Fejlemények csak tervben vannak, apám válla még mindig szilánkokban. Szombaton azt ígérték a Merényi traumatológiáján, hogy ma reggel műtik, de holnapra hívtak össze neki egy váll-sebészekből álló konzíliumot, és majd azután lesz csak valami érdemleges.
Közben Juli felhívta azt a tenyésztőt, akitől Vivi Kelsi kutyáját vették, merthogy ő amúgy orvos, hogy megkérdezze, mennyit illik adni a dokiknak, meg hogyan, erre ő elkezdett telefonálni, hogy tud-e ismerőst szerezni a Merényiben, és úgy hívta vissza Julit, hogy meneküljön, ki merre lát, mert a Merényiben hentesek az orvosok. Beajánlotta viszont a balesetibe egy váll-specialistához, akihez ma reggel nyolcra bement Juli egy borítékkal meg egy xy-ra hivatkozással, de a doki azt mondta, hogy apunak most jobb, ha nem cipelik egyik kórházból a másikba, illetve ha már konzíliumot hívtak össze, nem lesz gond, jó kezekben lesz. A következő műtétet viszont vállalja, merthogy lesz majd még egy, valszeg valamivel összeillesztik az áramütés miatti izomrángásoktól szilánkosra tört vállcsontjait meg lapockáját, amit ki is kell majd szedni, ha a csontok összeforrtak.
Tegnap, mikor Sosó apja bevitte anyut apuhoz, sikerült telefonon apuval is beszélnem egy picit. Nem örült, hogy anyu elmondta, mi történt (hülye, miért kéne titkolódzni, nem is értem, nagyanyámnak még mindig nem szóltak), szerinte felesleges aggódni. A hogy vagyra csak annyit mondott, hogy büszkén. Anyu tegnap sikeresen lefürdette a férfi zuhanyzóban, megmosta a haját meg adott rá tiszta ruhát. Ma vesznek neki olyan pizsamát, ami elől gombolós, ergo nem kell felemelnie a kezét, hogy belebújjon. Szerencsére itt legalább kap fájdalomcsillapítót, nem úgy, mint a kardiológián, ahol a nővérek beszóltak neki péntek este, hogy ne sápítozzon, és próbálja meg inkább mozgatni a karját, hogy elmúljon a fájdalom.

szombat, február 11, 2012

Eltört

Ma reggel anyám üresen találta apám ágyát, átvitték ugyanis a traumatológiára kivizsgálni, ahol is kiderült, hogy eltört a válla meg a lapockája, műteni kell, ott tartják. Anyámnak odaadták a zárójelentést, hogy vigye apám után, ő meg Julit várja, hogy elvigye kocsival.

péntek, február 10, 2012

"csak álltam ott a létrán, mint a szabadságszobor"

Aput megrázta az áram. Miközben lámpatestet cserélt az egyik lépcsőházban, felkapcsolta egy lakó a lámpát. Hogy nem áramtalanított, sajnos tipikus, mostanában sok mindenhez leszarom-hozzállása van. Kórházban van, az intenzíven, szerencsére nem tört el semmije, ahogy esett a létráról, de anyu etette meg ebédkor, mert annyira fáj a válla, hogy enni maga nem bír. Juli meg anyu benn vannak most este nála, remélem majd többet tudnak mesélni, hogy a dokik mit mondtak.

30+

"...A stressz, a félsz, a hiszti, a nyűgök, macerák...
Fázós, szép lábadon fölfeslett sarkú zoknik.
Hol van a fény a szemedből? És mi az ott a szád-
Az a kis biggyedés a szád sarkában, ott ni. ..."
Varró Dániel: Szívdesszert

Bali itt járt még januárban, egy endhoveni állásinterjúra jött, és nálunk aludt vasárnap este.Tök jó volt. Nem vették fel. Viszont a fizujának nagy része elment erre a kis kiruccanásra.

Borossék hétvégén átjöttek ebédre. Esztinek átadtam a terhesruhákat. Fél a szüléstől. Nem vették fel egy állásra, mert terhes. Házat akarnak venni. Fura volt érezni a különbséget, ők általában röhögcsélnek, hülyéskednek, nem mesélnek annyit magukról, most meg komoly meg gondterhelt volt mindkettő.

"A kedvem sokkal jobb, mint volt 1 hónapja, úgy érzem, mély gödörből rángattam ki magam a hajamnál fogva, mint a Münchausen (jól írom?)... Nyáron megyek vissza, amikor letelnek a kötelezően kiadandó szabadnapjaim. Elkezdtem zumbára járni, imádom! Talán ez és az úszás is segített, hogy sokkal jobban vagyok."
Detti írt. Egy emberi levelet. Mint régen. Nemcsak nekem kezdtek hiányozni az emberek, úgy tűnik.

Eszter meg gürcöl, mint egy igásló és elartja a családját, mert pasi tanul.
"Brutal sokat dolgozom, az elmult negy hetben non-stop jonnom kellett, hetvegen is, a vegen mar sirni tudtam volna amikor felszalltam a buszra es leharaptam a fejet barkinek, aki hozzamszolt. Allatkiserlet volt, minden nap gyogyszerezni kellett, es kozben meg random pillanatokban telefonaltak, hogy menjek emberi vermintakat felvenni, plusz folyton ugyeletben vagyok az ejszaka zajlo szulesek miatt. Nincs gyakran ez, de sosem tudom elore, es ez onmagaban is kimerito. A karacsony is ennek jegyeben telt, ugy keszulni, sutni-fozni, hogy kozben arra szamitok, hogy csorog a telefon es szaladni kell, nem konnyu. 24 es 25 ejjel is be kellett jonnom emiatt, aztan 28-an es 29-en is napkozben. Es ez volt az a het, amikor szabin voltam. Birom a fonokom es vannak eredmenyek is, az allatkiserlet dramai kulonbsegeket hozott, tulsagosan is, de eleg keves a fizu, es igy, hogy csak en keresek es fogunkhoz kell verni a garast, mikozben heti het napot dolgozom, hat nem annyira erzem, hogy megfogtam az Isten labat.
De remelhetoleg csak atmeneti ez, beszeltem a fonokommel (aki szabadsagon volt majd elutazott Ugandaba tiz napra) hogy nem tudom ezt egyedul csinalni, es azt mondta kitalalunk valamit. Hat jo."

"tudod, nekunk nem vizitura kellene mar, hanem szanatorium. gyerekeket lerakni, es gyerunk, essunk neki, nehez-pszichiatria. jol felkeszult moderatorral, mint egy rossz addikciotol szenvedo tarsasagot."

suli - hullámvölgy


Na, most jött el a beszoktatásnak az a nagykönyvben leírt fázisa, amikor a gyerek nem akar suliba menni. Az első heti lelkesedés alábbhagyott, tegnap reggel sírt, hogy neki nincs helye leülni a kispadokon (egy faszfej nagypapa nem akart felkelni a padról a gyereke mellől, így tényleg nem volt hova leülnie), ma reggel meg a kabát levételekor azt mondta Hanni, hogy inkább egy másik iskolába szeretne járni. Nagy nehezen kihúztam belőle, hogy mi a baja: olyan suliba szeretne járni, ahol nincsenek fiúk. Na, lesz ez még másképp :)
Mindenesetre most már mindjárt hétvége, aztán hétfőn nincs tanítás, viszont van egész napos BSO, ahova hétfőn és csütörtökön Annika is jár, szóval az csudajó móka lesz, aztán péntektől kezdődik a tavaszi szünet (hogy miért februárban van, passz), így több mint egy hétig nem lesz suli. Naszóval a jövő hét az rövid lesz, aztán szünet, remélem kipiheni magát meg lassan azért hiányozni is fog neki a suli, mire újra lesz tanítás.

szerda, február 08, 2012

Hó, hahó

Mikor múlt héten Hanni elkezdte a sulit, bejött a hidegfront egy kis hóeséssel, aztán brutál mínuszokkal, pedig addig az egész tél enyhe volt, 6-10 fokokkal. Mondtam már, hogy a suliban naponta kétszer kimennek az udvarra? Igen, minusz 12 fokban is. Tiszta kiképzőtábor.
Csütörtökön és pénteken leesett egy nagyobb adag hó, és még hidegebb lett, és azóta sem olvadt el. Persze idén sem takarítják a járdákat, de amíg nem olvad vagy jön egy ónoseső, nincs nagy gáz.
Szóval itt a tél, meg a szánkószezon. Szombaton Sosó vett egy origami-szánkót (össze lehet csukni), a bicikli után kötve hazahúzta, és kimentünk a kisjátszóra, mert ott a nagycsúszdánál van egy domb. Biztos van egy honlap a szánkósoknak, ahol Hollandia összes kitüremkedése fel van sorolva, na az egyik itt van tőlünk egy köpésre. Előtte Sosó taknyolt egyet a kisjátszó és a házunk közötti csatorna jegén, amiért valszeg az összes jegen lévő gyerek utálta, ugyanis szépen betört a jég ott, ahol a háta padlót fogott, és így már senki nem mert azon a jégen korizni. Másnapig. Sebaj, a kisjátszós domb szuperül szuperált, mint szánkópálya, kár, hogy Hanni a sokadik keritésnek csúszáskor beverte a térdét az egyik oszlopba. Amúgy szikrázott a nap, Liza dupla kabátban meg bundazsákban aludt a babakocsiban, míg mi csúsztunk.
Másnap átmentünk a Kanalweg túloldalán levő parkba, ahol szuper meredek dombok vannak, persze a kráterben szánkóztunk, mert az lankás, és ott Hanni egyedül is mehet hason fekve a szánkón, de hazafele menet kipróbáltuk a hardcore lejtőt is. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy végig nyomtam a sarkam a hóba, mert bevállalós vagyok ugyan, de azért annyira mégsem.

hétfő, február 06, 2012

méghogy a skillset nem olyan fontos, mint a mindset


I regret to inform you that we have decided not to invite you for a follow up job interview.

The main reason for this is that your "competing" candidate matched the job profile better because of the experience with in vivo and in vitro transcription-translation studies. Though his acceptance our job offer is not certain yet, we feel it is not proper to keep you uninformed longer.

We did appreciate your positive and proactive attitude very much, We are very pleased for you considering ProteoNic and wish to thank you for the pleasant interview. Next to this, we also wish you success in meeting matching job opportunities.

Best regards

csütörtök, február 02, 2012

waterzooi

Na, lassan már tényleg eldugulok itt recept-fronton, de Chili és vaniliánál találtam egy szuper belga receptet, amiben van sok répa, zeller meg póréhagyma (a mai zöldségcsomag jelentős része), és ezt muszáj ide is beraknom. Asszem ezt főzöm meg szombaton Borosséknak. Persze csak ha Eszti felhagyott a vegetarizmussal. Rá is kérdezek gyorsan.

Flamand zöldséges-tejszínes csirke (waterzooi)
Hozzávalók (4adag)
4 csirkecomb
5dkg vaj
1l húsleves (vagy víz)
1,5dl fehérbor
2 póréhagyma
2 sárgarépa
½ kisebb zellergumó
2 petrezselyemgyökér
opcionális: babérlevél, kakukkfű, tárkony, petrezselyemzöld
2dl tejszín
1 tojássárga
só, fehérbors

A zöldségeket (sárgarépa, zeller, póréhagyma, petrezselyemgyökér) megtisztítjuk, meghámozzuk, majd nagyjából egyenlő méretű gyufaszál csíkokra szeleteljük. Nagy lábasban felolvasztjuk a vajat, majd bőrös oldalán megpirítjuk benne a csirkecombokat. Felöntjük a húslevessel, a száraz fehérborral, hozzáadjuk a babérlevelet, néhány szál petrezselyemzöldet, esetleg pár szár kakukkfüvet, tárkonyt. Sózzuk, borsozzuk. Fedő alatt, alacsony hőmérsékleten kb. 40 percig főzzük, amíg a hús megpuhul. A főzés alatt, kb. 25 perc után hozzáadjuk a zöldségeket (a végén maradjanak enyhén roppanósak). Amikor a hús megfőtt, kivesszük, és melegen tartjuk. Simára keverjük a tejszínt a tojássárgával, hozzáöntünk a forró léből, majd óvatosan belekeverjük a levesbe. Összemelegítjük, de semmiképpen ne forrjon, mert kicsapódik a tojás. Pici szerecsendióval és citromlével is ízesíthetjük. A mártást a csirke köré öntjük. Főtt burgonyával, vagy friss bagettel kínáljuk.


feketegyökér

Ez nem egy előítéletes és bunkó jelző, hanem a zöldségcsomag eheti meglepetése, ez volt a kiló sárgarépa, négy póréhagyma (mihez kezdek 4 póréhagymával?!), egy nagy zeller és egy csomag gomba mellett. Ez is egy mostanság menő éttermi zöldség, ami régen a szegények eledele volt, csak mára totál elfelejtődött, de szerencsére a fantáziadús séfek hatására újra elterjedt. Sosem hallottam róla, és persze sosem kóstoltam, szóval izgat, hogy milyen. Magyarul chili és vanilia áradozik róla, és beatbullnál találtam egy jó kis feketegyökeres receptet. Nyúl helyett csirkével, és persze a lilahagymás "hülyeség" nélkül kipróbálom ezt is :)
Íme a recept:

Mossuk le alaposan a földet a feketegyökérről, majd hámozzuk meg. Csavarjuk ki egy citrom levét és öntsük fel kb. 1l hideg vízzel. A feketegyökereket vágjuk 4-5 cm-es darabokra, majd tegyük a citromos vízbe, nehogy elszíneződjenek. Enyhén forrásban lévő sós vízben főzzük 10-12 perc alatt puhára a feketegyökeret, majd alaposan csöpögtessük le.
Száraz serpenyőben pörköljük meg egy kicsit a tökmagot, majd tegyük félre. Olvasszunk fel 1ek vajat egy forró serpenyőben, majd dobjuk bele a megfőtt feketegyökeret. Sütés közben szórjuk meg 1 csipet cukorral, 2-3 csipet sóval, valamint 1-2 csipet borssal.

Paradicsomos-sajtos karalábé

hú, ez a recept is eléggé izgalmas (ugyanonnan, hij receptje), még van egy kevés karalábé, lehet, hogy abból ilyet főzök:
Hozzávalók:
  • 1 kg karalábé
  • 80 dkg paradicsom
  • 1 hagyma
  • 1 gerezd fokhagyma
  • 3 ek olaj
  • 1 tk instant levespor
  • ½ tk cukor
  • 2 csomag mozzarella
  • 5 dkg reszelt sajt vagy gorgonzola
  • 1 ek fenyőmag
  • kakukkfű
  • só, őrölt bors
Elkészítés:
  1. A karalábét meghámozzuk, megmossuk, szeletekre, majd csíkokra vágjuk. A paradicsomot forró vízben röviden blansírozzuk, leöblítjük, majd a héját leszedjük.
  2. A karalábé csíkokat enyhén sós vízben 5 percig blansírozzuk, leszűrjük. A paradicsomokat nagyobb darabokra vágjuk.
  3. A hagymát és a fokhagymát megpucoljuk, a hagymát apró kockára vágjuk. Olajon a serpenyőben a hagymát megdinszteljük, a fokhagymát hozzápréseljük. Adjuk hozzá a levesport, sózzuk, borsozzuk, és végül a cukorral, valamint a kakukkfűvel is ízesítjük. Forgassuk bele a paradicsomot.
  4. Egy tűzálló tálat kenjünk ki kevés olajjal, osszuk el benne a karalábét. Erre jöhet a fűszeres paradicsom, majd a szeletekre vágott mozzarella, a fenyőmag és a reszelt sajt (vagy elmorzsolt gorgonzola).
  5. 190 fokos sütőben kb. 20 percig sütjük.

a céklás tócsni

A múltkori zöldségcsomagban volt egy bazinagy (majdnem félkilós) karalábé, ami konkrétan olyan nagy és rózsaszínes volt, hogy elsőre fel sem ismertem. A csicsóka-krémleves (ami irtó finom lett, de egyébként jól megmozgatta a beleinket) után Sosó fogadni mert volna rá, hogy a karalábé a kukában landol pár hetes hűtőben tartózkodás után, úgyhogy most csakazértis nekiláttam, hogy keressek olyan receptet, amiben több itthon levő zöldséget is kivégzek. Így jött a képbe a céklaburger, alias céklás és karalábés tócsni, amit a tutitippek.hu-ról szedtem le, pocak receptje. Őrölt zabpehely helyett hajdinalisztet raktam bele, és egész jó lett.
Hozzávalók
  •  25 dkg cékla
  • 25 dkg sárgarépa vagy karalábé
  • 20 dkg őrölt zabpehely
  • 2 tojás
  • 1 salotta hagyma
  • 4 ek aprított kapor
  • 2 ek aprított kakukkfű
  • 2 ek aprított petrezselyem zöld
  • 1 ek szezámmag
  • Olaj sütéshez
Elkészítés
  1.  A céklát és répát megpucoljuk, majd durván lereszeljük, a hagymát felaprítjuk.
  2. Egy keverőtálban a hozzávalókat eldolgozzuk. Lefedjük, 1 órán át a hűtőszekrényben pihentetjük.
  3. A sütőt 180 fokra előmelegítjük.
  4. A céklás masszát kivesszük a sütőből, és 8 hamburger formát alakítunk belőle. Egy tálcán 10 percig tovább hűtjük.
  5. 1-2 kanál olajat egy serpenyőben felmelegítünk, a burgereket mindkét oldalon kb 3-5 percig aranybarnára sütjük. Egy tepsibe helyezzük és a sütőben 15 percig átsütjük.


szerda, február 01, 2012

Csupa ideg

vagyok, azt álmodtam, hogy nem engem vettek fel az állásra, és most százszor jobban izgulok, mint az interjú előtt. Percenként nézem, jött-e levél, pedig még csak 9 óra van.
Na, nagylevegő, nyugi, felöltözöm, összeszedem a kiscsajt, elviszem a bölcsibe, aztán minusz 7 fokban irány a piac figyelem-elterelőnek.

kedd, január 31, 2012

szülinap

4 éves a nagylányunk. Őrület. Sokkal többnek tűnik az az idő, ami a születése óta eltelt, mégis olyan hamar elmúlt.
Irtó kedvesen megköszönte a tulipáncsokrot, amit kapott az apjától, meg örült az ajándékainak. Aztán alig akart bemenni a bölcsibe az utolsó napjára. De bementünk, megünnepelték, elköszöntünk - mondjuk ez nem igazán végleges, mert suli utáni megőrzőbe oda fog járni, ergó egy emelettel feljebb lesz csak, meg az udvaron találkozik azokkal, akik még bölcsisek illetve a bölcsisnénikkel.
Aztán vasárnap volt a bulija, amire elhívatta Annikát is, meg persze jöttek Anikóék és Andiék is. Az elején lassan indult a buli, de a torta után a gyerkőcök elvonultak Hanni szobájába és tomboltak, miközben mi szülők jól eldumcsiztunk :)

első napok

Hanninak tegnap volt az első napja a suliban. Juff Charlotte azt mesélte, hogy minden rendben ment, csak a boterham-evéskor el-elkalandozik, azt még szokni kell, hogy ha evésidő van, akkor enni kell. Mikor Lizának vettem a sarki gyógyászati segédeszköz-boltban cumisüveget meg spéci gumit hozzá, titokban belestem a suli udvarára, és megláttam Hannit, amit két kislánnyal játszik: találkozott Annikával meg egy osztálytársával és beállt kettejük mellé játszani. Ma voltak a kis tornateremben labdázni meg békaként ugrálni, meg kétszer is kinn az udvaron. Aztán meg egy nagyobb gyerek az osztályból elvette az egyik csattját, és bedobta az egyik játékos dobozba, amitől nagyon kiborult, és sírt szegénykém. JCh megígérte, hogy holnapra előkeresi.

Ezen a héten suli után én hozom el és itthon vagyunk, merthogy mindenki azt mondja, hogy sok ez a suli nekik így az elején, de aztán heti háromszor megy majd BSO-ba a bölcsibe, ahol a régi haverjai és a kedvenc bölcsisnénik meg Hans a bölcsisbácsi lesz majd velük, szóval jó móka lesz. Holnap rövid nap lesz, fél egyre megyek érte, és bemegyünk a városba ebédelni. Csak mi ketten. Merthogy Liza holnap csak kettőkor végez.

Lizának ugyanis ma volt az első bölcsis napja, az első a három beszoktatós napból. Ma két órát volt benn, ebből egy háromnegyedet én is, akkor volt a "felvételi beszélgetés" Liza szokásairól meg az én elképzeléseimről, de aztán hazaküldtek, hogy tényleg most már hadd szokja Liza őket. Minden szuperül ment, nem sírt egy csöppet sem. Holnap már négy órára megy, aztán hétfőn hatra.

szombat, január 28, 2012

csicsóka-krémleves élettani hatásai

avagy a hashajtás tudományos körbeírása

A csicsóka fő hatóanyaga az inulin növényi rostanyag, amely összetett szénhidrátvegyület. Sem az ember szájában, sem az emésztőszerveiben nincs olyan enzim, amely képes lenne feloldani vagy megemészteni az inulint. Az inulin vízben oldódó nagyméretű rost, amely a bélben sértetlen marad, s így magához vonzza a jó baktériumokat a táplálkozásra.
Az inulin legnagyobb haszna probiotikus tulajdonságában rejlik, szelektív módon tápanyagul szolgál a hasznos bélbaktériumoknak, főleg a Bifidobacteriumoknak és Acidophilusoknak. A káros bélflóra tagjai számára viszont az inulin a szaporodást és táplálkozást illetően közömbös. A rossz hatású Clostridium perfringens és sok egyéb káros baktérium inkább a finomított cukor bomlástermékein élnek.
A kedvező bélflóra táplálásán és fenntartásán kívül az inulinnak egyéb táplálkozás-élettani szerepe is jelentős; előnyösen befolyásolja a bél pH-értékét és a széklet tömegét. A bél pH-értékének csökkenésével több létfontosságú ásványi só oldhatósága is növekedik, s ezáltal javul a szervezet kalcium- és magnéziumellátottsága. Az étrendbe épített inulin megszünteti a székrekedést, növeli a székletürítés gyakoriságát. Ezzel a béltartalom tranzitideje is lerövidül, ami a toxikus bomlástermékek képződését és felszívódásának lehetőségét megakadályozza.

Csicsóka-krémleves

Csicsóka krémleves

40 dkg csicsóka
2 közepes méretű borgonya
5 dl zöldség alaplé
1 ek. vaj
1 vöröhagyma
fél zeller
só, bors
2 dl tejszín
díszítéshez: tejszín, petrezselyem, bacon
Előkészítés:
A hagymát tisztítsd meg és aprítsd fel. A burgonyát és a zellert is tisztítsd meg és vágd kockákra.
 
Elkészítés:
 
A hagymát a vajon dinszteld meg, majd add hozzá a zellert és a burgonyát. Öntsd fel a zöldségalaplével. Hagyd néhány percet főni, majd add hozzá a megtisztított, darabokra vágott csicsókát. Fedő alatt főzd a zöldségeket 10-15 percig, majd villával ellenőrizd, hogy megpuhultak-e. Ha úgy látod, hogy kész, húzd le a tűzről, és botmixerrel pürésítsd az egészet addig, amíg teljesen sima, daraboktól mentes folyadékot kapsz.
Ezután add hozzá a tejszínt, sózd, borsozd, majd hagyd főni egy újabb 5 percig. Díszítésként pirított bacont szórj a tetejére.

forrás: culor nélkül honlap

meglepetés-zöldségek, recepttel

Mikor még KA-ban laktunk, Wilkóék mesélték, hogy ők bio-zöldséget vesznek, méghozzá úgy, hogy egy idényzöldség-kosarat rendelnek, amit minden héten adott időpontban kiszállítanak hozzájuk. Sosem tudod, hogy mi van benne, a kosarat a bio-zöldség-kereskedő vagy termelő állítja össze azokból a növényekből, amit ő előállít és/vagy megvesz. Mikor legutóbb Judithéknál ettünk, valami fura zöldséget raktak a krumpliba, és mikor megkérdeztük, hogy ez meg micsoda, azt mondták, hogy aardpeer, és hogy ők is ilyen bio-zöldség csomagot rendelnek, abban kapták, hozzá a zöldség leírásával meg hozzá egy-két recepttel.
Most éve elején nekiláttam, hogy keressek ilyen csomagot én is, mert alig van kedvem főzni, unom a bevált recepteket, meg a szokásos kajákat, így aztán az odinnál megrendeltem egy nagy zöldséges-kosarat meg egy gyümölcskosarat. Tegnap vettem át az első szállítmányt az egyik leideni bioboltban (na ők egy pancser banda, annyira dilettánsok, hogy legszívesebben hagytam volna az egészet a csudába).
A zöldségek között van csicsóka (na ez az a bizonyos aardpeer), ami igazán újdonság, hozzá csicsókatorta-recept, meg stoofpeer. Ez utóbbit pár órán át kell főzni fűszeres truytiban a recept szerint, hogy megpuholjon, és lehet hozzá mindenféle öntetet csinálni, szóval nagy naivan azt hittem, hogy birs, de az alakja alapján nem az, hanem egy rendes körte. De mégsem rendes körte. Akkor meg mi ez?
Na mindegy, kipróbáljuk ezeket az újdonságokat, találtam egy csomó izgalmas csicsókareceptet, a krémlevest ki is próbálom gyorsan.
Hajrá!

szerda, január 25, 2012

Sose halunk meg

Tavaly láttunk a Waterbosban egy csomó döglött békát, amin Hanni eléggé kiborult, de aztán úgy tűnt, túltette magát rajta, néha a játék közben előjött, hogy valaki meghalt, de aztán felkelt, meggyógyult stb. Aztán nemrég elütötte egy autó anyósék egyik macskáját, pont karácsony előtt, és úgy döntöttem, elmondjuk neki, ne kamuzzon neki senki öt napig, az sokkal gázabb. Szomorú volt, de nem volt belőle kiborulás. Aztán egy hete voltunk a könyvtárban, ahol kitömött állatokat állítottak ki egy virtinbe. - Ezek meghaltak már, ugye? - kérdezte Hanni. Megbeszéltük, hogy azok már nem élnek, hogy egyébként ez a világ rendje, mint ahogy a magból palánta lesz, majd nagy fa, aztán kidől, megeszik a bogarak, és az anyagából lesz majd tápanyag az újabb fáknak. Megkérdezte, hogy az emberek is meghalnak-e. Megbeszéltük, hogy a babákból gyerekek lesznek, belőlük kamaszok, majd felnőttek, aztán öregek, akik meghalnak. - A gyerekek is maghalnak? Azt mondtam, hogy a legtöbb gyerek felnő, ezért kapott ő is szurit, hogy ne kapjon el betegségeket, az megvédi sok mindentől. Ma este megint be kellett kenni a puniját, újra viszketett neki meg piros volt, de persze utálja, és előre bőg, hogy csípi a krém. - Lemenjünk a dokibácsihoz, hogy írjon fel másik krémet? - Nem, nem menjünk! Ninának is ez volt a baja, öreg lett és meghalt. Én nem akarok meghalni sohasem! - mondta sírva. Nehezen sikerült kiszedni belőle, hogy egy rajzfilmfiguráról volt szó, akiről kitalált valami sztorit, de hogy hogy jött a dokihoz a halál, nem tudom. És ez elég kemény dió. Hogy mit mondjon az ember erre, hogy a gyereke nem akar meghalni. Mert az tutira nem volt az, hogy a legtöbb ember nem akar meghalni. Azért nem hagytam annyiban, beszélgettünk az öregekről, a nagyszüleiről meg Feri dédiről, aki majdnem száz éves (és Hanni szerint nemsokára meg kéne halnia).

kedd, január 24, 2012

Apró öröm a köröm

Levágtam. Tegnap este. Már csak kétoldalt egy-egy kis ponton tartotta magát a hüvelykujjamon a halott köröm, úgyhogy belülről levágtam, csak ott a 2 ponton hagytam meg azt, ami még ragaszkodott az ujjamhoz. De ez baromi szar ötlet volt, mert így az a két maradék darabka mindenbe beleakadt, így ezzel jó pár napos ragtapaszra ítéltem magam. Sosó már napok óta le akarta tépni, persze este is újból felajánlotta, én persze tiltakoztam most is, hogy elvéreznék, de azért zavart annyira, megpróbáljam lerágni azt a két kis darabkát, és láss csodát, lejöttek.
Szóval most van egy pici kis új köröm, ami már szépen növöget, meg egy nagy, fura nemisköröm nemisbőr rész az ujjamon. De legalább nem olyan randa, mint volt.

Utána

A CSO (chief scientist officer) egy irto trendi sportos felsoben interjuztatott, volt meg egy nagyfulu pasi, egy research manager, mindenfelet kerdeztek pl hogy mit csinalok, ha sikerul egy kiserlet, ujjongok a folyoson es minden kolleganak elmondom-e, ;), volt sok normalis kerdes is, amugy jo elmeny volt. Nem tudom, hany embert hivtak be, oszinten nem nagyon erdekel, de ezen a heten interjuztatnak, a lista elejen vagyok-voltam, talan nem basztam el nagyon.
Jovo heten adnak valaszt.

Előtte

Meg egy fel ora, es interju. Nagylevego, mennifog. Eddig nem izgultam, nade most, hogy itt vagyok a parkoloban...
Egyebkent 500m-re van az epulet a halas laboroktol :)
Na megyek, megkeresem a ceget, es majd ott ucsorgok. Addig gyakorlom a "why do you want to work in this company?" es "what is your vision?" kerdesekre adando valaszomat.
Sminkcsekk a kocsi kistukreben, rago, es hajra.
"Meanwhile in Budapest: Bali a Nepszabadsag fotozza a Moszkva teren, audioblogolas kozben, az egeszoldalas interjuhoz."

vasárnap, január 22, 2012

Ez az állás leírása

The company’s R&D activities are focused on the development and application of novel technology for recombinant protein expression in commercial production systems. Growth and market demand require expansion of our R&D team. We are looking for a highly motivated and committed scientist dedicated to reaching the short and long term goals as part of a closely operating and ambitious team of professionals. You are a creative scientist who is able to develop innovative technological improvements and advise the platform specialists on implementation. You have a high working standard and appreciate the entrepreneurship required to work for a dynamic life sciences company.
As a (senior) scientist molecular biology, you will be responsible for the further development of the company's proprietary technology in the area of enhanced recombinant protein production in eukaryotic systems. You will work closely with scientists who are responsible for implementing the copmany's technology in specific platforms, including mammalian cultured cells, yeast and fungal systems. Rather than focussing on a specific production platform, you will further develop the core technology at the molecular level and integrate approaches, technologies and results across various platforms. You will design and execute studies aimed at developing and evaluating novel expression technology; design and lead projects involving bioinformatics; integrate/align approaches and data across platforms. You enjoy working in the laboratory and maximizing experimental output.

Profile candidate
You are a molecular biologist with strong background and expertise in the area of molecular and cellular regulation of gene and protein expression, with a focus on molecular interactions governing protein expression. You have a sound understanding of the underlying mechanisms and processes at the level of transcription, translation, intracellular transport and secretion, understand their impact on physiology and know how to integrate this knowledge in experimental designs.

péntek, január 20, 2012

Tetűriadó

van a bölcsiben meg a suliban is, úgyhogy vettem Hanninak tetűzsákot - ezt a kabátra kell rárakni, hogy nehogy a tetves gyerek kabátjáról az övére másszon a kis dög - meg tetűfésűt, amivel naponta át kell fésülni a füle mögött meg a tarkóján a hajat, hogy van-e serke vagy tetű a hajában. Meg azt mondta a patikus meg Karin, a fodrász is, hogy ne mossuk gyakran a haját most, mert a tetű a tiszta fejbőrt szereti, és nyugodtan zselézzük, lakkozuk neki a frizuráját, mert azokat a kencéket viszont nem csípi, hogy stílusos legyek.
Persze azóta folyton viszket a fejbőröm, hiába nem talált semmit Karin a mai festéskor.

fogad, alom

valami történt a freemaillel, egy csöppet bekattant a rendszer. a rendszergazda küldött egy levelet a yahoo-ra, hogy megtelt a postafiók, töröljek, és aztán letöltődött oda az összes freemailes levelem, amit csak 2003-tól kaptam, több, mint 900 olvasatlan levéllel. fincsi.
törölgettem most így belőlük, és közben feltűnt, hogy régen mennyit leveztem emberekkel, és most meg alig. persze most két gyerek mellett, meg ebben az amúgy is irtó húzós hónapban örülök, ha este van egy kis szusszanásnyi időm valamit intézni vagy csak bambulni, de mondjuk tavaly simán ráértem volna emberekkel kapcsolatban lenni. a hülye fészbuk meg a bezzeganya helyett inkább azt kéne olvasni, hogy azokkal mi van, akik régen fontosak voltak, meg akiknek én fontos voltam.
basszus, most ez csöppet kiborított ez.
ez így nagyon gáz.
sosem szoktam újévi fogadalmat tenni, de most kivételt teszek.
minden héten csinálok egy estét, amikor régi barátokkal fogok levelezni.

in holland staat een huis

átvágtak. vagyis nem, csak szemét módon addig várakoztattak, lebegtettek minket, míg jött egy másik ajánlat. és övéké a ház.
nembaj. nem játsszuk a "basszus, ha hétfőn...", vagy "a két hete kellett volna..." játékot, mert így nem lehet élni. tovább kell lépni. tovább kell nézni. és legközelebb kegyetlen játékosok leszünk. és egy ennél is jobb házunk lesz. csakazértis.

csütörtök, január 19, 2012

Suli avagy izgulnivaló 2.

Kedd éjszaka Hanni rosszat álmodott, és átjött a mi ágyunkba aludni. Ezt legutóbb szilveszterkor tette hajnal kettőkor, mikor átaludta az éjféli sortűzszerű petárda- és tüzijátéközönt, és már alig pukkant valami, de ettől is be volt szarva, így négyen aludtunk egy ágyban. De előtte nem is emlékszem, hogy babakora óta valaha felkelt volna éjszaka, kivéve mikor beteg volt.
De tegnap volt az iskolai ismerkedős nap. Fél kilenctől fél egyig egyedül, vagyis nélkülem lenyomott egy rendes iskolai szerdát a többi gyerekkel meg Juff Charlottéval (JCh) a citromsárga csoportban. Egész nyugisnak tűnt előtte, de azért aludni nem tudott jól szegénykém.
De minden szuperül ment, JCh egy irtó kedves fiatal tantónéni, a csoportban meg volt egy ismerős bölcsis fiú, Enzo, és Hanni már két gyerekkel is játszott az udvaron a szünetben. Hazafele meg Amievel, az alattunk lakó majdnem hatéves lánnyal kézenfogva jöttek.
Nagylány. Aki szuperül vette a mélyvízbe dobást.
30-án kezdi igaziból a sulit, és már tudja, mire számíthat.

Izgulnivaló 3.

Dear Mrs. K,

We would like to invite you for a job interview on Monday January 23 at 11:30 at our premises in Leiden.

In this interview, that will take approximately 1 hour, we will present additional information about the job and we want to discuss your motivation, CV and vision.
Could you please confirm your acceptance of this invitation to me by mail?

Best regards

M.L.
Management Assistent

kedd, január 17, 2012

Tü re lem, avagy izgulnivaló 1.

Még péntekig kérnek időt. Hátha addig kapnak másik ajánlatot. Legszívesebben mindketten most mondanánk azt, hogy menjetek a tudjátokhova, de türelem, péntekig nem fog senki többet ajánlani a házért, mint az NHG felső összege. Ezért a házért nem. Mert ez a ház a miénk lesz, és kész. Csak ki kell várnunk.

hétfő, január 16, 2012

Nagymacska

Fullos volt a mostani hétvége Hanninak: szombaton voltak Sosóval magyar oviban, aztán délután átmentem vele Annikához, és vasárnap meg Rifka szülinapi bulijára voltunk hivatalosak.
A magyar oviról azt mesélte Sosó, hogy szuper volt, Hanni irtó önálló és lelkes volt, minden feladatot ügyesen megcsinált, hízott a mája a büszkeségtől. Annikáéknál a két lány rögtön eltűnt Annika szobájába játszani, egy perc "szoktatás " sem kellett. Persze aztán bőgve kérte, hogy maradjunk még, mikor 2 és fél órával később indultunk haza.
A szülinapi bulin meg Rifkán és Estheren kívül senkit sem ismert - őket sem nagyon, 2szer játszottak eddig együtt - ennek ellenére elbabázott a csajokkal az emeleten vagy egy órát, aztán elcsevegett Martijnnal meg Judith és Haiko rokonaival.
Egy szó, mint száz, az eddigi para már a múlté, Hanni hihetetlenül kinyílt és barátkozó. Két hét múlva kezdi a sulit.

Kismacska

Liza átvedlett kínai integető macskává: jobb kezét félpercenként a feje fölé emeli és aztán akkorát lendít rajta, hogy csak úgy kong a hasa a becsapódástól.
Amúgy irtó édesen dumálgat, van, hogy be nem áll a szája, hangosan kacag, ha a karomban hintáztatom vagy a nagy labdát gurigázom a hasán. A cumiundora elmúlt, és Sosónak sikerült cumisüvegből is etetnie, szóval irtó sokat változott.
Már profin fordul hátról oldalra, a kanapén egyszer már hasra is, meg hasról hátra. Hason egyre tovább bír ellenni, irtó magasra tartja a fejét, és irtóra bosszantja, hogy még nem halad előre, pedig tolná magát.
Tegnap kapott rizspépet, mert a kiolvasztott tejet Sosó már nem adta oda neki szombaton, én meg nem akartam csak úgy kidobni. Ízlett neki, és semmi bajt nem okozott, kivéve, hogy ma ebédnél nyáladzva és cuppogva követelt magának ő is ennivalót, így adtam neki egy kis banánpépet, amit lelkesen benyakalt. A kis zabagép.

péntek, január 13, 2012

női megérzés

meg kellett kérdeznem.
nem tudom, miért, meg hogyan, de eszembe jutott, hogy mi van, ha most eladogatom Liza kinőtt ruháit, miközben ő már terhes, csak még nem mondja el, és szarul jönne ki, hogy jól jönne nekik egy adag babaruci kezdésnek, de már nincs, mert én túladtam rajtuk. na nem ragozom, pésztelek.

Haho,
Nem kivancsisagbol, meg nem is akarok belemelyedni a maganeletetekbe, foleg nem letamadni a kerdessel. Csak praktikussagi okokbol kerdezem, es azert toled, mert  mas nincs a kornyezetemben, akinek talan a kozeljovoben szuksege lehet ra. Szoval a kerdesem az, hogy igenyt tartanal-e azokra a babarucikra, amiket mar Liza kinott.
Szivesen atadom, ha igen, sot, meg maradhatnak akkor nalunk, de semmi sertodes, ha barmilyen okbol azt mondod, hogy nem -nem kell magyarazat, mondom, csak egyszerubb lepasszolni a rucikat egy embernek, mint elvinni a turiba meg felrakni a maarktplaats-ra es postazni.
e'

Szia Evi,
egyaltalan nem haragszom, sot, megtisztelo az ajanlatod, es orommel fogadnank a jovore gondolva a babacuccokat! Igen, a tarolohelyeink hianyaban egyelore es ha mar igy jofej modon felajanlottad, akkor elnenk a nalatok tarolas lehetosegevel. Termeszetesen ha aktualis lesz, akkor rogton atvennenk a terhet.
Elore is nagyon koszonjuk a belenk vetett bizalmat!
Puszi,
...
 
Na szoval.
Hogy legyen klassz folytatasa a babaruhas tortenetnek, ugyanis annyira jo volt az idozitesed, tenyleg csak harom napot kellett volna varnod az emaillel!
Szoval nalunk is erkezik vegre a regota vart gyermek, epp ma hivtak a kombinalt teszt eredmenyevel, ami miatt eddig varni akartunk. Szoval tul vagyunk a 12. heten es a teszt is igen kedvezo, tehat minden rendben van eddig. Mar annyi olyan helyzet volt, amikor arra gondoltunk, hogy ezt meg azt a kerdest most az Evi biztos meg tudna valaszolni, csak hat meg nem volt hivatalos a dolog, ezert nem kerdeztunk meg teged. Arra viszont szamithatsz, hogy ezentul minden hulyeseggel teged fogunk zaklatni! :)
Na ez. Puszi,

szerda, január 11, 2012

hahh, és mégis van új a nap alatt!

most, hogy így eszembe jutott a cumi, lemostam, leforráztam (merthogy Hanna mancsa szokta azt cumizni, meg talán Pinó szájában láttam legutóbb) az egyiket, amit Lizának vettünk, és láss csodát, Liza nem köpte ki undorodva, nem öklendezett, hálásan cammog rajta azóta is, cumizva nyugodott meg rajtam, mert felhergelte magát alvás helyett, és most cumizva alszik a kiságyban.
na, majd meglátjuk, mi lesz ennek a cumis sztorinak a vége...

altató

kezd frusztrálni ez az altatás-dolog megint.
hogy nem alszik el magától Liza, az még hagyján. de hogy le se tudom már megint rakni, ha elaltatom, az már sok. meg hogy itthon napközben max félórákat alszik, de ha elindulunk sétálni, és bealszik, utána 3 órán át húzza a lóbőrt, akár úgy is, hogy a séta végén felhozom, és kabátban berakom az ágyába.
na szóval most megint a kiságyba lerakva próbálom altatni, de ellenáll, keményen. és félpercenként rándul egyet, mint amikor elalváskor zuhan az ember, és arra felriad.
most éppen, amikor ezt írom, félálomban csukott szemmel nyavalyog, kisebb - nagyobb szünetekkel, egyre nagyobb szünetekkel, pont, mint amikor a babakocsiban próbál bealudni séta közben (néha beájul mikor leviszem, és már alszik, amikor berakom, de ez egyre ritkább). szóval mivel a babakocsiban is egy idő után a nagy dünnyögés után hirtelen bealszik, remélem ezt itthon is eljátszja.
nem, úgy tűnik most megint egyre jobban sír.
hjaj.
ilyenkor jó lenne, ha nem öklendezne a cumitól.

hétfő

hétfőn kapunk végleges választ.
addig babonából nem írok róla, mert úgy, de úgy szeretném, ha összejönne.

álláskeresés megint, ezerrel

felbuzdulva Bali meg Eszti interjúján, nekiálltam megint állást keresni, vagyis az kvázi hetente egy sztenderd folyamat, mert kapom a fejvadászok heti hírleveleit, de most azokon kívül is beizzítottuk a keresést. 
megint - vagy még mindig - keresnek mikroszkópos embert a nikonhoz, úgyhogy megint elküldtem nekik a cv-met, hogy tudják, rám számíthatnak :)
aztán a crucell keres projekt menedzsert, mondjuk ez valszeg nem rám lett kiírva, de hozzájuk nem is tudtam jelentkezni, mert a cls-en az adatlap ezen a kis laptop-monitoron nem jött be, így bevontam Sosót, hogy segítsen, és aztán este nekiállt ő is leideni biotech cégeket keresni, meg végigböngészni a honlapjukat, hogy van-e üresedésük.
így aztán megtalálta azt a céget, akik mol cell biol kutatót keresnek - erre a hírdetésre is már jelentkeztem, de a fejvadász cég nem küldött tovább interjúra, úgyhogy most őket megkerülve magát a céget fogom az önéletrajzommal bombázni. ma már fel is hívtam őket, kettőkor lesz benn a pasas, aki felelős az emberkeresésért.
aztán a nagy keresésben találtam egy amerikai céget, amelyik klinikai teszteket végez, vagyis azok képeinek a feldolgozását, van egy lerakatuk Leidenben. ők helyettes projekt menedzsert keresnek, ami irtóra tetszene, abba nagyon belelkesedtem, meg is írtam még tegnap este a motivációs levelet meg elküldtem a cv-t.
mára van még egy MLPA-val foglalkozó kis cég, aki kezdő kutatót keres, én ugyan nem vagyok kezdő, de hátha bejön, oda is jelentkezek, hátha.
fingers crossed, remélem valami csak összejön.

hétfő, december 26, 2011

a norvég krimi


revideálom apámat. nem ő a hibás, hanem én.
vagyis a könyv, amit vettem neki.
Sosó is elkezdte olvasni, és ugyanazt a tünetegyüttest mutatta, mint apám: nem bírta letenni, alig lehetett hozzá szólni, míg ki nem olvasta.
én nem merek belekezdeni.
szóval ha valaki izgalmas krimit keres, vegyen jo nesbo-t. a hóember tutira leköti.

doktor ház

függő lettem, egyre nagyobb adagok kellenek belőle, de sajna nagy koppanással vettem tudomásul, hogy a második évadot is kivégeztem. titkon reménykedem benne, hogy Sosó hozza a harmadik évadot, de közben rettegek is, mert ez már súlyos. kéne hollandoznom, meg elkezdhetném újra a kötést-varrást, meg van még egy csomó könyvem is, amikbe bele sem néztem, mert napközben, ha van egy kis szabadidőm vagy mancsot olvasok, vagy a telefonomat bizgerálom, este meg, ha elaludtak az ebadta kölykök, berakom a house-t. és ez nem jó.

köröm update

asszem mégsem fog a közeljövőben leesni, viszont amikor víz éri (ami elég gyakori, lásd kézmosás, mosogatás, gyerekfürdetés, fürdés), akkor felázik, és a véraláfutás kezd kioldódni vagy kimosódni alóla. szóval múlik a feketeség, ami eléggé pozitív.

két részletben

Idén úgy döntöttünk, hogy leutánozzuk Borossékat: két részletben töltjük a karácsonyt. Sosó és Hanni 25-én Pestre repültek, mi ketten Lizával meg itt maradtunk.
Hogy miért nem mentünk? Egyrészt mert Liza útlevele idén nem készült el, csak az anyakönyvi kivonata van Hágában, másrészt nem akartam a taknyos időszak kellős közepén utaztatni az egyik legforgalmasabb reptérről. Hogy miért mentek mégis Sosóék? Mert Krisztiék most költöztek vissza Kanadából.
24-én halat sütöttem, ebéd után ajándékoztunk a már egy hete feldíszített harminc centis cserepes fa mellett (alatt fizikailag képtelenség lett volna :), aztán 25-én kivittem őket a reptérre. Szegény Hanninak az indulás előtt esett csak le ténylegesen, hogy mi tényleg maradunk, és elsírta magát, hogy mindketten hogy fogunk neki hiányozni, és egész úton szipogott. Persze azóta alig jön a szkájphoz, mert elvan, mint a befőtt. Luca szobájában alszik az emelt ágy alatt egy matracon, távol az apjától, igazi nagylány.

Itt meg Liza most borította fel a bejáratott szokásait. Tegnap napközben négy és fél órát aludt egyhuzamban, ami miatt ma hajnalban ötkor már nem akart visszaaludni, csak egy órán át enni, aztán meg csak nyünnyögött nekem. Felkapcsoltam neki a lámpát, és kivonultam a nappaliba a kanapéra aludni, de a nyünnyögéstől ott sem tudtam. Persze idegbetegen óbégattam vele, aztán ha már mindketten ébren voltunk, levágtam a körmeit, mert megint véresre karmolta magát. Na ettől ordítani kezdett, konkrétan úgy, hogy rá kellett fújnom, hogy kizökkentsem, és vegyen levegőt. Amikor sikerült végre levágni a körmeit és átölelve megnyugtatni (ez már kábé hétkor volt), el is aludt, és fél tízkor szólt legközelebb, hogy enne. Ma aztán ebédre mentünk Anikóékhoz (tök rendes tőle, hogy egy csomószor találkozunk, hogy ne legyek mégse egyedül), odafele el is aludt a kiscsaj, de amikor megérkeztünk, felébredt, pedig ilyenkor szokott hatalmasokat aludni. Ott egy fél órácskát aludt rajtam a kenguruban, majd pelenkacsere után nagyokat tornázott a lábaival, oldalra fordult, meg sikítozva kiabált. Hazafele megint bealudt, de újra felébredt, mikor kiszedtem a kocsiból, és aztán hiába vittem babakocsiban sétálni, ott is csak nagyokat nyünnyögött, meg mérgesen bőgött, a végén azért egy picit elszenderült. Otthon persze ismét felébredt, aztán nagyokat tornázott meg édesen sikongatva dumált, de fél hatkor már annyira álmos és fáradt volt, hogy rossz volt ránézni. Megvacsiztam és megfürdettem, de egy jó másfél órán át kellett altatni, annyira felületesen aludt, fel-felriadt.
Holnap reggel oltás :(, aztán délelőtt átjön Anikó a két gyerekkel.

csütörtök, december 22, 2011

hogy megy az idő...

Már csak napok kérdése, és leesik a mutatóujjamról hüvelykujjamról a köröm, amire októberben rávágtam a kocsiajtót. Azóta a hupikék befeketedett, kész dark gotikos dizájn lett, kivéve, hogy egy egy részen nem nőtt köröm. Ott az alvadt vér szép lassan feltöredezett és kipotyogott, és a köröm alsó része elkezdett berepedezni. Már kb 2 mm-nyi részen nő alul az új köröm, és ma reggel óta olyan furán libikókázik a fekete régi köröm. Még egy kis rész tartja oldalt, úgyhogy esélyes, hogy pont karácsonykor potyog majd bele a sült dorádába.

péntek, december 16, 2011

naptár

a fotóalbumon felbuzdulva csináltam Vivinek is egy meglepetés határidőnaplót a képeivel - a róla, a kutyáiról, meg a barátnőkkel készült képekkel. de persze a holland verzióban hollandul van minden határidőnaplós szöveg, ami szívás, úgyhogy letöltöttem az angol verzióját is a programnak. ez persze azzal jár, hogy ezt viszont Angliában gyártották le, és onnan 4-5 nap, mire ideér. sebaj, 25-ig az is megérkezik remélhetőleg. szerintem az is szuper lett, remélem örül majd neki.

2011 fotói

após fotóalbumot kért karácsonyra, úgyhogy csináltam neki egy fotókönyvet az albellivel. nekik van egy holland verziójuk is, szóval nem kell az angol postára várni, hanem itt csinálják a könyvet Hollandiában. most kaptam meg az értesítést, hogy feladták postán, és hogy fel lehet rakni a netre, meg megosztani, baromi profi.



iskolai ünnepély

szombaton volt a hágai magyar ovi karácsonyi bulija a magyar nagykövetség dísztermében.
hát, izé, khm. hol is kezdjem?
a fehérnép nagy része népviseletben, vagy legalábbis fehér blúzban és fekete rakott szoknyában díszelgett, a pasik nagy többsége pedig hihetetlen lepukkantan nézett ki. aki kilógott a sorból, nem sokáig bírta. mi sem.
először is volt egy bő 45 perces komolyzenei blokk (ismétlem, ez gyerekeknek készült), amibe néha szerencsétlen fejjel karácsonyi verseket szavaló "önkéntes" gyerekek produkcióját illesztették be. dögunalom, áprilisnégy vagy novemberhét ünnepély-fíling, brr.
utána szünet, mindenki a büfét rohamozza, én keresztbe tett karral próbálok valami innivalót szerezni Hanninak a tolongásban, mivel a már két hónapja nem folyó melleim átáztatták a narancssárga blúzomat. biztos ekkora extázis ért a műsör hallgatásakor :) pulóvert persze nem vittem, kabátban még büdös is lennék. vérciki.
szünet után bábelőadás, Márta, a profi bábművész Jézus születését adja elő. én az öltözőnek kinevezett irodából hallgatom a viccesre átköltött sztorit, merthogy Liza megérezte rajtam a tejszagot, és beindult rá. pár perc múlva bevonaglik hozzám Hanni, hogy ő kész van, menni akar. pedig még hátravan Mariann része, a tipikus magyarovis mozgós pörgős versikézős program, ami miatt jöttünk. a bábozás után két versikében ki is merül a dolog, mire Hanniék visszamennek, vége is. kezdődik a néptánc-bemutató.
Liza jóllakik, peluscsere, és mi is lelépünk Anikóék után, megyünk hozzájuk ebédre, és Hanni Levivel ott tölti a délutánt. nélkülünk.
hihetetlen. és persze jól érezte magát. pedig reggel még azt mondta, hogy ő nem marad ott nélkülünk, de ott aztán meggondolta magát. annyira otthon érezte magát, hogy beszólt Robnak is, amikor nem hallotta miatta a tévét, hogy "Rob, een beetje zachtjes." nem bírtuk ki Sosóval röhögés nélkül.

mézes

én: - Elő kell keresnem a mézeskalács receptjét.
Hanni: - Én tudom fejből! Kell hozzá méz meg egy kis kalács.

több, mint a fele tészta megmaradt tegnapról, és a tegnap kisütött adagból már alig van. az első eresztés vékony és túl kemény lett, így az ment a szerda este megvett 25 centis kis cserepes ezüstfenyőre. a második adagot már vastagabbra nyújtottam, és nem hagytam barnára sülni, így az isteni lett, és Hanni nem bírja abbahagyni a mézekalács-zabálást. ma délután - este folyt köv. merthogy holnap este megyünk Anikóékhoz vacsizni, és nekik is akarunk belőle adni.

hétfő, december 12, 2011

fogak

két hete kezdett el aktívan nyálzani Lizababa, mellesleg az öklét is néha hangosan rágja illetve cuppog rajta. aztán egyik éjszaka óránként-kétóránként felsírt, és feltűnően megduzzadt a fogínye, a szemfogai durván kidudorodnak oldalt. szóval elkezdett fogzani. azóta néha szünetet tart, aztán újra nem alszik, meg sír és az ínye duzzadt meg piros.
ma a patikában jártunk (ami igazából csak drogéria, de Hannival mi már csak lepatikázzuk), merthogy Liza nemcsak fogzik, de rendszeresen átáztatja a ruháját, hol a pisi folyik ki éjszaka, hol meg a két réteg ruhán át egyre csak terjeszkedő barna folt jelzi azt, hogy a trottyantás rakétakakában manifesztálódott, szóval hiába csak 5 kiló körüli a lelkem, a hét kilósoknak való pelust kénytelen voltam beszerezni (úgy tűnik, hogy a nagy hasa miatt ez pont jó rá), elég macerás kétnaponta mosni-vasalni a komplett ruhatárát. szóval ha már a patikában jártunk pelenkát meg Hanninak sznupjét venni, eszembe jutott, hogy kérjek valamit a fogzásra, és az öregebb eladó ránktukmálta ezt a csodaszert, ami szerinte kifejezetten az áttörő fogak okozta fájdalmat csökkenti a hialuronsav-tartalma miatt - a homeopatikus viburcol kúpot is adta volna, hogy az mennyire szuper fájdalomcsökkentő, de azt köszönöm nem kértem.
na, hát ez a gél ez nem homeopatikus, de hogy nem pont a fogzási fájdalomra van, az is hótziher. mindegy, ha már megvan, használjuk. mindenesetre ma este, amikor már harmadszor mentünk be az altatás után fel-felsíró babához, bekentem ezzel az ínyét, és azóta alszik, mint a bunda.

vasárnap, december 04, 2011

öreg

a héten Sosó megint Marseille-ben volt egy egyhetes továbbképzésen, és kihoztuk apámat, hogy ne kelljen öt napig egyedül szórakoznom a két gyerekkel.
amikor gyerekek voltunk, ő volt kvázi a pótanyám, ő mesélt nekem esti mesét az ágyamba felve, sokszor ő főzött, anyu sok mindenért őt ugráltatta, és ő meg ugrott, és csinálta. ő ment le reggel kifliért a reggelihez, aztán évekkel később este anyámnak sörért. Juli sok mindent átvett vagy örökölt anyutól, apu ugráltatása még máig is jó szokása, ő megy ki hozzá Soroksárra, ha Juli nem emlékszik arra, hogy kikapcsolta-e a kávéfőzőt, vagy hogy befizesse Vivi ebédpénzét.
szóval ő mindig is körülöttünk lebzselt, velünk volt, ellátott minket, és nekem gyerekkoromban kellett egy kis idő, mire leesett, hogy magam is meg tudok dolgokat csinálni, nem kell őt mindenre megkérni.
hihetetlen, hogy mennyire megöregedett.
jó, hatvanhárom éves, az nem kevés, de valahogy sokkolt, hogy mennyire a saját gondolatvilágában él (meg persze az is, hogy mennyi mindent tud fejből, a közelmúlt történelmét a kisujjából rázta ki, de ez most másik sztori).
pl. szerda este ő ment Hanniért a bölcsibe. vitte a kisbicajt magával, amit húzni lehet egy madzagon, és elmondása alapján az többször beakadt a bokrokba, úgyhogy ő lehajolt felvenni azt. ő, aki mindig büszke volt a mérnöki agyára, hogy mindenhol kiigazodik, elkavarta az utat, de persze aztán feltalálta magát, de  így is tett egy-két kerülőt. mindez azért érdekes, mert elhagyta a lakáskulcsot, és azt a bölcsiben meg a házban sem találtuk, így együtt jártuk végig az általa bejárt útvonalat, hátha megtaláljuk az utcán.
aztán ledöbbentett, hogy szinte egész nap csak ült és olvasott. rendeltem a buklájnon könyveket, és vettem neki egy norvég krimit, amit kihozott magával, és nem bírta letenni, szinte alig csinált bármi mást. aztán levett a polcról egy másikat, amikor azt befejezte, és azt olvasta tovább. mondjuk lehet, hogy ezer éve nem vettek könyvet (nem telik rá), és ő azért mindig is imádott olvasni. meg lehet, hogy élvezte, hogy végre senki nem egzecíroztatja, de néha egészen pipa lettem rá, mert jó lett volna, ha segít is valamit, pl megfürdetni Hannit.
na a fürdetés, az megint egy külön sztori. péntek este fél órát hagyta Hannit a babakádban ülni, amíg én Lizát szoptattam - altattam. egy negyed óra alatt totál kihűl az a kis vízmennyiség, ami abba belefér, de ő nem szedte ki a gyereket, mert nem akart kijönni. szombatra totál náthás lett a gyerek - micsoda meglepetés.

amúgy jó volt, hogy itt volt, mert sokat meg érdekeseket beszélgettünk, meg azért segített is, meg jött velem házakat nézni (szeptemberben el akarja adni a főbérlő a lakást), meg pénteken ráhagytam Lizát egy órácskára, amíg elmentem Sinterklaas-ajándékokat venni. csak megérintett valami fura érzés. hogy az apám  hogy más lett, mint volt. kiégett. kifáradt. megöregedett.

altató

most néztem vissza, miket írtam eddig Liza alvásáról.
hehehe, ez jó, azt, hogy 5 hetesen már alszik a kiságyában.
már nem emlékszem konkrétan az esetre, mert azóta ott biztos hogy nem alszik. 
volt idő, mikor este hét-nyolc körül megszoptattam, leraktam, és aludt három-négy órát. aztán egyszer csak úgy döntött, hogy ő tízig- fél tizenegyig nem is akar elaludni, és persze ismételten csak szoptatás közben aludt csak el, vagy az ujjunkat szopva, amivel engem konkrétan az őrületbe kergetett. aztán beletörődtem, hogy akkor ez most úgy működik, hogy este a mi ágyunkban alszik el egy fél-egyórás szoptatás közben. amúgy most is átlagban kétszer ébred enni, fekve megszoptatom, és mindketten beleaszunk, valahogy valamikor betakaródzom, és reggel hétig-nyolcig húzzuk a lóbőrt.
napközben már egészen más a helyzet. ha fáradt és álmos, akkor sem tud egyedül elaludni, ha berakom az ágyába, teli torokból ordít, és ha szoptatás közben bealszik, akkor is hamar felébred. hihetetlenül éberen alszik napközben, fél-egy óránként felriad, és ha általában nem alszik vissza. kivéve, ha kendőben rajtam lóg vagy a babakocsival zötyögünk.
a nyolchetes oltáskor a védőnő azt tanácsolta, hogy bugyoláljam be, mert biztos a keze kapálódzásától ébred fel, és hogy tanítsam meg egyedül elaludni a kiságyában. adott szakirodalmat meg bugyoláló kendőt egy hétre kölcsönbe, hogy próbáljam ki, aztán ha működik, vegyek magunknak.
hát a könyvecske a "rakd be az ágyba és hagyd üvölteni akár egy fél órán át" módszert kombinálja a "kösd le a kezét, hogy ne kapálóddzon" módszerrel. a bebugyolálást bevállaltam, mert tényleg sokszor azért ébredt üvöltve, mert megkarmolta az arcát, de a kiságyban üvöltetést nem nekem találták ki. kipróbáltam a berakom a kiságyba, és odaadom a kisujjam (a cumitól még mindig öklendezik) verziót, amitől ha el is aludt, öt perc múlva megint csak felébredt. két nap után feladtam, mert akkora önuralom kellett ahhoz, hogy ne ordítsak rá, hogy aludj bazmeg, hogy az már sok volt.
persze közben elolvastam, hogy Hanni ekkor már bőven a kiságyában aludt el este, és persze nem ébredt fel ennyiszer, meg a babamasszázsos nő is arról győzködött, hogy a gyereknek kell a rendszer, ami az alvás-evés-játék-egyedül elalvás szigorú sorrendje, a szoptatásban elalvás nem kóser, meg hogy a kiságyban ne játsszon, rakjam a járókába a zenélő forgót (de a járóka konkrétan nem fér el a lakásban, az már senkit sem érdekel), úgyhogy már sík ideg voltam, hogy akkor most mit is csináljak.
ünnepélyesen jelentem, hogy eljutottam abba az állapotba, amit már Sosó Liza születése óta mond, konkrétan leszarom, ki mit mond, ha egyszer a mi ágyunkban alszik, akkor ott alszik, ha napközben rajtam lógva, akkor ott, és így én is sokkal nyugodtabb vagyok, és őt se szekálom olyan dolgokkal, amiktől üvöltőrohamot kap. próbálgatom lerakni, ha a kezemben elaludt, egyre inkább le lehet, már nem öt perc múlva pattan ki a szeme, hanem egy fél órát lehúz egyben, szóval látszik a fejlődés. Hannit is altattuk sokáig, mégis egyedül alszik el egy jóideje, azt a kis időt meg féllábon is kihúzzuk.

masszázs

két hete hétfőn rátaláltam egy szerdán induló babamasszázs-tanfolyamra, amire gyorsan jelentkeztem is, és másnap kaptam a levelet, hogy hol, mikor, mennyi.
egész jófej nőci tartja a bábacentrumban, ahova a terhesgondozásra jártam, Hanni bölcsije mellet. vagyunk hatan kisgyerekesek, nem mondom, hogy mindent értek, amikor a csajok beszélgetnek a gyereknevelésről, altatásról stb.
Liza élvezi a masszázst rendesen, bár először a kezét nem hagyta nagyon macerálni, de a második alkalommal már az is ment. mondjuk a végére befáradt meg megéhezett, úgyhogy az ülőkádazást kihagytuk. talán holnapután. még van 2 alkalom.

péntek, december 02, 2011

Ismét nem nyert

Thank you for your response on our advertisement for the position of (Senior) Scientist Vaccine Research & Development. We studied your letter and resume, but unfortunately we have to tell you that we do not continue the procedure with you. Reason for this is that other candidates do fit better. Because your resume is interesting, we looked for other opportunities but there is also not a fit right now. Therefore we would like to keep your data in our file and contact you when we found something that suits you.