szerda, december 20, 2006

elkezdődött a versenyfutás, ők tegnap kezdték, en ma hagyom félbe...

9774070191 - Detailed Report
Date Time Location Service Area Checkpoint Details
December 18, 2006 14:58 Karlsruhe - Germany Shipment picked up
December 18, 2006 17:51 Karlsruhe - Germany Departing origin
December 18, 2006 21:05 Karlsruhe - Germany Departed from DHL facility in Karlsruhe - Germany
December 18, 2006 21:51 Frankfurt - Germany Arrived at DHL facility in Frankfurt - Germany
December 19, 2006 03:56 Brussels - Belgium Departed from DHL facility in Brussels - Belgium
December 19, 2006 06:51 Marseille - France Arrived at DHL facility in Marseille - France
December 19, 2006 09:06 Marseille - France With delivery courier
December 19, 2006 15:49 Marseille - France Shipment delivered

kedd, december 19, 2006

itta zideje

hogy végre valami vicces, vagy legalább nem idegbeteg vagy kiakadt dologról meséljek.
Előszöris elhatároztam, hogy befestetem a hajam. Erre Cora azt mondta, hogy ne rohanjunk bele a közepibe, csak szép lassan festegessünk, úgyhogy most éppen csíkos a fejem. :)
Aztán tegnap volt internesönöl dinnerparti, a labor tagjai főzőcskéztek, Song (a fél évre nálunk levő kínai "chap") retkes disznót főzött (tényleg retekkel:), Marco palacsintacsíkos húslevest, Feri isteni halászlevet, én palóclevest, Yavor töltött ponytot (kábé hatkilós lehett még tömetlenül), Andreas és Jochen meg töltött disznógyomrot savanyúkáposztás körettel. A halat ma ettük meg ebédra, mert a többitől éjfélre már kidőltünk, a túrógombóctészta meg holnap teljesíti csak be sorsát...
Aztán ez például nagyon jó kis élmény volt:
Gyurkó László: Szerelmeskönyv
Még Sosónál találtam, piros borítóján egy kendővel lefedett fejű, amúgy meztelen nőci sejtelmes képe - züllödt egy alak ez a pasim, gondoltam, és gyorsan belelapoztam. Ám a várt ponyvapornó helyett teljesen mást kaptam, ami ráadásul még irtó vicces is:
Mir?l szólhat egy szerelmeskönyv? Természetesen a szerelemr?l.
Annak ellenére, hogy az írója állítja, még soha senkinek nem sikerült meghatároznia, mi a szerelem.
A könyv egy gimnázium tanári karának szerelmi életével ismerteti meg az olvasót.
Találkozunk Taub igazgató úrral, aki dürrög, mint egy fajdkakas. Szentesi tanár úrral, ki pingálmányaival igyekszik meghódítani a hölgyeket. Az apróhirdetések útján tartós kapcsolatot kereső Csáki tanárnővel, Mónika nénivel, aki az iskola védőszentje is lehetne, Vince tanár úrral és Szederkényi tanárnővel, kinek kapcsolatát akár bűnös viszonynak is nevezhetnénk. Beke tanárnővel és Feld tanár úrral, a taknyosokkal, akik Arany János szellemében egyesülnek. Györkei tanárnő házasságával és álmaival, az öregedő Pák tanár úr viszontagságos küzdelmével a magány ellen, Zana tanár úrral, akinek minden mindegy.
Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban a gyönyörűséges, ám szomorú sorsú Pintér tanárnővel, ki leginkább egy jéghegyhez hasonlítható. S aki aztán olyan káoszt teremt a tanári karban, mihez képest egy sivatagi tájfun semmiség. Hogy azután ? felettébb különös körülmények között ? ő is beevezzen a házasság csendes és biztonságos öblébe.
?A szerelmet ábrázolni lehet, titkát megfejteni nem? ? írja a Kossuth díjas, Gödön élő író regényében. Az ábrázolás roppant szórakoztató. Ám az összkép elgondolkodtató.

update

nem érte el a pasast
viszont elküldte mégegyszer a faxot
és fel is hívott, hogy ezt elmondja
meg hogy hívjam fel az invitrogént, hogy ne kavarják el most megint, és hogy holnap mindenképpen küldjék ki a csomagot

holnap nekiindulok megkeresni a másik csomagot

lehet, hogy van hepiend?

agyeldobás

esete forog ismét fenn
faszkivan, ha vulgárisak akarunk lenni (faszkivánt írtam először, natessék, előtört belőlem is a frajd - nade most nem élcelődünk magunkon, hanem bilit borítunk, vagymi)

alaphelyzet: misszpicsa titkárcsaj, öt-tíz évvel fiatalabb még nálam is, orra mindíg felhúzva, időnként szadomazo cuccban vonaglik be, és általában ki van bukva mindenen, amivel neki kéne foglalkoznia. tegnap pl kiakadt, hogy nem töltöttem ki még egy huszönötödik papírt, és persze hogy nem szóltam neki, csakmert korán reggel (tízkor) dhl-es csomagot akartam feladni, és persze ő sehol sem járt még...
ma lementem hozzá tízkor, hogy rendeléseket szeretnék ellenőrizni, mert szerintem már rég meg kellett volna érkezniük.
tizenegy utánra visszarendelt.
amikoris kiderült, hogy az egyik már dec nyolcadikán megjött, de senki nem látta, és effektíve sehol sincsen, a másikat pedig még dec 11-én megrendelte, de még nem jött meg. ez utóbbi egy olyan enzim, amire már egy hete égető szükségem lenne, és persze megromlik, ha kiolvad, szóval felhívtam az invitrogént, hogy mikor jön a cucc. aszongyák nem kapták meg a megrendelést, és egyébként itt vannak ka-ban, szóval egy nap a szállítási idejük. küldjem el mégegyszer a faxot.
mondom misszpicsának, hogy lehetne-e mégegyszer faxot, merthogy ők nem tudnak a megrendelésről, erre kiakad, hogy dehát ott van hozzátűzve a kék papír, úgyhogy a főrendelési iroda elküldte a faxot, és mégegyszer nem lehet, mert akkor kétszer lesz megrendelve. mondom neki mégegszer, hogy ők nem tudnak a megrendelésről. akkor a főrendelési irodát kell hívni. kit. hesselmannt. miaszáma. 5370. de kérdezni fogja a rendelési számot...majd ebéd után felhívom én. köszi.
folyt köv, asszem, félő, hogy nem csinál ő semmit...

hétfő, december 18, 2006

disruptions and teratogens

alcím alatt a nyugtatóként és a reggeli rosszullétek ellen felírt thaliomide-ről és az általa okozott phocomeliaról olvashat a kedves olvasó a development könyv bevezetőjében. Szép kis történet az "itt ez a jó kis vegyület, talán valamire jó lesz"-ről:
A small German pharmaceutical company, Chemie Grünenthal at Stolberg, synthesized thalidomide in West Germany in 1953 while searching for an inexpensive method of manufacturing antibiotics from peptides. By heating phthaloylisoglutamine, the company's chief researcher produced phthalimidoglutarimide, which they soon labeled 'thalidomide.' Chemie Grünenthal patented the molecule and began searching for a disease thalidomide could cure.
The Grünenthal scientists could not find any antibiotic activity, or any other encouraging effects, in mice and rats. However, they saw that the new chemical seemed to be harmless; outrageously high doses did not kill rodents, rabbits, cats, or dogs. In addition, the animals showed no other side effects. The research team began to describe thalidomide as "nontoxic," and Grünenthal began to consider the lucrative prospects of their new find. Notably, although no sedative or tranquilizing effects were observed in animals, Grünenthal management considered "a nonlethal sedative would have enormous market potential."
With only these animal tests, no clinical trial plans, and no scientific rationale, Grünenthal began distributing free samples of thalidomide to doctors in Switzerland and West Germany in 1955. It was first recommended for the prevention of seizures in patients with epilepsy; although no anticonvulsant effect was found, patients reported experiencing a deep sleep. Other patients said they felt calming and soothing effects. Some reported side effects, but they were not believed to be serious.[3] One author later said that "Thalidomide was introduced by the method of Russian Roulette. Practically nothing was known about the drug at the time of its marketing."
Thalidomide could not be sold in West Germany until its effects on animals were documented ? usually effects of a drug are demonstrated on animals before the drug is administered to humans, but thalidomide was not tested that way. The sedative effects had not been seen in animals, so the Grünenthal scientists came up with a "jiggle cage" to measure the movements of mice to see if treated mice "jiggled" the cage less than non-treated mice. Grünenthal also pointed out that their "powerful hypnotic drug was completely safe.
An employee of Chemie Grünenthal brought home samples of the new drug for his pregnant wife, and ten months before thalidomide was put on the market in Germany, on Christmas Day in 1956, their child was born ? without ears. Years later, the father learned that his daughter was the first living victim of the epidemic of thalidomide-induced infant malformations and deaths.
The company began selling the drug over the counter in Germany in October 1957, under the brand name Contergan. The company claimed that "Even a determined suicide could not take enough Contergan to cause death" and "accidental overdoses by children would be unheard of with this drug." Soon the drug was being sold in 46 countries under "at least 37 names," without any additional independent testing, and was the drug of choice for pregnant women with morning sickness. Not one of those statements turned out to be true.
Unusual side effects had been reported by patients taking thalidomide in the UK, including peripheral neuropathy. Worse, pregnant women who had taken the drug were giving birth to babies with a condition called phocomelia ? abnormally short limbs with toes sprouting from the hips and flipper-like arms. Other infants had eye and ear defects or malformed internal organs such as unsegmented small or large intestines. Chemie Grünenthal denied that thalidomide was responsible for any of these problems. In 1959, Grünenthal responded to one doctor's inquiry by saying, "We have no idea how these cases... could have been caused by Contergan."...
from wikipedia

vasárnap, december 17, 2006

a helyzet fokozódik

naésakkor jön az a csütörtöki karácsonyi bulin, hogy éva gyere ezt most azonnal beszéljük meg, merthogy a patrik írt, fél hatig tudjuk őt telefonon elérni, most akkor tisztázzunk mindent. én meg fejfájósan, kávéval és sütivel teli álomképekkel elkezdem tisztázni magam, szekvenciát keresni, aztán újból letölteni, keresni, megtalálni, három órán át megbeszélni, mire végülis jön a telefon, és kiderül, hogy a levél természetesen félreértésekre épül, egy mondattal tisztázzuk az eznaggyoncikiéva kérdéseket. de azért megállapodunk abban, hogy a szerda estig tartó időben gürcölök, mint a fene (merthogy én galád hazamegyek karácsonyra, és csak harmadikán jövök vissza), ez érvényes a hétvégére is, mert egyébként január első hetére hogy a fenében készülnék el...
azt persze nem számoljuk bele, hogy a primereket hétvégén nem szintetizálják, hogy az enzimet már mióta nem szállítják, és a szomszéd laboré is elfogyott tegnapelőtt este, hála nekem, azt meg pláne, hogy ismét találunk még egy szart a levesben, az egyik vektor rekombinációs helye invertálva van benn, így sajnos a jó primerekkel gyártott pcr termék abba nem tud bemenni, hiába a hétvége, hiába az évaeznagyon ciki.
ez már nekik kibaszottul ciki, az meg, hogy én idegbeteg leszek ennek a végére, az meg gondolom a magánügyem. vagy lehet, hogy fizetik a pszihiáterem?
ciki?
nevetnem kell.
vagy sírnom.
vagy inkább mindkettő.
és akkor most megyek haza, vasárnap este, hogy otthon is legyek egy kicsit...
jó hétvégét mindenkinek

szerda, december 13, 2006

nincsjókedv

pedig volt
tegnap akartam írni, hogy mennyire vicces volt a hétfő esténk, csináltam vadast, de a zsemlegombóc nem nagyon akart ehető állagúvá válni, bármit is csináltunk vele, de a félszáraz pfalzi rozé mellett már végülis mindegy is volt. a rozétól fejreállt pasim sztendápkomedit rendezett a zuhany alatt, alig győztem röhögéssel.
aztán ma reggel észrevettem, hogy kivágták mindkét fenyőfát a kertben. nincs egy élő növény sem, ami fél méternél nagyobb lenne, csak a csodaszép spár csodaszép sárga falát látni, hogy basznákmeg. felhívtam herrbentlét, aki azt mondta, hogy betegek voltak, mármint a fák, és a városi kertész rendelte el a kivágatásukat. persze. hogyafaszba kerül a kertész pont ebbe a kertbe, na mindegy. nincs fánk. egy sem. igaz, ültetnek újat, de hogy megmarad-e a télen ültetett csemete, az már más kérdés.
aztán kiderült, hogy én is elbasztam egy primer-rendelést, nemcsak a franciák, össezkavartam két szekvenciát, szóval ha véletlenül jó lett volna az egyik entryclone, akkor sem mehetnék tovább, mert így mindent előről kell kezdenem, ha megjön a primer meg a vektor.
úgyhogy most éppen a vendégphd-s srác vektorját hasítom újra, mert persze neki sincs még mindig pozitív klónja, pedig pénteken megy haza.
kicsit elegem van. na jó, nagyon.
fülemben duplexinkorporáció, olvasom a frissen angliából hozatott megatömény szakirodalmat, és próbálok oda koncentrálni. zúzás és fejlődésbiológia. ez van.

kedd, december 12, 2006

már megint

hideg ez a lakás, baromira hideg, és ezt utálom nagyon, ezt a fázást. itt ül az ember a nappaliban, és csak fázik az ember lába, pedig megy a fűtés hat óta, és csak húszésfélre bírja magát feltornázni, pedig már háromnegyed tizenegy, tizenöt perc, és lekapcsol megint takarékra, úgyhogy rohanok fürdeni, hogy még elkapjam a meleget, és bevigyem magammal az ágyba, a paplan-pokróc kombi alá.
ha jót akartok, a földszinti lakásokat messze kerüljétek keresztbetett ujjakkal, fogak között fokhagymát sziszegve...

hétfő, december 11, 2006

már látszik

-Kinek lesz a svájnehaxe? ?kérdezi a pincérsrác a ráckellerben.
-Neki- mutatok Annára.
-A kicsinek vagy a nagynak?
De azért ő is kortyolt egy picit a forraltborból a müncheni karácsonyi vásárban, ahol megnéztük, hogy a repedtfazékhangú harangjátékra hogy vonaglanak körbe a bádogbabák délben a racchauz tornyán (és igen, a második körben az egyik lovag leszúrta a másikat), hogy milyen jópofa játékárusok bújnak meg a giccsbódék és cukorkaárusok között, aztán meg lelkesen nyomogattuk a gombokat a németmúzeumban lévő interaktív kiállításokon (kár hogy kábé olyan lepattant volt majdnem minden, mint egy gimis szertárban, de az ötlet szuper, mármint hogy interaktívan szemlélteni a fizikát, optikát, stb).
Hamar elment ez a hétvége, bár mi még szombaton egy vidám kis koncetrációs tábor-nézegetést is beszúrtunk, hamár olyan szépen zuhogott a havaseső (Dachauból nem sok maradt, a barakkokat lebontották, kettőt újraépítettek a bemutatás végett, a lepukkant intézőházban pedig múzeumot rendeztek be. Ez egy fogolytábor volt 33 és 45 között, nem kivégzésre specializálódtak, ergo nem volt annyira durva élmény végigjárni. Bár a háború vége felé itt is bedurvultak, kismengelék szórakoztak a foglyokon, és kajájuk sem volt sok)
De amikor már odaértünk Freisingba Annához, már nem is esett, sőt, kifejezetten karácsonyi idő kerekedett, és mi jót kajáltunk, sőt még a babáról is dumáltunk egy csomót...
jaj, el is felejtettem, hogy sosó a végén bemászott a hatalmas ingába, ami körbeforgott három percig, és a kalitkában körbe-körbe kellett sétálnia, ahogy ment körbe a háromméteres inga. nézni is rossz volt, de ő bement. igazi hős. az én pasim...

péntek, december 08, 2006

varázsköpeny?

merlint nem tudták kidobni a halas lányok. nem volt szívük. kirakni a szigetre. merthogy a legutóbbi nagy rendrakás óta a nemkívánatos halak az ájlendre mennek. a film után. ahol az eredetijük valamely szervének pótlására menő klónoknak azt mesélték be, hogy megnyerték a lottófőnyereményt, és elmehetnek lakni az egyetlen nem fertőzött területre, a szigetre. persze meghaltak mind. csak a trénszpottingos csávó jött rá mindenre.
szóval a halak a szigetre kerülnek. érted. duplán vicces, merthogy halak. meg hogy szárazföld. érted, ugye. vicces. perszehogy az én viccem.
szóval merlin megúszta (na, csak nem újra egymásratalálunk, szóviccek?), és idekerült a laborba, ahol a nyitott nap óta van akváriumunk. ha már kihoztunk halat, vissza nem lehet vinni. max a karanténba. andreasz halport akart belőlük csinálni (in situhoz meg ellenanyagfestéshez), de markó erősködött, hogy ezek innentől az ő halai, és élve maradnak és slussz.
itt csörgedezik a fülem mellett naphosszat a víz. merthogy markó szerzett a halházból szűrőt meg melegítőt, most már van programozott lámpa is, sőt, egy külön rekesz az óvodásoknak. merthogy egy-két ikra megúszta a felnőttek zabálási allűrjeit, és markó sikeresen eltorlaszolta az átjárót a két rész között. a barikád nagyon szép sóder megtűzdelve színes kavicsokkal. és közben már az óvodások lassan kisiskolások lesznek.
naszóval ilyen környezetbe érkezett meg merlin, egy matuzsálem hím, pigmentek nélkül, hatalmas uszonyokkal, meg egyébként is, hatalmas testtel. először mindenkit csak terrorizált, később már csak a nőciket kergette reggelente (szegény sokáig egyedül élt). ma már őt piszkálják a többiek, alkalmanként belecsócsálnak a farkúszójába.

szóval merlin lassan levedli varázsköpönyegét, vagy inkább a többiek leszedik róla.

szerda, december 06, 2006

melodráma

az ember lassan megszokja, hogy takarításkor nemcsak a padlót kell felporszívózni, hanem a plafont is, a heti három kukaccal a falon meg már-már köszönőviszonyt alakít ki, kivárja a harmadikat, csak akkor szipkázza őket le. persze mindeközben csodálkozik, hogy vajon melyik szomszédtól másznak ezek át folyton.
aztán egyszercsak eljön az idő - mondjuk egy nagybevásárlás utáni pakoláskor -, amikoris rátalál az első petékkel teli zacskóra, na ekkor elkezdi átnézni a bekukacosodható dolgokat, és telepakolja a szemetest petékkel és valami fonalas izével átszőtt zsemlemorzsával, szárított trombitagombával, rizzsel és sárgaborsóval, és megfogadja, hogy legközelebb a familában nem nézi meg mégegyszer az árát a lezárható üvegedényeknek, és nem rakja őket vissza, hogy ez mégsem kell, igenis hermetikusan lezár innentől mindent.
egy ideig még megszokásból fel-felnéz a plafonra, aztán már csak akkor jutnak eszébe a kukacok, mikor legközelebb puffasztott rizst vesz.
zizik
és
zsizsik

vasárnap, december 03, 2006

miertnemmegy

szóval az van, hogy már egy ideje dolgozom azon, hogy berakjak egy promótert és egy enhanszert az eneleslakzés gétvéjbe, és múlt pénteken végre volt olyan, amiben mindekttő benne volt, de a hétfői injektálást követő lakzéfestés semmi jelet nem adott. csütörtökön újrainjektáltam őket nagyobb koncentrációban, pozitív kontrollal, a pénteki festés a pozitív kontrollnál működött, a többinél nem.
és akkor ugye ekkor jön az, hogy az ember átgondolja, mi ment szarul.
1. az első klónozás, az entriklónokban van hiba, bár a szekvenálás nem ezt mondja
2. a második lépés, az eler-rekombináció tesztelése fals eredményt adott - ezt majd a következő szekvenálás megmondja, reméljük keddre
3. az eneles-lakzé nem működik a halban - erre elkezdtem vénusszal megcsinálni az egészet, kedden talán tudom őket injektálni, ha lesznek pozitívak
4. az egész gétvéj-konstrukció nem működik a halban - na ez lesz az utolsó opció, ez igazán nem jönne jól

na, eddig ezekkel igazán megbarátkoztunk, ezer pluszmunka, okoskodás, keresztbeellenőrzés, miegymás. na és ekkor jött péntek este a mail agnestől, hogy szar van a rendszerben. na és ez az opció, bár ennek örülni kéne, mert nem az én hibám, és persze taccsra teheti az egész munkafolyamatot, nem illik be a rendszerbe, mert akkor az elejétől kezdve bajnak kellett volna lennie.

naszóval egyszerre van légy is meg szar is a levesben... és megáll a tudomány

miertnemmukodik folyt

Dear collaborators
I have discovered this afternoon an important mistake in the Gateway Manual (V4.0). This error concerns the sequence of "attR4" (page 15) of pENTRY-R4-cis reg-L5, obtained when you recombine an "attB4R-cis regulatory region -attB5" PCR
product with "pDONR-attP4R-attP5. Subsequently, the sequence of attB4Rfw page 16 is also wrong. I will work on it and send you as soon as possible the corrected manual directly by e-mail.
I sincerely apologize for that mistake and hope it did not cause you too much trouble.
Best,
Agnes

Dear Eva, Dear Ferenc,
Following the mail I have sent to the whole Gateway community, I send you the CORRECT sequence of attB4Rfw :
AttB4RFw: ggggccaagttttctatacaaagtggca
The attB5 is correct in the manual, then unchanged.
You could already check if you amplify your cis regulatory region with a wrong primer (which I guess it's the case).
I will correct the manual this week end and send you the corrected one in priority.
Again I really apologize to interfere in a bad way on your research.
Agnes

Dear Agnes,
Thank you for the info.
Yes, I used the previous primer.
Do you think that the old sequence could work in the BP reaction (because I have good entry clones from the PCR products made with this adaptor primer), but it could interfere with the LR reaction?
Eva

Dear Eva
Sorry for the mistake.
it is very strange you obtained correct entry clones after BP reaction. Did you sequence this entry clone?
Agnes