szerda, december 20, 2006

elkezdődött a versenyfutás, ők tegnap kezdték, en ma hagyom félbe...

9774070191 - Detailed Report
Date Time Location Service Area Checkpoint Details
December 18, 2006 14:58 Karlsruhe - Germany Shipment picked up
December 18, 2006 17:51 Karlsruhe - Germany Departing origin
December 18, 2006 21:05 Karlsruhe - Germany Departed from DHL facility in Karlsruhe - Germany
December 18, 2006 21:51 Frankfurt - Germany Arrived at DHL facility in Frankfurt - Germany
December 19, 2006 03:56 Brussels - Belgium Departed from DHL facility in Brussels - Belgium
December 19, 2006 06:51 Marseille - France Arrived at DHL facility in Marseille - France
December 19, 2006 09:06 Marseille - France With delivery courier
December 19, 2006 15:49 Marseille - France Shipment delivered

kedd, december 19, 2006

itta zideje

hogy végre valami vicces, vagy legalább nem idegbeteg vagy kiakadt dologról meséljek.
Előszöris elhatároztam, hogy befestetem a hajam. Erre Cora azt mondta, hogy ne rohanjunk bele a közepibe, csak szép lassan festegessünk, úgyhogy most éppen csíkos a fejem. :)
Aztán tegnap volt internesönöl dinnerparti, a labor tagjai főzőcskéztek, Song (a fél évre nálunk levő kínai "chap") retkes disznót főzött (tényleg retekkel:), Marco palacsintacsíkos húslevest, Feri isteni halászlevet, én palóclevest, Yavor töltött ponytot (kábé hatkilós lehett még tömetlenül), Andreas és Jochen meg töltött disznógyomrot savanyúkáposztás körettel. A halat ma ettük meg ebédra, mert a többitől éjfélre már kidőltünk, a túrógombóctészta meg holnap teljesíti csak be sorsát...
Aztán ez például nagyon jó kis élmény volt:
Gyurkó László: Szerelmeskönyv
Még Sosónál találtam, piros borítóján egy kendővel lefedett fejű, amúgy meztelen nőci sejtelmes képe - züllödt egy alak ez a pasim, gondoltam, és gyorsan belelapoztam. Ám a várt ponyvapornó helyett teljesen mást kaptam, ami ráadásul még irtó vicces is:
Mir?l szólhat egy szerelmeskönyv? Természetesen a szerelemr?l.
Annak ellenére, hogy az írója állítja, még soha senkinek nem sikerült meghatároznia, mi a szerelem.
A könyv egy gimnázium tanári karának szerelmi életével ismerteti meg az olvasót.
Találkozunk Taub igazgató úrral, aki dürrög, mint egy fajdkakas. Szentesi tanár úrral, ki pingálmányaival igyekszik meghódítani a hölgyeket. Az apróhirdetések útján tartós kapcsolatot kereső Csáki tanárnővel, Mónika nénivel, aki az iskola védőszentje is lehetne, Vince tanár úrral és Szederkényi tanárnővel, kinek kapcsolatát akár bűnös viszonynak is nevezhetnénk. Beke tanárnővel és Feld tanár úrral, a taknyosokkal, akik Arany János szellemében egyesülnek. Györkei tanárnő házasságával és álmaival, az öregedő Pák tanár úr viszontagságos küzdelmével a magány ellen, Zana tanár úrral, akinek minden mindegy.
Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban a gyönyörűséges, ám szomorú sorsú Pintér tanárnővel, ki leginkább egy jéghegyhez hasonlítható. S aki aztán olyan káoszt teremt a tanári karban, mihez képest egy sivatagi tájfun semmiség. Hogy azután ? felettébb különös körülmények között ? ő is beevezzen a házasság csendes és biztonságos öblébe.
?A szerelmet ábrázolni lehet, titkát megfejteni nem? ? írja a Kossuth díjas, Gödön élő író regényében. Az ábrázolás roppant szórakoztató. Ám az összkép elgondolkodtató.

update

nem érte el a pasast
viszont elküldte mégegyszer a faxot
és fel is hívott, hogy ezt elmondja
meg hogy hívjam fel az invitrogént, hogy ne kavarják el most megint, és hogy holnap mindenképpen küldjék ki a csomagot

holnap nekiindulok megkeresni a másik csomagot

lehet, hogy van hepiend?

agyeldobás

esete forog ismét fenn
faszkivan, ha vulgárisak akarunk lenni (faszkivánt írtam először, natessék, előtört belőlem is a frajd - nade most nem élcelődünk magunkon, hanem bilit borítunk, vagymi)

alaphelyzet: misszpicsa titkárcsaj, öt-tíz évvel fiatalabb még nálam is, orra mindíg felhúzva, időnként szadomazo cuccban vonaglik be, és általában ki van bukva mindenen, amivel neki kéne foglalkoznia. tegnap pl kiakadt, hogy nem töltöttem ki még egy huszönötödik papírt, és persze hogy nem szóltam neki, csakmert korán reggel (tízkor) dhl-es csomagot akartam feladni, és persze ő sehol sem járt még...
ma lementem hozzá tízkor, hogy rendeléseket szeretnék ellenőrizni, mert szerintem már rég meg kellett volna érkezniük.
tizenegy utánra visszarendelt.
amikoris kiderült, hogy az egyik már dec nyolcadikán megjött, de senki nem látta, és effektíve sehol sincsen, a másikat pedig még dec 11-én megrendelte, de még nem jött meg. ez utóbbi egy olyan enzim, amire már egy hete égető szükségem lenne, és persze megromlik, ha kiolvad, szóval felhívtam az invitrogént, hogy mikor jön a cucc. aszongyák nem kapták meg a megrendelést, és egyébként itt vannak ka-ban, szóval egy nap a szállítási idejük. küldjem el mégegyszer a faxot.
mondom misszpicsának, hogy lehetne-e mégegyszer faxot, merthogy ők nem tudnak a megrendelésről, erre kiakad, hogy dehát ott van hozzátűzve a kék papír, úgyhogy a főrendelési iroda elküldte a faxot, és mégegyszer nem lehet, mert akkor kétszer lesz megrendelve. mondom neki mégegszer, hogy ők nem tudnak a megrendelésről. akkor a főrendelési irodát kell hívni. kit. hesselmannt. miaszáma. 5370. de kérdezni fogja a rendelési számot...majd ebéd után felhívom én. köszi.
folyt köv, asszem, félő, hogy nem csinál ő semmit...

hétfő, december 18, 2006

disruptions and teratogens

alcím alatt a nyugtatóként és a reggeli rosszullétek ellen felírt thaliomide-ről és az általa okozott phocomeliaról olvashat a kedves olvasó a development könyv bevezetőjében. Szép kis történet az "itt ez a jó kis vegyület, talán valamire jó lesz"-ről:
A small German pharmaceutical company, Chemie Grünenthal at Stolberg, synthesized thalidomide in West Germany in 1953 while searching for an inexpensive method of manufacturing antibiotics from peptides. By heating phthaloylisoglutamine, the company's chief researcher produced phthalimidoglutarimide, which they soon labeled 'thalidomide.' Chemie Grünenthal patented the molecule and began searching for a disease thalidomide could cure.
The Grünenthal scientists could not find any antibiotic activity, or any other encouraging effects, in mice and rats. However, they saw that the new chemical seemed to be harmless; outrageously high doses did not kill rodents, rabbits, cats, or dogs. In addition, the animals showed no other side effects. The research team began to describe thalidomide as "nontoxic," and Grünenthal began to consider the lucrative prospects of their new find. Notably, although no sedative or tranquilizing effects were observed in animals, Grünenthal management considered "a nonlethal sedative would have enormous market potential."
With only these animal tests, no clinical trial plans, and no scientific rationale, Grünenthal began distributing free samples of thalidomide to doctors in Switzerland and West Germany in 1955. It was first recommended for the prevention of seizures in patients with epilepsy; although no anticonvulsant effect was found, patients reported experiencing a deep sleep. Other patients said they felt calming and soothing effects. Some reported side effects, but they were not believed to be serious.[3] One author later said that "Thalidomide was introduced by the method of Russian Roulette. Practically nothing was known about the drug at the time of its marketing."
Thalidomide could not be sold in West Germany until its effects on animals were documented ? usually effects of a drug are demonstrated on animals before the drug is administered to humans, but thalidomide was not tested that way. The sedative effects had not been seen in animals, so the Grünenthal scientists came up with a "jiggle cage" to measure the movements of mice to see if treated mice "jiggled" the cage less than non-treated mice. Grünenthal also pointed out that their "powerful hypnotic drug was completely safe.
An employee of Chemie Grünenthal brought home samples of the new drug for his pregnant wife, and ten months before thalidomide was put on the market in Germany, on Christmas Day in 1956, their child was born ? without ears. Years later, the father learned that his daughter was the first living victim of the epidemic of thalidomide-induced infant malformations and deaths.
The company began selling the drug over the counter in Germany in October 1957, under the brand name Contergan. The company claimed that "Even a determined suicide could not take enough Contergan to cause death" and "accidental overdoses by children would be unheard of with this drug." Soon the drug was being sold in 46 countries under "at least 37 names," without any additional independent testing, and was the drug of choice for pregnant women with morning sickness. Not one of those statements turned out to be true.
Unusual side effects had been reported by patients taking thalidomide in the UK, including peripheral neuropathy. Worse, pregnant women who had taken the drug were giving birth to babies with a condition called phocomelia ? abnormally short limbs with toes sprouting from the hips and flipper-like arms. Other infants had eye and ear defects or malformed internal organs such as unsegmented small or large intestines. Chemie Grünenthal denied that thalidomide was responsible for any of these problems. In 1959, Grünenthal responded to one doctor's inquiry by saying, "We have no idea how these cases... could have been caused by Contergan."...
from wikipedia

vasárnap, december 17, 2006

a helyzet fokozódik

naésakkor jön az a csütörtöki karácsonyi bulin, hogy éva gyere ezt most azonnal beszéljük meg, merthogy a patrik írt, fél hatig tudjuk őt telefonon elérni, most akkor tisztázzunk mindent. én meg fejfájósan, kávéval és sütivel teli álomképekkel elkezdem tisztázni magam, szekvenciát keresni, aztán újból letölteni, keresni, megtalálni, három órán át megbeszélni, mire végülis jön a telefon, és kiderül, hogy a levél természetesen félreértésekre épül, egy mondattal tisztázzuk az eznaggyoncikiéva kérdéseket. de azért megállapodunk abban, hogy a szerda estig tartó időben gürcölök, mint a fene (merthogy én galád hazamegyek karácsonyra, és csak harmadikán jövök vissza), ez érvényes a hétvégére is, mert egyébként január első hetére hogy a fenében készülnék el...
azt persze nem számoljuk bele, hogy a primereket hétvégén nem szintetizálják, hogy az enzimet már mióta nem szállítják, és a szomszéd laboré is elfogyott tegnapelőtt este, hála nekem, azt meg pláne, hogy ismét találunk még egy szart a levesben, az egyik vektor rekombinációs helye invertálva van benn, így sajnos a jó primerekkel gyártott pcr termék abba nem tud bemenni, hiába a hétvége, hiába az évaeznagyon ciki.
ez már nekik kibaszottul ciki, az meg, hogy én idegbeteg leszek ennek a végére, az meg gondolom a magánügyem. vagy lehet, hogy fizetik a pszihiáterem?
ciki?
nevetnem kell.
vagy sírnom.
vagy inkább mindkettő.
és akkor most megyek haza, vasárnap este, hogy otthon is legyek egy kicsit...
jó hétvégét mindenkinek

szerda, december 13, 2006

nincsjókedv

pedig volt
tegnap akartam írni, hogy mennyire vicces volt a hétfő esténk, csináltam vadast, de a zsemlegombóc nem nagyon akart ehető állagúvá válni, bármit is csináltunk vele, de a félszáraz pfalzi rozé mellett már végülis mindegy is volt. a rozétól fejreállt pasim sztendápkomedit rendezett a zuhany alatt, alig győztem röhögéssel.
aztán ma reggel észrevettem, hogy kivágták mindkét fenyőfát a kertben. nincs egy élő növény sem, ami fél méternél nagyobb lenne, csak a csodaszép spár csodaszép sárga falát látni, hogy basznákmeg. felhívtam herrbentlét, aki azt mondta, hogy betegek voltak, mármint a fák, és a városi kertész rendelte el a kivágatásukat. persze. hogyafaszba kerül a kertész pont ebbe a kertbe, na mindegy. nincs fánk. egy sem. igaz, ültetnek újat, de hogy megmarad-e a télen ültetett csemete, az már más kérdés.
aztán kiderült, hogy én is elbasztam egy primer-rendelést, nemcsak a franciák, össezkavartam két szekvenciát, szóval ha véletlenül jó lett volna az egyik entryclone, akkor sem mehetnék tovább, mert így mindent előről kell kezdenem, ha megjön a primer meg a vektor.
úgyhogy most éppen a vendégphd-s srác vektorját hasítom újra, mert persze neki sincs még mindig pozitív klónja, pedig pénteken megy haza.
kicsit elegem van. na jó, nagyon.
fülemben duplexinkorporáció, olvasom a frissen angliából hozatott megatömény szakirodalmat, és próbálok oda koncentrálni. zúzás és fejlődésbiológia. ez van.

kedd, december 12, 2006

már megint

hideg ez a lakás, baromira hideg, és ezt utálom nagyon, ezt a fázást. itt ül az ember a nappaliban, és csak fázik az ember lába, pedig megy a fűtés hat óta, és csak húszésfélre bírja magát feltornázni, pedig már háromnegyed tizenegy, tizenöt perc, és lekapcsol megint takarékra, úgyhogy rohanok fürdeni, hogy még elkapjam a meleget, és bevigyem magammal az ágyba, a paplan-pokróc kombi alá.
ha jót akartok, a földszinti lakásokat messze kerüljétek keresztbetett ujjakkal, fogak között fokhagymát sziszegve...

hétfő, december 11, 2006

már látszik

-Kinek lesz a svájnehaxe? ?kérdezi a pincérsrác a ráckellerben.
-Neki- mutatok Annára.
-A kicsinek vagy a nagynak?
De azért ő is kortyolt egy picit a forraltborból a müncheni karácsonyi vásárban, ahol megnéztük, hogy a repedtfazékhangú harangjátékra hogy vonaglanak körbe a bádogbabák délben a racchauz tornyán (és igen, a második körben az egyik lovag leszúrta a másikat), hogy milyen jópofa játékárusok bújnak meg a giccsbódék és cukorkaárusok között, aztán meg lelkesen nyomogattuk a gombokat a németmúzeumban lévő interaktív kiállításokon (kár hogy kábé olyan lepattant volt majdnem minden, mint egy gimis szertárban, de az ötlet szuper, mármint hogy interaktívan szemlélteni a fizikát, optikát, stb).
Hamar elment ez a hétvége, bár mi még szombaton egy vidám kis koncetrációs tábor-nézegetést is beszúrtunk, hamár olyan szépen zuhogott a havaseső (Dachauból nem sok maradt, a barakkokat lebontották, kettőt újraépítettek a bemutatás végett, a lepukkant intézőházban pedig múzeumot rendeztek be. Ez egy fogolytábor volt 33 és 45 között, nem kivégzésre specializálódtak, ergo nem volt annyira durva élmény végigjárni. Bár a háború vége felé itt is bedurvultak, kismengelék szórakoztak a foglyokon, és kajájuk sem volt sok)
De amikor már odaértünk Freisingba Annához, már nem is esett, sőt, kifejezetten karácsonyi idő kerekedett, és mi jót kajáltunk, sőt még a babáról is dumáltunk egy csomót...
jaj, el is felejtettem, hogy sosó a végén bemászott a hatalmas ingába, ami körbeforgott három percig, és a kalitkában körbe-körbe kellett sétálnia, ahogy ment körbe a háromméteres inga. nézni is rossz volt, de ő bement. igazi hős. az én pasim...

péntek, december 08, 2006

varázsköpeny?

merlint nem tudták kidobni a halas lányok. nem volt szívük. kirakni a szigetre. merthogy a legutóbbi nagy rendrakás óta a nemkívánatos halak az ájlendre mennek. a film után. ahol az eredetijük valamely szervének pótlására menő klónoknak azt mesélték be, hogy megnyerték a lottófőnyereményt, és elmehetnek lakni az egyetlen nem fertőzött területre, a szigetre. persze meghaltak mind. csak a trénszpottingos csávó jött rá mindenre.
szóval a halak a szigetre kerülnek. érted. duplán vicces, merthogy halak. meg hogy szárazföld. érted, ugye. vicces. perszehogy az én viccem.
szóval merlin megúszta (na, csak nem újra egymásratalálunk, szóviccek?), és idekerült a laborba, ahol a nyitott nap óta van akváriumunk. ha már kihoztunk halat, vissza nem lehet vinni. max a karanténba. andreasz halport akart belőlük csinálni (in situhoz meg ellenanyagfestéshez), de markó erősködött, hogy ezek innentől az ő halai, és élve maradnak és slussz.
itt csörgedezik a fülem mellett naphosszat a víz. merthogy markó szerzett a halházból szűrőt meg melegítőt, most már van programozott lámpa is, sőt, egy külön rekesz az óvodásoknak. merthogy egy-két ikra megúszta a felnőttek zabálási allűrjeit, és markó sikeresen eltorlaszolta az átjárót a két rész között. a barikád nagyon szép sóder megtűzdelve színes kavicsokkal. és közben már az óvodások lassan kisiskolások lesznek.
naszóval ilyen környezetbe érkezett meg merlin, egy matuzsálem hím, pigmentek nélkül, hatalmas uszonyokkal, meg egyébként is, hatalmas testtel. először mindenkit csak terrorizált, később már csak a nőciket kergette reggelente (szegény sokáig egyedül élt). ma már őt piszkálják a többiek, alkalmanként belecsócsálnak a farkúszójába.

szóval merlin lassan levedli varázsköpönyegét, vagy inkább a többiek leszedik róla.

szerda, december 06, 2006

melodráma

az ember lassan megszokja, hogy takarításkor nemcsak a padlót kell felporszívózni, hanem a plafont is, a heti három kukaccal a falon meg már-már köszönőviszonyt alakít ki, kivárja a harmadikat, csak akkor szipkázza őket le. persze mindeközben csodálkozik, hogy vajon melyik szomszédtól másznak ezek át folyton.
aztán egyszercsak eljön az idő - mondjuk egy nagybevásárlás utáni pakoláskor -, amikoris rátalál az első petékkel teli zacskóra, na ekkor elkezdi átnézni a bekukacosodható dolgokat, és telepakolja a szemetest petékkel és valami fonalas izével átszőtt zsemlemorzsával, szárított trombitagombával, rizzsel és sárgaborsóval, és megfogadja, hogy legközelebb a familában nem nézi meg mégegyszer az árát a lezárható üvegedényeknek, és nem rakja őket vissza, hogy ez mégsem kell, igenis hermetikusan lezár innentől mindent.
egy ideig még megszokásból fel-felnéz a plafonra, aztán már csak akkor jutnak eszébe a kukacok, mikor legközelebb puffasztott rizst vesz.
zizik
és
zsizsik

vasárnap, december 03, 2006

miertnemmegy

szóval az van, hogy már egy ideje dolgozom azon, hogy berakjak egy promótert és egy enhanszert az eneleslakzés gétvéjbe, és múlt pénteken végre volt olyan, amiben mindekttő benne volt, de a hétfői injektálást követő lakzéfestés semmi jelet nem adott. csütörtökön újrainjektáltam őket nagyobb koncentrációban, pozitív kontrollal, a pénteki festés a pozitív kontrollnál működött, a többinél nem.
és akkor ugye ekkor jön az, hogy az ember átgondolja, mi ment szarul.
1. az első klónozás, az entriklónokban van hiba, bár a szekvenálás nem ezt mondja
2. a második lépés, az eler-rekombináció tesztelése fals eredményt adott - ezt majd a következő szekvenálás megmondja, reméljük keddre
3. az eneles-lakzé nem működik a halban - erre elkezdtem vénusszal megcsinálni az egészet, kedden talán tudom őket injektálni, ha lesznek pozitívak
4. az egész gétvéj-konstrukció nem működik a halban - na ez lesz az utolsó opció, ez igazán nem jönne jól

na, eddig ezekkel igazán megbarátkoztunk, ezer pluszmunka, okoskodás, keresztbeellenőrzés, miegymás. na és ekkor jött péntek este a mail agnestől, hogy szar van a rendszerben. na és ez az opció, bár ennek örülni kéne, mert nem az én hibám, és persze taccsra teheti az egész munkafolyamatot, nem illik be a rendszerbe, mert akkor az elejétől kezdve bajnak kellett volna lennie.

naszóval egyszerre van légy is meg szar is a levesben... és megáll a tudomány

miertnemmukodik folyt

Dear collaborators
I have discovered this afternoon an important mistake in the Gateway Manual (V4.0). This error concerns the sequence of "attR4" (page 15) of pENTRY-R4-cis reg-L5, obtained when you recombine an "attB4R-cis regulatory region -attB5" PCR
product with "pDONR-attP4R-attP5. Subsequently, the sequence of attB4Rfw page 16 is also wrong. I will work on it and send you as soon as possible the corrected manual directly by e-mail.
I sincerely apologize for that mistake and hope it did not cause you too much trouble.
Best,
Agnes

Dear Eva, Dear Ferenc,
Following the mail I have sent to the whole Gateway community, I send you the CORRECT sequence of attB4Rfw :
AttB4RFw: ggggccaagttttctatacaaagtggca
The attB5 is correct in the manual, then unchanged.
You could already check if you amplify your cis regulatory region with a wrong primer (which I guess it's the case).
I will correct the manual this week end and send you the corrected one in priority.
Again I really apologize to interfere in a bad way on your research.
Agnes

Dear Agnes,
Thank you for the info.
Yes, I used the previous primer.
Do you think that the old sequence could work in the BP reaction (because I have good entry clones from the PCR products made with this adaptor primer), but it could interfere with the LR reaction?
Eva

Dear Eva
Sorry for the mistake.
it is very strange you obtained correct entry clones after BP reaction. Did you sequence this entry clone?
Agnes

szerda, november 22, 2006

élek

csak nincs ihlet.
most éppen sztrapacska és sajtospogácsa recepteket keresek a holnapi hálaadás-partihoz.
hétvégén láttuk boratot, meg a metropolist is.
meg esett, úgyhogy lustiztunk nagyot vasárnap, meg estére annyira vasárnap lett, hogy kuglófot sütöttem a carcassone-hoz. én nyertem.
aztán hétfőn este sosó meglepett, és hazajött, úgyhogy én is rohantam haza a munkából, már fél nyolcra otthon is voltam, és ő várt vacsival, amit ő főzött. aztán tegnap is meglepett, és tegnap is jött, de most én főztem. ma fogorvosnál volt, úgyhogy nem jött, én viszont bementem a városba, vettek julinak karácsonyra túrakabátot, mert mostanában túrázni jár, és viszi a gyereket meg a két kutyát, mert ez egy kutyás társaság, és ha már járnak háromnapos hétvégékre meg túristaházakba, akkor biztos jól jön egy olyan profi kétrétegű kabát neki.
meg vettem verának két bögrét, olyat, mint tavaly, csak ezek most megint mások, meg magunknak só- és borstartót.

vasárnap, november 19, 2006

magyarország legnagyobb testű madara a....

-nemtudom
-a túzok. úgy tudod megjegyezni, hogy hasonlít a púzok-ra
na akkor mi magyarország legnagyobb testű madara?
-a tingok...
(mona ezeréves korrepetálási sztorija)
bezzeg amikor túzokfészket voltunk őrizni monával még elsőév végén (én naivan ott akartam növényélettanra készülni), amikor májkrémkonzervvel tágított fürdőruciban (csak mona rakott be két konzervet a bugyi két oldalára, mert kihízta, és így akarta kitágítani) írtuk a falusi románánkat az agronómus és a lányka címmel a szénabálák mellett, ahol egy hétig sátraztunk a mező szélén, és a keleti főcsatornában fürödtünk, és kétnaponta hoztak nekünk kannákban vizet, na meg ahol lóhátról kerestünk túzoktollat (találtunk is), és az áltisis fészekőrző srácok előtt beégtünk, mert a nádirigó énekeére azt hittünk, hogy valami béka, na szóval akkor és ott bezzeg nem hallottunk semmi hasonlót, pedig láttunk túzokot fészken, sőt még levegőben is...

szóval a ribizli

piszok jó kuglófrecepteket ír, vagyis legalábbis a legelső le lett tesztelve, és piszokjó, gyönyörűszépen megnőtt, megsült, és ráadásul még finom is.
flitteresötöst ribizlinek.

még mindig ribizli

mi voltunk a ribizlik, ők a pimpák. csak úgy besorolták magukat pimpának, mindenki más lett ribizli. merthogy köztünk volt dávidcsaba meg goldi, akik akkor éppen vegák voltak, tehát ribizlik, gabó meg ráczandris meg asszem gáborzita (meg még valaki?) meg ettek húst, de még mennyit, tehát ők pimpák.
mentünk fel nagyhideghegyre, kétnapos túra, egy nap felfele, kismarosról, aztán másnap meg le. akkor még a túristaházban emeletes ágyak voltak, hat-tízszemélyes szobák. ma már luxus-síház.
mentünk felfele, goldi éppen azt játszotta, hogy indiánok lesnek rá a fák mögül, és addig gyakorolta a vetődést, amig profi szinten nem ment neki, közben gabóék előrerohantak, a pimpák ugye, és már nem is tudom mit műveltek, de elég gonosz volt ahhoz, hogy bosszúból ráczandris táskáját jól megtömjük nagy kövekkel.
mikor felértünk, átmentünk csóványosra, ahol este mindig köd volt, és mi mindig este értünk oda, akkora köd, hogy a kilátó aljában álló pepe manósapkája sem látszott fentről.
aztán mentünk lefele, és szóbridzseltünk, mint mindig. ráczandris volt a párom, és egy szlovákbeli tatárbifsztek volt a szóbridzs tétje. vesztettünk. de azért nyakig sárosan csak bementünk a szlovákba palacsintázni meg sztrapacskázni. akkor még simán be lehetett menni a szlovákba túrakoszosan, és igazi volt sztrapacska is.

pijjac és a pasik

szombaton piacon voltunk...
Az úgy van, hogy a hímivarú emberfia nem mindig van beágyazva egy nő által gondozott háztartásba. Ez esetben az evés, mint olyan, általában vagy igen egysíkú, vagy igen költséges, esetleg egyszerre mindkettő. A magányos pasikat könnyen meg lehet ismerni arról, hogy izgalmasnak találnak egy szelet rántotthúst, megvetően nyilatkoznak a vitaminokról és előre köszön nekik a pizzásmotoros. A közelmúlt egyik szép emlékű mikrokultúrája, a nagykörúti jazzbitangok például mindebben olyan messzire mentek el, hogy képesek voltak heteken át egyfolytában pusztán rántást enni, mert ebben a magas tömőképességű élelemben látták meg az étkezésen való spórolás legjobb lehetőségét, megtakarítva így az élethez általában szükséges alkoholra, cigarettára és klubbelépőre szánható jelentős összegeket.
Hiba lenne őket utánozni; lehetetlen például egy vacsoravendéget pusztán rántással, Éva vermuttal és kézzel sodort cigarettával negyed óránál hosszabb maradásra bírni, ez pedig eleve kizárja például az ún. "szexuálevést", mikor a tervbe vett hölgyet addig etetjük, míg végül zsákmánnyá terül. Világos persze, hogy épeszű legényember nem pepecsel egy órát egy kajával azért, hogy aztán öt perc alatt megegye, ezért most rápillantunk a vendégváráshoz ajánlott egyszerűbb és bárki által elkészíthető apróságokra.

szerda, november 15, 2006

csak pörög, pörög

történnek itt dolgok, csak körbe kell nézni, kéremszépen.
szombaton elmentem vásározni.
merthogy sosó csak este jött vissza pestről, enyém volt az egész nap. akartam kezdeni az egészet egy jó kis piacozással, mentem a villamoshoz, csak két megálló, és úgysincs sehol hely a kocsinak. ám pont azon a hétvégén, nem járt egy szakaszon a vili, pont azt a két megállót hagyták ki, a busz másfele került, így mentem a főtérre. ott nem volt hosszúkás sütőtők, így mentem az egyetemtérre. ott sem volt, de volt viszont egy könyvesbolt, amit már ezer éve kinéztem magamnak, teli angol termtud tankönyvekkel, ami bárhol igen ritka, kivéve anglia és amerika. naszóval ott szereztem a Molecular Biology of the Gene mellett programfüzeteket, amiben jól kinéztem magamnak ezt:



a kedvenc feketefehér némafilmem ez, élő zenével lesz, és vasárnap lesz még chaplin is, kész vagyok, ezekre el kell menni.

csak így zárójelben: ez az a film, amiből a queen a radiogaga klippjét átbuherálta.

hétfő, november 13, 2006

csak pereg, pereg

hamáreccer eszembejut:
szeretném a homokórát megállítani,
szeretném a homokórát megállítani.
szeretném a homokórát megállítani,
szeretném a homokórát megállítani.

dallamra üvöltötték ezt még tíz előtt, asszem boross, csabi, norbi, ariel meg még néhányan. visegrádot írtunk, és kituggyahányat, a biliárddákó megakadt a falban, ha bal oldalról kellett lökni, de a szobortartó bemélyedésben kompozíciót alkotott a két világos közt a barna sör. bali háta mögött fogta a dákót, ádámapu meg thisfucking is notthesamefucking felkiálltaással vesztette a mérközést.
de biztos, hogy nem abban az évben volt, amikor ariel helyeskiejtés-órát adott: pa-la-ti-náj-kosz (hangsúlyt felvisz) ju-ven-tusz (hangsúly lemegy), majd eltűnt, mikor át akartunk vonulni a sarki puccosba.
talán az is máskor volt, amikor nusi kommandózott a borosssal az elte üdülőben zboró szobája előtt.
és az is máskor volt, amikor ingrid tekiláját szopogatva másztunk fel a fellegvárba, illetve amikor az összes pasi felmászott a várfalra ádám után, sem pedig amikor boross meg máté papírgombolyagokkal, illetve fogpiszkálóból és szalvétából eszkábált I love Bandi zászlócskákkal pakolták tele a hajamat előadás alatt, vagy amikor az oborni sörrel a kezáben tartott előadást.
ott kellett volna a homokórát megállítani, bizony. valamelyiknél. visegrádon. kituggyahányban.

csütörtök, november 09, 2006

gennyes alakok

igen, egy csöppet megint ki vagyok bukva a körülöttem levő emberekre. a laborbeliek szarnak mindenkire továbbra is. főnököm átváltott sértődékeny rabszolgahajcsárba. a csajok szétbomlottak, igen pasi van a dologban, mindhárman berágtak Sylwiára, aki összejött kevinnel, akire Viv hajtott. Tegnap este Sylwiával és Kevinnel vacsiztunk annak örömére, hogy Sylwia beadta a doktoriját. Mi ketten voltunk azok, akikkel megünnepelte ezt. Szép. Megettük a tegnapelőtt este három órán át mindenféle finomságos lében sült dzsémiolviver-fele báránycombot, főztem hozzá hajdinát, meg ittunk vörösbort és ettünk fagyit, és beszélgettünk. irtó szokatlan volt ennyit dumálni. Londonban is Fecivel meg aztán Jula vacsija alatt Mátéval Julával Edével ennyit dumálni. Elszoktam a beszélgetéstől. Heti egyszeri dumcsi anyuékkal, hétvégente persze együtt vagyunk sosóval, de valahogy szokatlan a mással való beszéd. Remete lettem.
És ma időnként gennyes alakokat látok. Kifakadt reggelre az árpám, és néha spontán ürül, ilyenkor elhomályosodik a bal szemem (gondolom elkenődik a kiürült dzsuva), majd kicsipásodik és megint minden tiszta lesz.
(nem volt a gyógyszertár raktárjában sem az apám által ajánlott homeopatikus árpaelleni bogyó - családi ökörség ez is, nátha után az orrban lévő seb, meg az onnan a szemre terjedő fertőzés, igen ezen az őszön mindketten átestünk ezen, egymástól ezer kilómeterre, antibiotikumos szemcseppet meg csak szemorvos írhat fel, oda meg soha nem kapok időpontot, marad a kamillatea, eddig bevált, most már csak ki kell tisztulnia, és nem újrafertőződnie. nem lenne rossz, ha lemenne ez a dudor a szememről, eddig aki észrevette, mind rákérdezett, hogy ki verte be)
na megyek haza. hosszúműszak rulez.
...Tornaljarol junius 10-en jottem vissza. Jo is volt meg nem is. Rogton az elejen megbetegedtem, lazasan fekudtem napokig. Mindvegig nagyon pocsek hangulatom volt otthon. Hol depressziosan fekudtem az agyban, hol meg anyukammal veszekedtem, annyira ingerult voltam. Brigi is ketsegbe volt esve, hiszen ugy tunt, mintha a gyereknek (akkor meg a hasaban volt) sem orulnek. Raadasul tudod mennyire szeretem Tornaljat, s ez meg furcsabba tette a viselkedesemet. Bar anyukam mondta, hogy fizikailag is rosszul nezek ki, akkor meg nem sejtettem a dolgot. Miutan visszajottunk hangulatom meg rosszabbra fordult, s harom het alatt hat kilot fogytam (nem szoktam merni, de naprol napra ereztem, hogy szep lassan elfogyok, ezert vettunk merleget). Eloszor rosszindulatu daganatra gondoltam.
Aztan Briginek augusztus 5-en penteken elment a magzatvize, de a baba csak nem akart kijonni. Ilyenkor ket napon belul akar mestersegesen is meg kell inditani a szulest, nehogy fertozes lepjen fel. Vasarnap delelot rajottem, hogy minden tunetem arra utal, hogy cukorbeteg vagyok. Nem is tudom, hogy nem figyeltem arra korabban, hogy este miutan ket liter vizet megittam ejfelkor nemcsak a vecere szaladtam, de rogton utana a csapra, annyira szomjas voltam. S ez igy ment heteken keresztul. Ez a tunet a fogyassal egyutt szinte tuti I-es tipusu cukorbetegsegre utal. Delutan bementunk a korhazba, ahol Briginek meginditottak a szulest. En kertem a novertol egy vizelet tesztcsikot. Gondolhatod mennyire hulyenek neztek, miutan kozoltem, hogy szerintem cukorbeteg vagyok, s ezt akarom megnezni. Sajnos igazam volt, a vizeletem tele volt szolocukorral. Brigi nem is sejtette, hogy a meginditott szules sokkal jobban faj, mint a termeszetes, ezert csak nehany oras szenvedes utan kert epiduralis erzestelenitest. Ezutan egesz ejszaka fajdalommentesen, szo szerint unatkozva zajlott a szules tagulasi szakasza. Mucko (igy hivjuk regota gyermekunket)
azonban csak nem akart kijonni.
Vegul 10 ora utan par perccel kihuztak fogoval.
Megpillantottuk a meg lila, de szamunkra mar akkor gyonyoru csoppseget. Rogton Brigi hasara tettek, majd kb fel ora mulva az en karomban vegezte, s hosszu perceken keresztul siras nelkul megilletodve bamulta azt a vilagot ahova kerult. En delutan elmentem a korzeti orvoshoz, aki visszairanyitott ugyanannak a korhaznak a surgossegi osztalyara, ahol a fiam (errol meg is feledkeztem fiu, s neve Daniel) es Brigi voltak. Az ejszakat infuzioval a kezemben toltottem, masnap kiderult , hogy nem termelek inzulint, s attol a naptol kezdve eletem vegeig sajat magamnak kell potolni. Talan Dosztojevszkij tudna leirni, amit akkor ereztem. Egyreszrol eltoltott a boldogsag, hiszen vilagra jott az, akirol mar kb ket eve almodtunk, masreszt pedig megtudtam, hogy egy atkozott betegsegben szenvedek, melynek ronda szovodmenyei vannak, ami miatt aligha szamithatok hosszu oregkorra.
Aztan az inzulin hatni kezdett. Izmaim es az agyam tobb het utan ujra kaptak cukrot, s egyszerre nem azt ereztem, hogy beteg vagyok, hanem eppen ellenkezoleg, hogy meggyogyultam. Ujra szokellek a lepcson, mar voltam igazi hegyi turan, s ujra orulok a vilagnak. Egy honap alatt 5 kilot hiztam, allitolag borom kisimult, mintha megfiatalodtam volna. Hala Bantingnak es Bestnek, akik a huszadik szazad elejen felfedeztek az inzulint, mely nelkul valoszinuleg mar nem elnek. Mucko azota sokat valtozott, mostmar naponta orakat rugdalozik, nagyokat nevet, s kulonfele hangokat ad. Szinte sohsem sir, s altalaban vegigalussza az ejszakat. Legujabban mindent megfog, s hosszasan bamul. Korabban is sejtettem, hogy sok oromet fog okozni (az unokaocseimmel mar voltak tapasztalataim), de Mucko minden korabbi elkepzelesemet felulmulja. Orakig tudok vele jatszani, s alig varom, hogy a munkabol hazaerjek. A hazarol jut eszembe, Mucko miatt honapokig Britannia bortonebe voltunk zarva. Muckonak ket allampolgarsaga is van (szlovak es magyar), de meglehetosen nehez volt utlevelet szerezni. Mult heten erkezett, s jovo heten utazunk is haza. Brigi szuperul van, s nem kevesbe imadja a geyreket, mint en. Ket honapon keresztul itt volt anyukam, annyit segitett, hogy Briginek semmi mas dolga nem maradt, mint, hogy szoptasson. Valtozatlanul jarunk kirandulni, (viszuk Muckot is), sot mar Brigi uszni is el tud jarni, mikozben en jatszok a csoppseggel.
Ujra es ujra hangsulyozom, hogy szeretettel varunk benneteket Skociaba, hidd el meger egy miset.
Remelem megbocsajtassz, s nem varatsz annyit a valaszleveleddel, mint
en varattalak.

töltődj fel

szerda, november 08, 2006

hoztam londonból, staphyrung...

Tünetek: Az árpa (hordeolum), melynek a Staphylococcus aureus az okozója, egy kicsiny kelés a szemhéj külső peremén, mely legtöbbször a szem belső zugához közeli szempilla gyökeréből fejlődik ki. Kiindulási pontja a szempilla egyik faggyúmirigye. Az árpa egyszerű gyulladással kezdődik kivörösödés, duzzanat és helyi fájdalom kíséretében. Amint bizonyossá válik, fájdalmas lesz, s formája és vastagsága az árpaszemre emlékeztet, ahonnan elnevezése származik. A keléshez hasonlóan az árpa is megtelik gennyel és megjelenik benne egy fehér központi mag, a tüsző.
Kezelés: A gyulladási szakaszban antibiotikumos kenőcs alkalmazása naponta kétszer és antibiotikumos szemcsepp csepegtetése naponta három-hat alkalommal elegendő lehet a gyógyuláshoz. A gennyesedés idős szakában meleg borogatás alkalmazása ajánlott a genny kiürítésének elősegítésére. Lehetséges a kenegetés 1%-os jódalkoholos vagy 20%-os jódtinktúrás oldattal, antibiotikumos szemcseppek alkalmazásával együtt. Kis bemetszés végezhető a tüsző eltávolításának megkönnyítésére. Kerüljük az öngyógyítást, valamint a túl korai bemetszést is.
Leginkább akkor jelentkezik, amikor az ember kimerült, szervezete nehezebben tudja legyőzni a fertőzéseket. De kialakulásában szerepet játszhatnak a bőrfelszin apróbb sérülései is. Kezelés nélkül 8-10 napig tart. Kialakulásának oka lehet bakteriális fertőzés, orr vagy bőrfertőzés.

kedd, november 07, 2006

hétfő, október 30, 2006

ön zizi, ön zőző

nincs is annál jobb, mint odabújni a másik jól megszokott melegéhez, főleg, ha szarul vagy. talán ha a másik jól megszokott melege még jól megszokott meleg csirkehusis zöldborsólevest is főz, meg facsar naracsot, meg elmegy a közértbe, meg úgy egyáltalán, ott van veled, amíg te szarul vagy.
és nincs is rosszabb, amikor hétfő reggel bemegy dolgozni, és te még mindig szarul vagy, és tudod, hogy kéne dolgozni, de tudod azt is, hogy ha most nem maradsz otthon, akkor szerdára tutira nem hevered ki ezt a fránya köhögést, meg különbenis, a baciknak nem nagyon tesz jót, ha ráköhögsz mindenféle hazait, meg még hátravan a gyűrűkura harmadik része is, anélkül befejezetlen a sztori...
de aztán rájössz, hogy van szarabb, pölö ha délután hív, hogy nálad is úgy kezdődött, hogy fájt a torkod meg égett az orrnyálkahártyád?
olyan vasárnap délutáni érzésem van, ami már ezer éve nincs, az a szorongató elment a hétvége érzés, ami már nemis a hétvégét siratja, hanem utálja a hétfőt. hétfő este van, már félhattól sötét, és bömböl a moloko, hogy ne bőgjem el magam. picsába, utálom ezt. csakazértis jó lesz londonban, kurvajó, ezt tudom, akkoris, ha a nátha és london miatt le vagyok maradva a melóval. szarjbele, ez csak munka, szarjbele...

csütörtök, október 26, 2006

arra ébredni

hogy eszelősen vakarod a füledet, ami belül viszket, tehát kivülről megvakarni esélytelen, illetve, hogy ha levegőt akarsz venni, akkor esetleg ki kéne mindazt fújni, ami benne van, mindezt váltakozva mondjuk félóránként, nem igazán felemelő.
bár már megvan, hogy melyik oldalon melyik orrlukamat tudom kidugítani, ami hatalmas előrelépés az emberiségnek...
ha holnap erős leszek, megtartom a szavam, és nem megyek be. hétvégén haletetés ügyeletes leszek, akkor nem lehet kipihenni a náthát, bár sosó azt ígérte besegít, hamár egész héten nem volt velem, hamár egész végig egyedül bretegeskedtem, ami utálatos dolog, valljuk be őszintén, szarul lenni, úgy, hogy nem sajnál senki. bent meg se kérdezte senki, hol voltam hétfőn. vagy inkább hogy hogy voltam hétfőn. utálom is őket nagyon...
ma fél négykor leléptem, nem volt túl biztató, hogy folyamatosan az ágyamat vizionáltam magam elé, gondoltam lelépek, amig haza tudok vezetni...
ápolom magam.
főztem csípős csicseriborsót, hátha leápolja a torkomat, facsarok narancsot, mert abban van a vitamin, és a délutáni alvás után végre megnéznék egy kockásfülűnyúl epizódot, ha anyámék végre lerakják a szkájpot.
bedugult a bal fülem. hurrá...

hétfő, október 23, 2006

tiktaktiktaktiktak

egész nap, reggel nyolctól folyamatosan
először azt gondoltam, biztos náthás leszek, nehéz levegőt venni, lázas leszek meg miegymás
ittam a citromos mézes teákat, alukáltam, de nem lett jobb, csak körvonalazódott, hogy nem ez lesz a baj, hanem valami, ami reggel óta zavar, de nátha meg láz nélkül is leterít
igen, az az eszement tiktaktiktak, ami a mellkasomból jön. stoppert elő, nosza pulzusmérés: 100.
a doki ma délután nem rendel, de holnap nyolcra ad időpontot. mire visszaérek a lakásba, úgy folyik rólam a víz, és úgy lihegek, mintha maratont futottam volna.
anyám ad tippeket (fiatalkora óta szed szívritmuszabályozót pont erre): lassú mélylégzés, hűvös zuhany: sikerül 85-re letornázni. a szokásos hatvanhoz képest ez is durva, bár a szemem már nem vibrál, és már mást is hallok, mint hogy damdarammdamdaramm
bár már a lázam is megy felfele...

vasárnap, október 22, 2006

búb-bánatos...





fene sem gondolta volna, hogy ilyen nehéz búbos vöcsköt (Podiceps cristata) fotózni...

all the ducks are swimming in the water....



csütörtök, október 19, 2006

bauch_beine_po

igazából asszem fit for work névre hallgat az a tesióra, ami kinn van a menzával szemben az eftéuban, amiről a csajok múlt héten beszéltek a konyhában, wilko meg csak röhögve súgta, neked ez nem kell, de elmentem rá, merthát mégiscsak kell valami mozgás, szóval valójában tiszta bauchbainepo tréning, kábé a primatorna és a jóga keveréke: zenés bemelegítés (nem ugrabugra hálistennek, hanem koncentrációjáték - tudod-e követni az össezvissza lépegetést és combizomerősítést) után matracon hasizom-, belsőcomb-, hát- meg fenékerősítés, aztán meg jógazenére lazítás, nyújtás. tetszik. talán még az sem tántorít majd el, hogy háromnegyed nyolckor kezdődik minden csütörtökön. még nyolc alkalom. jövő héten valami flexirúd is előkerül, azt a nyílt napon már kipróbáltuk, egy rugós rúd, amit rázni kell, vicces karizomerősítő. hajrá, a sífutáshoz formába kell lendülni.

kedd, október 17, 2006

hú, még szerencse, hogy összeházasodtunk...

A sign posted in Germany's Black forest:
It is strictly forbidden on our black forest camping site that
people of different sex, for instance, men and women, live
together in one tent unless they are married with each other
for that purpose.

szombat, október 14, 2006

mihály

nakéremszépen az úgy van, hogy a mókusok általános hívószava a következőképpen képezhető: ö hang kiejtéséhez formáljuk az ajkunkat, enyhén nyitva, és közben pattogtatjuk a nyelvünket az alsó és a felső szájpadlás között, így a klappogás egy csöppet finomul, és a mókusok egymás között használt hívóhangjához lesz hasonlatos.
ez eddig minden mókusnál bevált, irtó kíváncsian - két mellős mancsukat felemelve, mintegy felállva - kezdenek el nézelődni a hang irányába, majd nekiiramodnak, és ha meglátják a kulcsingert (a diót, mogyorót), el is felejtik, hogy a hangot kiadó lény egy csöppet sem hasonlít fajtársukra.
ma reggel új szomszéd jött: mihály (csak egyszer találkoztunk, de ez alapján nem misizném le, hiába feketés a füle hegyén meg a farkincáján a szőr).
éppen egy varjú károgott a kertben már vagy egy perce (ez mindig valami akciót jelent), úgyhogy kinéztem, és mihály éppen rohant fel a fenyőre, úgy fél méternél megállt és mozdulatlanul bámult lefele. amint elment a varjú, mihály lerohant a fáról, és ekkor nyitottam ki az ablakot és kezdtem el hívni. egy fél perc múlva már az ablakban volt, és vitte magával a diót a kertbe. jó alaposan elásta (még tapasztalatlan, csak úgy a füves rész közepén ásott, majd megtanulja, hogy a rigók meg a varjak onnan könnyen kikaparják, majd elkezd rejtekhelyet keresni, mint pl a virágcserép), majd jött vissza a következőkért. aztán mikor már nem volt a párkányon egy sem, és az ablak is csukva volt, nekiállt körbenézni, bekukucskálni, hogyan is jöhetne ő be a konyhába, ahol ennyi finomság rejtőzik, és persze mind rá vár jól összemókustappancsozva a konyhaablakot...

péntek, október 13, 2006

semmi különös

egy semmilyen nap volt ez is, pedig mégsem: leadtam a kétéves összefoglalót (ami még nem teljesen kétéves, de akkoris, basszus, megyazidő, mint állat); betrafóztam az első gétvéjes konstrukcióimat (nagyon izgulok, hogy hogy sikerült, legalább izgis lesz holnap melózni); rájöttem, hogy miért nem megy mostanában a lackzé festés (a kálium-ferro- és -ferri-cianid oldat ment tropára), és ma végre ment minden, mint régen; sikerült még sötétedés előtt görkoriznom egy órát (direkt vittem magammal mindent, váltórucit, védőket meg korit, hogy csak el kelljen gurulnom egy erdei úthoz, és nosza) - piszok jó volt, marhára élvezem -; halas vajkrémes szenyát rágcsálva beregisztráltam apámat skájkin onlájn az íbéjre, hogy vivinek tudjon venni szticcsfigurákat; tilost hallgatva (sanyi, pedro) beragasztottam a közös albumunkba az első adag kinyomtatott fényképet (párizs 2004 szeptember - még kábé szeptemberben vettünk egy bazinagy albumot, hogy akkor mostantól elkezdjük feltölteni, legyenek meg a képek analóg is, kezdve az első képektől, a mi kis közös albumunk)
és most a kamakamakambébikamon megy éppen :)

csütörtök, október 12, 2006

tökwilko

if he keeps on snowring like this, i dont bring him home.
he is not my son, my son can not be so dirty...

olyan büszke volt, emlékszem, bejött a laborba (addig csak a konyhában meg a folyosón dumáltunk, de akkor bejött hozzám a laborba), hogy elújságolja, apa lesz.
aztán jött, és mesélte, hogy milyen volt az ultrahang, hogy integetett a baba.
aztán meg hogy fiú lesz, és Geronak akarják hívni, mit gondolok, jó név-e.
meg hogy járnak babatanfolyamra, ahol a bábákat direkt szivatja a kérdéseivel, mindenbe tudományoskodva köt bele, és aztán nagyot röhög rajtuk.
aztán hogy izgul, mert még mindig nem fordult be, és csak egy doki van KA-ban, aki meg tudja forgatni pocakban a babát.
aztán mesélte, hogy minden rendben volt, semmi komplikáció.
és akkor két hétig szabin volt.
hétfőn jött vissza szabiról.
mondom neki, nem is olyan fáradt
megáll a kezében a kanál. max két órát alszik a kórházban, nem vicc.
anyuka még kórházban?
anyuka jól van, de Gerot még nem akarják kiengedni. vészhelyzet volt, a nyakára csavarodott a köldökzsinór, hét perc alatt ért be az ügyeletes sebész, hogy kikapja császárral, tíz perccel a riasztás után már kinn is volt, de azt mondták, nem éri meg a reggelt. átvitték egy másik kórházba, ahol lehűtötték 32 fokra, meg sem mosták, és egy hétig hozzá sem nyúlhattak - minimal treatment, hogy jobban regenerálódjon. egy csövön keresztül lélegzett ...
és mesél arról, hogy a nővérek nem értik a humorát, amikor azt mondja, ha így horkol a baba majd, mint most a lélegeztető csővel, akkor nem viszi haza, hogy az ő gyereke nem ez, az övé biztos nem ilyen koszosan született. eszemmegáll, hogy hogy bírja.
holnap hazaengedik Gerot.
Haliho!
Akartam már írni én is Neked. Nem tudom már, miben maradtunk, melyikünk hívja a másikat. Ha én voltam a hunyó, bocsánatot kérek. Meghalt Nagyikám, széjjelcsúsztam. Aznap Bercon is beteg lett, az első tanítási napomon. Persze 1 napos (1 hányásos) betegség volt, de ezt az elején nem lehetett tudni.
Az órák jók, köszönöm. Most írattam az első dolgozatot. idézem a kedvencemet: Mi az ember tudományos neve? (ezt azért tettem bele, h legalább 1 pontot mindenki elérjen) Válasz: Atom. Mi van az atommagban: neutron, elektron és patron. stb
...

féregváros






Worms történelme kábé olyan vastag, mint egy biblia.
Luther itt lépett ki az egyházból,
Barbarossa Frigyes (a vörösszakállú herceg) németrómai császár az itteni székesegyházban üldögélt, amikor erre járt, vele szemben a templom másik felében vele egymagasságban ült a pöspök, "akinek" ugyanolyan oltárt építettek, mint a "császárnak" - ergo ez az egyetlen olyan katedrális, amelyik tükörszimmetrikus,
itt játszódik a Niebelung-ének (szintén magyar vonatkozással - Budán gyilkolják le a sztori végén az összes szereplőt),
itt élt a középkor legbölcsebb rabbija, akinek a sírjára ma is papírfecniket raknak kérésekkel, imákkal (mellesleg ez az egyetlen olyan 1100-ból való zsidó temető, amit nem romboltak le németországban)
egy szupermarket építésekor kábé kilencven római kősír került elő olyan ékszerekkel, amik hihetetlenül megdöbbentőek (vasspirál karra, lábra pl)
azt is mesélte a túravezető néni, hogy itt keresztezte az északi (kölnből jövő) baselbe tartó utat a párizs-bécs tengely, úgyhogy ez az ezres-ezeregyszázas évek nyüzsgő központja volt, fontos mítingekkel és döntésekkel.
izgis nagyon...
intézeti kirándulás volt ez, piszok jó volt, csak kár hogy leittam magam kávéval már odafele menet, aztán meg hogy beszarás volt a hazafelút - késés, vezetékszakadás, leszálls, visszaszállás, buszravárás, buszozés, majd személyvonatozás még mésfél órán át. az persze még nagyobb szívás volt, hogy a parkolóban hagyott kocsiban égve maradt a beslő világítás, na meg az, hogy éjjel tizenegykor, mikor sehol senki, az egyetlen élő pasi a zárt parkolóban annyit mond, hogy nem tudja, hogy hol az aksi a kocsijában, na az szívás. a másnap reggeli korai kelés, aksibikázás, majd fél kilencre munkahelyre beérés, hogy kiselőadást tartsak, az sem semmi, de hogy még aznap délben indultunk haza kocsival, nem is ragozom tovább...

hétfő, október 09, 2006

még mindig a vicces erdő


basszus, sajog mindenem
a térdem tropa, a többi helyen már csak izomláz van (comb, váll, bi- és tricepsz)
megadurva volt ez a mászás, több méterrel a föld felett ügyességi játékokat játszani...

na én ennél vesztettem el az egyensúlyomat, és álltam a közepén, több méter magasban, jobbradőlve, balradőlve (a pálya úgy néz ki, hogy van egy drót "alul", ezen kell végigsétálni úgy, hogy a két kapaszkodódrót irtó laza. valszeg ki kellett volna feszíteni a kezemet, de én próbáltam a hónom alá csapni őket, és csak dülöngéltem, mint pompom a fán, csak én vízszíntesen. nem volt egy jó móka. sosó üvöltött hátulról - én mentem elsőnek - hogy pihenj, de baszki egy ilyen helyzetben nem lehet pihenni, ha ide-oda dülöngész reszkető kézzel és lábbal...)

volt, aki vidáman végigszökkent a pályákon, bár valószínűleg nem először járt ott. mi majdnem beszartunk, komolyan, irtó durva élmény egy tíz méter magasan lévő platformon felállni még egy-két sámlira, csak hogy rárakd a gurulót a madzagra, és még be is kösd rá helyesen a biztosítékot...


de ami utána jött, a madzagon végigcsúszás, na az nagyon jó volt, tisztára dzsémszbondos. tarzan és dzsén bond

vasárnap, október 08, 2006

fun?

eszement dolog ez, de bementünk, felmentünk, túléltük, bár az egyiknél majdnem lezúgtam (lezúgni nem lehet, mert biztosítva van mindenki, de nem volt meg az egyensúlyom egy ideig, utána remegett a lábam vagy egy óráig). naggyon durva, a három leggagyibb pályán voltunk csak (1a 1b és 2), de majd beszartunk. képek majd később...

káoszbrigád

jelentem, a csöppet kaotikus hét véget ért, mostmár normális, megszokott hetek jönnek, pluszban péterrel, a kaposvári píécsdíssel, de már belátható a következő hét, már tervezhető.
szerdán volt ugye a cikk-prezentálás, amihez a délelőtt igencsak kellett a felkészüléshez, így eléggé meglepő volt feritől az egésznapos kíserlet terv aznapra, csütörtök reggeli injetálással. csütörtök délben lementünk freiburgba (na az is kaland volt), és még aznap este vissza (este nyolcig tartott a poszterszekció), pénteken meg volt andreas intézeti előadása meg a csütörtöki injektálás lacZ festése...
mostantól azonban nagy hajrá lesz, a gatewayt be kell lőni minél hamarabb.

hétfő, október 02, 2006

petike

persze, ordít, ja, persze, nehogymá, kábé, minthogy londonban és leidenben mindig szar az idő. juláéknak is tündér volt, nekünk is egy édes gyereket mutogattatok, mostmár aztán elég az ordibálagyerek posztokból, bali, hiteled vesztetted!
:)

onedayworker

Dear Symposium Participant,
the abstract you submitted for presentation at the SFB 592 / GRK 1104 Symposium in Freiburg has been selected to be presented as a poster. The abstract will be included in the symposium program and abstract book. We plan to have posters up throughout the meeting. Therefore please post your poster on Thursday before the start of the first session, and please keep it up until the end of the symposium. Information on the poster board size is on the web site.
We look forward to your contribution to the symposium!
For the organizers:
Wolfgang Driever
Annette Neubüser

szóval holnap indulunk vissza kocsival, és csütörtökön délután már ki kell aggatnom a posztert freiburgban. nem rossz. marad a szerda mindenre: zsurnálklubb, munka, és péter projectje. (péter egy kaposvári srác, akinek van három hónapja, hogy előállítson egy transzgén halat, ami egy pontban világít a fejében)
még régebben nézegetten szállást, egy diákszállón, ami bedman és sheetboy szállodaláncába tartozik, múlt héten le is foglaltam, úgyogy nem pánikolok :)
legalább így ezen a hétvégén feketeerdőzünk, péntek este sosó utánamjön freiburgba, ott elkocsmázunk, aztán szombat reggel irány az erdő.

szerda, szeptember 27, 2006

- és kinek lesz esküvője szombaton?

- nusinak, tudod, akiről mindíg azt hitted, hogy sír, pedig csak beszélt.
- és madácsos lesz a férje?
- nem anyu, a nusi nem madácsos volt, a férje meg nem tudom, de az biztos, hogy asztalos.
- az jó.
valahogy megint elszámoltam az időt, valahogy nem megy ez nekem, nem szokom meg, hogy ha hat után indulok el, hétre már érek be városba úgy, hogy a kocsit leparkoljam, és bekavarodjak abba a jópofa háztartási boltba, ahol azt a szusiskészletet már régen kinéztem neki. nem megy. szombaton nyitott napoztunk, a hétfő csak úgy elment anélkül, hogy szólt volna, tegnap autót mosattam (na ez lehetne akár külön sztori is, de csak az antenna görbült el, úgyhogy hagyjuk), holnap késő estig worms-ban leszünk az intézeti kiránduláson, pénteken meg egykor indulunk pestre, szombaton halál lenne ajándékot nézni - maradt a ma este.
persze megint nem értem be a városba hétig, maradt a pláza, de hálistennek sikerült betévednem a veromodába, ahol sikeresen elment egy negyedóra pulóverválogatással és -próbával. csak hármat vettem meg végül, hüjének is megéri áron adták, és persze aktuálisan mindig pulóverhiányban szenvedek. ma sem sikerült pl olyat vennem, ami fekete, és elegáns cuccokohoz jó lenne. helyette van egy mustársárga és egy középkék (isteni színük van, tényleg) cippzáros kötött kardigán, meg egy barna nagyszemű nagyzsebes nagygombos nagygalléros barna kötött kardigán.
nem is tudom melyiket vegyem fel holnap a kirándulásra. hmmm, ezek aztán a dilemmák.
szóval ettől a negyedórás kitérőtől aztán még lelkiismeretfurdaltabban kóvályogtam, de sikerült találnom olyan gyönyörű bordólábú pezsgőspoharakat, amiknek nincs talpuk, és mint két rózsát, egy vázába kell őket állítani, hogy ne dőljenek el. meg egy kis üvegmozaikokból (tudod, mint amilyen gyertyatartókat is szoktak már egy ideje csinálni, tök szép kis színes üvegmozaik) kirakott bordó szívet, amit fel lehet akasztani bárhova, meg két dns-villát (najó, csak egyszálú, itt sántít a dns), ami spirálisan tekereg, és elég a tetejét megforgatni, hogy feltekerje az egész tál spagettit. remélem nusi még mindig örül az ilyeneknek, mert ezek szerintem nagyon nusisak

kedd, szeptember 26, 2006

beszarás, mi?




bébétől kaptam egy foldert az esküvői cédére, leányévek címszóval. visongva röhögök rajtuk, beszarás durvák...

ő lenne az :)

hogyisvanez

vicces is az, amikor az ember lánya próbálgatja, hogy is kell a fotópapírt a nyomtató adagolójába rakni, perszehogy nem azt nézi meg, hogy az eddig benne levők hogy voltak benne, mert azok kifogytak, ugye, azért kell papírt rakni, mert nincsen már ott, ahonnan a nyomtató keze eléri azt.
nem, az ember lánya előszöri s kipróbálja, hogy milyen lesz a kép, ha ÍGY (mutatom) rakja be a papírt (fényességgel felfele). viccesen jó, bár valószínűleg fordítva kéne, de tényleg marha vicces a saint phalle szobor (a fekvő nő, aki forog körbe a kis tavon, és a melléből szökik a kút) matt papíron, és olyan érdekes tartást ad neki a fényes hátoldal :)
amúgy sosó edit nagyijának kellett esküvői képet nyomtatni, mert legutóbb, mikor sosó fenn volt nála, szegénykém már elfelejtette, hogy összeházasodtunk, illetve kiborult, hogy nem hívtuk meg.

hétfő, szeptember 25, 2006

jótanács :)

A dombos ágy előkészítése ősszel kezdődjék...

fogyókúra

már csak két kisméretű (normál, fejenként huszonötdekás) és egy óriás (böszmenagy, két kilónál is több - kiakadt a kismérleg tőle) cukkini van a hűtőben (átlósan mégiscsak befért).
a hétvégén volt rántott cukkini rizzsel és tartárral, másnap meg töltött cukkini sütőben kisütve. irtóra finomak voltak, de valahogy ilyesztően alacsony a fogyási sebesség.
ma tepsis indiai csirkemellet sütöttem tepsis krumplival és egy csöpplelkiismeretfurdalással, hogy nem fogy a cukkini.
holnaptól újra fogyókúrázom: fogyjon a cukkini!

TÖKFÉLÉK
PATISSZON (cucrbita pepo L.convar.melopepo L.provar. patissonina Greb.)
SPÁRGATÖK (cucurbita pepo L.)
LASKATÖK (Cucurbita ficifolia Bouché)
SÜTŐTÖK (Cucurbita maxima Duch.)
CUKKINI (Cucurbita pepo L.var.giromontiina)
A cukkini a kabaktermésű növények népes családjába tartozik; oda, ahová Linné a cukor- és görögdinnyét, a főző-, sütő- és takarmánytököt, az uborkát, valamint az ugyancsak nemrég megismert patisszont sorolta. Ezekkel sok hasonlóságot mutat, és környezeti igényeik is megegyeznek.

A 70-es évek elején úgy alakult, hogy egy négytagú termelőszövetkezeti delegáció tagjaként Dél-Olaszországba utazhattam. Salernótól délre, egy Nocera Inferiore nevű kisvárosban kellett megismertetnünk az olasz parasztokat a magyar mezőgazdaság eredményeivel, miközben mi is ismerkedtünk az ottani növénytermesztéssel és kertészettel. Éppen szedték és a piacra készítették elő a cukkinibokrok terméseit. Nosza, kértem egy maroknyi cukkinimagot, és hazahoztam, hogy itthon is megpróbálkozzam a termelésével. Sikerült! És azóta a kiskertek ezreiben termelik ezt a sokféleképpen elkészíthető, a korszerű táplálkozás rendjébe kiválóan beilleszthető zöldségfélét.
Eredetéről nem sokat tudunk, de bizonyára valamelyik melegebb klímájú országban látta meg a napvilágot, és nem is régen, mert a 25-30 éve megjelent külföldi szakkönyvek még nem tettek róla említést.
Mikor az első magvakat elvetettem, roppant kíváncsi voltam, hogy kikelnek-e a déli jövevények. És ha kikelnek, milyenek is lesznek? Mint olyan sokszor, akkor is elővettem Karel Capek: A szenvedelmes kertész című kis remekművét, amiben a következőket olvastam: "… .úgy a nyolcadik napon, de néha még későbben, egy rejtélyes, óvatlan pillanatban (mert azt még soha senki meg nem leste) egyszerre csak szép csendesen megnyílik a föld, és megjelenik az első csírahajtás... S akkor ott áll csupaszon, gyámoltalanul, köpcösen vagy véznán, s felül két kis mulatságos levele van, s e közt a két levél közt látszik valami... Hogy mi, azt még nem mondom meg, ott még nem tartunk. Csak két kis levél egy halovány száron, de az valami csodálatos, mennyi változata van, minden kis növényen más. Mit is akartam mondani? Tudom már, semmit, vagyis hát csak azt, hogy az élet jóval bonyolultabb, mint képzeljük."
Hát ilyen csoda volt számomra a cukkini "születése" is.

Bálint gazda

nyitvavanazaranykapu

nyitott nap volt szombaton
kaptunk fzk-s pamutszatyrot meg bézbólsapkát, lufit meg tollat
néztünk műkezet, zöld halat
lefotóztak minket infravörös kamerával meg radioaktív szkafanderben integetve (najó, csak sosót)
ettünk ittunk mászkáltunk
ott, ahova egyébként csak bemegyek napmintnap dolgozni
csak most annyian voltak, hogy nem lehetett autóval bemenni, és parkolóhely sem akadt a kapun kívül, és szigethangulat volt a kaja- meg infósátraktól meg a zenétől meg a sörtől és az üvegvisszaváltástól...
bárcsaktudnám mennyi az a húsz teszla, amit az a két hangárnyi cucc produkál a hároszáztizenötös épületben, mint mágneses teret. biztos nagy az, annyira büszkék rá.

vasárnapos

Hatalmas anticiklon alakult ki a hét második felében Európa felett. A napos idő hatására szokatlan magasságokba emelkedtek a hőmérsékletek. Németországban egy lelassult hidegfront előtti meleg áramlás afrikai eredetű meleget szállított. Az áramlási rendszer kialakulásában a Gordon hurrikán európai ciklon-maradványa is szerepet játszott. Péntek óta 30 fok közelébe emelkedik a hőmérő higanyszála, egész hétvégén rekord közeli hőmérsékletek alakultak ki.
hivatalosan így néz ki az, hogy tegnap kibicajoztunk a rajnaparti strandra, ami nyitva volt, de a pénztár zárva volt, így bementünk, leraktuk a plédet a rajnapartra a hibátlanul nyírt fűre, minimalizáltuk a ruházatunkat (fantáziálást kérjük mérsékelni), és leheveredtünk napozni meg olvasni. szeptember huszonnegyedikén, harminc fokban, hattyúk, kacsák és néhány piknikező között. nemvoltéppenrossz :)

vasárnap, szeptember 24, 2006

lost

néma táncfilm düsserldorf utcáin
igen, itt szép a modern balett

forrás re:blog vagy index?

A szocialisták és a szabaddemokraták tovább folytatják a hazudozást és a gyűlölködés politikáját - áll a Fidesz közleményében. "Ma már mindenki számára beigazolódott, hogy az ő érdekük a nyugtalanság, az erőszak szítása Magyarországon, ők provokálják az embereket. Gyurcsány Ferenc és társai tönkretették az országot gazdaságilag és morálisan egyaránt. Észre kellene végre venniük, amit ma már mindenki tud; ez egy igaz ország, csak jelenleg betegesen hazug miniszterelnöke van. Felszólítjuk Gyurcsány Ferencet és a neki asszisztáló balliberális erőket, hogy azonnal fejezzék be a hazudozást, és hagyják abba a gyűlöletkampányt, valamint haladéktalanul vonják vissza provokátoraikat az utcákról, és többé ne provokálják a magyar embereket, ne gerjesszenek több gyűlöletet és erőszakot!" - írja Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője.

csütörtök, szeptember 21, 2006

hátmégmost

mennyire jó nem otthon lenni
Szélsőséges csoportok jönnek külföldről
legszívesebben odamennék felpofozni ezeket az idiótákat
akik persze cserében jól megrugdosnának
vagy inkább berakni őket egy űrhajóba, és elküldeni őket felderítőnek, mint a golgafrinchamiek tették a telefonfülkemosókkal, reklámszakemberekkel, fodrászokkal, idióta militarimániás másodtisztettekel és fürdőkádmániás kapitánnyokkal.

szerda, szeptember 20, 2006

haj-jaj

budapest, hetfő reggel hét óra, hétfő reggeli csúcsforgalom ferihegyen, plusz a lassított, észrevehetően nem szigorított ellenőrzés, érthetetlen egyórás sorbanállás, de a frizura még mindíg tart.
frankfurt, tíz óra, negyven perces késés, értelme nincs már ka-ba menni, ebéd a hentesnél, előadás átrágása, kettőre megint ki a reptérre, a frizura még mindig tart.
sorbanállás a lufthanzacsekinnél, fekacsávó odajön, van-e kreditkártyánk, mert akkor a masinánál is be lehet csekkolni. négyünknek van egy, mondjuk. oké, menjünk a masinához, majd ő megmutatja, hogy kell. feri elkezd becsekkolni, de egy kártyával csak egy ember csekkol be, mondja ekkor a csávó. lufikártyával becsekkolás, srácok újra sorbaállnak, a végéről persze, és a frizura már egy csöppet beleremeg.
velence, majdnem hat, két fekete merci vár négyünkre, irány trieszt. frizura lebeg a szélben.
trieszt, este fél nyolc, két fekete merci befordul a sétálóutcába, és mutat a continentál felé. frizura ledöbben. reméli, hogy van annyi pénz a számláján, amiből ezt kifizeti. meg hogy a német ec kártyát elfogadják.
continental, fél nyolctól nyolcig, frizura örül, hogy ismét brizsitdzsonsz fején találja magát, fel alá sétál a porta és az első emeleti szoba között, amit a csipkártyával nem lehet kinyitni. próbálta tok nélkül? frizura élvezi, hogy szőkének nézik, hiába tudja, hogy a kártyaolvasó szar, kipróbálta a kártyát a szomszéd ajtón, annak a kártyaolvasója pirosan csipogott, a száznégyesé nem csipog semmit. az új kártyával immár harmadszor megy vissza, hogy ő tényleg mindent megtett, mostmár azért mégiscsak a portás rohangáljon felalá hiába. portás megkéri, ha jön valaki, szóljon, mindjárt visszajön.
continental, nyolc óra, fémkulcs a zárban, és a frizura végre belép a szobába.
megmosakszik, és megy vacsizni, gnoccsit tonhalas salátával, meg sörözni a méregdrága főtérre. de már nem dolgozza fel a transzkripciós faktor kötőhely predikciós adatokat, mert szarakodik az excel.
frizura megfürdik a kád jószagú habos vízben, és majdnem meghúzza azt a piros himbilimbit, hátha attól beindul a nem működő pezsgőfürdő. időben kapcsol, hogy a piros gomboktól és himbilimbiktől jobb óvakodni, és inkább besamponozza magát, és megújulva tér ágyba.

péntek, szeptember 15, 2006

magyarország ellenálló, de

Mivel Európa a világ legfontosabb élelmiszerpiaca, a legnagyobb termelőnek számító USA kemény nyomásgyakorlással vette rá az EU-t, hogy nyisson kaput a génkezelt termékek előtt. Ez uniós szinten már megtörtént, egyes tagállamok azonban a saját mezőgazdaságuk érdekeire vagy a fogyasztók biztonságára hivatkozva még ellenállnak a brüsszeli közvetítéssel Amerikából érkező nyomásnak. Magyarország az ellenállók közé tartozik, ez azonban a kutatási szektorra már nem igaz: Gödöllőn a Szent István Egyetem vezetésével jelenleg is zajlik szabadföldi fajtakísérlet génkezelt kukoricafajtákkal.
a fene a beleteket, komolyan, gödöllő meg szeged, ti nemzeti bioagrár testből kiszakadt áruló sarjak, ti amerikaiak által manipulált génmanupulátorok, ti növényi frankensteinek, ti nem ismertek istent, nem félitek, hanem játsszátok, mi?
majd mi jól megmondjuk, mi jó nekünk, ti csak ne agrárfejlesztgessetek, ha az nekünk nem tetszik, jó? és minek tesztelni, mi zöldek tudjuk, hogy nem jó. és kész.
le a növényi őssejtekkel, tiltakozzunk a magok élethez való jogáért, éljen a csévézés, a helikopteres vegyszerezés, és persze éljenek a nehézfém-és vegyszerfüggő vegetáriánusok!

de jó nem otthon lenni

Az ATV tegnap esti Egyenes beszéd című élő műsorában Kálmán Olga műsorvezető Pokorni Zoltánnal beszélgetett - volna. A kérdező ugyanis szembesíteni próbálta Pokornit Orbán Viktor esztergomi kijelentésével, illetve a Reutersnek mondottakkal, ám a Fidesz alelnöke nem kívánt erről beszélgetni. Először azt felelte, nem tudja, miről van szó, másodszor azt, hogy majd Hiller Istvánnak válaszol erre, aki sajtótájékoztatóján ugyanezt kérdezte tőle. Ezek után a műsorvezető még egyszer nekifutott, és arra lett volna kíváncsi, hogy Pokorni szerint is a kormány legitimitásáról szavaznak-e az emberek. Pokorni visszakérdezett: "Miért hívtak engem tulajdonképpen ide?", majd szóba hozta a CD-s fenyegetést, amit azzal kommentált "Ez egy ócska blöff, amit maguk és a szocialisták művelnek". Kálmán Olga jelezte, hogy őt nem ez érdekli, újra rákérdezett Orbán szavaira, ám Pokorni elhagyta a stúdiót. Utóbb a Fidesz közleményt adott ki arról, hogy Pokorni azért távozott a stúdióból, hogy ezzel is jelezze, a Fidesz nem asszisztál a kormány és egyes médiumok azon próbálkozásához, hogy eltereljék a figyelmet a lényegről, a kormány hazug politikájáról.
nem hiszem el, hogy nem fáradnak ebbe bele.
vagyis de
belehajszolták magukat egy játszmába, amiből nincs kiszállás
de kívülről ez baromi óvódás, éretlen és mérhetetlenül unalmas
kábé olyan ez a szitu, mint a kreacionistákkal. ha nem reagálsz, akkor nagyra nőnek, behüjítenek sokakat. ha komolyan veszed őket, mert azért tényleg hatalmas baromság az amit mondanak, jönnek a nem vitaképes érveikkel, és nem tudsz rájuk válaszolni, mert ha megcáfolod őket, azt mondják, hogy de igenis, igazamvan, és te vagy a hüje, beeeee.

csütörtök, szeptember 14, 2006

helyzet

frankfurti leves és cukkinis sütemény
két cukkinival kevesebb
a maradék négyből kettő markóék egyenként ötkilós kerti neveltje. a hűtőbe se férnek be, olyan hosszúak.
a tök maradék fele lereszelve, lefagyasztva
ordenáréan büdös rohandó krumpli zsákostul kukában
maradék virsli a levesben, akárcsak a két kis fej kelkáp
a héten eddig nem is vacsiztam otthon, hétfőn elmentünk felfedezni a kis bódéházak közötti kajáldát (egy afrikai család vezette ehte-német étterem és lepuki nyaralós kerthelyiség), kedden toralacival meg ferivel kajáltunk az anreasbrauban, tegnap radja búcsúbarbequeja volt, perszehogy nem fogy így a kaja, ha az ember máshol eszik és későn jön, naná, hogy nem áll neki másnapra ebédet főzni
be kéne pakolni, mert aztán holnap reggel kilenckor a hétfői trieszti előadás koldranja lesz, holnap már nem lesz idő rá. aztán délben ki kell mennem valakiért a pu-ra, úristen, az én kis mocskos kocsimmal, aztán meg
ááááááá otthagytam a pléteket a fülke alatt, elfelejtettem őket berakni az inkubátorba, basszameg, basszameg
na mindegy szóval kettőtől kezdődik két előadás, az én gépem meg nyolc húszkor indul frankfurtból, vagyis legkésőbb fél ötkor le kell lépnem, hogy a hatos vonatot villamossal elérjem.
aztán hétfőn vissza frankfurtba, aztán négykor meg irány velence, onnan meg trieszt. szép lesz ez, szép bizony....

szerda, szeptember 13, 2006

tök jó

már olyan régen hiányérzésem volt, már nagyon nagyon kellett egy kis igazi savanykás kapros tökfőzelék, olyan igazi, habart, savanyú, a kispörkölttel nyakonöntött, igen. nem is csoda, hogy ugrándoztam hazafele, amikor a spárban végre megláttam egyet, aztán majdnem bőgtem, mikor kiderült, hogy az csak egy éretlen sütőtök.
kimegyünk a piacra szombaton, csitított sosó.
és akkor szombaton kibicajoztunk a piacra, bementünk a már alig totyogó zeneboltos bácsihoz elámulni a kottagyűjteményén (vettem is egy salsa, afro cuban montunos for guitar kottát cédével), vettünk szép sárga ringlót (lett belőle ringlós süti), meg egy legalább kétkilós spárgatököt!!!!

kipécézve


sőt, meg is rendelve mind a három, sőt, még a vendéglő a világ végén, ami pont a második kötete a galaxisnak, és persze jól norbinál maradt, még ezer éve, tejóég, de rég volt is mindez, pont annyira, hogy már egy éve ideje van újraolvasni a galaxist, de pont minden kötet megvan, kivéve a második, és így nem lehet vele haladni, szóval már mióta rohangálok meg keresgélek utána, és most bezzeg, hogy megrendelem a tükörviágomat, eszembejut, rákeresek, és láss csodát, megvan nekik, remélem nem utólag írnak vissza, hogy bocsi, kifogyott a raktár...
nade az egész úgy kezdődött, hogy anyám megszkájpizott, hogy lehetne menni pekingbe egy kéthetes továbbképzésre, és hogy szerintem menjen-e. naná, hogy rábeszéltem, és aztán elkezdtem nekiállni keresni valami lelekesítő olvasmányt a neten, és előkerültek ezek az irtó izgis utazónaplók. beleolvastam egy-kettőbe, asszem fincsi lesz...
Seminare im Institut fuer Toxikologie und Genetik
-------------------------------------------------

Thema: The cell-matrix interface: real time imaging
of cancer invasion and ECM remodeling

Sprecher(in): Peter Friedl
Molecular Cell Dynamics Laboratory
DFG Center for Experimental Biomedicine and
Department of Dermatology
University of Wuerzburg

Zeit: Donnerstag, den 14.09.2006
10:30 Uhr

Ort: IBG, Bau 601, 3. OG., Raum 427

Einladende(r): Jonathan Slemann (joint IBG / ITG seminar)


általában ennyi szokott jönni, általában péntek este jön, hogy hétfőn háromkor seminár. de már nyár előtt felborult a rend, valahogy mindenki hívogatott előadókat, a heti három előadás lett az átlag, ami csöppet durva, merthogy minden labornak van labormegbeszélése, zsurnálklubbja, nekünk még péntek reggeli problémamegbeszélésünk is (pluszban ha van, kedd csütörtök reggel németóra), és persze mindenkinek péntek 11-től az intézeti szeminárium, amit ugye felváltva a dolgozók tartanak.
aztán jött a nyári szünet, de most megint durvulás van, kedden, szerdán, csütörtökön egy-egy előadás, intézeti, aztán péntken meg egyből három.
gondolom ezért írt egy kis reklámszöveget a csütörtökihez jonathan.

Dear All
Peter Friedl from Würzburg us visiting ITG and
IBG this week (13. and 14. September). On
Thursday (14. September) he will give a seminar
at 10:30 in the IBG (Gebäude 601, 3. OG., Raum
427). This is a joint ITG/IBG seminar, so
everyone is strongly encouraged to participate.
Peter Friedl is an expert in cell motility and
the interaction of cells with the extracellular
matrix. He studies these processes using
cutting-edge live cell imaging techniques. The
title of his seminar is "The cell-matrix
interphase: real time imaging of cancer invasion
and ECM remodeling". Peter always gives a really
excellent talk, and you can be assured that the
seminar will be full of movies that will give you
a strong visual impression of how cells move
through matrix both in vitro and in vivo.
Best regards
Jonathan

vasárnap, szeptember 10, 2006

asztadedurva volt
néztünk a prohetet, rajta a popsrtár válogatást, valami vidéki cirkuszban volt, és három-négyfős lánybandákat kerestek, három nyálas sláger közül választhattak a csajok, iszonyat volt, nem tudtak énekelni, egyik sem, tutira kirakatcsajokat kerestek. és a zsűri, az beszarás, a két csávesz megagáz, a szönyelladefrász középen a halálfejes masnival a hajában, beszarás. aszittük, hogy vicc az egész, kabaré vagy mi.
de nem
nem is egy rossz álom
prohét valóság

Szia, A Cooky´s nevu helyen lesz, fel vagytok irva. Ott tali, csok lisszabonbol. V

Mittwoch, 27.9., 21 Uhr: Yonderboi


László Fogarasi ist ein schöner Name für einen jungen Musiker aus Budapest. Wer aber seine Musik hört, versteht die Wahl dieses dunklen, warmen und verspielten Künstlernamens Yonderboi sofort. Seine Songs sind in Triphop-Beats schwelgende kleine Epen, romantisch dunkle Lieder über Liebe, tiefe Wälder und verletzte Schmetterlinge aus den Erfahrungswelten zwischen urbanem und naturbeseeltem Leben. Das aktuelle Album von Yonderboi, ?Splendid Isolation?, entstand maßgeblich in Zusammenarbeit mit dem holländischen Musiker Tom Holkenborg ? wahrlich kein unbeschriebenes Blatt, ist er doch einer der Macher in der in den 90ern gefeierten Triphop-Dance-Combo Junkie XL.

szombat, szeptember 09, 2006












volt ilyen napunk is, két hete vasárnap, amikor kimentünk a karlsruhei vadasparkba, ahol a legjobb fejek az őzek voltak, egy kisőzike megkergült, mint csoki kiskorában, rótta a köröket, rohangászott meg ugrabugrált, mint egy bakkecske, aztán odajött haverkodni, aztán megjelent apjuk, az őzbak, akinek csupa dzsuva volt a nyaka, és megkérte sosót, hogy vakarja meg neki, ő meg vakargatta, aztán olyan szomorú lett szegény apjuk, hogy arrébmegyünk, jött mellettünk a merítés mellett, irtó vicces volt. és biztos a nyakvakarásért cserébe szedtünk két nagy őzlábat, meg én két kullancsot :)

ja és ettünk olyan csokis sütit

a hivatalos neve fondant chocolat
és tényleg ugyanolyan, mint amit én sütöttem :)

amúgy még fél óra, és megyek haza, ma nyomom le az elmaradt eheti napok egyikét, turbómeló, bár előre látom, hogy a lehetetlen lába után ugrálok, de sajnos még a cipőm sarka is folyton kitörik ugrálás közben...
amiről eddig azt hittem, hogy okés, kiderült, hogy korántsem. úgy tűnt, a miniprepes pécéerek alapján, hogy hét promoterből ötöt sikerült beklónozni, de most mégiscsak egy pozitív a hétből, és pedig már tegnap kellett volna azt az ötöt injektálnom...
persze elfogyott a hasított plazmid is, azt tegnap vagdostam, aztán meg gélből kivágtam, ma ligáltam, és most rázódnak a bacikkal a ligátumok, hogy aztán fél hétkor kikenhessem őket az agarra. csak lennétek benne a plazmidban, kicsikéim, mit nem adnék érte...
már vagy egy hónapja szarakszom ezzel a klónozással, már a tököm tele van vele, merthogy ugye ezt a gatewayes klónozás után kellett volna csinálni, talán akkor nem kellett volna kétszer melózni, mint így, hogy most érkeztek meg a gatewayes vektorok. mindegy, azokkal majd csak trieszt után játszunk, arra már most tényleg nincs idő.
merthogy persze ki kéne pcr-ezni négy enhancert is a már meglevő négy vektorból, amiket már megtalálni maga egy rémálom volt, szekvenciainfót szerezni hozzájuk a primertervezéshez meg egy horrorfilm. de megvagyok velük, persze majd akkor ugrik a majom a szappanostálba, ha működik a pcr velük.
és közben nem megy az inszitu a kapott pax2.2-es próbával, és persze a háromnapos protokoll kismillió lépése, beállítása illetve vegyszere közül bármelyikben lehet a bibi. persze a küldött próbában is, vagyishát vektort küldtek, amit hasítani kell, utána meg in vitro átírni az antiszensz erenest, na hát itt is lehet a hiba, na.
ja és igen, a szekvenálásra elküldött maxikkal és primerekkel nem ment a szekvenálás.
és még?
kivagyok a többiektől, annyira szarnak bele minden közösbe, ettől kikészülök, hogy nem képesek filteres pipettahegyet kérni a szomszéd laborban levő csajtól, hanem az én asztalomról csórják el az enyémet, hogy nem képesek a csordultig teli szemetest kiüríteni, meg hogy amikor feri, amikor szólok neki, hogy amióta elkezdte használni az ezer éve nem használt vízlégpumpáját, azóta ömlik felefe valami rohadt trutyi a másik, tőle tíz méterre levő mosogatóba, árad felfele, és büdös, folytatja addig, míg a szerelők le nem ragasztják a mosogatókat...
csodaszép az élet, bárki meglássa.

péntek, szeptember 08, 2006

meg még



itt is jártunk, ahol a francia királyokat szokták volt koronázni, normandiába menet itt álltunk meg első este enni inni meg aludni

trouville



ott jártunk, ahol a zsarut forgatták anno, vagyis annak egy jelenetét, a bankrablósat, bár ezek az esős tengerparti francia városkák amúgy biztos egy kaptafa, meg bankot sem láttunk a part melletti útról nyílni, de akkoris, mi ott voltunk :)

ott ahol a parti metáldj söpri a homokot magába zuhanva, ahol a kaszinótól és luxuxszállótól tíz méterre üres a strand - ilyen időben csak a mániákusok fürdenek, csak a homlesznő dobálja aszatyrát, és kezd el ordibálni a metáldj-vel. luxustengerpart szenzon végén...

nászajándék

mivel ernőéktől egy zsák pénzt kaptunk, arra gondoltunk, hogy egy láda kincset kapnak tőlünk jövő szombaton. már ki is mentünk jó rég az itteni bolhára, vettünk egy pici dobozkát, és vettünk bele mindenféle vicces kincset - szívecskés nyakéket, amit ki lehet nyitni és fényképet belerakni, még működő zsebórát, hűtőmágnest, kiautót, szóval mindent, ami hasznos, persze ebbe rakjuk a pénzt is, amit nekik szánunk.
na erre ezt kaptam ma (egyikünk sem ismer senkit ernőék haveri köréből, sosó kollegájaként sokat voltak ugyan együtt, de ennyi. ez azért így még viccesebb)
Sziasztok!
Van kedvetek csatlakozni egy közös nászajándékhoz?
Egy keleti stílusú nagyobbacska ládát töltenénk meg a nászajándékba szánt pénzzel (100 Ft-os érme, 200 Ft-os papírpénz), és ezt a kincsesládát elrejtenénk valahol az esküvő helyszínén.
Így nemcsak egy borítékot, de egy maradandó emléket is adhatunk nekik, sőt, ha van valami kis személyes emlék/apróságot szeretnél adni, azt is bele lehet pakolni a ládikóba .
Ha tetszik az ötlet, és szívesen csatlakoznál, akkor a következő a dolgod:
*jelezz vissza mielőbb
*Köves Réka nagyon kedves, és bevállalta, hogy megveszi a ládát
*váltsd fel, és hozd magaddal az "aprópénzt", meg a személyes tárgyat és majd Kenesén megtöltjük a ládát
Ha van még öteletetek, ki vele! :)
Üdv,
Erka

szerda, augusztus 30, 2006


betmen nindzsakardja, aha...
de hisz betmennek nindzs kardja

kedd, augusztus 29, 2006

katalógus - rendelje meg még ma!

jaj istenem, ez annyira jó válogatás, hogy beszarok. az elejétől a végéig ottvan, és már pár hete megvan, mégsem unom meg.
ú basszus, a képek a honlapjukon...

hétfő, augusztus 28, 2006

heidelberg

Már akkor is ott ült, amikor bementünk a terembe. Végigülte a Histone trimethylation and the maintenance of transcriptional ON and OFF states by trxG and PcG proteins, a Genome-wide mapping of Polycomb target genes unravels their roles in cell fate transitions és a Targeting of the PRC1 like Mel-18 complex in epigenetic regulation című előadásokat, moccanás nélkül. Hiába rázkódott az ülése ötpercenként, ő rendületlenül figyelte a drozofila-genetika illetve transzkripciós molekuláris biológia legújabb eredményeit. Habár lehet, hogy bealudt egy picit, mert nem moccant, vagy már alig élt, hiszen a fekete pulcsis csavó, akin ült, úgy köhögött, mint egy kehes ló, egy normális légy rég leszállt volna róla.
vagy az is lehet, hogy a fly-genetikusoknak új kitűzőjük van...

csütörtök, augusztus 24, 2006

úgy hiszem, tejcukor-intoleranciám van. hogy miért?
A tejcukorérzékeny felnőttek többnyire nem szeretik a tejet, és mivel tapasztalatuk szerint az kellemetlen tüneteket okoz számukra, étrendjükből már korán elhagyják. Tej-, ill. tejcukortartalmú étel fogyasztását követően a panaszok fél, illetve két óra múlva jelentkeznek és átlagosan egy-két nap alatt maradandó következmény nélkül megszűnnek. Ismételt tejcukortartalmú étel elfogyasztása után azonban a tünetek ismét jelentkeznek.
A kettős cukormolekulákat a bélben található baktériumok fermentálják, bontják el, ennek révén savak és gázok (szén-dioxid, hidrogén és metán) képződnek. Ezek az anyagok okozzák a felfúvódást, szélgörcsöket, hasi fájdalmat, feszülést, émelygést, hányingert, rossz általános közérzetet, ritkán bőrtüneteket.
A tejcukor felszívódási zavara a tápanyag-felszívódási zavarok leggyakoribb formája. A laktóztartalmú étel elfogyasztása klinikai tüneteket okoz, amelyek pl. hasfájás, haspuffadás, hasmenés, erős bélkorgások, hányinger, émelygés lehetnek.
Átmenetileg csaknem minden embernél előfordul élete folyamán például bélfertőzés, hasmenés hosszan tartó antibiotikus kúra után. A háttérben ilyenkor a laktázenzimet termelő bélhámsejtek sérülése áll. A kiváltó ok megszűnésével rendszerint gyorsan rendeződik, ritka, amikor ehhez néhány hétnél több idő szükséges. A hámsejtek regenerálódását természetesen elősegíti, ha a terhelés csak fokozatosan következik be, vagyis a laktázenzim mennyiségét egyre csökkenő adagban pótoljuk.

a hasmenésen kívül köszönöm, rám mindegyik jellemző tejivás után. eddig úgy-ahogy megvoltam, simanormál hideg tej nélkül: a tejeskávé szigorúan forralt tejből, a tejes müzli még abszolút okés volt, joghurt kefír abszolút kellett, sőt, fagyi-tejszínhab-jegeskávé semmi bajt nem csinált. de az utóbbi két hétben valami iszonyat volt a hasam. amióta a fogínyemre felírták az antibiotiukos fogzselét. amitől súlyosbodhat a tejcukorérzékenység...
szóval tegnap tejmentes napot tartottam (se tejszinecske a kávéba, se semmilyen tej eredetű cucc), és láss csodát, semmi problema. sőt, abbahagytam azt a zselét, meg éppen az eheti jógával egy rakás hasmasszázs van, úgyhogy a székrekedésem is elmúlt. mindezen felbuzdulva vettem laktóztablettát, amit tejivás előtt kell venni, de reménykedem benne, hogy visszaáll a rend pár hét alatt, ha kiürül az antibiotikum...
szóval reggelente jógás hasmasszír, tej előtt enzim, és reméljük pukirálynő követi grészt a feledésbe...

annyi

minden mesélnivalóm van, kedves naplóm, el akarom mesélni őket, mert aztán jól elfelejtem, hogy miket csináltunk, mik történtek, és az nem jó. mert ugye akinek nincs esze, legyen notesze...
szóval péntek este koradélután leléptünk a feketeerdőbe csavarogni egy rövidhétvégényit. elindultunk freiburg irányába, aztán onnan meg a feketeerdei balatonhoz, a titiseehez. itt ettünk fagyit-jegeskávét - gagyi turistás szar volt, tovább is álltunk iziben. elmentünk feldbergig, itt volt négyméteres télen a hó, és ide nem jöttünk el egyszer sem sielni, pedig kinéztük már jó régen, hogy 28 síliftjük van, ami nem semmi. a négy méter hó sem :)


de mivel ez sem volt a tökéletes hely megalvásra (azt az ember ott érzi, hogy ez az, itt lesz jó megaludni. ha nem, menni kell tovább. nálunk már csak így megy a szálláskeresés. semmi előre foglalás meg ilyenek, brr), így elkavarodtunk todtnauberghez, ami a főutaktól istenesen elzárt kis csodafalu, igazi tehenes, lovas, legelős falu. a panzió végülis okés volt, a lenti kajálda már kevésbé, de istenem, nem lehet minden tökéletes...
másnap hatalmasat kirándultunk legelőre kicsapott tehenek és áfonyázó lovak között, erdőben, mezőn, napoztunk egyet a patakparton (ilyen sem volt már jórégen, hogy napozós meleg és napsütés legyen), aztán elindultunk autókázni. a nagy útra visszafelemenet megálltunk a todtnaui vízesésnél, ami baromijó élmény volt. lemásztunk a vízesés tetejétől lefele, majdnem mind a 90 métert végignéztük. (aztán persze mászás vissza) turinyóút vezet le a vízesés mellett, időnként keresztezve azt (nem esik folyamatosan 93 métert, hanem csak kisebb nagyobb vízesésekből áll össze az egész). és akkor a legnagyobb vízesésnél lefeküdtünk a kétszemélyes fapadok egyikére, amiből pont szemből lehetett rálátni a zuhatagra, hát, nemsemmi egy élmény volt.
aztán kicsit arrébb megláttunk egy akkora nyári bobpályát, amekkorát még ember nem látott, olyan hosszan kanyargott lefele a hegyről, hogy meg kellett néznünk. bicajosok is zúztak le mellette valahol, csupa dartvédernek öltözött adrenalinmajom. de mivel majd egy órát kellett volna fenn várni arra, hogy lecsússzunk, inkább elmentünk haselbe cseppkőbarlangozni.
nagyon szupi kis hétvége volt, és még maradt egy pihenőnapunk is vasárnap...
amikor is elkészült a világ legfinomabb szülinapi tortája :)

kedd, augusztus 22, 2006

jaj, olyan nagyon vicces ajándékokat sikerült beszerezem, csak persze nem lehett őket elújságolni, mert akkor nem lett volna vicces az átadásuk.
szereztem napraforgós meg tehénkés gyertyákat, meg irtó szép retró csomagolópapírt és tasakot első körben. meg persze kivágott virágos képeslapot.


aztán robotos képeskönyvet, meg egy robotot is (nade méghozzá milyet már, a világ első bádogrobotjának a mását), hozzá olyan játékot, ami olyan pici kerek, és általában valami pici golyót kell valami lukba beletalálni vicces alapon, nade ez súlyemelős, és a súlyokat kell a rúd végére rakni.

aztán egy cartier-bresson fekete-fehér párizs fotóalbumot éééés

éééés pimpmyride dvd-ket....

überraschung

zsanett mesélt még tavaly bergenben a kedvenc csokitortájáról, amibe csak két teáskanál liszt kell, és elolvad a szádban. na ez a torta az, amit sosó tavaly előtt keresett mindenfelé párizsban, ez az, aminek a közepe folyós csoki, ha hamarabb veszik ki a sütőből. na és ezt csináltam meg a harmincadik szülinapjára. ekkor derült ki, hogy ez kerestük párizsban. isteni lett, vicc nélkül, isteni.
kell hozzá 125 gramm keserűcsoki (legalább 70% kakaóval), mint mondtam két teáskanál liszt, 125 gramm cukor, 3 tojás és 90 g vaj. ennyi. nem vicc.
a csokit megolvasztjuk gőz felett, addíg habosra verem a cukorral a tojássárgáját és a vajat, beleforgatom a lisztet, és belekavarom a csokit.
felverem a fehérjét, és óvatosan beleforgatom a tésztába.
kábé 2 cm magasan rakom a sütőformába, és 35 percig 180 fokon sütöm (előmegelegített sütőben)
ha olvadt csokis belsőre vágyunk, elég kevesebb idő is.

sakk

Sziasztok!
Képzeljétek el, ma sikerült megvernem a sakkprogramot, feladta a küzdelmet,
pedig még egy csomó bábuja is volt, és a várható matt is két-három lépés
távolságra volt.
Ez eddig még soha sem sikerült, úgyhogy most nagyon meg vagyok elégedve
magammal.Mégsem vagyok teljesen hülye!
Csóközön
apu

hétfő, augusztus 21, 2006

vizsgálat

A miniszterelnök "azonnali, gyors és alapos" vizsgálatot rendelt el a vasárnap esti budapesti vihar miatt.
vajon ki a hibás?
esetleg idáig ért el a kínaiak olimpiai esőcsinálása?
felelőst ide!

csütörtök, augusztus 17, 2006

pozitív

egy dolog miatt örülök csak igazán ennek a szar esős nyárnak:
annyi a gomba, mint a pesti aszfalton a kutyaszar!!!!

kedd, augusztus 15, 2006

hogyvanez?

rántott kamambert sütöttem, és kutyalábszag van az egész lakásban...

különösen kelendő

Kicsit odébb az Élő könyvtár, ahol vagy száz, könyvnek öltözött embert kölcsönözhetnek ki az "olvasók" egy-egy órára. A Budapesti Európai Ifjúsági Központ dán mintára felállított könyvtárában minden a megszokott módon működik - beiratkozás után katalógusból lehet "könyvet" választani -, azzal a különbséggel, hogy a visszahozott könyveknek nemcsak a fizikai, de lelki épségéért is vállalniuk kell a látogatóknak a felelősséget. Az emberkönyvek nem szereplők ugyanis, hanem valódiak: volt bankrabló, gyógyult alkoholista, katona, rendőr, BKV-ellenőr, feminista, muzulmán, református lelkész, rabbi, menekült. Csupa olyan ember, akivel szemben komoly előítéletek élnek a társadalomban. A mindenki által fellapozható előítélet-listán maguk írják össze, mit gondolnak róluk az emberek. A cserkész szerint őt például így látják: "kiránduló ministráns, vagy legalábbis idős bácsi árvalányhajjal", a buddhista szerint pedig mások azt gondolják róla: "ő egy önsanyargató, kopasz vegetáriánus". Óriási a kereslet, a beiratkozók összekapnak a bestsellereken. Különösen kelendő a bankrabló és a BKV-ellenőr.
innen

édeshármas

ez egy tipikus helyzet
tudja ő is, bár még nem volt ilyenben - mondja
ha egy elkezdi, mindig akad egy másik
és akkor elkezdődik a versengés
talán mert ilyenkor az ember jobban odafigyel magára
jobban is odafigyelnek rá
persze a résztvevők mindegyike tagadja nyilvánosan, hogy bármi komolyról lenne itt szó, bár lelkük mélyén mindhárman baromira izgatottak
és hát andreasnak akadt egy kis elfoglaltsága - egy csöpp kis szakdolgozat, amivel eléggé le volt maradva, aminek a határidejét már annyiszor elhalasztotta, ahányszor csak lehetett - behozhatatlan előnyhöz juttatva ezzel szandipot
aki szimonénál betegeskedte végig a múlt hetet
vagyis a mérkőzés végérvényesen eldőlt
andreas meg most idegbeteg
próbálja kiheverni a kimerültséget, amit a leadás előtti hétvége nemalvása okozott, és hát még ott van a nagy vereség is, amit fel kéne dolgoznia
merthát nap mint nap szembesül azzal, hogy nem őt választották