vizsga

Az eddigi bejegyzésekből is világosan látszik, mennyit is foglalkozom a ma esedékes hollandvizsgámmal :)
pénteken volt a szóbeli, ma lesz délután az írásbeli, de a múltheti próbatesztem hihetetlen szuperül sikerült (93%), ami miatt mindenki eminensnek tart, csak mert készülök az órára, és mert vettem egy nyelvtankönyvet, hogy megértsem a tanárnő által el nem magyarázott nyelvtant.
na mindegy, most ráveszem sosót, hogy menjünk be a városba kajálni meg fonalat venni, aztán egyszer átfutom a nyelvtant és csók.
9-es átlagom lett a 10-ből

hardcore

megjöttek a könyvek, a hüjeállatos, a vadállatos meg a mesésállatos. Hanna mesekönyvként nézegeti a hüjeállatosat, és nagyokat röhög a sziámi iker-nyuszin, a krumplifejűn meg a hüjébbnél bizarabb állatokon. szóval azok közül lesz mit megkötni, de azokhoz még be kell szerezni spéci eszközöket, mint pl. "kábel" kötőtűt (amiben van egy kis kanyar, ami megtartja a szemeket, ha valami extra kötésminta van) meg "szemtartót" - stitch holder (ami megtartja a szemeket, ha kétfelé megy a kötés, pl. a test egyszercsak két lábban folytatódik, és egyszerre csak egy lábat kötsz), meg két pár kötőtűt vagy kishurkú körkötőtűt a körkörös kötéshez.
nade hogy nekikezdjünk, Hannát rávettem, hogy válasszon a másik két könyvből, és ő a békára bökött, szóval nekiláttam a brekusznak. ez sem egy egyszerű példány, mert spéci módon kell szaporítani meg szűkíteni úgy, hogy közben szép is legyen, és a csomó rövidítést tartalmazó háromoldalas leírást követni sem gyerekjáték. pláne, hogy a rövidítések olyan fogalmakat jelölnek, amiket eddig sosem próbáltam, mint pl. kfb - knit front and back. na ezzel konkrétan nem tudtam mit kezdeni, kénytelen voltam a youtube-on utánanézni, hogy hogy is megy, és hát ekkor derült ki, hogy én másképp kötök, mint az átlag, szóval nem teljesen ugyanúgy néznek majd ki az állatkák, hacsak nem állok át a hátul öltős kötésről az elöl öltősre.

állatok

a héten már alig vártam, hogy jöjjenek a könyvek, de csak nem jöttek, csak nem jöttek. aztán nekiálltam a netről letöltött pacit megkötni, és hát, hogy is mondjam, sokat tanultam az esetből. először is, lusta kötést nem érdemes használni. másodszor duplán kell használni a vett fonalat, hiába akkora tűt vettem, amit a gombolyag szövege ajánl. de a második már tök szuper lett.

ragacs

boxoló vagyok - mondja Hanna, miközben az orrára és az arcára ragaszt egy-egy virágos matricát.

A Hemában lehet venni mindenféle öntapadós szivacsból készült formát, van virág, katica, elefánt, majom, kisautó meg helikopter. eleinte nagy lelkesedéssel ragasztgatta ezeket egy-egy papírra az asztalnál, de mivel ezt vittem magunkkal nyaralni (kicsi és könnyű), majd aztán Sosó elkezdte ezekkel díszíteni a bútorokat, elszabadult a ragacspokol: mindenhol virágok és katicák virítanak, és ez az arcra meg kézre ragasztgatás csak a végkifejlet volt.
de asszem ezzel végleg lecsengőben van a ragasztásmánia, ma este bölcsi után eséllyel nem fog rákérdezni, hogy hova raktam a kis virágocskáit.
dehogynem. kért még egy adagot - kellett a fiókjára meg az arcára pár darab...

bébicsősz

csütörtökön járt itt Merel. Már jó előre ledumáltuk, hogy közvetlenül a nyaralás utánjön, egyszer már közbejött egy olasz utazás meg egy betegség a részéről, de most jött.
Merel egy helyes huszonkét éves csaj, vagány, de nem kihívó, énekesnőnek tanul, közben színészkedik meg statisztál meg bébiszitterkedik, hogy megéljen. ez utóbbit tíz kemény éve. és hogy hívjuk bármikor, mert kell neki a meló. irtó szimpatikus meg aranyos volt, Hannával egy húsz-harminc perc alatt összehaverkodtak.
kérdezgettem, hogy szerinte hogy jobb ez az egész, és ő azt mondta, hogy jobb, ha ő fürdeti-altatja a gyerkőcöket, ha ő vigyáz rájuk este, mert ha nem, és felkelnek, nagy szokott lenni a pánik, egyébként meg okés a dolog.
szóval most csütörtökön este jön, egy fél órát négyesben leszünk, mi sosóval teszünk veszünk, ők eljátszanak, aztán mi ketten lelépünk, és Merel elaltatja Hannát. remélhetőleg nagy bőgés-szekció nélkül.
aztán ha jól megy minden, jöhetnek a mozis meg vacsis esték, de holnap este - látom magunkat - egy térerős zugban a telefonra pillantgatva fogjuk szürcsölni a kólánkat, és egy nagy sóhajjal engedjük majd haza Merelt.

állati

na, asszem megtaláltam, milyen dögöket szeretnék kötni. ha sosó hazajön, meg is rendelek pár könyvet, mert a netre olyan vacak követhetetlen kötésleírásokat raknak fel, hogy szégyen, de a könyvekben persze szépen érthetően, képekkel illusztrálva írják le, hogyan készülnek a kis állatkák.
ma judit felrakott egy könyves linket a fészbukra, akik ingyé szállítanak mindenhova, és ahogy rákerestem a hobbi címszóra, látom, hogy isteni kötöttállatkönyv kollekciójuk van.
szóval most akkor majd megyek még egy kört vidám színű fonalakért, meg majd tömőanyagért is persze, de már alig várom az első kézzelfogható eredményt, kötőtűkön ülök!

back

múlt hét szerdán jöttünk vissza, hajnali háromkor, azóta próbálom kialudni magam, de eddig sikertelenül.
jó kis nyaralás volt, annak ellenére, hogy a hegyekben tíz fok volt, meg konstans köd, és mi berezeltünk, és visszamentünk Medanoba, ahol a Nigel és Jill keresett nekünk egy kiadó lakást másnapra, ahol egy hétig szuperül elvoltunk.
El Medano egy elég szerencsés beletrafálás volt, igaz, hogy volt néhány sznob német sportfanatikus turinyó, de átlagban spanyolok voltak csak, és azok a helyek, ahova a helyiek ültek be, tök jó kaját adtak.
Innen mentünk aztán kirándulni Anagába, ami szuper egy hegység azért, az a sok páfrány meg moha meg zuzmó, ami azokban az erdőkben nő egyszerűen hihetetlen, egy órányira a kaktuszoktól. voltunk még az Orotava-völgyben is túrázni, ami vicces, hogy völgy, mert ott megy fel az út a tengerpartról a Teidéhez, ami ugye majdnem 4000m, szóval csak mész meredeken felfelé. Na mindegy, ott a La Caleta-nál, 1500m-en egy vulkáni kráterben piknikeztünk egy szál pólóban, meg túráztunk a fenyvesben, hihetetlen volt. Meg átruccantunk körbenézni az apartmanhotelek és pekidzstúristák és műanyag plázák városába, Los Christianosba meg Playa des Americasba, ahol találtunk egy ingyenmedencét, ahova vissza-visszajártunk pancsizni.
Voltunk piacon a fővárosban, ami Hunyadi-tér hangulatú volt, vagy inkább Rácóczi-téri piac, merthogy belül puccosan felújított volt, kívül meg talponállók meg háromasztalos kifőzdék (persze itt kajáltunk), fagyiztunk Medanoban, szóval jó kis pihi volt a javából.