pörgés

nem is írtam, hogy tegnap este fürdés után Hanna hasról átfordult hátra, és mivel eléggé közel volt a pelenkázó pereme, elkaptam, és aztán visszaraktam egy picit arrébb, és ott újra megcsinálta, teljesen egyedül. bár utána kiborult valamin, valószínűleg nem érezte magát tőle biztonságban, vagy ki tudja miért, talán mert én nagyokat nevetve örültem, hogy tényleg minden gyerek először a pelenkázón fordul meg, de hüppögni kezdett.
ma végül is elsőre sikerült a hallásteszt, ami azért nagy szám, mert alapból szünet nélkül dumál a kiscsaj, ha éppen nem sikongat örömében vagy nyöszörög rágás közben, szóval bejött a cumi, mint kussoltató-eszköz arra az egy percre... szerencsére minden oké.

áttörés

na, tegnap csernus doktor büszke lett volna ránk, ugyanis bevállaltam újra a babakocsit, és láss csodát, hanna majdnem két órán át elvolt benne - elmentünk a sétányon a kis terecskéig, ott kivettem, és bambultuk a szökőkutat, majd visszafele beugrottunk a patikába meg a pékhez, és csak a legvégén, a péktől hazafele nyűgött csak egy csöppet.
szóval lehet, hogy csak egy nyűgös korszaka volt az előző, a nagyon korai lázadó korszak :)
ma megyünk újra a hallásvizsgálatra, mert hétfőn csak a bal fülét tudták rendesen megvizsgálni, a jobb fülét elkezdték vagy tízszer nézni, de sosem jutottunk a végére rendesen, mert hannácska nem bírt egy teljes percig csöndben lenni. az egész úgy ment, hogy egy pici rózsaszin izét dugtak be a fülébe, ami egy számitógéphez volt kötve, és elkezdtek hangokat adni azon keresztül, na és akkor csöndben kellett mindenkinek lenni, hogy a vevőt ne zavarja meg semmi. a végén persze már annyira utálta azt, hogy a jobb fülébe dugják azt az izét, hogy egy másodperc után nyűglődött, és persze a gép rögtön kiirta, hogy túl nagy a háttérzaj. úgyhogy ma újra próbálkozunk. most viszek cumit, hátha az jobban bejön, mint a cici. amúgy a bal füle rendben, a jobb is annak tűnik, de rendalelkemindennek, meg kell csinálni, mondta a dokinéni...

kiskertek alatt

mostanában itt szoktunk sétálni, de mivel a honlapon valami ezeréves kép van, feltettem egy reprezentativabbat, bár azt nem itt fotózták. szóval ez a kleingartenverein ez itt van egy köpésnyire, az ember kisétál a kanonier-on, átmegy a hardt-on, és rögtön ott van egy lejáró a spárral szemben, és már ott is vagyunk. mondjuk át szoktam sétálni először középen, ahonnan nem látszanak a kertek, és megyek még két keresztutcányit, visszafele a kepeleren jövök és aztán visszefele a kajáldánál bejövök a kapuval elválasztott kiskertekhez vezető ösvényre. itt mindig sok a virág, főleg ilyenkor, mondhatni virágdömping van, Hannának mutogatom a szagokat meg a szineket, bár múltkor megijedt, mikor az egyik rózsából előmászott egy kis zöld pók. vicces egyébként, mert itt irtó kedvesek az emberek, muszáj is valszeg, mert egymás hegyén hátán vannak a kertecskék, a szomszéd, najó, legalább hat szomszéd látja, hogy mit csinálnak, kénytelenek jóban lenni egymással. mindig köszönnek nekem, és az öregasszonyok pedig lelkendeznek, hogy deszépkisfiú.
mondjuk ez még egészen jó helyen van, nem autópálya és vasút mellett, merthogy nagyon sok kiskertet lehet ezek mellett is látni, itt nincs akkora hangzavar.
amikor még babakocsiztunk - négy hónap alatt mennyi minden történik, ez már a távoli múlt :)- akkor a kanonieron a másik irányba mentünk, át a tristan és az isolde strassén egészen a seldeneckig, ami már a sétány maga. ott a sarkon van az iskola, meg a játszótér, ami mindig hangos a gyerekektől...

update

próbálok írni, több-kevesebb sikerrel (egyelőre olvasok cikkeket, gyűjtöm az infokat azokról a témákról, amikről feri szerint többet kéne írni, de ma már összegyűlt pár dolog, és írtam is).
apropó irás, feri tegnap átküldte a cikk piszkozatát. khm, ha ezt én küldtem volna át neki, irtóra lehordaná. namindegy.
ismét megnéztünk vagy egy tucat jóbarátokat, (egsézestés filmbe nehezen kezdünk bele, de a húszperces epizódokból kettő pont elég egy estére). már az ötödik évad második dvd-jét is befejeztük, múlt hétvégén meg még carcassoneztünk is, amikor hanna nagyokat durmolt.
voltam fodrásznál hajat festetni, meg végülis vágattam is, rövidre, bár eléggé elnagyolta, így nem vagyok teljesen elégedett, de azért nem rossz. csak így persze nem lehet összefogni a hajamat, és hanna egyre többször csimpaszkodik bele. asszem kénytelen leszek csittcsattozni.
járunk rendszeresen uszizni a kiscsajjal, aki egyre jobban pedálozik a vízben, és aki azóta egyre jobban kiemeli magát hason fekve, szóval biztos segít ez az uszizás.
hétfőn megyünk hallástesztre, mert a dokinő szerint a kórházban nem csinálták meg, és mivel rutinvizsgálat, el kéne menni rá.
voltunk marco szülinapi bbq-ján egy erdei tűzrakóhelynél, jó volt, bár az emberkék nem nagyon voltak barátkozósak, és csak marcot, esthert és a gyerkőcöket ismertük. de az már biztos, hogy gyerekekkel ezt kell csinálni, három évestől felfele mindegyik irtó jól elvolt az erdőben (találtak varangyot, és hívtak minket biológusokat szakérteni)
ja és a legfontosabb, tegnap éjjel negyed tizenkettőkor megszületett mecsérinoémi ötvenkét centivel és 2700 grammal. éljensoká!!!

ajvé

..."Az iskolában most limóőrület van. A limó olcsó, a limó jó. A limót zacskóban árulják, és eredetileg arra találták ki, hogy egy pohár vízbe tegyék és limonádé legyen belőle. De azt még senkinek sem jutott eszébe kipróbálni. A limót nyalni kell. Ki kell önteni belőle egy kicsit a tenyérbe, és egyszerűen fel kell nyalni. Kicsit savanyú, kicsit édes, és pezseg az ember nyelvén, ahogy olvad."...
Lugosi Viktória: Ajvé
tényleg letehetetlen, és irtó emberi. egy csöppet a szamárköhögés-re emlékeztet...

barack és hal

éppen sütök, főzök, előkészülök a holnapi BBQ-ra (vivienne szülinapja lesz), amíg hanna és sosó benn szunyálnak a nagyszobában. hanna tegnap óta éppen nő a két napig tartó kétóránkénti szopi után, tegnap is vagy öt órát aludt fél tíztől, úgyhogy végülis egyedül mentem el a piacra. eredetileg hárman akartunk menni, dehát egy alvó oroszlánt nem érdemes egy piacozás miatt felébreszteni.
szóval voltam tegnap piacon, marha jó volt, vettem sokféle gyümit meg pulykafelvágottat, meg feketeerdei pisztrángot.
naés akkor most két fontos mérföldkő jön kicsiny kis életünkből:

1. mivel hanna nagyon megszenvedi a hat-nyolcnapos kakikat, amik ugyan rendes állagúak, de most már maguktól szinte sosem jönnek ki, csak segítséggel, úgy döntöttünk, inkább barackot egyen, minthogy folyamatosan kúpozzuk vagy kapja a mikroklistet a seggébe. úgyhogy ma leturmixoltam neki egy őszibarackot, és hanna fintorogva ugyan, de zokszó nélkül benyammogott belőle három csapott kanállal.

2. merthogy (zebrahalakkal foglalkozó biológus létemre) ez volt életem legeslegeslegelső alkalma, amikoris egyben nyers (nem fagyasztott filét, vagy olajos konzervet, vagy szeletelt pucoltat) halat vettem, és ma a legeslegelső alkalom, hogy ilyen halat megcsináltam kajának. najó, még csak pácolódik a sóban, még pár perc, és berakom a sütőbe, és majd utána kiderül milyen lett, de asszem ezt elrontani nem lehet - követve anyám meg a mindmegette receptjét.
mondjuk kellett némi nagylevegő, hogy levágjam a fejüket, és mivel a nyálkától alig lehetett őket megmarkolni, meg már a csirkecombfilézéskor elvágtam az ujjamat, inkább kesztyűben pikkelyeztem, de azért irtó jó ez az ájdidit érzés. persze ettől még nem fogok jövő héten bontatlan tanyasi csirkét venni.
fura egyébként, azon méláztam közben, hogy a kaja, a hús mennyire eltárgyiasodik manapság, egy áruházi fóliázott kimért szeletelt sztékhez nem látod már oda a marhát, nem neked kell belevágnod a húsába.
erről jut eszembe a sörgyári kapriccsó hangoskönyv, amit petsről hazafele jövet hallgattunk, abban van egy nagyon szuper disznóöléses jelenet.

pörgés

ez annyira durva, hogy az ember egyik nap egyszer csak elkezdi emelgetni a fenekét, meg csavargatni a testét, és megtanul hasról oldalra fordulni, mig egy nappal előtte eszébe sem jutott a dolog, maximum csendesen vagy kevésbé csendesen tűrte, hogy a szülei forgassák.
meg hogy egyszercsak megjelenik a hang a nevetéshez, először jön ugye az elalvás közbeni mosoly, ami még csak grimasz inkább, aztán a széles mosoly, az őszinte öröm, aztán a sikongatások jönnek, de azok inkább különálló örömjelzések, de aztán megjelenik a hangos rötyögés, mondjuk a trombitálós pocakpuszi apropóján.
fincsi dolgok ezek...

uszi

voltunk babaúszáson, bár múltkor félreértettük azt, amit a pénztároscsaj mondott, igy már fél hatkor ott voltunk, de csak háromnegyedkor mehettünk be, mert igazából hatkor kezdődött, és a kisérő olcsó jegye csak igy érvényes (negyed órát adnak előtte meg utána). sétáltunk addig egy picit, szerencsére kismanó istenien tűrte (ma százszor jobb napja volt, mint tegnap, vagy előtte). aztán az öltözést meg az egész macerát nagyon jól tűrte, az úszás meg igazán nagy élmény volt. ő volt a legfiatalabb baba, és mivel először voltunk, meg mert a másik pici baba orditott a vizben és őt ki kellett vinni, velünk sokat foglalkozott a nőci. hannababa hamar megszokta a medencét, a vizet, nézelődött körbe, lehetett ide-oda libegtetni, felraktam egy matracra, és ide-oda hordozgattam, aztán még a hasrafektetést is tűrte, sőt a lába, aztán a keze is járni kezdett, de ekkor már teleförcskölte a saját arcát vizzel és kiborult, szóval kijöttünk, és bementünk a melegedőbe pár percre.
de alapjában nagyon jó volt a pancsi, irtó jó volt vele fürcsizni, szerintem megyünk pénteken is, mert jövő hétfőn ünnep van, biztos nem lesz babauszi.
hoppá, most jöttem rá, hogy én ma elfelejtettem babaúszás után tornára menni. na sebaj, majd legközelebb...

norah

mostanában norah jones Hanna legjobb altatózenéje. amúgy az utóbbi egy hétben nyűgöske, alig játszik egyedül, rajtunk akar lógni, és már kirándulni sem szeret annyira - tegnap végig üvöltött az autóban hazafele, jól kikészitve Sosót... de legalább mostanában már nem feszit annyira sokszor kajálás közben, na az engem boritott ki.
amúgy most már megfog ez csomó mindent, és a szájába próbálja betömni, visitva élvezi azt, amikor egy pelussal leteritem, és aztán lehúzom róla, hogy végigsimizi a fejét meg a testét. egyébkéntis imád pucérkodni, de ezt visitozva élvezi.
pénteken elindultunk babaúszásra, de sajnos rendezvény miatt elmaradt, úgyhogy ma este újra megpróbáljuk. remélem tetszeni fog neki, bár Sosó kételkedik, szerinte rosszat sejtet, hogy nem engedi ki a mancsát fürdés közben, hanem ökölben tartja. szerintem meg őt úgy ismerjük, hogy egyértelműen szól, mit szól, üvölt, ha valami nem tetszik neki, a vizet meg a kezdetektől imádja, úgyhogy szerintem pár próbát megér. ha nem jön be, nem erőltetjük.

ehnaton nőiessége

na, hát ez kábé olyan, mint a barlangrajzok alapján megmondani, hogy mekkora volt az átlagéletkoruk a neander-völgyieknek...
khm, jók ezek az egyiptomiak, jó sok baromságot lehet rájuk húzni, az már biztos...