wohnen

az ugy kezdodott, hogy vettem badeni expresszt, hogy nezzek lakastot.
aztan a neten talaltam dekodert, vagyis a nemet lakashirdetesekben hasznalt roviditesek magyarazatat es ennek angol megfelelojet.
aztan irtam emailt meg telefonaltam.
es aztan az egyik utana visszamondta.
es akkor most lelepek, es megnezek egy lakast, ami a hirsch strasen van, ami a bulinegyed kellos kozepe, regi hazakkal, mult szerdan ezen hondolkodtam, hogy itt milyen lenne lakni...
holnap meg a rhode island allera megyek, egy modern lakast nezni, parkolohellyel, balkonnal.
izgis.
ja, es ma jon soso.
negykor lakasnezes, otkor bahnhof.

Kedves Evike!
Holnap, szombaton is dolgozunk. Szeretnek kerdezni, hogy kersz-e az Osi Kina cimu  konyvet, nagyon nagy es nehez,  ha kersz,  akkor kapsz karacsonyra.
Anyad

stone

azert ez brutal durva
hogy olyan poenok mennek az intezeti karacsonyi buli eloadasan, hogy az intezet volt igazgatoja a herripotter kimondhatatlan fogonosza, herripotter az egyetlen diak, aki tulelte youknowwho vizsgajat, ott a jele a homlokan, es phd hallgatokent megjelent ugyanabban az intezetben, ahol tortent az eset. az intezetben, ahol mindenki magus, es mindenki mas mugri, aki nem biologus ezen a vilagon. szoval a phd hallgatok, herri, ron es az okoskodo voroshaju lany torteneteben van egy olyan jelenet, amiben az uj igazgato, uwe beszel, kicsit osszevissza, mire egymasraneznek a diakok, hogy: Is he stoned? No, he is like that, but actually, yes, a bit.
ja, es a felolvasott iskolai szabalyzatban meg van egy olyan kitetel, hogy nem szabad szivni.
beszaras.
meg az is, hogy milyen poenokat megengedtek maguknak az emberek. hogy a titkarno csjszi porazon vezette a szogesnyakorvu ket foszereplot... marha jol megfogtak egymas gyenge pontjait, es jol kifiguraztak oket, es nem lett belole sertodes, csak hatalmas nevetes.
es azok a filmek... tisztara, mint a golyataborban. hirado, elo kozvetites, kommandos akcio, bush hadat uzen az itg miatt europanak bevagas... hihetetenul profi es otletes. es poenos.
ezert cserebe koktelt kevertem egesz este, pedig meg sosem.

megvagy hadnagy

tegnap este megtalaltam a radiot. bocs A Radiot. aztan reggel megint eltunt. Ugy tunik, eddig azert nem talaltam, mert csak este ad irtozatosan fincsi, kellemes, meghatoan lagy, valami meghatarozhatatlan zenet, amire mondjuk csak azt, hogy vegre zene. vegre nem bugyligagyi, hepikrisztmasz, zuzoshauz, vagy nyalcsorgatas. megvan a karlsruhei tilos fm88 es este tiz korul :)

boldogkaracsonyt

ferges levelet kaptam
kettot is
az elore siman azt mondtam volna, hogy nem is virusos, hiszen bebe kuldte, kellemes karacsonyt kivan benne, es van benne ket sarga szmajli, akik eppen dugnak. ez ugy illett hozza. de amikor ugyanezt megkaptam valaki ismeretlentol is, elhittem a postmasterneek, hogy igaza van. :)

gulyaskommunizmus

nemzetkozi sussunk fozzunk karacsonyi buliban voltunk tegnap agival. szilvia, a lengyel lany szervezte. baromi jo kerot berel, kifestettek narancssargara, es osszeszedett egy csomo jo butort a lomtalanitaskor. a buli kedves volt, par ember persze hosszutavom elviselhetetlen, paran anyamasszonykatonai, paran meg kedvesek, helyesek, aranyosak.
ismerkedos, beszelgetos, sokemberes hazibuli.
amibe mi ungarise gulast vittunk.
mi foztuk, agival, aginal.

birtokviszony

lenn a foldszinten balra vannak irodak, az igazgatosag, a konyvtar, a gepterem, a doktoranten szoba, stb. jobbra fenn az emeleten van a labor, meg feri szobaja. a nagy nehezen kiharcolt iroasztalom a masik epuletben van, tiz masik iroasztallal egy szobaban. az elso megismert szobatarsam egy ambi-szeru kedves srac, bioinformatikus. a szoba tuloldalan levo szembelevo asztalnal egy pirospulcsis lany ul, kedves o is. neki van szekrenye is. egyelore meg fogalmam sincs, honnan szerzek kulcsot, amivel ki lehet nyitni az iroasztal fiokjait es lehuzhato ajtaju szekrenyet.
a laborban meg nem sok idot toltottem, a mult heti kurzus a fisfasziliti gyakorlojaban volt. ott mar van regota munkaasztalom, meg egy fiokom.
a vendeghazban a szobaban van egy agy, egy asztal ket szekkel, egy nagy ruhasszekreny, egy konyhava atoperalt szekreny mosogatoval egybeepitett rezsovel meg hutovel, van egy furdoszoba zuhanyzoval, van egy telefonasztal telefonnal, es van egy dupla erkenyajto, erkely nelkul. meg egy szonyeg, es egy borfotel.
most mar beszereztem egy vizforralot meg egy radios ebresztoorat, amibol omlik a gagyi, ha bekapcsolom.
ezek vannak.

kezdek beleszokni.

az egesz a csenddel kezdodott.
az eloszor fel sem tuno, majd egyre nyomasztobb csenddel. ami belemaszik az ember fulebe, agyaba, raul, es odabenn duborog es visszhangzik, megszuri es felerositi a szomszed kohogeset, a kanalcsorgest, a szosz szotyogasat, a mosogato alatti es a furdoszobati bojler zugasat, a konyhapult mogotti szellozores morajlasat.
az elviselhetetlen csond.
az idegesito es kiakaszto csond.
ami elol futni kell, menekulni, emberek koze vegyulni, karacsonyi vasarba rohanni, bovlitnezni, forraltbort inni, ungarise langost enni (igen, fokhagymas es jo sos rajta a tejfol, es sok rajta a sajt, de a kolbaszle nekem egy kicsit bizarr), menni, menni, radiot venni, helyet keresni, ahova akar egyedul is be lehet ulni.
egyedul, igen ezt zengi, visszhangja a csond is. egyedul. egyedul.
na, hat mar nem csip, mar nem mar.
megszokja az ember ezt is, ugyanugy, mint a meregeros csilis kajakat. eleinte megrikat, aztan mar szinte meg sem erzed.
kepek.
...emberek a villamoson, heven, vagy miaszarez.
a ket orosz no, egyikuk ajka irtozatosan vastag, szinte mar bizarr, a masik pedig a kezet a szaja ele teszi neha, amikor szinte suttogva beszel. a keze, ahogy mozog a keze, ahogy beszel...
...sredi keze, ahogy szorja, tenyereben morzsolja a fuszert, amikor teszi bele az etelbe. keze sotetbarna, de neha kivillan a tenyere. meghokkento a kontraszt a kezfeje es a tenyere kozott...
...az orosz muki es a japan noci a mososzobaban. regi tapasztalaatok, jotanacsok. hogy mire erdemes odafigyelni, aztan meg ki kene irni, hogy elromlott a bal szarito. amiben persze az en ruhaim voltak mar egy ideje...
...ma ejjel almomban bebevel betepve sieltunk. sifutottunk, mert sielni felek, sifutni meg szeretnek. aztan minden csupa sar lett, elolvadt a ho, mi meg nem mertunk tobbet tepni, mert tudtuk, akkor a sarban fekudnenk nevetve...
...valtjak egymast, hol az egyikuk ul le cigizni es beszelgetni, hol a masik. es mindegyik mosogat. a nekem bal oldali mosogatoba rakjak a szemetet, a jobb oldaliban pedig mososzeres viz van, azzal oblogetnek el nehany dolgot. van mososgatogep is. es van negy teve is, meg a kirakat fele egy leengedheto vetitovaszon, amire a projektor dzsordzsklunit es dzsontorturrot vetiti ki, rabruhaban menekulnek, harman osszelancolva. a harmadikat nem ismerem. tizenegykor az ajto melle leul az egyik srac, kasszat nyit, belepot szed. a masodik krusive is fogyoban van, de meg sehol semmi. unatkozom, elgyengulok, cigit veszek, piros lakit, ut, a ketto egyutt, cigi es sor. de aztan kitisztul. es meg mindig sehol sincsenek a fiuk. fel tizenketto. megerkeznek, huzzak maguk mogott a kerekes djtaskat. egyikuk leul a pulthoz, nezi klunit, kozben konyakot iszik. nincs ma kedve jatszani. ma nincs jo kedve. ez nem az o napja. nem megy a keveres sem, az elejen hagyja a masikat, vagy egy jo fel oran at csak nezi a az embereket, akik alig mernek tancolni. egy ideig. aztan elkezdi o is. nem talal folytatast, huzza a szamot, huzza. aztan belejon. aztan mar minden mokas, minden durvan szigoruan bugis. es lekerul a pulcsi, meg az ing is, es a flitteres poloban is kezd mar meleg lenni. mood. flitteres...
...reggel fel hetkor bekapcsol valamelyik helyi radiado. hetig huzom, meg visszaalszom, aztan reggeli, mosdas, es nyolc tizennegykor indul a hev. a haz elol. meg van ido ket bucit venni holnapra. a masodik kocsiba kell felszallni. az elsot leopoldshafennel lekapcsoljak. az kabe fel ora. onnan meg ot perc a kapu, ahol a biztior megnezi, mindenkinek van-e kartyaja, akinek nincs, leszallas, mint nekem az elso nap, aztan a hev begordul a kapuk moge. kicsit hatborzongato. zuzmaras minden. es kod van. mult heten egyik nap sutott a nap. meghato volt...

tpeter dandibol jelenti:

...A lakasunk egy pakisztani utcaban van, (melyet nagyon kedvelnek a PhD hallgatok es postdoc-ok, mert kozel van es nagyon nyugodt videk), sokszor latni lefatyolozott noket. Skot szoknyat eddig csak uzletkirakatban lattam, bar allitolag unnepi alkalmakkor tenyleg hordjak (s allitolag nem kapcsolodik
elvakult nacionalizmushoz a dolog, mint nalunk). Az oltozkodes lazabb, mint otthon. A konzervatizmust en kepviselem a szovetnadragommal meg ingjeimmel. Bar lattam mar szep noket (ez nem tudom mennyire erdekel), a lanyok nagy hanyada istenes sorhassal bir, s eleg kozel all a disznohoz...
Tobbseguk nem skot, de talan megiscsak hat rajuk a hely szelleme. A kocsmaban viszont piara nem sajnaljak a pezt. A kutato itt is iszik. A fonokom mult penteken meghivott minket vacsorara (ertsd o fozte
otthon), jo nehany uveg bor elfogyott. A brit hidegsegbol semmit nem erzek, a meghivas is ezt tanusitja (lam sem Bnal, sem a boszorkanynal nem voltam soha). Mindenki nagyon kozvetlen es segitokesz.
Az egyhaznak ugy latom lealdozott brit foldon. A templomokat sorra alakitjak at. Lattam mar tornatermet, uzletet, sot kocsmat is templomok falai kozott. Brigi mondta is, itt mar eljott az en vilagom: ateistakent inni az isten hazaban, nem gyenge dolog. Meggyozodesem Leninnek egyszer szobrot fognak allitani a Vatikanban, a Szent Peteree melle...

cekaem

http://on1.zkm.de/zkm/e/
ide tessek elmenni mindenkinek.
vadallatoknak es dzsankiknak kulonosen. :)

megegy

kiakadas is megvolt, gyorsan haladok, ha nem megy valami ugy, ahogy eltervezem, jon a kiakadas. szomoru dolog ez, meg az is, hogy a deelight, ahol mulatni akartam volna a rosszkedvemet, egy szar hely. na mindegy, rohanok a varosba, hatha talalok valahol meg nyitva boltot, kene venni mosoport, es mosni. a szaritot mondjuk nemtom kezelni, mert minden nemet rajta, akarcsak a mosogepen, de ahhoz legalabb van angol hasznutasitas... mindegy, egyelore a mosopor a limitalo faktor...
szoval hetvege indul, holnap uszi, meeg bevasarlas, aztan meg eeset kiprobalok egy helyet...

hmmm

igen, meg elek, megvagyok, ittvagyok kinn, tuleltem az elso kiakadast, mar elmult az a szar erzes, hogy total egyedul vagyok itt ebben a szerencsetlen kisvarosban.
mar talaltam egy aranyos kis kavezot, ahol jo programujsagot taartanak, meg jo a kavejuk, es abban kineztem jo bulikat, amire majd jol veszem a merszet, es elmegyek, ha torok, ha szakadok.
vasarnap a ZKM-ben voltam, az itteni media - es modern muveszeti muzeumban, ahol annyira de annyira jo kiallitas volt, hogy beszaras. majd meselek. rovid izelitonek legyen annyi eleg, hogy morcsiba szolt az eloterben, vezettem villamost, zenet szereztem, novenyeket simogattam, es ezzel raajzoltam egy monitorra, kavicson maszkalva generaltam zenet, arcedulakat leolvasva mozgattam dolgokat...
hihetetlenul feldobo volt, tenyleg.
tegnap voltunk Agival sorozni, barna vagyis fekete szuretlen frissen csapolt sort ittunk, amit helyben foztek, hozza meg bajorpizzat ettunk. ez mondjuk jolesett. hogy vegre tortent valami, amit nem en magamtol szerveztem magamnak.

hányinger

parasztvakítás, össznépi sötétítés, kamuzabáltatás, anyátokpicsája

hétvégén mona megkérdezte, hogyan fogunk szavazni.
mondtam neki, hogy én sehogy, sosó meg nemtudom, nemkérdeztem. ők érz;sből fognak két igent ikszelni. mert nekik szinpatikus a zorbán meg apokorni. meg nehogymá törökök jöjjenek a kivándorló orvosok helyébe.
nehéz ilyenkor nagylevegőt venni, és nemválaszolni. felesleges. nemtudom meggyőzni, mert nem észérvekre hallgat, hanem valami számomra megfoghatatlan, hazaszeretet-szerű dologra hivatkozik.
anyám, már megint kezdődik....

papírdoboz

híján a megjavított hátizsákomba pakoltam a jegyzeteimet, a lemásolt jegyzőkönyveimet, a kinyomtatott dolgokat, a könyveket, konferencia-összefoglalókat, jegyzettömböket és haszontalan papírkáimat.
a fiókokat kiürítettem, a lemezeket letöröltem, az adatokat még szerencsére a vírusinvázió előtt lemásoltam.
a régi naptárjaimmal nemtom, mit kezdjek. sajnálom kidobni. mint mindent. habár ezek laboros dolgok, semmi személyes nincs bennük. akkor kuka.
mérlegelek, félóránként kezetmosok, hogy a fontosabb papírokat nem mocskoljam össze.
pakolok.
hihetetlen érzes.
gyomorszorító, mégis jó.
jó itthagyni mindezt a sok szart, leporoni a dolgaimat, leporolni magamat, lerázni magamról mindent, ami itt rámrakódott. vagy legalább megpróbálni lerázni.
hmmm.

partipípöl

kábé tizenhárman voltunk vasárnap délután vendégségben nálunk (fura ezt így mondani), én csak esztert meg szpétert hívtam a képnézegetésre meg kínaievésre, mert ez így is sok volt az öt ebédlőszékre meg a hatüléses szobára (najó, unszolásomra sosó hozott át székeket a szülőktől). fura volt nála főzőcskézni, fura volt, hogy vera is átjött, de nem tudtunk jót dumálni, mert ottvolt eszter meg sosó is, fura volt egy kicsit az egész, de azért végülis jól sült el, asszem.
csináltunk zöldséges tavaszi tekercset, húsgombócot, kesudiós csirkét, padlizsánt, halat meg rizst. leírva is sok :)

izmos férfitest

nem, ez már nem az álom, ez maga a valóság.
nem, nem láttuk dávidot fürdés közben, nem álltunk be hárman a fürdőkádba, hogy rálássunk a babakádra, hiába invitált minket virág, hogy ezt az izmos férfitestet ő biztos nem hagyná ki, elmentünk nyolc körül, hadd fürössze dávidot a büszke anyuka, nagymama és nagypapa. három óra babázás elég is volt különben, pedig közben szunyókált is egy félórát a kisember.
aztán összedtem sosót, aki rábeszélt a késő esti tornára, így aztán míg ő futott meg hasizmozott (hogy neki is legyen izmos férfiteste :), és próbáltam sielni, meg hátra-hasra-külső-belsőcombra gyurmázni este kilentől tízig, a kirakattól egy kicsit jobbra, pont nem láttak engem kintről :)
ja, ezt kihagyni, sok is ott volt a gyurmateremben, sok, aki bali dodójáért küzdött egyik nyáron arácson, sok, aki bőrönddel jelent meg a szőlőskertben, és aszonta, lesz sok, pedig nem is hoztak, és mi rájuk számítottunk, ígyasztán bébé a balatonparton mindenkitől megkértezte, hol van a környéken zöldséges...
és sok, alias m, akiről bali ezeket írta :)
"m is bemelegedett. furcsa elképzelni, hogy m ezt a dalt társíthatná dd mosolygós arcához, ahhoz a mosolygós archoz, amit én soha, de sohasem láthattam, ehelyett egy idös, szakállas úr nagy szemeire gondolva nyugszik meg. ízlések és... há vanilyen."

karmakoma

már megint az van, hogy pár napja irtózatosan fáradt vagyok, szarul alszom, hüjeségeket álmodom (ma például norbival álmodtam, valami szexversenyre nevezett be, asszem ki tud több nőt megdugni versenyre, vagy valami hasonlóra, vagy mégsem, merthogy szuci is indult, na mindegy, mi meg sosóval nemtom hogy kerültünk a képbe, vagy nálunk lakott, vagy nemtom, de a versenyen mi nem vettünk részt, mégcsak nem is álmodtam a verseny szexes részével, csak magát a tényt, hogy a verseny olyan verseny volt. mindegy, zavaros mostmár, ez már nemjönelő rendesen)
lehet, hogy ebben a bérescseppben tényleg vanvalami, ami segít, vagy csak elvonási tüneteket okoz, ha nem szedem.

megy-a-gőzös-megy-a-hasam

hajj, hát vagy a csokismüzli, vagy a három kávé, vagy pedig a tudat, hogy jövő szerdán utazom, vagy mind egyszerre bedurvította az emésztésem, pedig kevés dolgot utálok ennyire, mint az intézerti wc fölé combozni...

A fizetés sikeres, foglalása érvényes!

Odaúti járat
Indulás: 2004. december 1. 18:45
Visszaúti járat
Indulás: 2004. december 19. 6:20

khm... szekrénykérdés egy ideig elhalasztva...
vagy egy picit térben eltolva, és megforgatva?

gyermeklátogatás

Sziasztok!
Nagyon nagy örömmel megyek!!! :))
És bármilyen kajának nagyon örülök!!
Mit vigyek?
puszi mindenkinek,
Krisztu
> Sziasztok!
> A minap itt járt nálunk Virág és meghívott bennünket magukhoz. Akinek
> van kedve, kedden (23-án) 5-to"l látogatást tehet náluk.
> Szertné tudni, hogy készüljön-e valami kajával, vagy mi akarunk fo"zni
> nála valamit.
> Szerintem csinálhatnánk az anyatejébo"l pl. desszertet.
> Írjatok, hogy jó-e vagy mit szeretnétek. Én biztos hogy ott leszek,
> hacsak el nem üt egy busz.
> Üdvözlettel
> n

végülis nem voltunk tegnap tornázni
de voltam dokinál, aki aszonta semmibaj, de adott tízszer egymillió tejsavbacit, meg aszonta büszke arra, hogy okoskislány vagyok, hogy elmegyek innen, és irigyel a gondolati szabadságért, mert ő csak az ipart űzi, és az mókuskerék és nagyipar. édes volt nagyon.
meg vásároltam mindenfélét, igen, beváltottam az aranytartalékomat, és elkezdtem költeni is, mert pizsamám még mindig nem volt, és most a korvinban olyan édes cicás hálóinget és pizsit találtam nagyonolcsón tisztapamut, hogy nem lehetett otthagyni, meg vettem mindenféle tisztasági cuccot, mert igazán csak kifogás, hogy nála nincsenek meg a feltételek ahhoz, hogy ugyanúgy 'nagytakarítást végezzek', rendesen hajat szárítsak, rendesen arcot tisztítsak, ésatöbbi ésatöbbi, és mindent cipelni hüje lennék, úgyhogy vettem mindenfélét, amivel feltuningoltam a fürdőszobáját, mostmár akárki megmondhassa, hogy nőci van a háznál, legalább időnként... egyébként szekrénykérdés még mindig nem kérdés, eszébe nem jutott módosítani az amúgy vicceskedő megjegyzésén, hogy egy dolgot utál abban, hogy barátnője van, hogy beköltözik a ruháival a szekrényébe. hát, most vittem át játszónadrágot, meg mackófelsőt a hideg ellen, meg a két új hálócuccot is átviszem, ha kimosom és megszáradnak, szóval a fotel lassan tele lesz a cuccaimmal, na kiváncsi leszek, mi lesz rendrakáskor :)
na elkanyarodtam, szóval vettem még mona mandulájának játékokat, merthogy hétvégén lemegyünk látogatóba, ja, és akkor persze nem megyek a dorfmaisterre, de már augusztus óta próbálunk időpontot egyeztetni, és most úgy tűnik, minden klappol, szóval lemegyünk mona-nézőbe, meg mandulanézőbe, és majd béla kivisz minket jól terepre, hátha látunk szarvast.

álltunk egy kereszteződésben, ami tornapálya-kereszteződés volt, én tudtam, hogy szájrákom (vagy talán nyelvrákom) van, éreztem, hogy nincs menekvés, a vezető tornatanár (éppenséggel a természetvilágás kiadó terjesztési igazgatója) lobogtatta előttem a tornadolgozatokat, meg hogy majd megbeszéljük a gyerkőcöket, éreztem, hogy elhanyagolom a tanítványaimat, de nem érdekelt, csak rohantam, el a tornaterem mellett, el a futópálya mellett, el az öltöző mellett...
ekkor felébredtem, és láttam, hogy sosó ütemesen oldalra fordítja és felemeli a fejét a párnán, mint aki gyorsban úszik, és levegőt vesz. ő nem emlékezett az álmára. talán jobb is.
reggelire megittam legalább félliter vizet a müzlihez (már megint elfelejtettem tegnap eleget inni), ma délután pedig elmegyünk tornázni :)

végeztem

megyek haza takarítani (egy merő kupleráj a szobám, és nincs elég fehér a mosáshoz, úgyhogy lehúzom az ágyneműt is, úgyis ráfér a csere)
főzni (vasárnapra anyámmal pilményit gyártunk, ipari mennyiséget)
cikket olvasni (kaptam két cikket ugye az előbb, illene a héten belenézni)
aztán meg pasimmal képeket rendezni (merthogy sokat fotózott ő is meg én is, összepasszítjuk a hasonszőrűeket)
és végül, de nem utolsósorban, megyünk tonhalas szendvicset enni balihoz (najó, lemezt is hallgatunk közben, ha nagyon muszáj :)

nem is kevés ez egy napra...

re:válasz

Hello,
oke en is felreertettelek. na a lenyeg, hogy legkesobb hetfon tudni
fogjuk a bizottsagi dontest es az alapjan lehet foglalni jegyet.
Addig is udv
feri

higgadt válasz

Kedves Feri,
lehet, hogy felreertettelek, de en eddig azt szurtem le a leveleidbol,
hogy akkor kapok csak decemberre fizetest, ha a hivatalos papirokat
lerendezik a doktori bizottsagi ulesen november vegeig, nem pedig ha
en szemely szerint ugy dontok, hogy decemberben szeretnek kezdeni.
ha tolodik a hivatalos ugyintezes, sajnos csak januarban tudok menni,
a havi hatvenezres fizetesembol nem tudnam megfinanszirozni az utat
es az majdnem egyhonapos ottletet.
ha megiscsak megszuletik a dontes, jovo heten ujra probalok jegyet
szerezni, de addig, amig nem biztos, inkabb nem fizetnem ki.
koszi,
Eva

égszakad, földindul

dörgött valami, kinéztem, és akkor már villant is, de nem vettem az adást egy jó fél percig, mert koromsötét volt odakinn, mint álatalában este hétkor, csak most ugye déli egy van, csak éppen megint egy téli fehőszakadás, ami ugye egy tipikus nyári dolog, mert ha nagyon meleg van, magasra felmegy a pára, és ott hirtelen kicsapódik, és lesz belőle a zivatar.
hát nem volt ma éppenséggel nagyon hideg, de hogy ez legyen belőle, az egy kicsit durva.
panaszt teszek még ma anyámnál.

úgy felbasztam az agyamat, hogy majdnem elszállt, próbálok lehiggadni, próbálok nem anyázni.
utálom, ha baleknek vesznek, ha mellébeszélnek.
nem értem, tényleg csak én érzem gáznak, hogy alig másfél héttel az indulás előtt nem tudunk semmi biztosat arról, hogy lesz-e pénzem decemberre, és még ő van kiakadva, hogy rákérdeztem arra, hogy ugye nem saját zsebből megy nekem ez az egyhetes kurzus...
Szia Eva,
hetfon lesz a doktori bizottsagi ules, de megprobalok holnap egyezkedni.
Sajnos kifizetni az utadat most nem fogjuk tudni, annyit tudok segiteni hogy
kijovok eled a repterre Stuttgartba ha a fapadossal jonnel. En Jan 2-ara
foglaltam haza jegyet (negy napra hazamegyek) mindossze 70 EUR ert. Nem
javaslom viszont a dec 11 visszautat. Pontosabban csak a kurzus kedveert nem
erdemes kijonnod, ugyanis azt nem tudjuk kulon finanszirozni (es az ido
rovidsegere valo tekintettel az sem valoszinu hogy valamilyen palyazatot
irjunk ra). Penzt csak eloleget kaphatsz ha dec elsejetol PhD hallgato vagy
es a PhD fizetesedbol tudod a szallast es az utat kifizetni. Ha a dec eleji
kezdes mellett dontunk akkor viszont lesz eleg dolgod a kurzuson kivul is
(szallaskereses, biztositasok, a laborban beilleszkedni stb, )vagyis
karacsonyra csak a 20-i heten javaslom visszamenni. Amennyiben a celod
az,hogy januarban kezdesz es csak a kurzusra megis kijonnel akkor viszont
arra is szamits hogy a vendeghaz hazai fizetesbol meglehetosen draga lesz.
En mindezek alapjan tovabbra is a dec eleji kezdest javaslom, de ha nem
megoldhato akkor januar is oke, de ezt tudnom kell mert a vendeghaz most
szamodra fenntart egy szobat amit akkor le kell mondani es attenni januarra.
egyebkent koszi, jol vagyunk, nagy a nyuzsges, ket magyar kollega van itt
egy honapig, meg hallgatok vannak gyakorlaton, igy elegge suru az elet, de
dec elejere ezeknek vege (es jon helyette hamarost az oktatas..)
mellekelek ket cikket, amik szorosan kapcsolodnaka temadhoz. az egyik egy
review amit most fogadott el egy kisebb ujsag, a masik pedig az egyik
kompetitor cikke a Plos-ban.
udv
feri
-----Original Message-----
Szia Feri!
Van valami fejlemeny a decemberi kezdessel kapcsolatban?
Foglaltam repulojegyet, nov. 30-i odautra es dec. 11-i visszautra.
Vasarnap estig legy szives, ird meg, hogy erdemes-e atraknom
kesobbre vagy sem (at tudom rakni egy hettel kesobbre is akar)
Egyebkent az utazast meg tudom valahol palyazni kesobb, vagy az
sajat szakallra megy?
Remelem jol mennek a dolgok nalatok. Jol vagytok?
Eva

vetek

ahogy számolgatok, osztok, szorzok, naptárt nézek, telefonálok, átváltok, jegyet foglalok onlány és illetve telefonon manuálban, bankot keresnék, aminek a kártyáját interneten megadhatnám, ha persze lenne rajta pénz, de hát hüjevagyok, nemkéne rajta pénznek lennie, merthogy hitel, az benne a pláne, de nemtudok nyitni, mert nincs saját telefonszámlám, vagy mindegy, ezt holnap azért megkérdezem, nehogymá telefon nélkül dögöljek meg, meg el kéne dönteni, hogy akkor most menjek a repcsivel odavissza, és akkor apu visz majd januárban, amikor drága a jegy, és korán kinn kell lenni, vagy vigyen most ki, de akkor hogy jövök vissza, meg egyáltalán, mikor jövök vissza, meg mikor megyek majd megint ki, így nem lehet intézkedni, szervezkedni, bekattanok, mindegy ráfizetek most hatezret majd a jegyre, merthogy nem onlány, de kapok érte bónuszpontot, és ráérek vasárnap fizetni, meg addig változtathatok rajta sok mindent, az meg megér nekem hatezret, pedig hóvége van de piszkosul, és az aranytartalékom árfolyama már egy ideje csak zuhan, zuhan, egy tizest rá kell dobnom pluszban, pedig már nincs annyi pénzem erre a hónapra, és még nőgyógyászhoz kell menni hétfőn, ahol ugyan nem fizetek, mert gyuri jófej, és diákoknak ingyen, de a gyógyszerész már nem jófej, ott kérnek pénzt, és akkor még csak jövő hétfőnél vagyunk, és akkor már minusz tízben leszek decemberig, szóval ahogy így számolok, meg intézkedek, így egyszercsak belémnyilall, hogy ma volt az utolsó labormegbeszélés, valszeg, amit én tartottam. itt. nekik. hmm. így suhan el az élet. hogy az ember utólag veszi észre, hogy ez volt az utolsó.

hali

...ho!
itt mar elolvadt az elso ho, de vasarnap ropogtathattam meg benne a bakancsomat!
eleg szukszavuan irtal, remelem egyszer tobb sorra is lesz idod! ugye otthon leszel decemberben? mert egyebkent kivel fogok en bulizni????!!!!
Zsofi

ha valaki még nem tudná

én vagyok az istencsászárnő
bali meg a lézerpápa és az atompüspök

csodás egy film is ez, emberi kapcsolatokról, felelősségről, arról, hogy mit bír el egy másik ember, mit szabad és mit kell megtenni a másikért. durva, de életszagú film egy nőről, akinek rágó ragadt a hajába, egy antikváriumos testvérpárról, egy mélázó pszihiáterről, egy fecsegő aszisztensről, és nőkről, akik a férfiak fülébe nyalnak. vagy mondhatnánk úgy is, egy dán dogmafilm skóciában: Wilbur öngyilkos akar lenni.

kecskerím és mekk elek :)

Megérkeztem sajthazába, parlevu fransz országába.
Kezemben mobilom, a borus tájat bámulom.
A kocsiban egy bús harmonika szól,
Szerelmes szívem csak rád gondol!

Szerelmem!
Nem kereslek, mert ezen elrejtett helyen nem lefedett telecsevely szerkezetem. Szeretlek egyetlenem, felberreglek, erre fejemet teszem.

klub

a derkóban volt a napközi után, vagy talán a napközi álneve volt a klub, még meg is van a hetedikes órarendem, benne délutánra beírva, hogy angolklub.
hát, ma délután kábé előjött a klubdélután, mint a délutáni műszak fedőneve. amig fut a gél, megmutattam szpéternek a dö eddigi fejezeteit, kaptunk csillától valami irgalmatlan szar bort, amit ki is hajitottunk a mosogatóba, most meg megjött a pizza a jóbarátok dvd-vel.
nyami

hutong

szerintem ez az oldal akkor is fantasztikus, akárki akármit mond...
http://www.rtoddking.com/chinawin2003_bj_ht.htm

először féltünk bemenni ezekbe a kis sikátorokba, de aztán rájöttünk, hogy ezekben a kisutcákban teljesen átlagos, hétköznapi emberek élnek, akik nem is feltétlenül annyira szegények, mint az ember első ránézésre gondolná, de annál inkább kedvesek és normálisak. az fodrászüzletek, a kis éttermek, a szelektív hulladékot szállító triciklisek, a kisboltosok és a zöldségesek, na meg az utcán száradó alsógatyák és törülközők bája aztán szép lassan belénk ivódott, akárcsak az utcai árusoktól áradó füst. ez az igazi peking. ilyen lehetett az egész város a századelőn, amikor sötétedés után már nem volt ajánlatos a hutongokba keveredni, mert csak a helyiek tudták a kiutat...

Hutong is a kind of typical ancient city alley in Beijing. Many of them were built during the Yuan (1206-1341), Ming (1368-1628) and Qing (1644-1908) dynasties surrounding the Forbidden City. During these dynasties, the emperors planned the city and arranged the residential areas according to the etiquette systems of the Zhou Dynasty to establish supreme power.
Before Jin dynasty (in the 12 century), there were no Hutongs in Beijing, just streets, roads and district. In the early 13 century, a Mongolian tribe from the north became very strong. Led by Genghis Khan, the Mongolians occupied Beijing. In 1260, Kubla Khan, the grandson of Genghis Khan established Yuan Dynasty. Kubla Khan set Beijing as the capital city. Unfortunately, the old city was destroyed during the war. So they had to rebuild it. In old China, all the structures and roads were required to be symmetrical. First, they had to find a center, and then built a regular square city. After construction was completed, they asked all the residents who lived in the old city to move to the new one. Thus the Hutong was formed.

sweet

aszongya, hogy sweet potato volt, amit az utcai sütődék árultak, az az édes, narancssárga, forró krupliszerű izé, ami felmelengetett és jóllakatott, pont amikor átfagytunk a libegéstől, és megéheztünk az egésznapos sétálgatástól.
az mondjuk egy kipróbálós, bevállalós nap volt, először főtt kukoricát vettem egy utcai árus nénitől, aztán a hurkapálcára húzott szeletelt sárgadinnyét próbáltuk ki eszterrel, végül este az édesburgonyát.
hmm.
múltkor a dzsémiolivér is azt sütött valami lazacos kajához. narancssárga a rózsaszín mellett. nusiféle kajakombináció :)

e-nyelgés

Párizs:
Hello,
Remelem megkaptad a szerelmes SMS-em!
Az eloadasban termeszetesen az a resz kapott szerepet, ami nem
erdekes...
Na pa,
picurka

>Budapest:
>Szia Picur!
>Remelem izgalmas eloadason ulsz eppen, nem a
>kollegakkal trecselsz, es nem pakolsz az elotted ulo
>hajaba fogpiszkalot vagy papirgalacsint :)
>Meghivtam Esztert is a vasarnapi szeanszra, elhozza a
>kepeket, de lehet, hogy valamelyik nap beszkenneljuk
>azokat is, es akkor lehet azokat is vetiteni.
>Lehet, hogy szolok Peternek is, legyen
>Eszternek tarsasaga, ne feszengjen a haverjaid kozott
>egyedul... :)
>
>Legy jo, egyel libamajat helyettem is, es majd hozz
>egy picika finom budos sajtot!
>
>Puszi,
>Cicus

szembe sül

hihetetlen
mintha belelátnék a fejébe
megint
mint másfél éve, amikor megrémültem attól, amit benne láttam, amit látni engedett, ami ellenérzést és menekülést váltott ki belőlem. igen, az ölés és baszás binaritás embere megrémített.
azóta csak a mély barna szemét láttam csak nagyritkán, benne az a tengernyi fájdalom, tengernyi csalódás, mely lehúzza őt, melyet nem tud egy nő sem elmúlasztani, mert nem lehet másra átruházni az élete megoldását...
rossz volt belelátni az életébe, a szerelmeibe, a csalódásaiba, akkor is, ha rólam szerencsére nem is találtam semmit... (hiszen nem is történt semmi, csak közeledni próbált, én meg nagy ívben hárítottam)
rossz volt olvasni a naplóját, amit véletlenül találtam meg, és már az elején sejtettem, hogy az ő műve, de bizonyíték kellett, hogy tényleg az övé, aztán meg vitt a hév, hogy még, még, olvasni kell, belelátni, amig csak engedi...
de nem akarok többet tudni.
egyszerűen azért, mert nem vagyok rá kíváncsi.
ha az lennék, felhívnám telefonon, és megkérdezném, mizujs.
ha...
khm. éppen egy levelet kerestem, amit főnököm küldött annó, és benne van az a címlista, amire most éppen szükségem van, és persze nem találtam meg, de kottekpeti augusztusi levelét igen, amiben jól a neve alá írta a blogjának az elérhetőségét. innen is láccik, hogy akkor éppen abszolút nem voltam rá kíváncsi.

elrepült a hétvége, csak úgy, huss, elillant. egy péntek esti buli, egy ittalvás (anyám nem jött be ébreszteni, nahát, nahát), egy szombat délelőtti esős, bosszankodós barossuccai kínaiboltozás (nemhittemel, hogy van pofájuk a több éve lejárt kajákra 2006-os lejárati időt író magyar feliratot ragasztani, de igaz, majdnem minden lajárt szavatosságú volt a boltban, kivéve a wokot meg a húsbárdot), aztán egy izgalmas, felfedezős ázsiaboltozás a nagycsarnokban, majd nálunk egy ebéd, anyám nagy örömére, majd pihi után osan, ahol csak csirkét akartunk venni, meg kenyeret, meg zöldséget, és persze csak csirkét nem vettünk, minden mást igen, aztán főzőcske, mégiscsak, kölcsöncsirkéből próbakínai, kesudióval meg színes paprikával (sárga, zöld és piros), ami majdnem jó lett, csak nem szabad másra hallgatni, csakis a jó öreg saját főzési ösztönökre, pasikra sosem, aztán bepunnyadás, egy tánc a konyhában, és aztán egypár vasárnapi punnyadás, egy családi ebéd, majd pakolás után egy mozi, és anyámék által szedett gombák ellenőrzése.
hát, ahogy nézem, nem is volt annyira huss...

és miért mennek ki a bálnák a partra?

hogy aranyos kislányok lovagoljanak rajtuk, mi másért?

egy átlagos korareggel

6.30 ki az az idióta, aki kitalálta, hogy kukorékolással ébresszen az ébresztő?
S: na megyek, szarok a világra...
6.45 S: ébresztő, te még mindíg alszol?
6.50 É: Csak egyszer mondom el, többször nem. Nem szeretek korán kelni. És erről nem vitok nyitát.
S: aha, :), értem...

Szia Eva,
szallas legalabbis atmeneti mar lesz decemberre , de meg nincs valasz a kezdesi datumot illetoen. A heidelbergi egyetemen a dekanatusnak kell irnia egy levelet hogy elfogadjak az ELTE diplomat amit meg nem tettek meg.. Probaljuk oket surgetni de nem konnyu a nemet burokratakkal (sem). ha ez a level megvan akkor az itteni doktori bizottsag rabolint es johetsz. Azert is jo lenne ha decemberben kezdenel, mert december masodik heteben tartunk egy egy hetes fejlodesbiologiai kurzust otodeves hallgatoknak, amin nagyon jo lenne ha resztvennel, jo bevezetes lenne a diszciplinaba. Szoval en azt javaslom hogyha a jegyar nem tul huzos akkor foglalj egy helyet es riszkirozzuk meg a dec elsejei kezdest.
udv
feri

sosó aszongya, kapitális balfasz vagyok, hogy nem kérdeztem rá, hogy fontos lenne, ha résztvennék ezen? igen? akkor ugye fizeted az utat?, amikor péntek délután felhívott feri, és elmondta ugyanezt.
én erre képtelen vagyok.
megkérdeztem apámat, kivisz-e. (már hónapok óta mondja, hogy kivisz, nem én találtam ki.)
egyébként sincs felesleges hatvanezrem az adhoc repcsijegyre, amit pár hónap múlva esetleg megkaphatok... ja, és neki sem. a múltkori repcsijegyet is csak most fizetik.

- Hadd mutassam be a munkatársamat!
- kmlareztiuh, jó napot kivánok!
- freitamás, örvendek

már el is felejtettem

hogy megnéztük szombat este ezt a filmet.
naggyon felejtős, annak ellenére, hogy hatalmasan ugrottunk mindketten, amikor az első pukkanás volt. brr. tipikus esete az ajánló alapján még lehet jó is filmeknek, de nem szabad bedőlni, az ilyen filmeket mindig elbasszák, mindíg. bűnrossz, irtózatosan bután egyszerű sztorival, komolyan, az ötsoros alapsztorit nem tudták felturbózni, maradt ötsoros a film cselekménye...
brr.

gyurma

aszittem ezt az ősi ellenszenvet és viszolygást az izomgépek és használóik iránt sosem lehet levetkőzni. meg is ütött ez az eredendő ellenszenv és viszolygás, meg az énidebenemmegyek, amikor pamutpólóban és pamutnaciban, vajszínű noném tornacipőben megálltam az edzőterem szélén. de legyőztem, elmúlt, sőt, a végén még vicces is volt (naja, az idióta helyzeteket legjobb viccesen átvészelni) ráülni a különböző cuccokra, levenni a súlyokat minimumra, kipróbálni, hogy megy, mire erősít, kipróbálni a biciklit, a sífutógépet meg a lépcsőzőgépet (najó, az nem vicces, még mindig fingom sincs, hogy milyen mozdulatra megy rá a lényeg, ne4m igazán értem, hogyhogy nem kell taposni, és ha nem kell taposni, akkor meg mi a lényeg, namindegy).
hm
két hónapja még bébével röhögtünk azokon a sznobokon, akik ott fenn a kirakatban futnak, a nagy üvegablak előtt kergetik a futószalagot, bámulva a dunát meg a mátyástemplomot. de ha ingyé van, az más. ha nem kell fizetni súlyos pénzeket, önként hüjét csinálok magamból :)

Monsieur Ibrahim et les fleurs du Coran

flitteres hatost a filmnek, flitteres tizest omarseriffnek, a kissrácnak meg, nemistudom, talán szintén tizest. megdöbbentően emberi, édes, aranyos, és kedves film. szeretnivaló nagyon

Q: What was your first impression upon reading the script?
OS: I was moved, touched and carried away by this script. I loved the theme, it interests me at this point in history. I wanted to get involved in this. I am not at all politically active. My son married a Jew, then a Catholic, and then a Muslim. That should tell you that I am open to all religions. But I have to say that for me this film is not religiously or even politically engaged. What I liked is that it was a love story, a film about humans, about exchanges. To me the fact that one of them is Jewish and the other Muslim is incidental, the relationship would be the same. This greengrocer that philosophizes without realizing it, is a man full of common sense, a kind of sage. The boy, Momo, to whom nobody has ever spoken, who never communicates with anyone, finds in Ibrahim a guy whose sayings make no sense to him in the beginning, but when he thinks about them, he realizes that he is not idiotic at all. He finds Ibrahim's deeds beautiful, so he concludes that what he says is also beautiful. He learns to trust him.

Kedves Eva!

Megerkeztem a nagyon szurke Dundeeba, ahol mar sikerult egyszer berugnom, pedig masodik napomat tengetem itt. Mit csinaljak a fonoknom itatott. Remelem ez garancia arra, hogy nem boszorkanyosodik el, mint a Ti emeleti boszorkanyotok. Remelem jol volt Kinaban, remelem nem utalsz annyira, hogy megfossz egy kis elmenybeszamolotol.
egy agyatlan baratod

nem akarok élni, engem nem szeret senki

anyám elmesélése, és apám alátámasztása szerint vivike kiakadt, besokallt, és a fenti mondatot volt képes mondani. többek között. meggyőződése továbbá az, hogy én személy szerint azért nem vagyok otthon hétvégente, hogy őt elkerüljem.
szerencsétlen gyerek, min kellett keresztülmennie ahhoz, hogy kilenc évesen ilyeneken agyaljon?

ide nekem egy darwindíjat

reggel leepiláltam a hónaljamat
szombaton vettünk egy olcsóbb díszpéldányt, és vasárnap reggel ki is próbáltam. két lábszár és egy fél hónalj után könnyes szemmel, és a fájdalomtól totálisan leizzadva abbahagytam a műveletet. ma folytattam.
komolyan, hova degernerálódik már ez a világ? normális, egészséges emberek képesek több ezer forintot kiadni egy olyan szerkezetért, melyet még az inkvizítorok is félelemmel vegyes tisztelettel néztek volna. ja, és még használják is. ráadásul magukon.
milyen lenne már egy ilyen horrorfilm? a newyorki gyantázó rém és a texasi őrült epilátormen csatája? akinek feláll a szőr a hátán, pórul jár!

bevásár

a havi pénzem cirka kilenc százalékába kerül egy átlag melltartó. öt százalékába egy átlag bugyi. ismétlem, egy átlagos. se nem csipkerengeteg, se nem piacon vett ócsóság. egy átlagos, pamut, vagy ahhoz hasonló (igen, már nem vagyok annyira igényes), melltartóban meg NEM kosaras. nincs sok minden itt, amit kosárban kéne hordani, elég nekem egy rugalmas szatyor, sőt, kifejezetten utálom a mosógépből kihalászni az elkóborolt merevítőket.
persze, megint egyszerre koptak el a bugyik, zoknik és cicifixek, meg a degradáció is most jutott el arra a szintre, hogy ha normálisan kinéző fehérneműt akartam felvenni, gondban voltam. vérciki.
úgyhogy beszerzőkörútat vettem a nyakamba, és két nap alatt két aranypókot kifosztva, a fizetésem több, mint kétharmadát otthagyva, bevásároltam.
már csak pizsamát kell vennem.
és akkor még csak a fehérneműnél tartunk...

nagy falat volt

de megmásztuk. négy órán át bandukoltunk Simatai felől Jinchanglingig, végig a nagy falon, jobbra Kína, balra Mongólia, körös körül pedig hatalmas hegyek, semmi más, csak az érintetlen természet, és a közepén az a fal, ami helyenként omladozik, ami max négy méter széles, három méter magas, de addig tart, ameddig a szem ellát. mámorító, hihetetlen katarzis.

The Great Wall of China, one of the greatest wonders of the world, was enlisted in the World Heritage by UNESCO in 1987. Just like a gigantic dragon, the Great Wall winds up and down across deserts, grasslands, mountains and plateaus stretching approximately 6,700 kilometers (4,163 miles ) from east to west of China.

na ki tudja, mi az a potala?

hát igen, ez egy becsapós válasz, mert a képen látható lámaista kolostor csak a chengdei mása a tibeti lhászai potalának, hiába néz ki pont ugyanúgy :)

kisirtás

megint férget kaptunk, valaki megnyitotta a szmájlis levelek egyikét, úgyhogy a kis bagle beköltözött a fenti jobb oldali gépbe, jó kis hard kór, sok sok kis exe-t belepakolt a rendszerbe. de kigyomláltam, alaposan, habár kézzel kellett a vírusos fájlokat kitépdesni, mert az ávégé nem akarta őket kitörölni.
éljen a technika...

én nyertem!

én nyertem!
én nyertem!
a visszavágót is, igen, megdőlt az átok, nyertem a beggamonban.
ennyit a hisztikről és a vészjósló gondolatokrról...

beggamon

lehet, hogy minden kapcsolatban van tabu, van egy olyan szó, amelyet kimondva összeszűkül mindkét fél szeme, ráncolódik homloka, ajkáról lehervad a mosoly, és elég feszült hangulat keletkezik. hát, úgy tűnik, elérkeztünk arra a pontra, hogy nálunk a beggamon ilyen tabu lett. a szombati bőgőrohamom után kétlem, hogy a közeljövőben elő mernénk venni azt a kurva játékot. (még szerencse,hogy vettem egy madzsongot)
- csak azt nem értem, miért nem nyerhetek én? miért fáj az neked, hogy mindig én nyerek? hogy jobb vagyok nálad? te csak két hónapja tanulsz játszani, én meg már több éve ismerem...
nem tudom a választ. nem tudom, hogy miért akadok ki, miért kapok hisztérikus bőgőrohamot, ha észreveszem, hogy megint vesztésre állok. valami ősi, gyerekes fájdalom, szerencsétlenség- és tehetetlenség-érzés fojtogat ilyenkor, legszívesebben ráborítanám a táblát, amikor már megint duplát dob, meg csak négyesnél nagyobbat, amikor én csak egyeseket meg ketteseket, de azokat sem párban, és persze amikor kezdek ideges lenni, akkor jönnek neki a duplahatosok, és röhög, röhög, röhög... na, ilyenkor akadok ki végérvényesen.
hogy pontosan miért, nem tudom. irracionális az egész, megmagyarázhatatlan.
remélem azért nem ilyeneken múlik egy kapcsolat...
(egyébként lehet, hogy megtaláltam a lelki tréneremet. senki más nem froclizott ennyit a hüjeségeim miatt, és egyébként őszintén megvallva, nem tett ennyi jót a lökött kis lelkivilágomnak. csak hát úgy tűnik, nem minden hüjeségem kezelhető egyszerűen és fájdalommentesen.)

a függőtemplom

amit már régen kinéztünk, hogy hűha, eztmegkellnézni, szintén Datongtól nem messze (röpke kétórás buszútnyira) van. Ezt is úgy kábé ezer éve kezdték el csinálni a szerzetesek. felmentek a hegy tetejére, kötelet kötöttek a derekukra, és szépen leereszkedtek a hegyoldalon, majd lukakat vájtak a sziklafalba, beleraktak méretes gerendákat úgy, hogy a haraduk lógott csak ki a falból, majd erre ráépítettek egy pár házikóból álló kolostort, ami még most is áll, sőt, naponta turisták százai járják be.
pár éve már nem üzemel, mint kolostor, mert a legutolsó szerzetes túl öreg volt már ahhoz, hogy naponta megtegye azt a sok sok lépcsőt, utódja meg nem nagyon volt, meg egyébként is, a sok látogató miatt túl zajos lett a szent hely...
details:
The Hanging Monastery (Xuángong Si, or Temple Suspended in the Air or Void) of Hunyuan County, Shanxi Province is one of China?s unique and remarkable feats of architectural engineering. Sited about 50 mi (80 km) southeast of Datong, it is built about a third of the way up a vertical cliff in Jinlong Guan (Golden Dragon Gorge or Canyon), part of the long Hengshan (Heng mountain), one of the four sacred Taoist mountains. The monastery was founded during the Northern Wei period (386-584) in the 6th century, although much was reconstructed from the Tang through the Qing eras, as well as in more recent times.
The complex consists of forty caves, or rooms, including six main halls, but its characteristic feature is the elaborate wooden façade of pavilions and walkways precariously resting on timbers jutting out horizontally and vertically from the cliff. There are colorful tiles on the roofs. Inside the caves are a number of Buddhist figures in bronze, stone, clay and iron. Although built on a sacred Daoist mountain, it has had many influences on it. The Three Religions Hall (San Jiao Dian) reflects the syncretic element of the Chinese religious and philosophical tradition. It contains the seated images representing the Buddha, Confucius and Laozi, seemingly in perfect harmony with each other.

a hírhedt datongi csirkétől pár kilométernyire

van Yungang, ami a sziklatemplomairól lett híres. több száz, ha nem ezer buddhaszobor található itt a homokkő sziklafalból kivésve.

némelyik elég siralmas állapotban van mára, hiszen a faragás óta eltelt cirka ezer év alatt a víz előszeretettel mosta el a homokkövet, így a szobrokat is. ám a műemlékvédelem cselesen megpróbálta visszaidézni az eredeti állapotokat: szögeket vertek be a homokkő szobrokba, erre meg agyagot raktak, amit széepn befestettek sok sok színűre. néhol ez az agyagréteg lejött, a szögekkel együtt, véletlenül vagy direkt, nem tudom, de így kitűnő kilyuggatott szobrokkal nézhet farkasszemet a látogató...
egyébként irónia ide, megjegyzések oda, felemelő élmény húszméteres buddhaszobrokkal szembesülni egy-egy ilyen pirinyó barlangocskában.

hétpróba, sőt, kéthétpróba

hát, mitagadás, ez a két hét azért hatalmas vízválasztó volt. asszem sikeresen vettük az akadályt a legvégén, pedig a közepén én meginogtam, de nagyon durván.
ijesztő volt, és ő is berezelt, mondjuk a szigorú és kegyetlen énemet megérzeve bárki megijedt volna.
besokaltam. egyszerűen elegem lett belőle, az idétlenségéből, a gyerekességéből, az agyamra ment, kiborított, így aztán nem vettem róla tudomást, inkább, minthogy a beihai park közepén a tavon hármasban vizibiciklizve hisztizni kezdjek. aztán úgy maradtam egy ideig.
aztán szerencsére elmúlt a dolog. ő is megnyugodott, én is felolvadtam. persze nem lett minden olyan, mint volt, de úgy érzem, átléptünk egy nagy küszöbön, nem volt ugyan egyszerű, de átléptünk rajta, kéz a kézben, együtt.
jönnek még ilyen küszöbök, tudom, de az első mindig a legnagyobb és legijesztőbb. most már gyerekjáték lesz rajtuk átugrálni. már tudom, mekkorát kell lépni. most már nem lesz baj.
most már nem sírok, ha megver a kinevetavégénben.

megjötem

visszaadhatatlan élményekkel, elmesélhetetlen látottakkal, elmondhatatlan tapasztalatokkal tele. ki is csordult, kiütöttem magam, náthás vagyok, de lehet, hogy csak az éjszakai vonatozás ártott meg a fűtetlen hálókocsiban...
majd összeszedem magam, meg hogy hol jártunk, mit csináltunk. majd. ha már beforgattam és elrendeztem a több, mint hatszáz képet, kitöröltem a rosszakat, és elpakoltam a cuccaimat, meg ha majd visszacseréljük a másik bőrőndjébe pakolt dolgokat a tegnap este bukarestbe küldött pasimmal. (még szerencse, hogy amikor a földrengés volt, még az itteni reptéren üldögélt).

és megvan!

jessz, jessz, jessz!
végre megvan sosó vízuma is, hiába kekeckedett vele tegnap a hisztérikus konzul, hogy nincs aznapi kiállítás, és ha nem tetszik neki, hogy keddre lesz csak készen a vízuma, mehet is bárhova, majdnem hozzávágva a papírjait. ígyhát sosó nem ment tegnap bukarestbe, maradt a fenekén, remélve, hogy a kis fecniért cserébe, amire október 12-i kiadás volt firkálva, megkapja az útlevelét, benne a vízummal, annak ellenére, hogy ma nem volt ügyfélfogadás...
megkapta, de azért nem volt az sem olyan egyszerű.
de mindegy, a lényeg, hogy megvan minden, a lonliplenet is, amiért most érdemes volt kiadni azt a röpke tizest, most komolyan, szerintem irtó nagy segítség, hogy minden oda van írva kínaiul is, merthát elég lesz rábökni arra, és már mindenki tudja, miről kérdezünk. (ja igen, a maradék ötezresemet ma odaadom a fogorvosnéninek, holnap már anyám pénzén veszek bugyit meg zoknit, mert nincs hét normális, nemszakadt, nemagyonmosott egyikből sem, basszameg, hovatűntek a dolgaim)
egyébként már alig várom az utat, nagyon izgulok, csupa izgalom vagyok, jajajajaj, de izgis....

nagyi esküvője

ja, hát kéremszépen, szombaton is esküvő, vasárnap is esküvő, anyám erre mit tud kérdezni? most már minden nap esküvőre fogtok járni?
nagyi esküvője érdekes volt, az biztos. a kántor énekére modern zenét kevertek, egyet énekelt egy megasztár-csajszi is, a főrabbi tartotta, de hogy miért nem hangosították ki, az érthetetlen...
érdekes élmény volt azért, tényleg.

ria, ria, hisztéria

nem, ez nem én vagyok, én ki nem állhatom azokat a csajokat, akik fogják magukat, hátat fordítanak annak, akire kiakadtak, bevonulnak a wc-be, becsapják az ajtót, becsapják a másik ajtót is, nekidöntik a fejüket, úgy bőgnek.
vagy mégis?
gratulálok, sikerült kihozni belőlem a hisztérikát. kemény meló volt, de sikerült.
persze ehhez kellett a reggel is, az egész nap melegágya, kellemes érzések és gondolatok ébresztője: takarítás anyámmal, aki annyit tett, hogy leült keresztrejtvényt fejteni, majd elment apámmal a piacra, majd folytatódott sosó exbarátnőjének esküvőjével, közben egy rosszullétes intermezzoval (valami gáz van a cukroháztartásommal, idegi alapon képes vagyok kézremegős rosszulétet produkálni, hajrá). a duzzogós takarítás valami miatt agresszív dühöngővé változtatott, olyan gondolatokkal megáldva, hogy mit keresek én egy exbarátnő esküvőjén, mi közöm hozzá, azonkívül, hogy sosó csak úgy van szívesen látva, ha én is ott vagyok, ergo az én szerepen egyelnő a lenkerekes aplikátoréval, amihez egy ilyen délelőtt után érthetően túl sok kedvem nem volt.
az esküvőre, láss csodát, mégiscsak időben odaértünk, pedig nem úgy tűnt, utána beültünk cukrászdázni sosó haverjaivel, pedig neki nem volt kedve hozzájuk, de én rábeszéltem (addigra lenyugodtam), majd felmentünk másik exnő barátnőjéhez (ez a tény persze csak utólag derült ki, amikor exnő rácsörgött barátnőre, aki zavartam motyogta a telefonban, hogy izé, a peti van itt, szóval eléggé kínos percek voltak, aztán amikor jöttünk lefele, rákérdeztem, és igen), aki pekingben élt egy ideig, és megígérte, hogy mesél, de csupa olyan dolgot mesélt, amit nem igazán volt informatív, max érdekes, a furcsa mimikája és stílusa agyilag totálisan kifárasztott. ezután elindultunk lonliplenetet venni a vestendbe, de nem kaptunk, csak tömegiszonyt és agymenést, aztán jött még egy kellemes pont az délutánban: hazaugrottunk átöltözni. megspékeltük egy gyors vacsival, de anyámhoz semmi kedvem meg türelmem nem volt, és amikor átöltöztem, sosó és anyám egyszerre, mint akik összebeszéltek, megkérdezték, hogy tényleg ebben jövök-e.
mármint hogy kényelmes nadrágban, amiről szó volt, hogy legyenek az emberek. de ez persze nem a lányokra vonatkozott, meg persze nem rám, meg nem a madrágomra, úgyhogy mármár hisztérikusan visszavedtem az eredeti cuccot, aztán suhantunk sosóhoz, ahol persze ő belebújt egy farmerbe meg egy kockás ingbe, és már mentünk is a buliba.
a buliba, ami kellemes meg aranyos volt, csak tizenegyre már annyira fáradt voltam, hogy mosolyogni sem bírtam már, nemhogy beszélni, vagy odafigyelni másra. nem, nem az italtól, nem ittam szinte semmit, nem is ettem, mert a hasamba beköltözött egy lufi, nem kívántam semmit, csak egy nyugodt helyet, ahol egyedül vagyok, nem kell senkihez sem szólni, hozzám nem szólnak, nincs inger, nincsenek exnők, nincsenek mások barátai, nincs senki.
fél egykor fakadtam sírva, amikor a már feleség exnő és a régi barát elkezdte az általam irtózatosan rühellt 'ne menjetek még, igyál egy kávét, nem is vagy fáradt' marasztalást.
erre eljöttünk.
másnapra egy kicsit jobb lett, azonban máig nem értem, miért nem lehet komolyan venni, miért kell várni órákat, ha azt mondom, fáradt vagyok, vagy éhes vagyok, nem szoktam ok nélkül beszélni vagy panaszkodni, férfiasan információt közlök, még időben, miért kell elmenni a legvégsőkig?
miért kell belőlem kihozni a legrosszabbat, az éhes, rosszullevő, fáradt és önkívület szélén álló embert, aki már egy szótól kiborul?
nem értem, nem értem...

felnőttnek lenni komoly dolog. nem illik holmi elénklökött egérre hajazó cafattal játszani, illik viszont ilyenkor sértődött fejjel elfordulni, elkezdeni nyalakodni, 'mitgondolsz, van nekem ennél jobb dolgom is' fejet vágni, majd jó nagyot csúszkálva focizni a padlón, persze csak ha már senki nincs otthon (vagy csak ha mimacskaságunk azt hisszük). mondjuk akkor már minden mindegy, amikor ilyenkor lep meg a fürdőből kikandikáló röhögő gazdi, a játék hevét nem szabad kihúnyni hagyni, irány a fürdőszoba, be az egeret a fürdőszobaszőnyeg alá!
felnőttnek lenni még felelősségteljes dolog is. nem illik csak úgy hiábavalóan segítéget kérni, nem ám, először meg kell próbálni egyedül kimászni a csávából, majd ha már öt perce himbálózunk tízkarmon a nagyszobai függönyön, és az istennek sem megy a földreérkezés, és már huszonötször csapódtunk neki az ablak alatti faberakásnak nagyokat puffanva, na csak akkor lehet nagyokat nyávogni, hogy NYAAAAUUUUUUUU (vagyis SEGÍÍTSÉG!)
felnőttnek lenni olykor nagyon nehéz és kellemetlen. például amikor a nagy nehezen kikunyerált kefírről kiderül, hogy irtóztatóan savanyú, és hiába szorul ökölbe pofink és szélsebesen jár a nyelvünk ki s be a kíntól, megesszük azt a kefírt, csakazértis, nehogyaztán többet hiába kunyeráljunk. ugye.

Elhunyt Piroska nénink. Temetése szombaton lesz Felsőtárkányban, 10.30 kor.
Ha ott tudtok lenni hívjátok a 3526414-en Anni nénit. Aki tud menjen, add tovább.
Köpi
nem megyek. esküvőre megyünk szombaton koradélután. meg egyébkéntis, nincs kedvem egy kollektív iskolai gyülekezéshez egy volt tanárnő halála kapcsán. kicsit álszent dolognak érzem, egy tanár nekem sosem jelentett olyan sokat, hogy elmenjek a temetésére, esküvőjére, születésnapjára, keresztelőjére. akkor sem, amikor tanított. sajnálom, érzéketlen dög vagyok.

lista

cicabogár
bongyorka
bongyor gyönyörűség
cicaidomár
csillag
zabagép
tolvajszarka
kiskifli
négercsók
kiskacsa
madárka
kis hercegnő

es modell, esemes modell

hát, most személyeskedem egy kicsit, most úgy jólesne kiírni, leírni ezeket az üziket, mielőtt kitörlöm.
milyen jóéjtüzit érdemel egy egész nap mogorva, szűkszavú, munkamániás maci?
A semmilyet
B mogorvát
C csak így tovább - sztahanov után
D aludd ki magad kismedvém, jó utat, aztán hagyd kinn a morcodat a macedónoknál.
másnap reggeli válasz:
mi jár egy vidám - mosolygós mackónak?
A puszi
B simi
C mindkettő :)
Fekszem az ágyban,
cumi a számban.
Lüke kobakom kicsit fáj,
kerek pofid csupa báj.
Szigorú leveled még emésztem,
de ugrálással a bajt nem tetézem.
Aludj jól szigorú csillag,
ezt ajánlom barátilag.
Kicsi szádra ezer puszi,
levélhordó baglyom mindjárt viszi.
Ha puszit az oldaltáskájában mégsem találsz,
csak azért lehet, mert rossz oldalon állsz.
Most már aláírom a leveled,
a TE KIS BETEGED.
Jó reggelt, cicaidomár! Jobban van a kripli pasid! Meg lustán :)
Műszakin voltam vérvételen. szavak = útravaló: talajcsövezés, marókerekes drénezőgép, flokkulátor tér, húzottkarú billenőlapos szegmengát, hidromechanizációs úszókotró. - ez balitól jött

hol vagytok? nincs neve...

mentünk a mozi felé, ennikéne, éhesvagy? alaphelyzet, fékrerálép, itt van egy jó kis kínai, neeemszeretemannyira a kínait, de ez egy originál étterem, hát jó, próbáljukki.
asztamindenit a helynek, basszus, asztamindenit.
nusi nagy kínai szakácskönyve elevenedett fel az étlapon, kedves tea az automaikus aperitif, van vagy húsz embernek hely, de halálprofi hely, isteni kajákkal, pálcikával, levessel, amiben tényleg csirkehús van, aminek van íze, aminek van illata, nem glutamátos, hanem húsleves íze, benne jó sok zöldség, igazi, meg judásfüle persze, meg húsgombócok batyuban, szójás szósszal, isteni, komolyan, isteni.
nemistudom, ettem-e valaha finom kínait. mármint amit nem mi föztünk a csajokkal.
nem, asszem nem.
flitteresötös a helynek, aminek csak kínai neve van.

action

moziban jártunk, söt, akciófilmet néztünk, amit régen nem tettem, legutóbb is csak miatta, de ez most kifejezetten jó volt, izgis, jó zenével, mondjuk a vége már kezdett zavarni, de kivételesen nem a legelején mondtam azt rá, hogy jézusom, degagyi.
azért a harmadik részre nem mennék el.
persze az elsöt sem láttam...

de ugye, hogy ez a pasi jobb, mint mattdemon?

haladék? idöhúzás?

Hello,
Herr Aye keres neked lakast, es ugy tunik lenne is egy Linkenheimben, amit majd megnezek Aye-val es ha lattam adok rola neked leirast stb.
A kezdesedet viszont el kene haasztanunk Decemberre ha lehet. Ennek ket oka is van, egyreszta szallas, masreszt a diakokkal tele lett a labor decemberig es egy het tanitas is lesz ami meg zurtosebbe teszi a novembert,es nem tudnek veled foglalkozni addig. Remelem megoldhato hogy otthon foglalkoztassanak meg egy honapot?
udv
feri

hevön, ájm in hevön

harsognak a trombiták, mint a nagyon nagy pillanatokban, az ember szeme önkéntelenül lecsukódik, amikor beleharap, és amikor szétárad az a mennyei savanykás és egyben édes lágy puha íz, na, hát azt leírni nem lehet.
múlt héten kipróbáltam a pékség leújabb remekmüvét, a gyümölcskenyeret.
ma vettem kettöt belöle. egyet jutalmul a nap végére, a másikat sosónak holnapra. mert nem sütnek ám mindennap ilyet. és akkor sem sokat. pedig...

vétel, vétel

nem vettem vicces harisnyát, söt retrockos cuccokat sem, mert egyetlenegy gatya, ing vagy póló sem volt jó rám. vagy nagy volt, vagy kicsi, vagy ormótlan, vagy rosszszabású.
de vettem négy hosszúujjú felsöt a királyuccai turiban, irtó jók, ócsók, és még ráadásul pamutok is.
harisnya majd máskor. csíkos is lesz közte. meg bordó. meg naracssárga.

a külföldi diákokkal foglalkozó diákcentrum levele

Dear Mrs...,
at first you have to send us an application. You can download the application and our information paper under
www.studentenwerk-karlsruhe.de
You look under "living", symbol "bed". If we have received your application, you can ask again.
Now we have no free rooms for November.
Mit freundlichen Grüßen
i. A. Struck

Thank you for you answer, but unfortunately I could only find a german version of the accomodation application form. Could you be so nice and send me an English one, because I do not read even speak in German.
Eva

Dear Miss...,
we are sorry, but the application form exists only in a german version. As it is not so difficult language, we hope you will manage to fill it. Maybe you have a friend who can speak our language and who can help you translating it. Please take it as the first contact with the language. When you are here you will have to learn german
anyway.
Sincerely
i. A. Brandschert

rendicsek

aszta, de rendesgyerek voltam, nemis mentem el vásárolni, hanem rendberaktam a régi nyári befejezetlen jegyzökönyveimet, papíron is, gépen is, ragyog a füzet.
na és most rohanok, mert bepisilek.

piszt, lóvé, heppinessz

megjött az elsö predoktori fizum, pénzem, lóvém, lóvét tettek, és lóvá tettek, mert ugye ez nem ösztöndíj, és ez már nem nyolcvan, ezért paráztam, hogy kevés lesz, de hatvanat küldtek, a múlthavi tizesnél azért ez sokkal jobb. hatszor jobb.
asszem megyek, és veszek valami cuccot a retockban. meg harisnyát. igen, vicces, mókás, vidámszínü harisnyát. sokat. ezaz.
cél: tudatos.
mission: started...

jaj

miért megy minden olyan nyögvenyelösen?
jójó, persze, senki nem értékelné azokat a dolgokat, amik az ölükbe pottyannának, amiért nem kell szenvedni, najó, küzdeni, eröt feszíteni, nade kéremszépen, néha már túlságosan jól tudnám értékelni a dolgokat, annyira de annyira erölködöm már...
néha már a hátam közepére kívánom ezt a kínai utat, pedig jó lesz, tudomén, meghát nemmindennap dobnak oda az orrom elé egy kéthetes ingyen utat, caklival paklival, de ezt a parádét ami ekörül van állandóan, komolyan, el sem hiszem, hogy lesz ebböl valami normális, amíg vissza nem jövünk, és hátra nem dölök, hogy huh, nem is hittem volna...
persze csaba nem jön, tegnap ünnepélyesen bejelentette, de lehet, hogy sosó sem, mert van neki egy napja rá jövö hétfön, hogy elintézze a vízumát, de ma végre rákérdezett telefonon, és aszonták minden rendben lesz, de persze mert az utolsó elötti napra kell hagyni (meg mert megint utazik, most éppen macedóniába, holnap, ahova szintén kell vízum, nemhogy útlevél), aztán meg jövö hétfön vagy kedden bukarestbe, csakhogy épphogy visszaérjen az indulásra, tegnap meg zárva volt a nagykövetség, mert valami nagy ünnepük van nekik ilyenkor, csak elöre ezt nem mondták...
aztán meg a kinti profasszony meg nem hajlandó olyan kisemberekkel levelezni, mint eszter vagy én, dehát most úgy néz ki, hogy csak mi megyünk most, csak csabán keresztül írt levelet nekem, de ebben sem adta meg a szállás címét, pedig nagy szívás lesz ha nem jön elénk senki hajnali hatkor a reptérre. mindenesetre megvan a bácsi neve, aki felel majd értünk, öt meg csak elkapjuk az egyetemen. ha szerencsénk van...
na mindegy, majdcsak lesz valahogy, olyan még nem volt, hogy ne legyen sehogy, megyünk kínába, legalábbis remélem
abbahagyom, mert csak egyre negatívabb leszek.

45 Ft

volt a mai ebédem
egy darab kicsinyke kis sütőtök, megmostam, feldaraboltam, és beraktam negyed órára a mikróba
de rég ettem...
de finom volt...
remélem azért marad még főnököm megbeszéléséről egy kevéske kaja, igazából annyira jókat vettem, szőlőt, banánt, pogácsát, sajtostallért, csípőskrékert, csokis gyümölcskenyeret meg puszedlit...

gratulálok

A KEFIR
A kefirt a Kaukázusban a tehéntej erjesztésével állítják elő. A kefir gombája a Bacilus saneaensián. Ez okozza az erjedést. A kaukázusiak a kefirt víz helyett isszák, és élelmiszerként fogyasztják. Az emberek itt 110 éves átlagéletkort érnek meg, és nem ismerik a tuberkulózist, a rákot, és nincsenek emésztési zavaraik.
Elkészítése:
A kefirgombát egy porcelán-, üveg- vagy műanyag edénybe kell helyezni (de soha nem vas, vagy fémedénybe). A dió nagyságú gombára 1/4 liter felforralt és 20 fokra lehűtött tejet kell önteni. (A tejet a bőrétől meg kell tisztítani!) Az edényt légmentesen le kell zárni! A tejet hagyjuk állni 18-20 fokon, sötét helyen (szekrényben) 12, 18, 24, 30, 36, de legfeljebb 38 óráig (48 óra után - ha friss tejet nem kap - a kefirgomba szétbomlik, elromlik). Az erjesztési időtől függően lesz a kefir különböző mértékben kövér, és eszerint különböző hatása van.
A kefirt kiöntés előtt jól fel kell rázni, és tésztaszűrőn átszűrni (ne fémedénybe)! A szűrőben visszamaradt gombákat azonnal fel kell önteni tejjel. A kefirrel úgy kell bánni, mint a friss hússal, mert éppoly romlékony. Csak a friss tejet szabad felhasználni, savanyított, aludt tejet nem. A gombákat soha nem szabad tej nélkül tartani, mert elpusztulnak (éhen halnak). Legalább hetente egyszer a gombákat és az edényt langyos vízben át kell mosni!
Figyelmeztetés:
A kefirgombát fénynek kitett és hideg helyen nem szabad tartani. A gombáról leszűrt kefirt már nyugodtan tarthatjuk hűtőszekrényben a felhasználásig. 20 fok felett a gombák gyorsabban dolgoznak, alacsonyabb hőmérsékleten lassabban. A gomba 3-4 héten belül kétszeresére szaporodik. Akkor meg lehet osztani, és egy részét tovább lehet adni. Adjon belőle barátainak és ismerőseinek!
Kérem, hogy soha ne semmisítse meg a gombákat, ahhoz túl drágák.
A kefirt naponta kell fogyasztani! Leginkább vacsoraidőben (önálló ételként is). Megakadályozza a testben visszamaradt anyagok rothadását. Kedvezően befolyásolja a betegségből lábadozó állapotát. Az anyatejet is pótolja. Komolyabb megbetegedéseknél naponta legalább agy litert kell inni!
A kefir nemcsak gyógyszer, hanem élelmiszer is. Fel lehet használni tejföl helyett saláták, szószok ízesítésénél.
Kézírással a lap alján:
Hűtőszekrényben 2 hétig vízben, zárt edényben eltartható!
Asszem az első sor elolvasása után kidobtam volna ezt a lapot. Mióta borsónyi fehér többsejtes, mondhatnánk telepes szervezet, sőt, ácsi, mióta gomba egyáltalán bármelyik Bacilus faj?? És mióta nem Bacillus?? ja, és hogy kerül ékezetes á a latin névbe? az meg hogy megakadályozza a testben maradó anyagok rothadását, bazmeg, tipikus áltudományos hüje rizsa, miafene rohadna meg az ember testében... az anyátokhüjeúristenit...
köszi günter, végre egy korrekt alak. meg még egy. már kezdtem ideges lenni..

ó, ió, ció, áció, váció, innováció

apám, nemhiába műszaki ember, rájött, hogy az a majdnem átlátszó trutyi, amit a szakzsargon savónak hív, nem tartozik a kefírhez, és persze az az irtózatosan savanyú az egészben, szóval ha az ember előbb leönti a savót, vagyis hagyja kicsöpögni a szitából, nem trutymákol közben, csak hagyja csöpögni, és aztán csak a kefírállagú és -izű cuccot gyűjti külön a gombáról lekavargatva, akkor ehetővé fajul a dolog.
és tényleg.
erre a nagy örömre tegnap kettészedtük a gombaadagot, és felét átvittük sosó szüleihez, akik (láss csodát) tátott szájjal figyelték, hogyan kell vele bánni.
gyere, tartozz te is hozzánk, a kefírt otthon gyártók titkos szövetségébe (KOGY TSZ-be)!
(na jól kitatláltam ezt viccnek, de télleg van nilyen, most találtam meg a kefírgombatopikot, hasznos infók mindenütt, nemrossz, nemrossz:
A felesleges gomba hideg vízben, hűtőben, zárt műanyag edényben hetekig elél... )

nincs okom

rosszkedvűnek lenni, szomorkodni, kiakadni, mégis ez van.
fáradt vagyok, folyamatosan, egyfolytában, elmúlaszthatatlanul.
nincs kedvem emberekhez, nincs kedvem semmihez, csak kifeküdni a melengető őszi napra, aludni, forralt bort inni egy meleg kályhához dőlve, bebújni egy meleg szobában a dunyha alá, olvasni, aztán aludni, meg gombát találni, beleszagolni, és persze elvágódni egy nagy kupac aranysárga falevélbe...
szomorkás a hangulatom, pont olyan, mint a mentiras a duplextől...
valami üres itt, valami nem jó, valami fáj.

megy a szekér

na, lekopogom azért, de úgy tűnik, az uccsó pillanatban kezd el menni minden, lehet, hogy én nyugodtam meg, vagy csak egyszerűen az most a dolgok rendje, de megy az átépéáz az új fehérjével, és úgy tűnik, mégiscsak megy a luciferáz dénes fehérjéjével (az egyik piszkosul szépen gátol, nagyon durván koncentráció függően). beszarás, olyan szép eredmények jöttek ki a héten.

háziállat

nem, nem tamagocsi, ugyan nem kakál, meg nem kell vinni sétáltatni, beszélni sem kell hozzá, viszont nem kell nevelni sem, és akár mindenhova magaddal is viheted, de ez él, van színe (fehér) meg szaga is (fincsi), és csinál nekem minden reggel reggelit. merthogy kefírgomba a lelkem. vagyis kefírgombák, mert többen vannak. próbálják magukat szerényen hófehér galuskának álcázni, de én tudom már, hogy mire képesek a kis rafinált jószágok. még szokni kell ugyan az ízét, mert piszkosul savanykás kefírt adnak, ami ugye nem egy megszokott dolog, de végülis nem rossz az íze, csak savanyú. de télleg meg lehet szokni. télleg...

nagyon szép a mosolyod, szerintem a bortól van...

igen, ma is sikeresen bebasztam, két pohár vöröbort ittam csak, de hogy azok milyen jók voltak, asztamindenit...
andráskát ünnepeltük, meg a munkabeszámolóját, azt, hogy túlélte, azt, hogy elmondta, meg azt is, hogy a pingvinek nevét is odabiggyesztette a köszönetnyílvánítás jobb alsó sarkába, pedig aszittük, nemmmeri, és persze miki pont kiszúrta, és rákérdezett...
szóval bebasztunk, az inkubálás alatt, amíg kisült a sreen, amíg inkubálódott a tlc lemez a screenen, amíg beszkennelte a screent a typoon (és igen, működik, jessz, időkinetika, enzimaktivitás, asztakurvamindenit, sikerül a féléve nem működő kisérlet), és amíg újra nem kezdtem a másodikkal. pedig nem akaródzott annak a fránya dugóhúzónak sehogysem a dolog, beletört a parafába a kölcsöndugóhúzó, aztán sehol nem találtunk másikat, de mi jól benyomtuk az üvegbe, prosztó módra, ahogy kell, és aztán a második üveget is, jutott mindenkinek egy-egy pohár mindegyikből, (csak úgy egy egydecis, de az is elég volt a bebaszáshoz), jaj.

a pornóbiznisz amatőrjei

édes egy film, tényleg, nem egy durva hardpornó, szoftos szaftos jelenetek vannak csak benne, de emberi, vicces, és tényleg nagyon retrohangulatú.
a német derékpornó-producer is nagyokat kacagott rajta, és az álomszuszék pasim se aludt be.

az ő embere, igen, de mi kerülgetjük naphosszat

kavarodik a szar, kavarodik, szépen lassan, de alaposan.
maria, az új lány, aki doktori nélküli posztdok, bejelentés nélküli egyévigittleszalaborban, a nemköszönök csakakkorszólokhakellvalami szende amcsi leányzó, aki elvileg azért van itt egy évig, hogy péter könyvét angolosítsa, vagyis hogy a stílusát meg a nyelvtanát rendberakja, merthogy matematikát meg biológiát tanult, és ugye amcsi, ja és közben csabával kísérletezik, na hát ez a maria ma odafenn a phdszobában próbált anyukával suttogva kiabálni a mobilján. oroszul.

subject: Rebeka, mint gomba-dealer

Szia,
akkor, ha neked is megfelel, csütörtökön találkozhatnánk a gomba-átadás ügyében. Majd addig még írok, vagy beszéljünk, nálam sose lehet tudni...
Remélem, nem bánod, de leírok neked egy idézetet (Kundera), én talaltám valamelyik könyvében, és szerintem tetszeni fog :-)
" Csak a véletlent foghatjuk fel üzenetként. Ami szükségszerűen történik, ami várható, ami naponta ismélődik, az néma. (...) Ahhoz, hogy a szerelem felejthetetlen legyen, úgy kell röpködnie körülötte az első pillanattól a véletleneknek, mint a madaraknak Assisi Szent Ferenc vállainál. "
És most emelkedett hangulatban indulok végre haza...
Udv,
R
előzmény:
Szia Éva,
csak kérdezem, hogy kitartasz-e amellett, hogy szeretnél a csodálatos tibeti kefirgombámbol... Csak mert a heten nagyon szeretnék lepasszolni egy adagot, kezdik kinőni a befőttesüvegemet. Esetleg be tudnám neked vinni az Astoriához szerda délelőtt, vagy találkozhatunk pénteken valamikor. Még nem látom pontosan, hogy alakul a hetem, ezert is kérdezem, hogy neked mikor lenne jó.
Üdv,
Rebeka

Végre híresek lettünk!

Sziasztok,
Végre híresek lettünk.
Botrány a Madách miatt!!
Botrány a Madách miatt!!
Botrány a Madách miatt!!
Csalás, Lopás!!
Csalás, Lopás!!

Fővárosi Fidesz-MKDSZ: törvénysértés a Madách Imre Gimnázium felújításánál
Budapest, 2004. szeptember 27., hétfő (MTI) - Az erzsébetvárosi Madách Imre Gimnázium épületének felújításánál konkrét törvénysértés van - mondta Tirts Tamás, a Fidesz országgyűlési és fővárosi képviselője hétfőn budapesti sajtótájékoztatóján.
"Egy konkrét törvénysértés van a VII. kerületben a Madách gimnázium felújítása, illetve túlköltekezése kapcsán" - jelentette ki Tirts Tamás. Mint mondta, a középiskola épületének a felújítása eddig több mint másfélmilliárd forintot emésztett fel. A felújításhoz szükséges összeget az önkormányzat csak hitelfelvételből tudja biztosítani - jegyezte meg. Kecskés Gusztáv, a Fidesz VII. kerületi frakcióvezető-helyettese elmondta: a nyár végén az általuk delegált bizottsági elnökkel visszamenőlegesen akartak aláíratni többmilliós számlákat. A számlák kifizetéséhez három bizottsági elnök döntése szükséges - tette hozzá. Elmondta: érthetetlen, hogy lehetett ezeket az összegeket kifizetni úgy, hogy testületi döntés szerint "a projektet végig három bizottsági elnök ellenjegyzésével lehet finanszírozni". A politikus amellett, hogy vitatta a kifizetések módját, sokallta a felújításra szánt összegeket is. A bizottsági elnök egy ad hoc bizottság felállítását kezdeményezte, amelynek a feladata az lenne, hogy kivizsgálja miért emelkedik egy milliárd forint fölé az épület felújítása - közölte Kecskés Gusztáv. Megjegyezte: a közbeszerzési pályázatoknál is rendre ugyanazok nyertesek. "A VII. kerületi polgármesterre is vonatkozik az önkormányzati törvény, (...) a testületi döntéseket be kell tartani" - hangsúlyozta Tirts Tamás.

artúr

fú, ennek a képnek nagyon örülök, mármint, hogy találtam egy ilyet, ez a pacák ebben a filmben volt nagyon ütős, ebben láttam először, de irtó jó karaktere van, télleg.
maga a film (gosford park) is állat, annak ellenére, hogy ezt balival láttuk moziban, és félpercenként felszűkölt, hogy ez iszonyú, nem, nagggyon jó ez a film, igazi altman, elveszve a részletekben, talán a watelnél is jobb, pedig az is klasszis ebben a kategóriában.
de sajnos szegény srác artúriusként nem tudott nagyot alakítani, eccerűen mert a film irtózatosan gyenge. szegénykémnek adtak egy szomorú, de igazságos hős arcot, azt hordta egész végig, szerelmes is szomorúan volt, na, szóval a mimikája elégé eccerűre sikeredett. akárcsak a film története.
na jó, nem rossz, mondjuk poénnak, hogy artúr király félig római, félig britt volt, de könyörgöm, ilyen bakikat nem kéne elkövetni egy történelmieskedő filmben, hogy a rómaiak kivonulását a britt szigetvilából átrakták 407-ről 445-re, vagy hogy a leszarmatázták az ott élő szkótuszokat. ezek nagy bakik, hatalmasak, akárcsak pápáról beszélni konstantin idején. mindegy, a gagyi sztorinak úgysem néz utána senki más, csak én, a csatajelenetek a fontosak, meg a gonosz mocskos és alpári szászok, akik végülis (a film erről sem beszél) végülis a mai angolok ősei, nem pedig a kékfejű piktek...
ja, az meg tényleg csak mellékszál, hogy zsönövjev nem lehetett merlin lánya, merlin lánya fata morgana volt, a hírhedt boszorkány...
ahh, mindegy, ne kötöszködjünk, ez csak egy gagyi amcsi akciófilm. mi mást vártunk...

A filmesek valahogy nem bírják a rómaiakat, hiszen mindig kegyetlen és rafinált intrikusokként ábrázolják őket: lám, most is éppen sorsukra hagyják az elkeresztényesedett britanniai telepeseiket, pont amikor megindul a protonáci szász invázió.
Csakis egy legény marad a gáton, a félig brit, félig római Arturius és az ő szarmata lovagjai. Bezony ám, ezek a lovagok kicsit más lovagok, ugyanis egy homályos, régi biznisz folytán messze kerültek a szép ukrán mezőktől és a végeket védik - bár leginkább a Chelsea B-középre emlékeztetnek és ennek megfelelően elsőre nem igazán szimpatikusak, de ki más küzdene meg a barbárokkal, mint ezek a kemény férfiak?
A radikálisan új nézőpont Antoine Fuquának (Kiképzés) köszönhető (ki más látná a régi, amúgy is homályos legendát ennyire más fényben, mint egy afroamerikai rendező, akinek aztán tényleg semmi köze az egészhez?), a sok harcjelenet pedig a hírhedten fegyvermániás Jerry Bruckheimer producer érdeme, hiszen a meglehetősen zöld történet célja mégiscsak az, hogy nagy csatákat láthassunk. Az események azonban csak akkorra gyorsulnak fel, amikor megjelenik a vad és dögös brit hercegnő, Guinevere, aki kínzásoktól elgyötört, de gyorsan gyógyuló kezébe veszi a dolgok irányítását. Maga Arthur - vagyis Clive Owen - ugyanis meglehetősen mélabúsnak mutatkozik, egészen addig, amíg a végén fel nem veheti a vasárnapi páncélját, és onnan kezdve valóban karizmatikusan aprítja a gyanúsan orkszerű szászokat.
A jó szemű néző nemcsak A Gyűrűk Urából talál idézeteket, hanem a Gladiátoron át a Rettenthetetlenig még vagy féltucatnyi más alkotásra ismerhet rá. Mindemellett a látványvilág remek, minden korhű, és amikor megkezdődnek a csaták, akkor a vitézek végre vitézkednek, és tényleg lehet izgulni - és pontosan ez itt a lényeg.
est.hu

levélszüret

Kedves Eva,
koszonom a koremail-t mellekelten kuldom a labortagok mar korabban is megkuldott teljes email listajat. Kerlek a jol tedd el es a tovabbiakban mindenkinek kuldd ki az ismeretoket, amelyek a te eloadasaidrol szolnak.
Koszonom:
Peter

Kedves Eva,
Sajnalom hogy csak ilyen keson irok neked. A helyzet az, hogy csak
Szeptember elejen tudtam meg hivatalosan hogy az EU RTN palyazatom nem lesz
tamogatva. Azert nem irtam azonnal, mert kozben egy masik grant (kollegame)
bejott es egy csere megallopodast beszeltunk meg hogy fel tudjalak venni.
Tegnap tudtam meg a noveremtol hogy kozben talaltal egy masik labort
Nemetorszagban. Nem tudom melyik ez, de remelem jo hely. Megertem, hogy nem
lehetett tovabb huzni a dolgot.
Remelem nem haragszol.
Szia,
Janos

Hello,
bocs Tubingenben voltam egy meetingen, ezert nem valaszoltam.
utannajarok mi kell a burokraciahoz es a napokban irok.
a halak koszonik, szepen adtak ma reggel is ikrat.
udv
ferenc

templom és böjt

sosem éreztem azt, hogy valamilyen mások (isten? ember?) által létrehozott kategóriába, mint származási vagy vallási közösség, tartoznék, vagy kéne tartoznom egyáltalán. maximum az általam választott, barátnak definiált emberek közösségébe. az is önkényes, hiszen volt olyan, akit barátomként szerettem volna, viszonzás azonban nem jött, és persze vica versa.
de azt, hogy csak azért, mert apai ágon van bennem ez, anyai ágon meg az, nekem ide vagy oda tartoznom kéne, vállalnom a közösséget vadidegen emberekkel, hit nélkül, meggyőződés nélkül képviselni valamit, ami valamilyen származási szolidaritásként fogható fel, tőlem ugyanúgy idegen, mint bármelyik más vallás vagy közösségi lét, erőltetett, felesleges és mesterkélt.
olyan, mint tógában és merrell bakancsban sétálni a körúton, harekrisnát énekelve matrát ebédelni.
(nem, nem vallás- és szokásrendszer ellenes vagyok, csak ki nem állhatom, ha valakik magukra vesznek felnőtt fejjel valamilyen totálisan irracionális és felesleges, a mindennapi létet felforgató szokásrendszert. pont az alaptalansága miatt.)
lehet, hogy gyerekes lázadás volt, vagy csak szimplán bunkóság, vagy a másságom hirdetése "a mások" előtt (elég paradox helyzet), de igenis jólesett elfogadni judit kajáját, és bort inni azzal a sráccal, míg ők négyen meggyőződés nélküli szokásoknak hódolva éheztek.

fáradt

és hisztoid vagyok, nyűgös inkább, nehezen viselek bármit, amit el kell viselni.
betelt valami pohár, valami cipő, nem fér ma bele több kaki, sőt, nemcsak kaki, semmi sem fér már bele.
eddigeddigeddddiiig vagyok
és ma még ki kéne találni, miről fogok jövő héten labormegbeszélést tartani, mge kéne írni az összefoglalót, és el kéne küldeni emailen az összes kis- és nagyérdeműnek. asszem ma csak anyagot gyűjtök, túlélek, és aztán holnap megszülöm a dolgot. asszem.
asszem ma haggyon mindenki békén. mindenki. még ő is. menjen ahova akar, ahova elígérkezett, és ne kérdezze, hogy lemondja-e.
túl bonyolult dolgok ezek most...

dj intercontinental

olyat kevert az első emeleti folyosóra, hogy az valami beszarás.
amikor az avalacsíz után megszólalt a lejoésbusvaka, aszittem nem bírom tovább, és menten elröhögöm magam, vagy odavonulok a kiskösztümömben a panorámaablakhoz, és nekiállok ropni a bugit, mint bébé tette az ebédszünet alatt (persze akkor senki nem látta).
persze nem tettem, úgyhogy csak annyi maradt, hogy álldogálás közben elképzeltem, milyen jó kis videoklipp ez az egész, naphosszat álldogálni a panorámaablakkal szemben, közben megy a nyúdzsezz vagy a lágy darenbézz, a jobb felső sarokban ott a vár, teljes életnagyságban, középen a duna, felette a süvítő szélben sirályok vitorláznak vagy süvítenek a szelek szárnyán, alul meg két lombkorona hajladozik a szélben, időnként pedig bevillan a kettesvillamos áramszedője a képbe.
nemrossz, elhihetitek.
ó, és a csilles csilingelő csillárról, meg a gombás liftről még nem is meséltem, na meg a dílernéniről, aki holland virág világkiállításokra jár...
kiváncsi vagyok már nagyon a reakciókra, mert ez az egész sztori olyan lesz, mint amilyeneket bébé szokott annáéknál mesélni a konyhában, és mi halálra röhögjük magunkat, hogy ilyen nincs, ekkorát nem lehet kamuzni... most mi leszünk rebivel a tanuk, hogy igen, macskát meg kisfiút meg kislányt hajtogattunk az intercontinental folyosóján...
egyébként rebeka a legnagyobb partiarc. majdnem minekhez költözött albérletbe, partizik mint állat, pasija meg, vagyis az expasija meg hjudit mostani pasija. és olyan zenéi vannak, hogy beszarás. bébével leesett az állunk, komolyan. rebi, a minimálbarbi.

kinnafarkas

kezd egyre zavarodottabb lenni ez a kínai út. sosó a fejébe vette, hogy ő is velünk szeretne jönni, csaba meg eszter elvileg benne van, nincs semmi kifogásuk, de a repcsijegy egyelőre elég cinkes, mert csabának nem jó a 11-e, 12-én nincs malév, csak sas, az meg 10 helyett 16 órán át repül koppenhágai átszállással és várakozással, 13-ára meg ma foglaltattam jegyet, de vagy várólistások vagyunk, vagy többet kell fizetni, és nincs itt csaba, hogy eldöntsük a tutit, meg a véglegest, és a szállásról sem tudok semmit, nem mond ez a gyerek el nekünk semmit, baszki, kicsit már nagyon elegem van belőle. sosó repcsijegye meg még cinkesebb, és neki a vízumhoz meg a szálláscímet is meg kell adni...
mindegy, hétfőn elkezdem intézni a vízumot, lesz ami lesz, mert aztán sosem lesz semmi ebből.

pánik

tegnap, mikor délután ötkor totál szétesve hazaértem, és bezuhantam az ágyba, bevillant, hogy hány nap van még hátra november elejéig.
meg hogy mennyi mindenkivel kéne még addig találkozni. hogy legalább személyesen beszéljünk, mielőtt elmegyek.
monát már hívtam, megbeszéltük, hogy valamikor lemegyek, de hogy mikor, még passz.
ma este kéne judittal meg verával találkozni, de hulla vagyok, legszívesebben átaludnám az egész hétvégét.
képtelen vagyok ma bármilyen társasági létre.

fura

érzés nem otthon tölteni a munka utáni időt csütörtök estétől hétfő reggelig. és nem úgy, hogy elutazik az ember. csak nem otthon van. otthon, itthon, nálad otthon, nálunk itthon, jaj.
ha már elkezdtük ezt a hétvégét együtt, fejezzük is be rendesen. :) tudod, dolgoznom kell még este, de önző módon szeretem, ha mellettem sertepertélsz, ha tudom, hogy itt vagy. nem baj?
(szokom még ezeket a mondatokat, mosolygok, ha eszembe jutnak, fura, jóleső érzés, hogy valaki mond nekem is szép, aranyos, kedveskedő szavakat. már nem vagyok annyira cinikus, hogy valami hátsó szándékot keressek mögöttük, már csak örülök nekik, már szokom, hogy lehet nem zavarba jönni tőlük, hogy valakinek ezek természetesek. az ember mindig tanul valamit :)
fura dolgok ezek.
otthon az embernek annyi félbehagyott dolga van, annyi minden kerül háttérbe, ha majd lesz rá időm, megcsinálom státuszba, úgyhogy otthon az ember mindig tud csinálni valamit. vagy nem csinál semmit, de tudja, hogy ha lenne rá ideje meg kedve, mit kéne, mit lehetne.
nemotthon meg ha az embernek akad egy kis ráérő ideje, fel kell találnia magát. lehet ugye olvasni vitt könyvet, talált könyvet :), lehet zenét hallgatni (vitt és talált zenét :), lehet ugye főzni valami finomat, főleg ha van miből (jajajaj, juteszembe, rohanok is ki, veszek ki pénzt - még talán van vagy ötezer forintom októberig - és veszek csicseriborsót, meg paradicsomot. baszki, elfelejtettem, milyen fűszer kell hozzá a boltból. na mindegy...

nehéz

tegnap este volt eszter lakásavató bulija.
villamossal mentem, rövid táv, de nem akartam táskázni, és akkor már a bort meg a fagyit nem viszem bicóval. mindegy, lusta is voltam tán, a lényeg az, hogy a villamoson üldögéltem, volt mindenkinek ülőhelye, sőt, üres hely is volt még néhány, de azért nem volt töküres a kocsi. a blahánál elkezdett készülődni leszállásra egy mankós lány.
gondban voltam, látszott, hogy nehezen boldogul már a táskafelvétellel is, de nem akartam megbántani. amikor megállt a villamos, azért mégiscsak megkérdeztem, hogy segíthetek-e. bólintott, hogy köszöni, jó lenne. felugrottam, megfogtam a kezét, mire ő feltápászkodott, de elkezdtünk ketten szép lassan dőlni. befeszítettem minden izmomat, hogy visszaálljunk függőlegesbe, baszki, irtózatosan nehéz megtartani egy felnőtt női testet, nagyon nehéz.
szegény mondta, hogy ne így segítsek, fogjam meg inkább a botjait, és adjam a jobb kezemet. eljutottunk az ajtóig, ahol egy felszálló festőruhás fickó lesegítette a lépcsőn, én közben fogtam a kezét, majd úgy álltam oda az ajtóba, hogy a türelmetlen sofőr ne rá zárja be a berregő ajtót. leadtam a botját, az ajtóban állva megvártuk, míg megtámasztja magát a mankóival, és stabilan elindul.
addigra már megtelt a villamos, én mindenki elfordított szemmel próbált másfele nézni. úgy tenni, mintha az ilyen lányok nem léteznének. mintha azzal minden probléma megoldódna.
nem szeretnék ilyen helyzetbe kerülni, tudom, hogy ordítanék a tehetetlen dühtől, hogy nem segít senki, és egyedül meg nem boldogulok.
beleőrülnék, azt hiszem.

Mielott vegleg elmegyek,
Kapsz egy kepet rolam
iooooo... tekila.
ize...
figyi, talalkozunk mielott elmesz vagy csak
karacsonykor? (sem) :)

Corrugating Materials - Cartonboards - Label/FlexPack Papers - Sack/Wrapping Papers

A forum for packaging producers, their suppliers and customers to meet and discuss common opportunities and challenges in the region.
This major conference, the 10th to be organised in the region by Pyrabelisk, will bring together leading experts, suppliers and users from the region to address these questions.
Pyrabelisk is the only company specialising in marketing & industry information and conferences on the paper, packaging and printing industries of Central/Eastern Europe and the former Soviet Union. The company's database on the paper and printing industries in Central/Eastern Europe and Russia/CIS has been developed continuously since 1993.

na, hát az a nagy helyzet, hogy három biológus diplomás emberke éhbérért, mert vagy nincs fizuja, vagy nagyon kevés, témábavágó és érdekfeszítő konferencián fog bilétát osztogatni és mikrofont cipelni.
Alázkodjon meg Ön is két napig 100euróért!
a megélhetési hosztok és hoszteszek szövetsége

ön dönt

megyek
megírtam
könnyű vagyok, mint párnából szabadult pihe

terápiás gondűző hétvége

mint indiai bolt izű cukorka a számban
lebegés
lebegni, hátradőlve a forróvízben, szemlecsuk, átölel
lebegtetek mindent és mindenkit
gombapaprikás, nokedli, mekszikói ereszdelahajamparti közben csípős vacsi
úgy sírni a karjaiban, hogy ne lássa, ne tudja
kirándulás, majd piknik a keresés után (látjátok a pokrócot?)
miattam ne maradj, ha csak miattam maradnál
de nem ennyire egyszerű, nem ennyire szomorú az egész, már utánakérdezett, már próbált tudakozódni, hogy hogy lehetne kimennie, de addíg ugye semmit nem léphet, amíg én nem mondom azt, hogy igen, megyek, jó itt kinn, gyere te is
ezt nem tudom nyugodt szívvel kimondani
pedig már megálmodtam azt, hogy úgy döntök, hogy kimegyek
és azt is tudom, hogy ez senkinek nem jó, hogy halogatom a döntést
még ma döntök
még ma

na jó

natessék

Kedves Eva,
remelem zavartalan volt a hazautad.
Amilyen a szerencsenk, ma reggel szepen adtak ikrat a halak es a vizminoseg problema is ugy tunik megoldodott.. Sajnalom hogy tegnap nem tudtunk tobbet mutatni, de ugyanakkor orulok hogy nincs komolyabb baj a rendszerben.
A lenyeg: ezuton felajanlom a a harom eves PhD allast. Legyszives jelezd lehetoleg a jovo het kozepeig hogy elni kivansz-e a lehetoseggel. Azert kernem gyors valaszodat, mert nem szeretnem a masik ket jeloltet sokaig varakoztatni valaszadassal. Amennyiben tovabbi kerdeseid vannak, irj mihamarabb. Varom valaszodat
udv
Feri

kisbogár

felébredt tündérálmából, mit felébredtt, két marokkal felrázták, pedig szépet álmodott, hogy ők ketten majd ott kinn szépen jól megéldegélnek, utazgatnak, dolgozgatnak, mit megéldegélnek, jól éldegélnek, sőt, jól elvannak.
élet bácsi, a kegyetlen, jól megmarkolta a két vállát, és teli torokból megrázta, kejjmáfel, veddmáészre magad, a dolgok nem olyan szépek és eccerűek, mint gondoltad.
nem is.
vagyis de.
a dolgok önmagukban szépek és eccerűek, de ha egy (vagy neaggyisten több) embertől függnek, megváltoznak, és már minden más jellemző rájuk, de az egyszerűség és a szépség nem.
kibaszott nehéz dolog szembenézni egyszerre több szertefoszlott igérettel, álommal.
kibaszottul nehéz nem észrevenni a szertefoszlást.
kibaszottul nehéz másra gondolni, mosolyogni, nem itthagyni csapotpapot és világgámenni, hagyni minden eddigit a csudába.
hagyni mindenkit, aki mond valamit, aztán úgy tesz, mintha nem tette volna, hagyni mindent, ami már nem lelkesít, hagyni mindenkit, aki hiába drukkolt, mert nem tudhatta, nem tudta mindazt, ami az ébredéskor kiderült.
nem akarok egyedül élni egy idegen helyen úgy, mint most, hogy fillérre kiszámoljam minden pénzemet, mert különben felkopik az állam.
és nem akarok itt maradni, ezen a helyen, ahol magamra borítottam a vasárnapi ebédet.
nincs erőm lemenni, és mosolyogva elmondani, hogy igen, moinden oké, de nincs kedvem elmondani azt sem., hogy a mézedmadzag sárgarézdrótból van, és felsérti az ember ínyét.
semminemjó úgy, ahogy van.
ezt hívják életnek.
az élet egy kibaszott nagy szívás, kéremszépen.

globál

"Szerintem pedig a fogamzásgátlót expresszáló növényeken kellene dolgozni.
Ha tizedennyien volnánk, mindenkinek jobb lenne!"

lustaság

szombaton, amikor délig lustálkodtunk az ágyban, majd megnéztük a vicces átalakítjuk_a_valaki_lakását majd a vicces autósmagazint, majd ismételten döglöttünk egy kicsit a nagy fáradtságra való tekintettel, eszembe jutott kundera lassúság című könyve, meg az idézet, amit abból kiírtam. hogy mennyire igaza van.
íme, egy pillanat, ami pár órán át tartott, egy pillanatnyi semmittevés, jóleső bambulás, lustálkodás, a napsütés, az ágymeleg, a másik mosolyának öröme.
jóisez.
kellisez.
annyira, hogy este jött a repeta:
- kislány, jó veled.- mondta, majd arcát az ölembe fúrta, és elaludt. én meg csak hallgattam az új zenéket, és ízleltem a pillanat ízét. végigpörgött a fejemben, hogy olvasnom kéne cikkeket, vagy legalább valamit, ne menjen hiába az idő, de aztán nem akaródzott megmozdulni, mert akkor felébredt volna, meg akkor nem lehet mélázni, mosolyogva gondolkodni, csak a zenére meg rá figyelve. úgyhogy maradtunk így, ő lealudt engem, én meg hagytam :)

mégsem mentem még haza, megvárom az ebédet, mert eszter hozott kaját, és ezt 11-kor közölte velem, úgyhogy megvárom az ebédet, aztán megyek haza.
én és a hüje kompromisszumaim.
hüje én és a kompromisszumaim.

szög és zsák

péntek este főzőcskéztünk annáéknál. anna, zozó, nusi, bébé és bali.
- jófejek a barátaid. és az enyémekkel ellentétben csöppet sem sznobok.
köszi édes, hogy kimondtad. ott a pont.

fázom

pedig a narancssárga csíkos hosszúujúmra még a kapucnis zöld felsőt is felvettem, megyek is haza, viszem magammal az előadásábrákat, otthon lefordítom őket, tegnap mégsem sikerült magamat százasra felhozni, hát így jártam, megfáztam, fehér lepedő ül a nyelvemen, amit a kávé barnára színez, már nem fáj ugyan annyira a torkom, merthát ittam gyógyteát, meg bérescseppet, meg kasvirágot, ami még mindig borzasztó ízű, de talán most már nem leszek szerdára beteg, merthát az lenne a slusszpoén, ha egy hüje nátha miatt nem tudnék kimenni, baszki

ja, és még ez is

SZia Eva,
utolagos engedelmeddel beirtalak a jovo csutortoki laborszeminarium programba eloadonak... Remelem nem terhellek nagyon ha megkernelek hogy tarts nekunk egy osszefoglalot az eddigi munkadbol. nagyon kotetlenul, semmi stressz. Elore is koszi
udv
feri

távol

áll tőlem, hogy magamról megírjak akár egy pársoros kis ajánlólevelet is. nem az én stílusom magamat eladni, magamről objektív véleményt adni valakinek a kezébe. pedig ezt várja most el tőlem somogyiprof, aki édes, aranyos, és tudom, hogy maximálisan a legjobbat kívánja nekem, és ebben is biztos tanító-nevelő célzat van, de nem megy, az agyam meghátrál a feladat elől, még arra is képtelen vagyok, hogy nekikezdjek.
na majd most hétvégén.
most hétvégén kiállításokra is kell menni, meg moziba, meg nagyokat aludni az álomszuszék pasival, meg elolvasni müfe cikkeit és bemagolni a projecttervet, meg átolvasni a fejlődésbiológia könyvet.
jó sok, mi?
hát akkor jóhétvéget!

azeneazeneazene

az egy dolog, hogy a skeewiff mindig feldob, mert az ugye elvárható egy vidám zenétől, hogy a rosszkedvből kimozdítson, a semmilyenkedvet meg messze elsodorja, de hogy a bonobo-mixektől miért érzékenyülök el könnyekig, örök rejtély marad. (asszem mondanom sem kell, hogy a zero7-t és az új moloko-t már ki sem mertem próbálni...)
mostanában olyan kevés zenét hallgatok, olyan keveset, komolyan sír a lelkem. ha lesz pénzem, veszek egy mp3 lejáccót, és ki sem veszem a fülemből a zsinórt hetekig, amíg meg nem unom az eddigi zenéimet, és aztán (mivel akkor már lesz pénzem), megveszem az összes cd-t, amelyik csak teccik. komolyan. tudnék én élni :)

az isteni bűz

kecskekamamber a neve neki, és már annyira érett, hogy konkrétan oltári büdös, és hidegen is folyik. konkrétan élvezet volt vele embereket elriasztani a konyhából. de még nagyobb élvezet volt rákenni kenyérre.

csütörtökött mondott a mérés

a mai napot végig kellett volna aludnom. éreztem én reggel hétkor, hogy ebből a felkelés nevű dologból semmi jó nem fog kisülni. nem is sült. beértem ugyan kilencre, de semmi nem volt előkészítve, és én meg konkrétan mosottszar állagú voltam. mindegy, dénesnek megmutattam, hogy milyen az, amikor nem aggregál az a kurva luciferáz, mert 1. találtam ugyan többtíz régi alikvotot, de azok 2001-esek, és valószínűleg egytől egyig rohadtak már, 2. találtunk ugyan egy üveget, amiből megpróbáltunk fehérjét beoldani, de nem volt benne semmi, mint utóbb kiderült, 3. megtaláltuk az új üveget, beoldottuk a fehérjét, volt benne anyag, de nem aggregált.
szóval sikeresen elbasztuk a napunkat oldatgyártással és a fenti gép bökdösésével...
mindegy, valamikor a jövő héten újra megpróbáljuk, ma már felesleges erőltetni.
ja, mondtam már, hogy holnap megint vizsgán ülök?

valaki mondja meg

mit keresett tegnap este nyolc és kilenc között eszpé, spityu és annamari pont a szentendrei úti osanban, mikor mindannyian a belváros közepén laknak?
mert az egy dolog, hogy mi sosó felé félúton oda ugrottunk be megvenni a rántott patiszonhoz meg rizibizihez valókat, meg akkor már megvettük az akciós popcsajoksatöbbi dvd-t is, de hogy ők hogy kerültek pont oda?
kész rejtély az élet...
egyébként a rántott patiszon is, meg a popcsajokstb is isteni volt. tényleg. a rizs egy kicsit mázgás lett, de zöldborsóval ehetővé tettük. (asszem átmentem a konyha-teszten, a patiszon szőrén-szálán eltűnt, és még ráadásul finom is volt :)

tegnap éjjel, szana, széjjel

szégyen és gyalázat, de totál, és méginkább, régi volt, mert eldugtam jó kis helyre, aztán meg hiába kerestem, de aztán meglett, és már egy hónapja terveztem, hogy majd valami jó kis alkalomra félreteszem, és az most jött el, tegnap este, a kultiban, tilosklubbon, kejzersurikenericsumon.
jaj.
volt.
a.
reggel.
neve.
bugi volt a lábamban.
bugi volt a levegöben.
ambi volt a szinpadon, aztán zsupsz, lenn mellettünk ropta a saját zenéjére.
csak mi roptuk. senki más.
ez volt az elsö hivatalos "ki tud több embert hazazavarni a táncparkettröl" verseny, és ambi jelesen az élmezönyben végzett.
jaj, de hiányzott már egy ilyen wb-os hétfö estéket idézö nyáresti vidámság...

Örülünk, hogy hamarosan üdvözölhetjük a fedélzeten

Köszönjük, hogy Germanwings járaton foglalt helyet. Kérjük, nyomtassa ki ezt az oldalt, amely minden, repülőútjával kapcsolatos részletet tartlamaz. Helyfoglalási száma és igazolványa felmutatása ellenében a jegykezelő pultnál (check-in) beszállókártyát kap. Germanwings kellemes repülést kíván.
Az Ön útiterve:
Budapest (BUD) Stuttgart (STR) - one-way Szerda, 15 Szep 04
Stuttgart (STR) Budapest (BUD) - one-way Csütörtök, 16 Szep 04

megint utazom

Kedves Eva,
epp irni akartam. Szeretnem javasolni hogy gyere ki egy-ket napra elbeszelgetesre. Megismernenk egymast, meg lehetoseged lenne korulnezni, hogy mennyire tetszik a hely es a projekt stb. Stuttgartba repul fapados ahova erted tudunk jonni es az utat ki tudjuk fizetni. A kezdest illetoen, gyakorlatailag szinte azonnal lehet kezdeni adminisztrativ tenyezoket figyelembe veve (nem tudom milyen engedelyek kellenek az EU csatlakozas utan). A penz rendelkezesre all es a munkat minel elobb kene kezdeni, realisan oktoberben, legkesobb novemberben szeretnem. Ha a kijoveteled utan ugy dontenenk mindketten hogy csatlakozol, es ha neked valami miatt kicsit kesobb kellene kezdeni, arrol is tudunk targyalni.
udv
Feri

otthon hagytam a büdös sajtjaimat, mondjuk eszter sincsen, akivel megettem volna öket, na jó, nusinak is hagytam volna, de most már éhen halok, és úgy ennék büdös sajtot, de úgy, de nem lehet, mert otthon fáznak a hütöben, mert pont akkor telefonált judit, amikor elindultam, akinek egyébként ma van a szülinapja, és már kora reggel küldtem neki egy boldogszülinapot smst, na és ezért hívott, hogy megköszönje, de emiatt kiment a fejemböl, hogy sajt.
na jó, összeszedem magam, és kimegyek enni a menzára.

olaszfelvágott és párizsi

na, hát az történt, hogy mégiscsak eljutottunk párizsba (pedig lemondták azt, amit, de nem tudódott ki), mégiscsak mégérkeztünk a szállásra (pedig a tizennégy metro- és három rer vonalból pont azt újították fel, pont ott, ahol nekünk át kellett volna szállni, de megoldottuk, kerültünk, komolyan, péntek éjjel szétmetróztuk az agyunkat), volt hol aludnunk péntek éjjel (pedig a szállóban letagadta a recepciós azt, hogy sosónak azt mondták, jöhetünk egy nappal korábban, de legalább átcsörgött egy nemolyanmesszi haver-szállóba, és ott volt helyünk), és jó volt.
tényleg.
csak piszkosul fárasztó.
piszkosul ámokfutás jellege volt a dolognak, fáradtak voltunk mindketten, és aztán mikor megéheztünk, nyűgösek is, asszem ezentúl mindenesetre beújítok egy túlélő csomagot a táskámba, mert ez nem műküdik, hogy ha lemegy a vércukrom, rosszkedvű, morcos és annyira ideges leszek, hogy beharapott szájjal eszek, hogy ne lássa rajtam, hogy remeg a szám széle a dühtől. csak mert éhes vagyok.
na.
erről ennyit.
párizs egyébként gyönyörű, hatalmas, sokarcú, rendkívül tágas terekkel és szűk kis utcácskákkal, hangulatos helyekkel, amik piszkosul drágák, valamint rendkívül zajos és koszos. párizsban is gondatlanok az emberek, szemetelnek, mint állat, tolakodnak és egymásralépnek, mint túlélő nagyvároslakók. de a fiatal pasik szépszeműek, szépen tudnak nézni :) (nem is tudom, mikor nézegettem meg ennyi pasit), a nőcik meg szépek, vagy legalábbis ápoltak és csinosak. és persze sokszínűek, piszkosul sokszínűek. ami jó.
sok még a homlessz, akik büdösek, de orrfacsaróan, és majdnem mindenhol ottvannak.

láttunk egy csomó-csomó mindent, főként egy csomó metrót :), egy csomó utcát :), egy csomó kajáldát (nekik ez a világ legfontosabb dolga, hogy minden sarkon legyen legalább három kajálda), ettünk finomakat, drágát is és olcsót is, franciát is és görögöt is, ettünk csokitortát is kávéval, amit nem fizettünk ki, mert szenya volt a pincér, inkább elrohantunk (ej, mincsoda csibészek vagyunk, de megfogadtuk, hogy többet ilyet sosem), és láttunk egy csomó-csomó szépséges dolgot. mint például notre dame, louvre (vasárnap ingyenes volt, be is néztünk szépen), eiffel torony este kivilágítva, diadalív, új diadalív, modern városrész, sacre coeur, montmarte, moulin rouge, champs elisée, pompidou központ, mellette a niki de saint phalle szökőkutas szobraival díszített tér, latin negyed, szajnapart, hidak, terek, utcácskák, stb, stb.
irtózatosan sok élmény, szinte feldolgozni sem volt idő mindet...