kriszta sosó nővére, sosót csak pertának hívja, hogy bosszantsa, kábé mindig egymás haját tépték gyerekkorukban, és kábé három napnál tovább ki nem állhat senkit, és már előre félek a lebiggyesztett ajkú mégkádotoksincs típusú megjegyzéseitől...
merthogy
holnap reggel elindulnak a két gyerekkel dániába családot látogatni (a család maradék részével - laci családjáról van szó - dániában futnak össze), és közben megállnak nálunk pár napra.
történetesen holnap este érkeznek (ezt sikerült végül is ezen a héten eldönteniük), és vasárnap mennek tovább. az majdem négy nap.
kemény lesz.
és még azok az átokrossz kölykök is...
ja, és persze hogy holnap este lesz a havi egyszer esedékes kórházi terheseknek való körbevezetés, a következő éppen akkor, amikor anyámmal skóciában leszünk...
na jó, ne legyek már annyira negatív, hoznak nekünk kiságyat...
kedd, július 31, 2007
nagyív
ív - ezt szokta feri mondani, ha valamire már nincs szükség
hát tegnap nagyívben ment a fagyasztós halálkonténerbe öt akváriumnyi nőstény, valahogy nem bírták az éjszakát a közepes mouseboxban összerakva, és kinyúvadtak, marha horror egy érzés volt, megadurva.
aztán este akartunk főzni tájjellegű kaját: puykamellragu zöldségekkel kókusztejes szószban, nahát amikor elkezdtem felvágni a pulykát, hát megcsapott a szaga, ami botrányosan borzalmatos volt, úgyhogy végül is se a gyömbér, se a kurkuma, fokhagyma, hagyma és még sorolhatnám se vette el az ízét, úgyhogy ív, mondtunk neki, és elkezdtük sosóval a fenti étek vega változatát - kivételesen finom lett így is.
bár a dinnye, amit tegnap vettem, tökre illet volna utána desszertnek, de hát annyira kásás volt, hogy a kilenctizedét ehetetlennek nyilvánítottuk, így hát ív.
akárcsak a régen lejárt moccarella, ami már kipúposította a fóliáját. mondanom sem kell, hogy sosó valamiért azt gondolta, hogy jó poén azt késsel felvágni, perszehogy jó poén volt utána sikálni a szétspriccelt lábszagú moccarella-levet a csempéről meg az útközben levő összes eszközről...
hát tegnap nagyívben ment a fagyasztós halálkonténerbe öt akváriumnyi nőstény, valahogy nem bírták az éjszakát a közepes mouseboxban összerakva, és kinyúvadtak, marha horror egy érzés volt, megadurva.
aztán este akartunk főzni tájjellegű kaját: puykamellragu zöldségekkel kókusztejes szószban, nahát amikor elkezdtem felvágni a pulykát, hát megcsapott a szaga, ami botrányosan borzalmatos volt, úgyhogy végül is se a gyömbér, se a kurkuma, fokhagyma, hagyma és még sorolhatnám se vette el az ízét, úgyhogy ív, mondtunk neki, és elkezdtük sosóval a fenti étek vega változatát - kivételesen finom lett így is.
bár a dinnye, amit tegnap vettem, tökre illet volna utána desszertnek, de hát annyira kásás volt, hogy a kilenctizedét ehetetlennek nyilvánítottuk, így hát ív.
akárcsak a régen lejárt moccarella, ami már kipúposította a fóliáját. mondanom sem kell, hogy sosó valamiért azt gondolta, hogy jó poén azt késsel felvágni, perszehogy jó poén volt utána sikálni a szétspriccelt lábszagú moccarella-levet a csempéről meg az útközben levő összes eszközről...
ráning süstem
na, hát ezt is megéltük, hogy a klónozott enhanszereim nagy része működik, deméghogy, és hogy az automata mikroszkópos fotózás a fakírdivájsszal előállított középen lukas agaros 96lukú plétekbe rakott elaltatott (hogy ne mozogjon) embriókról is már olyan minőségű, hogy nem kételkedem benne, hogy ennél jobbat manuálisan sem tudnánk csinálni. ennél már csak az lenne tökéletesebb, ha a holnapi robotkar-tesztelés sikerülne, mert akkor nem kéne este sokáig egyedül adagolnom a pléteket a mikroszkópba, csak letekerném a légkondit 18 fokra, és éjszaka eldolgozgatna a masina magába...
jó, persze a képek feldolgozására való szofter-csomag még fejlesztés alatt, de ha már megvannak a képek, valószínűleg meglesz az is, és akkor már csak számokat kell generálni, a számokat meg ide-oda csoportosítgatni, és máris meglesz a szupercikk (sőt, ebből kettő is lesz feri szerint, egy metodológiai - merthogy ilyet rajtunk kívül tényleg senki nem csinál, pedig lenne rá igény - , és egy meg az eredményekből, egyik sem kevésbé nagy durranás, mint a másik, ha minden úgy megy, ahogy eddig láttuk), nameg persze az én kis szuperdoktorim (mit szólsz, kisbéka, hogy ilyen korán leszel másodszerző egy cikkben :)
jó, persze a képek feldolgozására való szofter-csomag még fejlesztés alatt, de ha már megvannak a képek, valószínűleg meglesz az is, és akkor már csak számokat kell generálni, a számokat meg ide-oda csoportosítgatni, és máris meglesz a szupercikk (sőt, ebből kettő is lesz feri szerint, egy metodológiai - merthogy ilyet rajtunk kívül tényleg senki nem csinál, pedig lenne rá igény - , és egy meg az eredményekből, egyik sem kevésbé nagy durranás, mint a másik, ha minden úgy megy, ahogy eddig láttuk), nameg persze az én kis szuperdoktorim (mit szólsz, kisbéka, hogy ilyen korán leszel másodszerző egy cikkben :)
szombat, július 28, 2007
bőgés lett a vége
végül is a tegnapi napnak, de csak azért, mert annyira álmos voltam este, hogy rossz helyen támaszkodtam meg az egyik kezemmel a fürdőben, mikor ablakot csuktam, és sikeresen becsíptem a kisujjam körmét sűrű bazmegelések közepette, és mikor elkezdett lilulni és lüktetni a körömágyam, elbőgtem magam, hogy akkor erről ennyit, ez másnapra leesik, de ma már csak egy picit érzékeny, de egyébként teljesen normális.
adua, adia
hát, elkezdtem nőni, mostmár azért látszik a pocim, ahogy zsófi mondta, reggelre se megy le az ember hasa, kábé olyan, mint este, ha telizabálta magát, és ki kell gombolni a gatyát. szép kerek, de azért fura egy érzés, hogy egyre csak nőni fog (jó, tudom, hogy terhesen az ember pocakot növeszt, nade átélni, azért mégiscsak szokatlan érzés). még egyelőre a cicim vezet, az már a legelejétől nő, végülis ahogy zozó mondta, addig csinos egy nő, amíg a melle nagyobb, mint a hasa :)
tizenhárom
csütörtökön voltunk dokinéninél, most végre sosó is eljött, hogy élőben megnézze a porontyot, mert múltkor mondtam neki, hogy a kép az smafu ahhoz képest az izgés-mozgáshoz, ami a képernyőn látszik.
szóval a dokinő elrendezte sosót a fejem mellé (ez a nőgyógyász-etika, mondta - még a szülőszobán is -, hogy a pasi se lássa azt, amit a nő nem láthat: konkrétan a két lába közét), és egy méhszájvizsgálat és pH-mérés után jött a sóműsor: izgés-mozgás, pörgés-forgás, orrfogás, hihetetlen mozgolódás. persze néha egy-egy pillanatra megállt csibészke, és akkor sikerült a kimerevített képen lemérni a fejét, a mellkasát meg a fejtől popóig hosszát, amik alapján pont akkora, mint amekkorának egy tizenhárom hetes-és-egynapos babának lennie kell :)
és közben azért leltároztunk is: mindkét kezén megvan minden ujjacska, a nyaka kicsi vékony, nincs duzzanat (dánkór kizárva), a kicsi kis dobogó szívén is látszanak a kamrák meg a pitvarok is, sőt, mintha azt is látta volta sosó meg a dokinő, hogy fiatalúr nődögél odabenn :)
ja meg egyébként úgy tűnik, most kezdett el csontosodni-porcosodni, mert olyan volt az ultrahang-kép, minta egy röntgenképet néznénk, a csontocskái áttűntek a vékony bőrén...
nagyon izgis dolog ez, annyira feldobó látni, ahogy odanyúl az orrához vagy hogy mocorog :)
képet most nem kaptunk, későn szóltunk, hogy nyomtasson nekünk is :(
szóval a dokinő elrendezte sosót a fejem mellé (ez a nőgyógyász-etika, mondta - még a szülőszobán is -, hogy a pasi se lássa azt, amit a nő nem láthat: konkrétan a két lába közét), és egy méhszájvizsgálat és pH-mérés után jött a sóműsor: izgés-mozgás, pörgés-forgás, orrfogás, hihetetlen mozgolódás. persze néha egy-egy pillanatra megállt csibészke, és akkor sikerült a kimerevített képen lemérni a fejét, a mellkasát meg a fejtől popóig hosszát, amik alapján pont akkora, mint amekkorának egy tizenhárom hetes-és-egynapos babának lennie kell :)
és közben azért leltároztunk is: mindkét kezén megvan minden ujjacska, a nyaka kicsi vékony, nincs duzzanat (dánkór kizárva), a kicsi kis dobogó szívén is látszanak a kamrák meg a pitvarok is, sőt, mintha azt is látta volta sosó meg a dokinő, hogy fiatalúr nődögél odabenn :)
ja meg egyébként úgy tűnik, most kezdett el csontosodni-porcosodni, mert olyan volt az ultrahang-kép, minta egy röntgenképet néznénk, a csontocskái áttűntek a vékony bőrén...
nagyon izgis dolog ez, annyira feldobó látni, ahogy odanyúl az orrához vagy hogy mocorog :)
képet most nem kaptunk, későn szóltunk, hogy nyomtasson nekünk is :(
péntek, július 27, 2007
help
namostakkor nagylevegő, nemsikít, nemordít, nemküldielsenkitapicsába
merthogy a végiggürcölt tegnapi elektroporálás (durván 100) több, mint fele sikertelen, és amelyik plate-en kinőtt is bacitelep, azok száma átlag 2, vagyis szar a kompetens sejt, amit szimone csinált nekem tegnapelőtt.
sosem kértem meg őt segíteni, csak kicsi dolgokban, de mondjuk egy ilyen kaliberű cuccot, mint kompetens sejt, nem bíztam még rá, persze ő az asszisztensünk, jól dolgozik meg minden, de most baszhatok legalább hatvan konstrukciót, amit úgy terveztem, hétfőre meglesz, dehát akkor most újra össze kell rakni a rekombinációs reakciót, merthogy a maradékot azt most trafóztam bele ezekbe a szaros sejtekbe, az még ugye egy nap, mire elkészül, és lehet trafózni (arról ne is beszéljünk, hogy a rekombináz 40 mikroliterje 400 ajró), de még akkor lehet új bacikat is gyártani, ami még egy egynapos meló, és akkor még tarfó egy nap, másnap kinő, akkor lehet kolóniapcr-rel ellenőrizni, és ha kinő a kultúra másnap, miniprep, szóval hétfő esélytelen, de legalább a hétvégén így tutira nem dolgozom, nincs értelme.
ultraszívás, és persze egész héten robotoltam, mint állat, tehát csak annyira vagyok fáradt, hogy mindjárt spontán elbőgöm magam, és akkor még hol van a jövő hétfőn kezdődő öthetes maratoni injektálás-sorozat, aminek csak és kizárólag a detektálás-részével vannak apróbb zűrök, tehát pont a lényeg szaros, egyszóval kösz jólvagyok, most megyek, megeszem a tízóraimat és próbálok lenyugodni, hogy a labormegbeszélésen (amit én tartok, ugye) ne üvöltözve mondjam le az egész projektet...
merthogy a végiggürcölt tegnapi elektroporálás (durván 100) több, mint fele sikertelen, és amelyik plate-en kinőtt is bacitelep, azok száma átlag 2, vagyis szar a kompetens sejt, amit szimone csinált nekem tegnapelőtt.
sosem kértem meg őt segíteni, csak kicsi dolgokban, de mondjuk egy ilyen kaliberű cuccot, mint kompetens sejt, nem bíztam még rá, persze ő az asszisztensünk, jól dolgozik meg minden, de most baszhatok legalább hatvan konstrukciót, amit úgy terveztem, hétfőre meglesz, dehát akkor most újra össze kell rakni a rekombinációs reakciót, merthogy a maradékot azt most trafóztam bele ezekbe a szaros sejtekbe, az még ugye egy nap, mire elkészül, és lehet trafózni (arról ne is beszéljünk, hogy a rekombináz 40 mikroliterje 400 ajró), de még akkor lehet új bacikat is gyártani, ami még egy egynapos meló, és akkor még tarfó egy nap, másnap kinő, akkor lehet kolóniapcr-rel ellenőrizni, és ha kinő a kultúra másnap, miniprep, szóval hétfő esélytelen, de legalább a hétvégén így tutira nem dolgozom, nincs értelme.
ultraszívás, és persze egész héten robotoltam, mint állat, tehát csak annyira vagyok fáradt, hogy mindjárt spontán elbőgöm magam, és akkor még hol van a jövő hétfőn kezdődő öthetes maratoni injektálás-sorozat, aminek csak és kizárólag a detektálás-részével vannak apróbb zűrök, tehát pont a lényeg szaros, egyszóval kösz jólvagyok, most megyek, megeszem a tízóraimat és próbálok lenyugodni, hogy a labormegbeszélésen (amit én tartok, ugye) ne üvöltözve mondjam le az egész projektet...
vasárnap, július 22, 2007
zajlik
pénteken pótoltuk be Sylwiával a szülinapi felköszöntést, mert éppen amsterdamban voltam, amikor volt a bulija, beültünk a törökhöz, ettem egy gözlemét (basszus náluk minden hatszor akkora, mint máshol, egy szimpla juhsajtos gözlemét alig bírtam benyomni) meg dumáltunk, aztán tegnap este átugrottunk a hagymaadagunkért Rékáékhoz :) (Zsombor MINDEN kajába legalább hat nyers hagymát rak) meg egy carcassone-meccsre, jól megvertük őket, egy pont különbséggel sosó nyert előttem, nade az az egy pont már nem fájt annyira, hogy nem én voltam az utolsó :)
ma meg nekiálltam a tegnap a piacon szerzett uborkáknak, és készül az újabb adag koviubi (végre kisütött a nap, több hét eső után - najó volt három nap múlt hétvégén, amikor 37 fok lett a tizennyolcból, de aztán újra egy hétig esett)
holnap meg a nagyüzemi injektálás főpróbája lesz, úgyhogy ma este be kell menni halakat összerakni, meg oldatokat összemérni - hú basszus pénteken nem vártam meg simonét, úgyhogy nem tudom, hol van az rns. na mindegy, majd reggel...
ma meg nekiálltam a tegnap a piacon szerzett uborkáknak, és készül az újabb adag koviubi (végre kisütött a nap, több hét eső után - najó volt három nap múlt hétvégén, amikor 37 fok lett a tizennyolcból, de aztán újra egy hétig esett)
holnap meg a nagyüzemi injektálás főpróbája lesz, úgyhogy ma este be kell menni halakat összerakni, meg oldatokat összemérni - hú basszus pénteken nem vártam meg simonét, úgyhogy nem tudom, hol van az rns. na mindegy, majd reggel...
péntek, július 20, 2007
tegnapi teszt
bejelöltem a triple-test-et, hogy csinálják meg, de annyira kora reggel (8.00) volt még, amikor levették a vért, hogy először 84 kilót mondtam németül, aztán angolra váltottunk, és most már nem emlékszem, hogy 48-at vagy 58-at mondtam, és még a magasságomat is elcsesztem. sebaj, most olvasom, hogy ez alapján, meg a kort figyelembe véve kalkulálnak (amit elszámoltak a terheskönyven, 26-nak írtak 30 helyett), de majd jövő héten korrigálunk...
The most common abnormality the test can detect is fetal trisomy 21 (Down syndrome).
In addition to Down syndrome, the triple and quadruple tests preferentially identify fetal trisomy 18, Turner syndrome, triploidy, trisomy 16 mosaicism, fetal death, Smith-Lemli-Opitz syndrome, and steroid sulfatase deficiency.
The triple test measures the following three levels in the maternal serum:
* alpha-fetoprotein (AFP)
* human chorionic gonadotropin (hCG)
* unconjugated estriol (UE3)
Low values for AFP and UE3 and high values for hCG and nuchal thickness suggest an increased risk of developing Down's Syndrome. High levels for AFP indicate possible neural tube defects like spina bifida. An estimated risk is calculated and adjusted for the expectant mother's age, weight and ethnicity; if she's diabetic; if she's having twins or other multiples and the gestational age of the fetus. Many of these factors affect the levels of the substances being measured and the interpretation of the results.
The most common abnormality the test can detect is fetal trisomy 21 (Down syndrome).
In addition to Down syndrome, the triple and quadruple tests preferentially identify fetal trisomy 18, Turner syndrome, triploidy, trisomy 16 mosaicism, fetal death, Smith-Lemli-Opitz syndrome, and steroid sulfatase deficiency.
The triple test measures the following three levels in the maternal serum:
* alpha-fetoprotein (AFP)
* human chorionic gonadotropin (hCG)
* unconjugated estriol (UE3)
Low values for AFP and UE3 and high values for hCG and nuchal thickness suggest an increased risk of developing Down's Syndrome. High levels for AFP indicate possible neural tube defects like spina bifida. An estimated risk is calculated and adjusted for the expectant mother's age, weight and ethnicity; if she's diabetic; if she's having twins or other multiples and the gestational age of the fetus. Many of these factors affect the levels of the substances being measured and the interpretation of the results.
csütörtök, július 19, 2007
e levele :)
ja, most itt a leghidegebb tel van, 16-18 fok es mindenki vacog mi meg poloban bohockodunk
meg a kakaduk, vombatok, ezer allat es noveny, csodas
e.
ps: kepzelj el engem szorfdeszkan
.
.
.
.
.
.
na rohogest abbahagyni, tenyleg
.
.
.
.
.
na jo, szerintem is vicces, de akkor is
.
.
.
.
.
.
szoval fogok szorfolni, mert muszaj, tengerparton peco negyed annyi mint barmi londonban :))
meg a kakaduk, vombatok, ezer allat es noveny, csodas
e.
ps: kepzelj el engem szorfdeszkan
.
.
.
.
.
.
na rohogest abbahagyni, tenyleg
.
.
.
.
.
na jo, szerintem is vicces, de akkor is
.
.
.
.
.
.
szoval fogok szorfolni, mert muszaj, tengerparton peco negyed annyi mint barmi londonban :))
kedd, július 17, 2007
fejfájás, ououo, fejfájás
már a patyikába is kimentem, mert ez a tegnap este óta tartó fejfájás kezd nem annyira vicces lenni, hogy adjanak valami direkt terheseknek való fejfájáscsillapítót, mire patyikusnéni aszonta, hogy nagyon nehéz dolog az, amit kérek, igazából nincs is mit adnia, maximum a magnéziumszandozt, de azt akár napi háromszor.
eddig egyet ittam meg, de az a kávéval és a csokis-zselés-keksszel kombinálva igencsak jótékony hatású volt, bár ilyen hatóanyag-keverékeknél sosem lehet tudni, ki a felelős a javulásért :)
eddig egyet ittam meg, de az a kávéval és a csokis-zselés-keksszel kombinálva igencsak jótékony hatású volt, bár ilyen hatóanyag-keverékeknél sosem lehet tudni, ki a felelős a javulásért :)
hétfő, július 16, 2007
interjú folyt
a pénteki számban lejött a cikk, egy kábé 15x15 centis arcképpel, a ka-i helyi lapban ( kábé 200ezer példányban). eddig ketten mondták, hogy olvasták aznap, egyvalaki meg szépen kirakta a cikket a folyosói hirdetőre, bekarikázva egy mondatomat (eltart egy ideig, amíg az ember megtanulja az íratlan szabályokat)...
amsterdam
a konferencia részéről asszem jobb, ha nem is beszélek, merthogy tematikájában annyira szétszórt, specifikus és egyben általános volt, hogy asszem, ezt nyugodtan kihagyhattuk volna, a poszterek körül meg azok, amik izgisek lettek volna, vagy elkamuzták a dolgot, és csak mellékeredményt raktak fel rá (lásd elgar), vagy nem volt soha senki a poszternél, akivel lehetett volna róla dumálni (lásd elgar), najó, a becker-féle poszter jó volt, már amelyiket pavla vitt, és ő egy csomó mindent el is mesélt, csak persze neki nem mesélhettem az eredményeimről, úgyhogy csöppet kémkedés-szagú volt a dolog.
a szervezés részéről inkább még kevesebbet mesélnék, mert ezt a fukar bandát rögtön elküldeném a ményköves bűbánatba, jóhogy 800-an voltunk, nade azt, hogy kávészünetben csak kávé vagy tea van, se víz, se narancslé, se süti, se szendvics, csöppet kiakasztó. az, hogy a kihirdetett fogadásokon meg csak pia van, meg hozzá max két félbevágott bébirépa, egyenesen megdöbbentő és felháborító.
első nap pl semmi kaját nem kaptunk, másnap meg azután csak ebédet (na és az mi volt? szendvics, ja és valami minimál melegkaja).
úgyhogy a világ 10 legdrágább városának egyikében kaja nélkül szervezni egy konferenciát, ráadásul a város szélén, távol mindentől, egyszerűen sóher kibaszás.
de
egyik nap elkóvályogtam a villamos vonalán látott lemezboltba, ami hat az egyben klasszikustól a hiphopig, és jól bevásároltam cédéket, aztán meg vasárnap vettem egy meglepit a pasimnak (kólás pléhdoboz átfestve vangogh napraforgóival, benne napraforgómag, le kell szedni a tetejét, meglocsolni, és íme a virág :), ja meg sajtot is, magamnak egy amarillist meg jónéhány polót a háundemben, na és egy miniatűr piros (az azért szerintem egészen uniszex) amsterdamos polót kisbékának :)
ésmég
péntek este sikeresen összehoztunk egy vacsit az utrechtből hétvégére amsterdamba átruccanó rebivel meg kolleganőjével (nabasszus, kiderült, hogy rebi már két napja azon rágódott, hogy hogy megyünk mi akkor kafisopba, ha én terhes vagyok - ne kérdezd honnan vette ezt, azt mondta, csak úgy eszébe jutott), aztán meg szombaton megjött máté, akinek a kollegáival mentünk el aznap az egyórás vangoghmúzeumos kibaszottszargagyi fogadás után vacsizni, és aztán ott aludt szegénykém az ágy mellett a hálózsákban. párnát azért adtam neki :)
a szervezés részéről inkább még kevesebbet mesélnék, mert ezt a fukar bandát rögtön elküldeném a ményköves bűbánatba, jóhogy 800-an voltunk, nade azt, hogy kávészünetben csak kávé vagy tea van, se víz, se narancslé, se süti, se szendvics, csöppet kiakasztó. az, hogy a kihirdetett fogadásokon meg csak pia van, meg hozzá max két félbevágott bébirépa, egyenesen megdöbbentő és felháborító.
első nap pl semmi kaját nem kaptunk, másnap meg azután csak ebédet (na és az mi volt? szendvics, ja és valami minimál melegkaja).
úgyhogy a világ 10 legdrágább városának egyikében kaja nélkül szervezni egy konferenciát, ráadásul a város szélén, távol mindentől, egyszerűen sóher kibaszás.
de
egyik nap elkóvályogtam a villamos vonalán látott lemezboltba, ami hat az egyben klasszikustól a hiphopig, és jól bevásároltam cédéket, aztán meg vasárnap vettem egy meglepit a pasimnak (kólás pléhdoboz átfestve vangogh napraforgóival, benne napraforgómag, le kell szedni a tetejét, meglocsolni, és íme a virág :), ja meg sajtot is, magamnak egy amarillist meg jónéhány polót a háundemben, na és egy miniatűr piros (az azért szerintem egészen uniszex) amsterdamos polót kisbékának :)
ésmég
péntek este sikeresen összehoztunk egy vacsit az utrechtből hétvégére amsterdamba átruccanó rebivel meg kolleganőjével (nabasszus, kiderült, hogy rebi már két napja azon rágódott, hogy hogy megyünk mi akkor kafisopba, ha én terhes vagyok - ne kérdezd honnan vette ezt, azt mondta, csak úgy eszébe jutott), aztán meg szombaton megjött máté, akinek a kollegáival mentünk el aznap az egyórás vangoghmúzeumos kibaszottszargagyi fogadás után vacsizni, és aztán ott aludt szegénykém az ágy mellett a hálózsákban. párnát azért adtam neki :)
szerda, július 11, 2007
interjú
tökre el is felejtettem a nagy abstract-keresési izgalomban (basszus ferinek igaza volt, elgar is meg a becker is a témánkon nyomul - szííívááás), hogy ma tízre volt megbeszélve az interjú.
mármint hogy egy európáról szóló cikksorozathoz kerestek az összes tagországból embert, gondolom az 50. miatt, és magyart csak ferit találták, aki már nyilatkozott tavaly, úgyhogy átpasszolta a dolgot nekem.
a legrosszabb az egészben az volt, hogy fotóztak is, jött egy csávó, aki beállítgatott ide-oda, mosolyogjak, de nem annyit, de ennél jobban, és vállakat balra, és akkor menjünk fel a laborba, ott is, a köpenyt gomboljam ki, stb. a riporter csajszi jó fej volt, a végén már sajnált, lerítt rólam, hogy nem igazán a kedvencem a pózolás.
aztán elengedtük a fotóst, és beültünk a könyvtárba a riportra.
benne leszek az újságban!
nade hogy melyikben, azt ne kérdezd, fogalmam sincs...
mármint hogy egy európáról szóló cikksorozathoz kerestek az összes tagországból embert, gondolom az 50. miatt, és magyart csak ferit találták, aki már nyilatkozott tavaly, úgyhogy átpasszolta a dolgot nekem.
a legrosszabb az egészben az volt, hogy fotóztak is, jött egy csávó, aki beállítgatott ide-oda, mosolyogjak, de nem annyit, de ennél jobban, és vállakat balra, és akkor menjünk fel a laborba, ott is, a köpenyt gomboljam ki, stb. a riporter csajszi jó fej volt, a végén már sajnált, lerítt rólam, hogy nem igazán a kedvencem a pózolás.
aztán elengedtük a fotóst, és beültünk a könyvtárba a riportra.
benne leszek az újságban!
nade hogy melyikben, azt ne kérdezd, fogalmam sincs...
kedd, július 10, 2007
egy kicsi én...
Halló, valószínűleg itthon vagyok, csak valakivel nem akarok beszélni.
Amennyiben hagysz üzenetet és én nem hívlak vissza, akkor ez te vagy.
Amennyiben hagysz üzenetet és én nem hívlak vissza, akkor ez te vagy.
agymosás modern ázsiai módra
vasárnap délelőtti esőprogramként mentünk el, merthogy azt hittem, ez olyan jó kis tavasznyárősztél-hangulatú kiállítás lesz (a plakátja alapján), de aztán végül is piszkosul nem az, és annyira sok, hogy totál kiszívta az agyunkat (az már másik tészta, hogy iszonyatosan meg is éheztünk). a végére már nagy ívben kerültük a videó-installációkat, annyi volt belőlük, mint a szemét, de a kiállított anyagok közül azért a pár nagyon sokkoló között volt pár vicces és érdekes. Az interaktív árnyjáték pedig kifejezetten nagyon jópofa (amikor az árnyékodra potyognak a házikók, és neked el kell előlük ugrani, tisztára élő tetrisz, vagy attól függően, hogy mekkorát lépsz, egyre nagyobb vagy kisebb hullámokat generálsz).
mint a régi szép időkben...
The 5th European Zebrafish Genetics and Development Meeting
will take place from 12-15 July 2007 in Amsterdam, the Netherlands
Szia Eva cica,
mivel lassan ugy tunik, hogy arra az utolso estere megis el tudok
ugrani a konferenciara (remlehetoleg senki nem betegszik le addig a
csaladban), most elkezdtem valami szallast keresni. Nincs valami
tipped, pl. kollega egyedul twin-bed szobaban, vagy ilyesmi? ;-)))
(Tudom, hogy biztos elfoglalt vagy a poszterrel meg ilyesmi, szoval,
ha nincs idod, ne erre pazarold, ugy is megoldom valahogy. :-))
Udv,
--
Máté
Haho,
hu, ez eleg meresz!
Megkerdeztem Yavort, aki meg jon a laborbol rajtam kivul, de o is egyagyas szobat foglalt, mint en. Szoval igazabol csak akkor derul ki, hogy van-e meg egy agy - kanape stb, ha megkapjuk a szobat.
De ha semmi mas nem jon ossze, max hozz egy halozsakot, es elalszol a szobamban - gondolom most mar eleg horribilis arakat kernek egy-egy szobaert...
Egyebkent hetvegen Rebi is Amsterdamban lesz, o egy masik konferenciarol ugrik majd at, ugyhogy biztos lesz kinel aludni:)
Amugy hogy birjatok az elso heteket? Alvashiany stb? Es milyen a leanyzo?
e'
A leanyzo altalaban remek, bar vannak nyügis periodusok. De szepen
eszik, alszik es jo sokat kakil ;-). A Juli meg picit faradt, mert
nehez raallni a gyerek bioritmusara, de azert fokozatosan
alkalmazkodunk mi is.
A hotelszobak olyan 70 font korul kezdodonek, amit persze ha muszaj ki
tudok kohogni, de azert ez mar olyan ar, ahol normal hawaiozo
tursitakent sem szallnek meg. Szoval a biztonsagert ma megprobalok
halozsakot beszerezni (bar Edenek van egy jo kicsi, de a mocsok epp
most megy Ausztraliaba valami konferenciara es oda viszi magaval)
;-)).
Koszi,
will take place from 12-15 July 2007 in Amsterdam, the Netherlands
Szia Eva cica,
mivel lassan ugy tunik, hogy arra az utolso estere megis el tudok
ugrani a konferenciara (remlehetoleg senki nem betegszik le addig a
csaladban), most elkezdtem valami szallast keresni. Nincs valami
tipped, pl. kollega egyedul twin-bed szobaban, vagy ilyesmi? ;-)))
(Tudom, hogy biztos elfoglalt vagy a poszterrel meg ilyesmi, szoval,
ha nincs idod, ne erre pazarold, ugy is megoldom valahogy. :-))
Udv,
--
Máté
Haho,
hu, ez eleg meresz!
Megkerdeztem Yavort, aki meg jon a laborbol rajtam kivul, de o is egyagyas szobat foglalt, mint en. Szoval igazabol csak akkor derul ki, hogy van-e meg egy agy - kanape stb, ha megkapjuk a szobat.
De ha semmi mas nem jon ossze, max hozz egy halozsakot, es elalszol a szobamban - gondolom most mar eleg horribilis arakat kernek egy-egy szobaert...
Egyebkent hetvegen Rebi is Amsterdamban lesz, o egy masik konferenciarol ugrik majd at, ugyhogy biztos lesz kinel aludni:)
Amugy hogy birjatok az elso heteket? Alvashiany stb? Es milyen a leanyzo?
e'
A leanyzo altalaban remek, bar vannak nyügis periodusok. De szepen
eszik, alszik es jo sokat kakil ;-). A Juli meg picit faradt, mert
nehez raallni a gyerek bioritmusara, de azert fokozatosan
alkalmazkodunk mi is.
A hotelszobak olyan 70 font korul kezdodonek, amit persze ha muszaj ki
tudok kohogni, de azert ez mar olyan ar, ahol normal hawaiozo
tursitakent sem szallnek meg. Szoval a biztonsagert ma megprobalok
halozsakot beszerezni (bar Edenek van egy jo kicsi, de a mocsok epp
most megy Ausztraliaba valami konferenciara es oda viszi magaval)
;-)).
Koszi,
péntek, július 06, 2007
lesz ez még rosszabb is
mondja markó
az úgy kezdődött, hogy megkérdeztem, mi a helyzet az ebéd-projekttel. azt mondták, hogy andreaasznak kell még tíz perc, mire én elkezdtem, hogy aztán még kezet mos, az megint tíz...
erre markó visszakérdezett: mi van, te is agresszív vagy ma?
mire végiggondolva a hetet, rábólintottam, hogy igen, egész héten ilyen voltam, bár fogalmam sincs mitől.
ő tudja mitől, és lesz ez még rosszabb is...
:(
nemakarok hárpia lenni...
az úgy kezdődött, hogy megkérdeztem, mi a helyzet az ebéd-projekttel. azt mondták, hogy andreaasznak kell még tíz perc, mire én elkezdtem, hogy aztán még kezet mos, az megint tíz...
erre markó visszakérdezett: mi van, te is agresszív vagy ma?
mire végiggondolva a hetet, rábólintottam, hogy igen, egész héten ilyen voltam, bár fogalmam sincs mitől.
ő tudja mitől, és lesz ez még rosszabb is...
:(
nemakarok hárpia lenni...
csütörtök, július 05, 2007
kígyó
voltunk koncerten tegnap, kimozdultunk, vagymi, mert a zeltival jó dolog, és elhoz egy csomó mindenkit ka-ba, mint pl angyalkígyó és macsóparker, hogy csak a kiválasztottakat írjam.
vicces egy koncert volt, a nő hangja ugyan nem angyali, de piszkosul reszelős és egyben kristálytiszta nugi dívahang, amilyennek lennie kell, és olyan erős, hogy az ember hasraesik benne vagy akár dob egy hátast. amikor felhívta a gyerekeket a színpadra énekelni meg mittoménmicsinálni (ezek a német olyan marha magasak, hogy szinte semmit nem láttunk), leléptünk, mert sosó unalmasnak találta a koncertet.
de közben azért kiderült, hogy ő minden élőzenei koncertet unalmasnak talál, úgyhogy egyben meg is nyugodtam, hogy akkor ezek után már felesleges is erőlködnöm, hogy jó zenére menjünk el, mert olyat sosem találok neki, kivéve, ha le lehet ülni egy asztalhoz, le lehet rakni a sört, kabátot, és lehet mellette barátokkal beszélgetni.
szóval végül is jó hogy kibújt a szög a zsákból, mert akkor macsóparkerre bepalizok valakit, aki tudja a zenét értékelni, és nem sajnálja holmi unalmas időtöltésre a pénzt.
mellesleg akkor is unatkozott, sőt be is aludt, ha le lehetett egy koncerten ülni, és le lehetett rakni a sört, sőt ott be is aludt. menthetetlen, mondom.
vicces egy koncert volt, a nő hangja ugyan nem angyali, de piszkosul reszelős és egyben kristálytiszta nugi dívahang, amilyennek lennie kell, és olyan erős, hogy az ember hasraesik benne vagy akár dob egy hátast. amikor felhívta a gyerekeket a színpadra énekelni meg mittoménmicsinálni (ezek a német olyan marha magasak, hogy szinte semmit nem láttunk), leléptünk, mert sosó unalmasnak találta a koncertet.
de közben azért kiderült, hogy ő minden élőzenei koncertet unalmasnak talál, úgyhogy egyben meg is nyugodtam, hogy akkor ezek után már felesleges is erőlködnöm, hogy jó zenére menjünk el, mert olyat sosem találok neki, kivéve, ha le lehet ülni egy asztalhoz, le lehet rakni a sört, kabátot, és lehet mellette barátokkal beszélgetni.
szóval végül is jó hogy kibújt a szög a zsákból, mert akkor macsóparkerre bepalizok valakit, aki tudja a zenét értékelni, és nem sajnálja holmi unalmas időtöltésre a pénzt.
mellesleg akkor is unatkozott, sőt be is aludt, ha le lehetett egy koncerten ülni, és le lehetett rakni a sört, sőt ott be is aludt. menthetetlen, mondom.
hétfő, július 02, 2007
nyár?
na, ez már egy csöppet unalmas, hogy már lassan három hete nagy csodának számít, ha húsz fok fölé megy a hőmérséklet, és éppen nem zuhog, csak bármikor eshet, és ha otthon felejti az ember a kardigánját vagy az esőkabátját, jobb, ha visszamegy érte, mert különben ráfázik.
talán ezért volt majdnem mindenhol 50%-os leértékelés a nyári cuccokra. mindegy, majd garbóval és vastag pamutharisnyával hordom a vadiúj nyári rucimat :)
talán ezért volt majdnem mindenhol 50%-os leértékelés a nyári cuccokra. mindegy, majd garbóval és vastag pamutharisnyával hordom a vadiúj nyári rucimat :)
vasárnap, július 01, 2007
sötét...
na végre erőt vettem magamon, és vettem hajfestéket.
najó, színezősampont akartam, azt, amit most láttam a reklámban, de persze azt nem találtam a déemben, maradt ugyanúgy a feketefejtől egy festék - gesztenyeszínű, és negyedannyi, mint a lorealos csodák.
na és láss csodár, ma fel is kentem magamra a cuccot, és el se basztam semmit, pedig csak németül, olaszul és franciául volt a haszn.útmutató, amiből nem mindent értettem kristálytisztán, de végül is nem lett semmi gáz, a hajam még megvan, sőt, be is festődött, még az őszek is, nagyjából, a fodrászcsajszi által befestett bordók azonban nem nagyon. sebaj, így legalább nem olyan hirtelen az átmenet...
najó, színezősampont akartam, azt, amit most láttam a reklámban, de persze azt nem találtam a déemben, maradt ugyanúgy a feketefejtől egy festék - gesztenyeszínű, és negyedannyi, mint a lorealos csodák.
na és láss csodár, ma fel is kentem magamra a cuccot, és el se basztam semmit, pedig csak németül, olaszul és franciául volt a haszn.útmutató, amiből nem mindent értettem kristálytisztán, de végül is nem lett semmi gáz, a hajam még megvan, sőt, be is festődött, még az őszek is, nagyjából, a fodrászcsajszi által befestett bordók azonban nem nagyon. sebaj, így legalább nem olyan hirtelen az átmenet...
családlátogatás
pár hete is már, hogy nekiálltunk felfedezni a karlsruhei magyarokat a wiwen, és végülis réka rögtön felajánlotta, hogy telefonon dumáljunk meg valamit, és akkor szombaton fel is mentünk hozzájuk ebédre. három gyerkőcük van, a legkisebb (Rozi) még csak fél éves. nagyon vicces egy szombatunk volt, egytől nyolcig legalább ott voltunk. aztán tegnap délután felugrottunk egy kör nyomozózásra, és egykor haza is indultunk (úristen, ezer éve maradtam utoljára fenn ilyen sokáig).
nem piskóta
na, ahhoz nem fér kétség, hogy fincsi egy dolog a barackos babapiskóta vaníliás joghurttal, de a maradék babapiskóta sajnos nagyon nagy kísértés - főleg nekem. de asszem a baba ette - etette meg legalább a felét :)