borz update

Pinót Andiék hozták Lizának ajándékba, de mivel ő még nem igazán értékelte, és mert Hanni nem kapott semmit, úgy tettünk, mintha Hanni kapta volna. Imádja is, elválaszthatatlan jóbarátok, Pinó bekerült a békabrancsba, kapott pelust is, elkíséri Hannit a bölcsibe, és együtt is alszanak.
Múltkor Sosó altatás után beült a wc-re, én meg Lizát szoptattam, amikor Hanni kijött, hogy itt a borz meg a róka (igen, a helyzet fokozódott). Visszaküldtem szegényt a szobájába, majd utánamentem, és elkezdtem mesélni arról, hogy milyen mázli, hogy ő Pinóval alszik, mert Pinó milyen gyorsan tud szaladni, és hogy el tudja kergetni azt a fránya borzot, és ekkor Hanni hozzáfűzte, hogy meg is csípi, szóval megbeszéltük, hogy de jó, hogy Pinó vigyáz rá éjszaka. Láss csodát, azóta nem jöttek a borzok - rókák, vagy legalábbis mi nem tudunk róla, Hanni magától alszik el éneklés után, mint régen.
De a borzos dvd-t vissza szeretné küldeni a nagyanyjának :)

hupikék

A madáchos gólyatáborunk a hupikék törpikék jegyében telt, pocsék volt, és asszem rajtam kívül senki nem vette komolyan a felhívást, hogy vigyünk magunkkal egy türkizkék pólót. Azóta sem volt semmin, aminek ilyen színe lett volna. Kivéve most a jobb hüvelykujjam körmét, amire szép komótosan rácsukódott a kocsi ajtaja. Merthogy Liza aludt a kocsiban, én meg próbáltam óvatosan becsukni az ajtót, nehogy nagyot csapódjon, de persze a multitasking miatt közben meg már a parkolóban a kosarakat kerestem a szememmel, hogy megnézzem, rájuk lehet-e applikálni az autósülést.
Szerdán este még nekiállt lüktetni és egyre jobban fájni, úgyhogy az éjjel szuperül telt, főleg, hogy Liza elkapta Hannitól a bölcsis takonykórt, és kábé óránként felsírt, és csak ülve lehetett szoptatni. Szóval a tegnap - nem meglepő módon - eléggé kómásan telt, de most már csak bordó-lila-türkizkék a körmöm, a fájdalom elmúlt, Lizának is vettünk sós orrspriccet meg kézi takonykiszívót, úgyhogy kivételesen mindenki jót aludt. Így aztán mégiscsak nekiveselkedünk, és elmegyünk a szokásos német panziónkba őszölni egyet hétvégére. Remélem a szarvasok még javában bőgnek!
most látom, hogy Pinó is türkizkék :)

a pelenkateszt

Az úgy volt, hogy vettem egy próbaadagnyit a szupi kis textilpelusokból, hogy majd én megmutatom, hogy nem csak az öko-bio-mamik használnak ilyet, és hogy a mosható pelusokkal milyen szuperül ki lehet váltani azt a sok eldobhatót. Hanni rögtön le is nyúlt belőlük kettőt a békáinak, nekik szuperül bevált, Hanni irtó ügyesen fel tudja rájuk adni, és mindig időben lecseréli a pelust, sosem folyik kis a pisi-kaki.

Aztán mikor Liza megszületett, fel is adtam rá egyet, de kiderült, hogy a tépőzára pont a köldökcsonkot macerálja, úgyhogy amíg a köldöktéma fennállt (a mi esetünkben 5 hétig), addig szó sem lehetett a helyes kis pelusokról. Na, ma újra bevetettem, és hát azt kell mondanom, elég nagyot csalódtam. Vagy 2 órát ha lehetett Lizán a pelus, de amikor lecseréltem, a hasáig csurom víz volt belül a bambuszbetét, és persze a kakifogó papírbetét mellé/alá is jutott jócskán a folyós kakából, aminek a gyönyörű mustár-sárga színe az egyik pelusból ki sem jött. Szóval erről ennyit, ha két óra alatt totál nedves az egész, egy fél-éjszakát, vagy akár egy szimpla délutáni nagyobb alvást hogy bírna ki az egész? Dunsztolódna szegénykém a sok pisiben, vagy simán lehet, hogy nem is lenne emiatt nagy alvás.
Szóval a békáknak félreteszünk egy pár darabot (köztük a kakinyomosat), de a maradékot felnyomom a marktplaccra, hátha valaki hajlandó megvenni ezeket.

a borz

Fekszik a borz a barlangban,
borzongva ásta hajnalban.
Sáros a szőre, torzonborz,
fújtat a borzas, morcos borz:

„Brr, ez az ásás borzasztó,
gömbölyű horpaszt horpasztó!
Szörnyű a lét, ha mozgalmas,
borznak a munka borzalmas!”
Gryllus Vilmos

Anyámék vettek Hanninak egy Pettson és Findusz DVD-t, aminek irtó nagy sikere volt, Hanni szinte csak azt nézte, amikor anyám itt volt 3 hétig. Ezen felbuzdulva anyám vett még egyet, és anyósékkal kiküldte. Na az a rész, amit feltétlenül meg kellett néznie Hanninak anyám szerint (Amikor Findusz kicsi volt és eltűnt), totál félelmetes, egy borz támadja meg a kicsi kiscicát, Hanni sikítva üvöltött félelmében. Kétszer nézte meg, másodszor sem volt kisebb a hatás, de azóta hanyagolja, nem akarja újra látni.
Mindenesetre a borz azóta minden este eljön hozzá, amikor Sosó kijön a szobából, és akkor Hanni kijön utána a nappaliba, hogy jöjjön már, és kergesse el megint, úgyhogy most megint ott tartunk, hogy addig kell Sosónak bennmaradnia, míg Hanni el nem alszik.

ha ma behánysz, holnap beszarsz

Ajánlom az utazós részt a Badár-Horváth idióta páros Jappán című könyvéből sok szeretettel azoknak, akiknek a cím mond valamit :)
Fenomenális, piszokjó, sírva vinnyogtam a röhögéstől, mint már régen nem.
Asszem beszerzem a többi útinaplójukat is.

5 hetes

lesz holnap Lizababa, a köldöke már majden teljesen okés, és ami nagy szám, most már hajlandó a kiságyában is aludni. Este 8-9 körül bealszik, és hajnali 1-2 körül ébred fel, hogy éhes, és aztán durmol egészen korareggelig. Már nézelődik nagy szemekkel, meg elvan a björnbornos kisszékben is pár percet bőgés nélkül. A babakocsis séták alatt egész jókat alszik, vagy ha nem, akkor nézelődik. Vagy bőg, de akkor vagy kaki-ügy van, vagy összegabalyodtak a lábai az anorákban, szóval egész szuperül elvagyunk.
Persze pont tegnap éjjel örjöngtem vele, mert kivételesen irtóra kómás voltam f1-kor, és másfél órásra nyúlt a hajnali szessön, és aztán kivonultam a nagyszobába a kanapéra aludni, ráhagyva Lizát Sosóra, csináljon vele, amit akar, de én már nem bírom felkáltással.

mi lesz holnap?!?!

Meihuizen, a köcsög főbérlőnk nem fizette ki a ziggonak a számláit, mint kiderítettük az egyik leveléből, merthogy már egy jóideje kapja tőlük a leveleket, de hát ő szarik rájuk (mint annyi mindenre), és persze nem jön sosem át a leveleiért, szóval valószínűleg fogalma sincs róla, hogy nem fizetett, és hogy kikapcsolták a nálunk a tévéadást. Már ezer éve, de legalábbis az internet-kikapcsolás óta biztosan nyaggatjuk, hogy írja a nevünkre a szerződéseket, nehogy már egy nap a villanyt vagy a gázt kapcsolják ki, de hiába, csak igérget, de semmit sem csinál.
A legszörnyebb ebben az, hogy vasárnap nem lehet új szerződést kötni, de este megy az egyetlen műsor, amit nézni szoktunk, a so you think you can dance. Hhhhhh. Marad szórakozásnak a dr house vagy az a három epizód, ami az agymenők 2. évadjából még hátravan.

egyedem, begyedem, ragya van kegyeden

Lizababa köldöke javul rendesen, már alig van a granulómából egy icipici darab, cserébe kijött rajta a csecsemőkori akné, de nagyon, szóval most éppen durván sok ragya piros pötty van az amúgy is hörcsögszerűen pufók arcocskáján, szóval most asszem egy ideig nem csinálunk közeli fotókat róla.
Ha most rosszindulatú lennék (és igen, az vagyok), akkor azt mondanám, hogy ez biztos allergia após parfümjére vagy csak szimplán a szakállára (egyébként most tudtam meg, hogy ő azt fújja be a parfümjével), nem pedig a hormonok szórakoznak szegény kicsivel, de hát azt már sosem derítjük ki, hogy mitől is jöttek ki a ragyák.
Na de szóval itt voltak apósék hétvégén, és Liza, csakúgy, mint Hanni kicsiként, üvöltött anyós kezében, aki egy pár kudarcélmény után már csak azt tudta kétségbeesetten mondani a síró Lizának, hogy jajjajjajjaj, levegővételnyi szünet, jajjajjajjaj, ami lássuk be, nem igazán megnyutató hatású, sőt, én majdnem a falnak mentem tőle. Na de így aztán Liza a jajveszékelő anyóstól mindig átvándorolt a szagos és szakállas apóshoz, nála viszont tüneményesen bealudt, és persze após duplán élvezte az egészet, és néha úgy kellett kiszakítani a kezéből a gyereket egy-egy etetéshez vagy pelenkacseréhez.
Amúgy Hanni kitett magáért az apai nagyszülőkkel is, őket is megajándékozta az ordenáré hisztijeivel, napi három nagyjelenetet lenyomott, sőt anyóst is elküldte, hogy inkább Sosó meséljen neki. mondjuk voltak olyan szituk, amiken én is kiakadtam, és előre garantáltam, hogy ezt nem nyomják le Hanni torkán gond nélkül. Pl szombaton Sosó a szüleit akarta elküldeni Hannival a magyar oviba, úgy, hogy anyós félt, hogy oda sem találnak, és persze ezt nem beszélte meg előre Hannival. Nem is akart menni aztán, még úgy se, hogy Sosó végül belement, hogy ő is megy velük, viszont volt csúnya nagyjelenet, amin persze Sosó megint felhúzta magát úgy, hogy megint fájni kezdett a gyomra, és aztán tüntetőleg visszafeküdt aludni.Úgyhogy fogtam az egész pereputtyot, és elmentünk a lepkeházba, ami tök jó program volt, csak aztán, mikor a parkolóban halloween tököt akartunk venni, Hanni kitalálta, hogy ő a babakocsifellépőn akarja megtenni azt a három lépés távolságot, ami a tök és az autó között volt, én meg voltam oly szőrösszívű és lusta, hogy nemet mondtam a fellépő babakocsira fel- és leszerelésére amiatt a három lépés miatt, úgyhogy jött a hiszti reloaded. És ez még csak a szombat délelőttünk volt.

megvagyunk, megvagyunk... megvagyunk?

Anyu hazament szombaton, mindannyian fellélegeztünk egy picit. Persze azért sokat segített, ez főleg most realizálódik, hogy a háztartás minden aprósága ránk zúdult a két gyerek menedzselése mellé.

Hanni jól van, kezdenek alábbhagyni az ordenáré hisztik, látszik, hogy bedurcázik, kezdődne a szokásos szkenário, de ha nem spirázom túl a nem-mondást, hanem otthagyom a durcázásában, akkor nem lesz a helyzetből hiszti. Mostanában imád iskola-előkészítő feladatokat megoldani - a bölcsiben alvásidő alatt a nem alvó kölkökkel "peuter plus" foglalkozás megy, ami az iskolában fontos készségeket fejleszti. Tanulnak számolni, pontokat összekötni cerkával, kód szerint színezni, vágni, ragasztani, stb. Itthonra vettem még egy pár hónapja egy iskola-előkészítő füzetkét, hogy majd gyakorolok vele, de nem igazán kötötte le. Most viszont rákapott a színezésre, és ezekre a feladatokra, és tök jól mennek neki, ma is magától hozta a füzetet, hogy abból akar feladatokat megoldani. Ja, és persze hollandul olvasom fel neki a feladatokat, és van olyan, hogy nem is kell fordítanom. Az ollóval vágást kell még majd gyakorolnunk, a bölcsisek szerint az még nem megy neki olyan jól, de minden másban szuper a kiscsaj.

Liza köldök-csonkja egyre kisebb ugyan, de nem szárad, hanem egy köldök-granulóma lett belőle, ami egy vadhús, bőr nélkül, csöppet nedvedzik, szóval nem egy guszta dolog, csöppet aggasztó, de nem vészes. Szerdán bekenték a konzultációs irodában ezüst-nitrátos pálcával, aminek köszönhetően szürke a granulóma-bogyó széle, de nem igazán látszik, hogy menne össze, vagy le akarna esni, csak az, hogy a csaj szarul kente be a csonkot, mert Liza hasának egy kis részéről lejött a bőr. Holnap megyünk vissza ismétlésre, remélem most ügyesebb lesz a csaj, és nem marja szét szegény kiskölök hasát.
Amúgy Liza mostanában irtó nyafka, sokat szenved a puki-kakiktól. Legtöbbször szoptatáskor bealszik, de mikor lerakom az ágyba, egy öt perc múlva már nyafogva ébred, mert pukizni vagy kakálnia kell. Akkor szenved egy ideig, majd persze ezután nem tud visszaaludni, ilyenkor vagy visszarakom mellre, vagy berakom a kenguruba, és akkor legalább nyugiban van, és nekem sem szakad le a kezem meg a hátam, és Hannival is tudok foglalkozni. De azért piszok fárasztó, hogy sokat rajtam lóg, meg hogy hajnalban sokszor nehezen alszik vissza. Néha elönt az agyhúgy egy másfél órás éjszakai vagy hajnali etetés-altatás szessön (evés, közben pelenkázás, ha szaga van a gyereknek, utána böfiztetés, mert irtó sok levegőt nyel, de szerencsére irtó könnyen hatalmasokat böfög, mindez már alvás közben, majd mikor leraknám az ágyra, nyöszörög, mocorog, pukizik, majd teliszarja újra a pelusát, a lámpás pelenkázástól viszont újra felébred...) alatt.

Na itt jutunk el hozzánk, szerencsétlen kialvatlan szülőkhöz. Sosónak három hete fáj a hasa, hol jobban, hol kevésbé. Kicsit több, mint három hete jött ki anyu, kezdett el Sosó pilatesezni, és született meg Liza. Mindegy is, hogy mivel függ ez össze, a doki által adott proton-pumpa-gátló úgy tűnik, használ, úgyhogy ez valószínűleg valami gyomor-hurut lehet, remélhetőleg még nem fekély. A Helicobacter-fertőzést ellenőrző vérteszt eredménye holnap lesz meg.

Én szimplán csak fáradt vagyok, meg sokszor farkaséhes, fáj a hátam meg a derekam, mert sokszor rosszul tartom magam. Az éjszakai felkelések és nem alvások miatti őrjöngéseimet próbálom kordában tartani a még Hanni születésekor a bába által ajánlott Bach Resque Remedy-vel, egészen jó eredménnyel.

státusz

Liza eddig egy szuper baba volt, evett aludt, délutánonként egy csöppet rajtam akart lógni, de a kenguruban szuper jól elvolt, nézegette a játékokat meg a kislámpákat, aztán evett és aludt. Sokat.
Aztán vasárnap éjszaka nyugtalan volt, alig hagyott minket aludni, aztán tegnapelőtt meg tegnap szinte egész nap alig aludt, sokat nyögdécselt, kézben akart lenni, meg persze állandóan szopni. Végül is tegnap estére nyugodott csak meg. Lehet, hogy a vasárnapi koncertezős, dj-pultos, ünneplő városban tett séta borította ki? Vagy a hidegfront? Vagy fejlődési ugrása volt? Vagy csak hisztis napjai(nk) voltak? Vagy ezek bármilyen kombinációja? Persze tegnap már én is párszor bőgtem a fáradtságtól meg a tehetetlenségtől.
Naszóval nehéz ügy ez, ha nyavalyog egy kisbaba, és fene se tudja, mi a baja, és piszok vacak fáradtan problémát megoldani, vagy gyereket tutjgatni. Pláne úgy, hogy én voltam tegnap este Hanni meseolvasó-felelőse, és Lizát a többiek csak nagy nehezen tudják csak lenyugtatni.

almaszedés, fagyi és tevék

Mivel itt volt két hétig a vénasszonyok nyara, és az előrejelzésnek megfelelően most kedden megjött a normál, októberi hideg, most hétvégén próbáltuk kihasználni a jóidőt.
Szombaton elmentünk az Olmenhorstba, ahol tavaly hidegben és esőben nem volt annyira vicces almát szedni. Cserébe idén 28 fok volt, és Hanni kvázi hőgutát kapott a párás melegtől vagy talán lement a vércukra, franc tudja, de a lényeg, hogy nyávogni kezdett, hogy az apja vegye fel, de ő nem akarta, így ketten kreáltak egy gyönyörű hisztirohamot, amíg az almafáktól elértünk a büféig. Kaja után minden újra rendben volt, ettünk fagyit, majd Hanni felült egy lovaskocsikázásra az apjával.

Vasárnap délelőtt a kisjátszón randiztunk Andiékkal, aztán délután átjöttek Borossék, és mivel Boross egy csöppet náthás, így nem jöttek fel, csak besétáltunk a városba, és Esztivel meg Hannival fagyiztunk még egyet így októberben.

Hétfőn meg október harmadika volt, Leiden nagy ünnepe, és Hannival kettesben kimentünk megnézni a nagy beöltözős felvonulást, míg anyám őrködött Lizára. Voltak lovaskocsik, oldsmobilok, hihetetlen motorkreálmányok, beöltözött emberek, gólyalábasok, tevék, libák, és persze sok-sok csimbumm-zenekar, akik a fülünkbe doboltak, mert a biciklisávon ültünk a pokrócon. Nagyon szupi volt, élvezte is Hanni, amíg meg nem állt a vonulás, valami miatt nem tudtak továbbmenni a felvonulók. Na akkor fogtuk magunkat, és elindultunk hazafele a felvonulók mellett, szóval így mégiscsak végignéztük az egészet.

Annika

Hanni legkedvesebb bölcsistársa, Annika iskolás lett. Pénteken volt az utolsó napja. Odaadtuk nekik Hanni vriendenboek-ját, és anyukája kitöltötte, ragasztott bele fényképet is, de sajna azóta, hogy egyszer nálunk voltak, nem jelentkeztek. Nehéz időknek nézünk elébe, azt hiszem. Bár a tegnapi napot elég jól abszolválta, egy csöppet volt rossz kedve, meg mondjuk reggel kiborult, mikor meglátta Annika apukáját kijönni a bölcsiből, de Annika nem volt sehol - a kistesóját vitte apuka a lenti csoportba.
A bölcsisnénik próbálják egy ideje más lányokkal is összehozni, Selinével már elég régóta együtt játszanak, Lotte és Sophie is sokszor szóba kerül, mint játszótársak, szóval talán nem menthetetlen az ügy. Ma például nem volt nemakarokbölcsibemenni műsor (csak neanagyivigyen műsör, de ez már két hete a sztandard program, mint a neanagyifürdessen és a neanagyimeséljen, amin anyám persze besértődik, de nem veszi a lapot, hogy erre megy ki a játék).

hivatal

Az úgy van, hogy ha itt Hollandiában születik egy gyerek, akár kórházban, akár otthon, az apának be kell mennie a városházára három munkanapon belül, hogy bejelentse a dolgot, és megkapja az anyakönyvi kivonatot. Sosó be is ment a 2. napon, de sajna a számítógépes rendszer éppen szarakodott, úgyhogy másnap mehetett vissza. Amint megvolt a holland születési anyakönyvi kivonat, elkezdhettük a magyar anyakönyvezés és útlevéligénylés procedúráját.
Először is aposztil-hitelesíteni kellett a holland kivonatot a leideni bíróságon. Na ott elküldték Sosót Hágába, mert ők ilyennel nem foglalkoznak. A hágai bíróság 15 ajróért négyszögletes pecsétet rakott rá. Aztán jött a hiteles fordítattás, szintén Hágában, kemény 50 tajróért. Mindezek után mehettünk a hágai nagykövetségre, a konzulhoz, mindhárman, merthogy a kitöltendő papírokat csak helyben adják oda, előre nem lehet kitölteni, és az egyik szülő nem bízhatja meg a másikat intézkedéssel. Szóval múlt hét szerdán odaautóztunk Lizával, egy óra alatt sorra is jutottunk, befizettük a 110 tajrót, amiből 80 a konzuli díj (minden egyes papíré 40), majd vissza - szerencsére Liza végigaludta az egész hacacárét.
Két hónap múlva várható a kész útlevél, meg a magyar anyakönyv.Ja, és ez nem jelenti azt, hogy majd Pesten nem kell még intézkednünk - az anyakönyvezés nem jelenti azt, hogy a gyerek bekerül a "rendszerbe", hogy ez mit is jelent pontosan, nem tudom, de Hanna lakcímkártya-igénylésénél jól le lettünk cseszve, hogy azt nem intéztük még el. Sebaj, majd Lizánál is eljátsszuk ugyanezt, szemlesütve, hogy ezt nem tudtuk, és így elég egy irodát megjárni.

300 gram egy hét alatt

Múlt hétfőn visszavittük a mérleget, amit Lenie kölcsönzött ki a bába felszólítására - ő ugyanis nem hozott magával, pedig naponta kellett volna mérnie Lizát. Sebaj, egy hétre kölcsönzött innen a sarki orvosi segédeszköz-boltból egyet, amivel aztán kiderítette, hogy Liza súlyvesztesége több, mint 10%, ami a bábák szerint nagy baj, hiába mondtam, hogy most már van tej, nyel a gyerek, feszülnek a melleim, jött a diktátum, hogy fejni kell, hogy több legyen a tej, vészesen fogy a gyerek. Egyszer megpróbáltam a régi pumával, csak 3 kiskanálnyi tejet sikerült kipréselni, és mivel Hannival sem működött ez a fejés dolog, pedig volt tejem dögivel, így hagytam a csudába.
Másnapra Liza hízott 70 gramot, és vasárnap már majdnem visszanyerte a születési súlyát. Mivel a kraamzorg vasárnapig tartott, hétfőn nekünk kellett visszavinni az ominózus mérleget. Kellemes meglepetésként nekünk is kellett kifizetni a kölcsönzést, ami igazából az utolsó csepp volt a pohárban, hogy iszonytatóan megutáljuk Leniet.
Na de igazából azért hoztam ezt elő, mert tegnap jött egy nővér a konzultációs irodából, hogy felvegye Liza adatait a rendszerbe, és mellesleg hozott magával egy méreget, és megállapította, hogy Liza egy hét alatt 300 gramot hízott, ami piszok jó teljesítmény mindkettőnktől. Egyébként vicces volt, mert a nővér meglepődött, hogy van már egy gyerekünk, a rendszerben nem kapcsolták össze Hannát meg Lizát, pedig neki s mi vagyunk a szülei, és ugyanabba az irodába járunk Hannival már 3 éve. Amúgy hozott magával rögtön két időpontot is, mindkettőt novemberre, 4-én megnézi Lizát a gyeredoki, 18-án pedig megkapja az első szuriját. Aztán mivel a köldökcsonk még mindig nem esett le, bár már a csipeszes fele leszakadt, és legalább már nem rohad, ha jövő szerdáig nincs változás, lemaratják ezüst-nitráttal.