Már több, mint egy hete elküldtem a főnökeimnek azt a két doksit, ami a
szakmai gyakorlatom célja, de nem igazán reagáltak eddig rá. Konkrétan a
levélre sem. Mivel egy projektjük sem indult még be, nincsen nagyon
mozgositható pénzük, ezért nem fizetnek a szakdolgozóknak, szakmai
gyakorlatosoknak. Szeptember óta dolgozom ingyen ezen a nyavalyás doksin, ezer
sztori-ötletemet vetették már el, amivel feldobtam volna az egészet,
hogy olvasható meg érdekfeszitő legyen a dolog, de vagy lehurrogták, hogy
ez politikailag érzékeny téma, vagy a jövőbeni tervek miatt nem
szerencsés egy másik szigetet felhozni példaként, vagy
gazdaságpolitikailag nem szerencsés ezt pedzegetni. Vagy csak nagyra
meredt szemekkel néztek, hogy ez hogy jön ide. Végül megirtam a doksit
viszonylag szárazon, egy-két aprósággal az intróban, és elküldtem
nekik, hogy legyenek kedvesek átolvasni és véleményezni. Két hatoldalas doksi. Nem sok,
egy tiz perc átolvasni. De semmi. Megértem én, hogy négyen futtatják a céget, ezer dolguk van, de könyörgöm, egy kurva kétsoros levelet nem tudnak visszaköpni, hogy térjünk rá vissza januárban?!
Kedden végül Berenddell átrágtuk,
elmondta véleményét, most már csak Remi és Paul maradt, akik kedden nem
értek rá. Megegyeztünk abban, hogy ma leülünk, és átbeszéljük a doksit.
A tegnap esti levelezésünk:
Dear Paul and Remi,
When do you think we could sit together tomorrow?
Best regards,
E
11?
That sounds great!
E
I’m
not sure if that will work for me. SV will drop by at the
office somewhere around that time, depending on when he finished his
meeting in Rijswijk. Early afternoon will most likely be a better fit
for me, around 14:00 or so. will that work too?
cheers, Paul
Mivel
csak emiatt mentem volna be a céghez, és ezer elintéznivalóm lenne, és
reggelig nem jött erre válasz Remitől, kilenckor újabb támadást
inditottam:
Dear Remi,
Would 14.00 be ok for you too or should we meet at 11.00?
Best,
E
Hi E,
Slight
change of plans, both Paul and I are not coming to the office, so would
it be possible to have a Skype call with you? 11 is ok.
Remi
Szóval 11-kor skypolunk, hurrá.
csütörtök, december 18, 2014
hétfő, szeptember 01, 2014
sör
csütörtök este Utrechtben söröztünk bépével, és kurvajó volt.
igen, ez a szokás szitu, miért nem csináltuk ezt eddig is gyakrabban?
indiait vacsiztuk a csatornaparton, idilli helyen, fák alatt, és mázlink volt, mert nemcsak, hogy egy szál pólóban lehetettünk este hatkor, de még egy madár is leszart minket. na jó, őt nem, azt elbaszta, és a söröskorsója és a keze küzé sikerült csak fosni egy nagyot, és már jócskán a tányér elvitele után :)
aztán kiültünk egy teraszra sörözni, már egy ernyő alá, ami jól is jött az esőben, és tök jókat dumáltunk.
ilyet majd még kell csinálnunk.
igen, ez a szokás szitu, miért nem csináltuk ezt eddig is gyakrabban?
indiait vacsiztuk a csatornaparton, idilli helyen, fák alatt, és mázlink volt, mert nemcsak, hogy egy szál pólóban lehetettünk este hatkor, de még egy madár is leszart minket. na jó, őt nem, azt elbaszta, és a söröskorsója és a keze küzé sikerült csak fosni egy nagyot, és már jócskán a tányér elvitele után :)
aztán kiültünk egy teraszra sörözni, már egy ernyő alá, ami jól is jött az esőben, és tök jókat dumáltunk.
ilyet majd még kell csinálnunk.
első nap
Hanninak ma van az első napja a harmadik osztályban. Eddig csak iskolaelőkészitő-szerű dolog volt az első két osztály, most viszont belecsapnak a lecsóba. Nagyon várta már, izgult is, nagyon szeretne már irni és olvasni tanulni, de magától vagy tőlünk nem akarta megtanulni, csak várta már, hogy a suliban tanulják.
Időben odaértünk, ez kihivás volt, mert a szünetben fél kilenc előtt nem lehetett Hanni kikotorni az ágyból, és mert Sosó még szombat este hazarohant a szüleihez, és az egész hetet egyedül nyomom le. Meester Jan, akinek ez az utolsó éve nyugdij előtt, kedvesen kezet fogott mindenkivel, leültette a gyerekeket, a siró kisfiút leválasztotta a fejkendős anyukáról, integetett a szülőknek, és pontban háromnegyed kilenckor becsukta az ajtót.
Jó tanulást, kis csibém!
Időben odaértünk, ez kihivás volt, mert a szünetben fél kilenc előtt nem lehetett Hanni kikotorni az ágyból, és mert Sosó még szombat este hazarohant a szüleihez, és az egész hetet egyedül nyomom le. Meester Jan, akinek ez az utolsó éve nyugdij előtt, kedvesen kezet fogott mindenkivel, leültette a gyerekeket, a siró kisfiút leválasztotta a fejkendős anyukáról, integetett a szülőknek, és pontban háromnegyed kilenckor becsukta az ajtót.
Jó tanulást, kis csibém!
Zita
Szombaton telefonáltak Sosó szülei, hogy meghalt Tamás anyukája, Zita. Izomsorvadása volt a lábában már több, mint húsz éve, az utóbbi három évben nagyon sokat esett, összecsuklott a lába, és beverte folyton az arcát. Kék-zöld arccal riogatta a gyerekeinket, akik ilyenkor frászt kaptak tőle. Ennek ellenére még két évvel ezelőttig vezetett, apósom lefizette a körzeti dokit, hogy adjon neki orvosi papirt a jogsi hosszabbitáshoz. Aztán mikor már nem tudta lenyomni időben a féket, és belement valakibe a lámpánál, már nem. Kibaszott felelőtlenség volt hagyni, hogy balesetet okozzon, de ez csak az én véleményem, Sosó családja másképp vélte a helyzetet.
Tavaly óta egyre gyakrabban esett el és egyre durvábban ütötte meg magát. Ennek ellenére egyedül élt egyészen addig, mig július elején egy esés után félre nem beszélt. Nem tudni, hogy attól, hogy már sokadszor verte be a fejét, vagy, mint kiderült, napok óta nem nyúlt kajához, vagy hogy (szokásához hiven) csak napi két pohár teát ivott, és 1l vért kellett belepumpálni a ki tudja mennyi infúzió mellett, annyira kiszáradt, de mindenesetre a Margitban egy csöppet helyrepofozták. Anyósom keritett mellé egy hölgyet, aki ellátta, kijött a kórházból, megint nagyjából a jelenben élt, nem aludt már az előszobapadlón, és nem akart felköltözni az emeletre. Egészen péntek estig tartott az idill, amikor is apósom elküldte a hölgyet, a sztori szerint azért, mert részeg volt.
Zita egy iszonyatosan nehezen elviselhető ember volt. Mindenkiben csak a rosszat látta meg, és ezt nem is titkolta. Az egy dolog, hogy engem sosem fogadott el, mert Sosó nem az első nagy szerelmét vette el feleségül, és végül nem Zsófi szült neki unokákat, csak én, de hogy édesen vigyorogva kurvázta le Hannit, mikor fél éves sem volt, csak mert másra is mosolygott, hát, enyhén fogalmazok, hogy nem lopta be magát a szivembe. Anyósommal nagyon sokszor iszonyat bunkó volt, az a tipikus meggyanusitós geci anyós volt vele, olyanokért volt képes vérig sértődni, pofákat vágva és órákon keresztül megjegyzéseket téve duzzogni, hogy nem neki szedtek először a levesből. A saját egy szem fiacskájának valahogy mindig akkor akadt dolga, amikor Zita ebéd után még náluk ücsörgött, úgyhogy anyósom szegény azután, hogy délelőtt órákat gürizett az ebéddel, hallgathatta a kedves anyósának az összefüggéstelen fröcsögését a szomszédokról, az ismerősökről, stb.
Namármost volt ez a szerencsétlen nő, aki 0-24-ben össze volt zárva az öreglánnyal, ápolnia kellett, főznie rá, takaritani utána, és mindemellett hallgatnia, simán megértem, hogy ha egyik este leguritott egy-két pohárral lazitásképpen. Nem tudom, mennyire volt részeg, és azt sem, mennyire volt ártalmatlan vagy agressziv részegen, csak azt, hogy józanul eléggé félénk és bizonytalan volt. Mindegy, apósom elküldte pénteken, és aztán ahelyett, hogy ott aludt volna az anyjánál, hazament. Másnap délelőtt (merthogy hétvégén legalább 10-ig alszik) a konyhakövön találta az anyját, hivta a mentőket, de nem lehetett már újraéleszteni.
Irtó vacak dolog ez, mert meséli Sosó, hogy apósomnak lelkiismeretfurdalása van, és én meg csak bólogatni tudok, hogy hát basszus, ezek után nem is csodálom. Felelőtlenek voltak, beleszartak az egészbe, hagyták úgy a dolgokat, ahogy voltak, ahelyett, hogy figyeltek volna rá, berakták volna már sokkal előtte egy otthonba, ahol vannak ápolók, vagy kerestek volna két nőt, akik váltják egymást az otthon ápolásban. És persze tudom én, hogy mennyire megterhelő lehet valakit ápolni, és hogy most mindnenkinek könnyebb igy, hogy az elviselhetetlen öreglány összes gondja egy csapással megoldódott. Ha nem is volt tudatos, de ez egyfajta eutanázia volt, amit valószinűleg apósom is érez a lelke mélyén.
Anyámékkal beszélhettünk szombat este egy csomót szkájpon, és anyám szerencsére az idősek otthona mellett van, mármint hogy ha ő majd magatehetetlen lesz, akkor inkább keressünk neki valami jó kis helyet, ahol vannak orvosok, gondozók, meg vannak szinházi estek, zoingorakoncertek, filmvetitések, mint hogy összezárjuk valakivel, akinek az agyára megy.
Tökre egyetértek vele. Lányok, ha olvassátok majd ezt, engem is legyetek szivesek berakni egy jó kis helyre.
Tavaly óta egyre gyakrabban esett el és egyre durvábban ütötte meg magát. Ennek ellenére egyedül élt egyészen addig, mig július elején egy esés után félre nem beszélt. Nem tudni, hogy attól, hogy már sokadszor verte be a fejét, vagy, mint kiderült, napok óta nem nyúlt kajához, vagy hogy (szokásához hiven) csak napi két pohár teát ivott, és 1l vért kellett belepumpálni a ki tudja mennyi infúzió mellett, annyira kiszáradt, de mindenesetre a Margitban egy csöppet helyrepofozták. Anyósom keritett mellé egy hölgyet, aki ellátta, kijött a kórházból, megint nagyjából a jelenben élt, nem aludt már az előszobapadlón, és nem akart felköltözni az emeletre. Egészen péntek estig tartott az idill, amikor is apósom elküldte a hölgyet, a sztori szerint azért, mert részeg volt.
Zita egy iszonyatosan nehezen elviselhető ember volt. Mindenkiben csak a rosszat látta meg, és ezt nem is titkolta. Az egy dolog, hogy engem sosem fogadott el, mert Sosó nem az első nagy szerelmét vette el feleségül, és végül nem Zsófi szült neki unokákat, csak én, de hogy édesen vigyorogva kurvázta le Hannit, mikor fél éves sem volt, csak mert másra is mosolygott, hát, enyhén fogalmazok, hogy nem lopta be magát a szivembe. Anyósommal nagyon sokszor iszonyat bunkó volt, az a tipikus meggyanusitós geci anyós volt vele, olyanokért volt képes vérig sértődni, pofákat vágva és órákon keresztül megjegyzéseket téve duzzogni, hogy nem neki szedtek először a levesből. A saját egy szem fiacskájának valahogy mindig akkor akadt dolga, amikor Zita ebéd után még náluk ücsörgött, úgyhogy anyósom szegény azután, hogy délelőtt órákat gürizett az ebéddel, hallgathatta a kedves anyósának az összefüggéstelen fröcsögését a szomszédokról, az ismerősökről, stb.
Namármost volt ez a szerencsétlen nő, aki 0-24-ben össze volt zárva az öreglánnyal, ápolnia kellett, főznie rá, takaritani utána, és mindemellett hallgatnia, simán megértem, hogy ha egyik este leguritott egy-két pohárral lazitásképpen. Nem tudom, mennyire volt részeg, és azt sem, mennyire volt ártalmatlan vagy agressziv részegen, csak azt, hogy józanul eléggé félénk és bizonytalan volt. Mindegy, apósom elküldte pénteken, és aztán ahelyett, hogy ott aludt volna az anyjánál, hazament. Másnap délelőtt (merthogy hétvégén legalább 10-ig alszik) a konyhakövön találta az anyját, hivta a mentőket, de nem lehetett már újraéleszteni.
Irtó vacak dolog ez, mert meséli Sosó, hogy apósomnak lelkiismeretfurdalása van, és én meg csak bólogatni tudok, hogy hát basszus, ezek után nem is csodálom. Felelőtlenek voltak, beleszartak az egészbe, hagyták úgy a dolgokat, ahogy voltak, ahelyett, hogy figyeltek volna rá, berakták volna már sokkal előtte egy otthonba, ahol vannak ápolók, vagy kerestek volna két nőt, akik váltják egymást az otthon ápolásban. És persze tudom én, hogy mennyire megterhelő lehet valakit ápolni, és hogy most mindnenkinek könnyebb igy, hogy az elviselhetetlen öreglány összes gondja egy csapással megoldódott. Ha nem is volt tudatos, de ez egyfajta eutanázia volt, amit valószinűleg apósom is érez a lelke mélyén.
Anyámékkal beszélhettünk szombat este egy csomót szkájpon, és anyám szerencsére az idősek otthona mellett van, mármint hogy ha ő majd magatehetetlen lesz, akkor inkább keressünk neki valami jó kis helyet, ahol vannak orvosok, gondozók, meg vannak szinházi estek, zoingorakoncertek, filmvetitések, mint hogy összezárjuk valakivel, akinek az agyára megy.
Tökre egyetértek vele. Lányok, ha olvassátok majd ezt, engem is legyetek szivesek berakni egy jó kis helyre.
csütörtök, augusztus 28, 2014
Dackorszak, de csodás
Van-e
édesebb egy két-hároméves kisgyereknél, aki vicces szövegeket mond, még
hozzádbújik, még nem vagy ciki neki, viccesen eljátszik egyedül vagy a
pajtásaival? Bármi, mert ez az édespofa egy pillanat alatt egy pms-es
hisztérikává változhat, és változik is, olyan jeleneteket levágva, hogy
az adrenalinszintem az egekben, és iszonyat önkontrolt kell gyakorolnom,
hogy ne képeljem fel. Hiába estünk túl már egyszer ezen, ezt nem lehet
megszokni, és mivel mindegyik gyerek más, nem jönnek be a nagynál
bevállt módszerek, újra meg kell szenvednünk azzal, hogy kitaláljuk,
mivel lehet a kitörni kezdődő rohamot eltériteni. Mert elkerülni azt nem
lehet, akkor sem, ha mindent ráhagysz a gyerekre.
Ilyenkor a mi gyerekünk látványosan skizofrén, amit az egyik pillanatban akar, és megkap, mert nincs vele gond, azon a következő pillanatban őrjöng, mert meggondolta magát, és mégsem jó, hogy te adtad rá a cipőt (hiába ő kért meg rá, sőt együtt is működött), letépi a lábáról, üvöltve eldobja a picsába, mert most eszébe jutott, hogy ő mégiscsak egyedül veszi fel. A sztori a bölcsiben esett meg két napja, éppen örömében sikitott, hogy érte mentem, de amikor a cipőfelvételre került sor, bekattant a hisztigenerátor, és nagyon durván úgy is maradt. Nem tudni mi váltotta ki, de ahelyett, hogy felvette volna a cipőt, nekiállt mérgesen a gyerekek közé dobálni. Aztán mikor már harmadszor dobta el, rászóltam, hogy még eltalál vele valakit, meg amúgy is, mennénk már haza. Valahogy sikerült az ölembe venni, és kiderült, hogy vizes a zoknija. Levettem, valahogy felkerült a száraz cserezokni, és kérte, hogy adjam rá a cipőt. Ezután örjöngve levette, és a gyerekek közé dobta. Ekkor jött a bölcsisnéni, és a gyereket lefogva ráadta a cipőt, azzal a megjegyzéssel, hogy mi vagyunk a felnőttek, ne ő diktáljon.
Na ekkor durvult be a dolog. Őrjöngve tépte le magáról, és dobta el a lábbelit. Ekkor már a gyerekek a fülüket befogva álltak körülöttünk. Kimentem az előtérbe a cuccáért, ekkor még egy fokozattal feljebb kapcsolt. Kérdeztem, felveszi-e a cipőjét, mondta nem, igy a cipőt elraktam a táskámba, felemeltem a gyereket, s levittem a meredek tyúklépcsőn a visitó, rugkapálódzó tündibündit. Beraktam a bicikliülésbe, mégegyszer megkérdeztem, felveszi-e a cipőt, visitva nemet mondott, igy elindultunk haza. A nagy tekert elől a saját bringáján, én meg az üvöltve a cipőjét követelő picivel mögötte. A hisztéria csúcspontja egyértelműen az volt, amikor menet közben az édes kislányom megpróbált kibújni a gyerekülés bekötő pánjta alól, jobbra balra kilengett a feje, miközben biciklisek siklottak el mellettünk, és mellesleg közben a vesémet rúgdogsta teljes erőből. Ekkor szállt el az agyam, és orditottam csak le a fejét, és ezek után toltuk hazáig a biciklit, miközben a pici egyre rekedtebb hangon orditott, hogy fel akarja venni a cipőt. Egy idő után átváltott a Vissza a bölcsibe kántálásába. Otthon egy fél óra alatt nyugodott csak le, és csak én érhettem hozzá, amúgy megint rákezdett.
"Two-year-olds are beginning to understand more and more of the words they hear, yet their ability to articulate their feelings and needs is limited," says Claire B. Kopp, professor of applied developmental psychology at California’s Claremont Graduate University. As a result, frustration builds when your child can’t express how she feels. Other experts say shifting chemicals in your toddler’s brain may cause tantrums. Whatever the reason, temper tantrums are normal at this age, and your child will probably grow out of them sometime around the age of 3. As embarrassing as these tantrums might be, try to keep in mind that all parents have to deal with them.
Én elhiszem, hogy az agyában munkál ilyenkor valami, és irtóra sajnálom őt, tényleg, de ugyanakkor magamat is, mert tényleg nem tudni, mi váltja ki az egész processzt, és amikor látom, hogy kezdődik, pörög az agyam, hogy ilyenkor most mit is lehet tenni, de eddig csak icipicit tudtam tompitani, vagy elhúzni a dolgot, elkerülni nem. De persze nyugi, majd kinővi. Köszi, a nagy kétévesen kezdte, majd négyéves koráig eltartott. Imádnivaló egy időszak volt.
Don’t lose your cool. A tantrum isn’t a pretty sight. In addition to kicking, screaming, or pounding the floor, your child may throw things, hit, and even hold his breath until he turns blue. Stomping out of the room – tempting as that may be – can make your child feel abandoned. The storm of emotion he’s feeling can be frightening to him, and he needs to know you’re nearby. Rather than leave him thrashing on the floor, go to him. If he’s not flailing too much, pick him up and hold him. Chances are he’ll find your embrace comforting and will calm down more quickly.
Ezt az ölelgesd meg ötletet különösem szeretem, annál jobb nincs is, amikor a dacos gyerekedet megpróbalod megnyugtatni egy kis ölelgetéssel, és ő ellök, megrugdos, üvölt, hogy hagyjad békén. Csak ez hiányzik ahhoz, hogy megtartsd magadban a jint meg a jangot. Amikor lement a jelenet, és vége a show-nak, akkor persze jön ölelésért, de az ölelgeteés a hiszti elején csak olaj nálunk a tűzre.
Remember that you’re the adult. No matter how long the tantrum goes on, don’t give in to unreasonable demands or negotiate with your screaming child. It’s especially tempting in public to cave in as a way of ending the episode.
Én alapból következetes vagyok, és tegnap sem vettem meg a rózsaszin szőlőzsirt a drogériában a picinek, akkor meg pláne nem, amikor rákezdett a nagy jelenetre. Iszonyat érzés amúgy, hogy tehetetlen vagy, hogy nem válik be semmi régi trükk: pl ezt szeretnéd? Rendben. felirom a listára, hogy el ne felejtsem. Ez pl a nagynál remekül működött, hogy meghallgattam, hogy neki mi tetszik, ő mit szeretne, sosem hisztizett boltban. Nagy boltban amúgy a picinél az bejön, hogy előre megbeszéljük, hogy egy dolgot ő választhat, mindegy, hogy üditő, fánk vagy szőlő, egy dolgot ő választ, igy nincs jelenet.
Try not to worry about what others think — anyone who’s a parent has been there before. Conceding only teaches your child that pitching a fit is the way to get what she wants and sets the stage for future behavior problems. What’s more, a tantrum is frightening enough for your child without her feeling that you’re not in control, either.
Ez amúgy nagyon épitő jellegű tanács, ezt nem szabadna elfelejteni. Bár nálunk épp három hete jelentette ki a sógornőm, hogy náluk egyik gyereknek sem volt dackorszaka, és nem értette, miért hisztizik a miénk. Mondjuk tiz év sok idő, az ember a rossz emlékeket nagy szeretettel törli, úgyhogy ne halgassunk olyanokra, akiknek nagy már a gyerekük!!!
If your 2-year-old’s outburst escalates to the point where she’s hitting people or pets, throwing things, or screaming nonstop, pick her up and carry her to a safe place, such as her bedroom, where she can’t harm herself. Tell her why she’s there (“because you hit your sister”), and let her know that you’ll stay with her until she calms down. If you’re in a public place – a common breeding ground for tantrums – be prepared to leave with your child until she gets a grip.
Ez általában beválik, kivonni a szituból, bevinni egy másik szobába, mig le nem nyugszik. Persze vannak olyan hisztik, amik csak egy adott személynek szólnak, átalában nekem, mily meglepő, és akkor a másik szoba sem számit, marad a hiszti, hiszen a közönség marad, csak közben még jól meg is rugdosott.
Talk it over afterward. When the storm subsides, hold your child close and talk about what happened. Using simple language, acknowledge his frustration, and help him put his feelings into words, saying something like, “You were very angry because your food wasn’t the way you wanted it,” Kopp suggests. Let him see that once he expresses himself in words, he’ll get better results. Say with a smile, “I’m sorry I didn’t understand you. Now that you’re not screaming, I can find out what you want.” Then give him a hug.
Ez tök oké, a hiszti után megbeszélni, hogy mérges volt, mást akart, megnyugtatni, hogy ettől még szeretjük, átölelni.
Try to head off tantrum-triggering situations. Pay attention to what pushes your child’s buttons and plan accordingly. If she falls apart when she’s hungry, carry snacks with you. If she has trouble making a transition from one activity to the next, give her a gentle heads-up before a change. Alerting her to the fact that you’re about to leave the playground or sit down to dinner (“We’re going to eat when you and Daddy are done with your story”) gives her a chance to adjust instead of react. Your child is grappling with independence, so offer her choices when you can. No one likes being told what to do all the time. Saying, “Would you like corn or carrots?” rather than “Eat your corn!” gives her a sense of control. Monitor how often you say no, too. If you find you’re rattling it off routinely, you could be putting unnecessary stress on both of you. Ease up and choose your battles – after all, would it really wreck your schedule to spend an extra five minutes at the playground?
Huhh, bárcsak lenne már a kezemben valamilyen megoldókulcs erre a problémára. Fáradtság, oké, az egy adu-ász, este hat után már nem nevelünk, ezt most újra megtanultuk. De hogy mi más váltja ki a hisztit? Kérek egy gondolatolvasót, de most rögtön!!!
Ilyenkor a mi gyerekünk látványosan skizofrén, amit az egyik pillanatban akar, és megkap, mert nincs vele gond, azon a következő pillanatban őrjöng, mert meggondolta magát, és mégsem jó, hogy te adtad rá a cipőt (hiába ő kért meg rá, sőt együtt is működött), letépi a lábáról, üvöltve eldobja a picsába, mert most eszébe jutott, hogy ő mégiscsak egyedül veszi fel. A sztori a bölcsiben esett meg két napja, éppen örömében sikitott, hogy érte mentem, de amikor a cipőfelvételre került sor, bekattant a hisztigenerátor, és nagyon durván úgy is maradt. Nem tudni mi váltotta ki, de ahelyett, hogy felvette volna a cipőt, nekiállt mérgesen a gyerekek közé dobálni. Aztán mikor már harmadszor dobta el, rászóltam, hogy még eltalál vele valakit, meg amúgy is, mennénk már haza. Valahogy sikerült az ölembe venni, és kiderült, hogy vizes a zoknija. Levettem, valahogy felkerült a száraz cserezokni, és kérte, hogy adjam rá a cipőt. Ezután örjöngve levette, és a gyerekek közé dobta. Ekkor jött a bölcsisnéni, és a gyereket lefogva ráadta a cipőt, azzal a megjegyzéssel, hogy mi vagyunk a felnőttek, ne ő diktáljon.
Na ekkor durvult be a dolog. Őrjöngve tépte le magáról, és dobta el a lábbelit. Ekkor már a gyerekek a fülüket befogva álltak körülöttünk. Kimentem az előtérbe a cuccáért, ekkor még egy fokozattal feljebb kapcsolt. Kérdeztem, felveszi-e a cipőjét, mondta nem, igy a cipőt elraktam a táskámba, felemeltem a gyereket, s levittem a meredek tyúklépcsőn a visitó, rugkapálódzó tündibündit. Beraktam a bicikliülésbe, mégegyszer megkérdeztem, felveszi-e a cipőt, visitva nemet mondott, igy elindultunk haza. A nagy tekert elől a saját bringáján, én meg az üvöltve a cipőjét követelő picivel mögötte. A hisztéria csúcspontja egyértelműen az volt, amikor menet közben az édes kislányom megpróbált kibújni a gyerekülés bekötő pánjta alól, jobbra balra kilengett a feje, miközben biciklisek siklottak el mellettünk, és mellesleg közben a vesémet rúgdogsta teljes erőből. Ekkor szállt el az agyam, és orditottam csak le a fejét, és ezek után toltuk hazáig a biciklit, miközben a pici egyre rekedtebb hangon orditott, hogy fel akarja venni a cipőt. Egy idő után átváltott a Vissza a bölcsibe kántálásába. Otthon egy fél óra alatt nyugodott csak le, és csak én érhettem hozzá, amúgy megint rákezdett.
"Two-year-olds are beginning to understand more and more of the words they hear, yet their ability to articulate their feelings and needs is limited," says Claire B. Kopp, professor of applied developmental psychology at California’s Claremont Graduate University. As a result, frustration builds when your child can’t express how she feels. Other experts say shifting chemicals in your toddler’s brain may cause tantrums. Whatever the reason, temper tantrums are normal at this age, and your child will probably grow out of them sometime around the age of 3. As embarrassing as these tantrums might be, try to keep in mind that all parents have to deal with them.
Én elhiszem, hogy az agyában munkál ilyenkor valami, és irtóra sajnálom őt, tényleg, de ugyanakkor magamat is, mert tényleg nem tudni, mi váltja ki az egész processzt, és amikor látom, hogy kezdődik, pörög az agyam, hogy ilyenkor most mit is lehet tenni, de eddig csak icipicit tudtam tompitani, vagy elhúzni a dolgot, elkerülni nem. De persze nyugi, majd kinővi. Köszi, a nagy kétévesen kezdte, majd négyéves koráig eltartott. Imádnivaló egy időszak volt.
Don’t lose your cool. A tantrum isn’t a pretty sight. In addition to kicking, screaming, or pounding the floor, your child may throw things, hit, and even hold his breath until he turns blue. Stomping out of the room – tempting as that may be – can make your child feel abandoned. The storm of emotion he’s feeling can be frightening to him, and he needs to know you’re nearby. Rather than leave him thrashing on the floor, go to him. If he’s not flailing too much, pick him up and hold him. Chances are he’ll find your embrace comforting and will calm down more quickly.
Ezt az ölelgesd meg ötletet különösem szeretem, annál jobb nincs is, amikor a dacos gyerekedet megpróbalod megnyugtatni egy kis ölelgetéssel, és ő ellök, megrugdos, üvölt, hogy hagyjad békén. Csak ez hiányzik ahhoz, hogy megtartsd magadban a jint meg a jangot. Amikor lement a jelenet, és vége a show-nak, akkor persze jön ölelésért, de az ölelgeteés a hiszti elején csak olaj nálunk a tűzre.
Remember that you’re the adult. No matter how long the tantrum goes on, don’t give in to unreasonable demands or negotiate with your screaming child. It’s especially tempting in public to cave in as a way of ending the episode.
Én alapból következetes vagyok, és tegnap sem vettem meg a rózsaszin szőlőzsirt a drogériában a picinek, akkor meg pláne nem, amikor rákezdett a nagy jelenetre. Iszonyat érzés amúgy, hogy tehetetlen vagy, hogy nem válik be semmi régi trükk: pl ezt szeretnéd? Rendben. felirom a listára, hogy el ne felejtsem. Ez pl a nagynál remekül működött, hogy meghallgattam, hogy neki mi tetszik, ő mit szeretne, sosem hisztizett boltban. Nagy boltban amúgy a picinél az bejön, hogy előre megbeszéljük, hogy egy dolgot ő választhat, mindegy, hogy üditő, fánk vagy szőlő, egy dolgot ő választ, igy nincs jelenet.
Try not to worry about what others think — anyone who’s a parent has been there before. Conceding only teaches your child that pitching a fit is the way to get what she wants and sets the stage for future behavior problems. What’s more, a tantrum is frightening enough for your child without her feeling that you’re not in control, either.
Ez amúgy nagyon épitő jellegű tanács, ezt nem szabadna elfelejteni. Bár nálunk épp három hete jelentette ki a sógornőm, hogy náluk egyik gyereknek sem volt dackorszaka, és nem értette, miért hisztizik a miénk. Mondjuk tiz év sok idő, az ember a rossz emlékeket nagy szeretettel törli, úgyhogy ne halgassunk olyanokra, akiknek nagy már a gyerekük!!!
If your 2-year-old’s outburst escalates to the point where she’s hitting people or pets, throwing things, or screaming nonstop, pick her up and carry her to a safe place, such as her bedroom, where she can’t harm herself. Tell her why she’s there (“because you hit your sister”), and let her know that you’ll stay with her until she calms down. If you’re in a public place – a common breeding ground for tantrums – be prepared to leave with your child until she gets a grip.
Ez általában beválik, kivonni a szituból, bevinni egy másik szobába, mig le nem nyugszik. Persze vannak olyan hisztik, amik csak egy adott személynek szólnak, átalában nekem, mily meglepő, és akkor a másik szoba sem számit, marad a hiszti, hiszen a közönség marad, csak közben még jól meg is rugdosott.
Talk it over afterward. When the storm subsides, hold your child close and talk about what happened. Using simple language, acknowledge his frustration, and help him put his feelings into words, saying something like, “You were very angry because your food wasn’t the way you wanted it,” Kopp suggests. Let him see that once he expresses himself in words, he’ll get better results. Say with a smile, “I’m sorry I didn’t understand you. Now that you’re not screaming, I can find out what you want.” Then give him a hug.
Ez tök oké, a hiszti után megbeszélni, hogy mérges volt, mást akart, megnyugtatni, hogy ettől még szeretjük, átölelni.
Try to head off tantrum-triggering situations. Pay attention to what pushes your child’s buttons and plan accordingly. If she falls apart when she’s hungry, carry snacks with you. If she has trouble making a transition from one activity to the next, give her a gentle heads-up before a change. Alerting her to the fact that you’re about to leave the playground or sit down to dinner (“We’re going to eat when you and Daddy are done with your story”) gives her a chance to adjust instead of react. Your child is grappling with independence, so offer her choices when you can. No one likes being told what to do all the time. Saying, “Would you like corn or carrots?” rather than “Eat your corn!” gives her a sense of control. Monitor how often you say no, too. If you find you’re rattling it off routinely, you could be putting unnecessary stress on both of you. Ease up and choose your battles – after all, would it really wreck your schedule to spend an extra five minutes at the playground?
Huhh, bárcsak lenne már a kezemben valamilyen megoldókulcs erre a problémára. Fáradtság, oké, az egy adu-ász, este hat után már nem nevelünk, ezt most újra megtanultuk. De hogy mi más váltja ki a hisztit? Kérek egy gondolatolvasót, de most rögtön!!!
hétfő, augusztus 25, 2014
vendéglátás
most, hogy visszajöttünk a nyaralásból, ahol folyton valaki ismerőssel, rokonnal voltunk, irtózatosan kontasztos az, ahogy itt élünk. nagy ritkán találkozunk ismerősökkel, kettesben elmenni esténként meg irtó sok intézkedést igényel, jó előre le kell foglalni a bébiszittyót, ezért sokszor napközben lopunk egy-egy órát, amikor a gyerekek megörzőben vagy suliban, és Sosó meg otthon dolgozik.
ezért is volt vicces, hogy a héten háromszor is volt nálunk vendég.
szerdán átjött Andi egy kávéra, pénteken meg Marci, Vera férje (papiron) ugrott be. ő bakfietset jött venni Amsterdamba, vagyis inkább mindenféle modellt kipróbálni és dönteni, hogy melyik tetszik neki, és aztán átjött Leidenbe hozzánk, és ötösben elugrottuk vacsizni a Bocconi nevű kis kockásteritős olasz kajáldába. tök jó volt, Marci jó fej volt, a lányok odavoltak érte, és tök jókat beszélgettünk.
el is határoztuk Sosóval, hogy többet kéne elmennünk kajálni a gyerkőcökkel, annyira jó élmény volt.
merthogy max akkor ülünk be valahova, ha kirándulunk, és akkor a legtöbbször palacsintázunk, vagy a piacon halazunk és max az olasz fagyizóba ülünk be igy négyen. régen, Hannival hármasban viszont tök sokat jártunk el sörözni...
tegnap este meg átjöttek Andiék, most már mind a hárman megnézni a házat meg vacsorázni. egész nap a konyhában serénykedtem, főztem tárkonyos csirkeraguleveset, sütöttem cukkiniből tócsnit, meg répatortát, de mivel Wout végül csak egy pindakaas-os kenyeret evett, tisztára olyan érzésem van, hogy iszonyat kevés lett a kaja, nem volt "normális" főétel. fura volt, mert irtó sokat melóztunk ezen az estén, és valamilyen szinten jó is volt, de az olasz kajáldás este sokkal viccesebb volt, és nem is kellett utána mosogatni :)
ezért is volt vicces, hogy a héten háromszor is volt nálunk vendég.
szerdán átjött Andi egy kávéra, pénteken meg Marci, Vera férje (papiron) ugrott be. ő bakfietset jött venni Amsterdamba, vagyis inkább mindenféle modellt kipróbálni és dönteni, hogy melyik tetszik neki, és aztán átjött Leidenbe hozzánk, és ötösben elugrottuk vacsizni a Bocconi nevű kis kockásteritős olasz kajáldába. tök jó volt, Marci jó fej volt, a lányok odavoltak érte, és tök jókat beszélgettünk.
el is határoztuk Sosóval, hogy többet kéne elmennünk kajálni a gyerkőcökkel, annyira jó élmény volt.
merthogy max akkor ülünk be valahova, ha kirándulunk, és akkor a legtöbbször palacsintázunk, vagy a piacon halazunk és max az olasz fagyizóba ülünk be igy négyen. régen, Hannival hármasban viszont tök sokat jártunk el sörözni...
tegnap este meg átjöttek Andiék, most már mind a hárman megnézni a házat meg vacsorázni. egész nap a konyhában serénykedtem, főztem tárkonyos csirkeraguleveset, sütöttem cukkiniből tócsnit, meg répatortát, de mivel Wout végül csak egy pindakaas-os kenyeret evett, tisztára olyan érzésem van, hogy iszonyat kevés lett a kaja, nem volt "normális" főétel. fura volt, mert irtó sokat melóztunk ezen az estén, és valamilyen szinten jó is volt, de az olasz kajáldás este sokkal viccesebb volt, és nem is kellett utána mosogatni :)
csütörtök, augusztus 21, 2014
holland
most nagyon elhatároztuk, hogy nekiállunk újra hollandot tanulni, hogy ha nagyon gáz szitu orbánisztánban, akkor csak egy mozdulattal lehessen kérni a holland állapolgárságot. persze mindezt végiggondolva egy csomó kontraérv adódik, pl sosó 30% adókedvezmény, ami még pár évig élne, eleve bukna, mert akkor már nem lenne expat, meg ugye az egészhez le kéne mondani a magyar állampolgárságról, ami mégiscsak egy fura dolog.
na mindegy, a lényegen ez nem változtat, a hollandra rá kell állni, nyomatni ezerrel. aztán hogy most az imbrurgerings vizsgát kéne letenni vagy inkább nyomni tovább, és az nt2-t megpróbálni, nem tudom. ez utóbbi nyelvvizsga, de elfogadják az állampolgárság-kéréshez is.
na mindegy, a lényegen ez nem változtat, a hollandra rá kell állni, nyomatni ezerrel. aztán hogy most az imbrurgerings vizsgát kéne letenni vagy inkább nyomni tovább, és az nt2-t megpróbálni, nem tudom. ez utóbbi nyelvvizsga, de elfogadják az állampolgárság-kéréshez is.
nyár van?
augusztus van, basszusz kucs, de mióta hazajöttünk a pesti nyaralásból, húsz fok volt a max hőmérséklet.
ma hosszúújjú póló van rajtam, rajta pulcsi, és arra most vettem fel egy polárt, mert hiába van 18,5 fok idebenn, augisztusban azért csak nem állunk neki befűteni.
inkább veszek egy nagy levegőt, és bebringázok a városba, és veszek Sosónak a szülinapjára egy puzzle-t, ha már a másik ajándék késik.
NEM HISZEM EL? hogy már megint zuhog, ahogy ki szeretném tenni a lábam!!!!!
Na jó, hollandozok egy keveset, aztán megpróbálom megint az elindulást.
ma hosszúújjú póló van rajtam, rajta pulcsi, és arra most vettem fel egy polárt, mert hiába van 18,5 fok idebenn, augisztusban azért csak nem állunk neki befűteni.
inkább veszek egy nagy levegőt, és bebringázok a városba, és veszek Sosónak a szülinapjára egy puzzle-t, ha már a másik ajándék késik.
NEM HISZEM EL? hogy már megint zuhog, ahogy ki szeretném tenni a lábam!!!!!
Na jó, hollandozok egy keveset, aztán megpróbálom megint az elindulást.
kedd, július 08, 2014
A budapest Pride jutott az eszembe
amikor a milánói teraszon eszegetve-iszogatva a leszbikus
holland évfolyamtárssal, aki egyébként velem egykorú, tehát egy tizessel
több, mint a többi, arról beszélgettünk, hogy szeretne egy olyan
frizurát, amitől mindenki tudná, hogy ő a lányokat szereti, és aztán
kielemeztük az utcán sétáló rózsaszín parókás, miniszoknyás
transzvesztitát.
felrobbanok
ez egy idióta, vagy mi?
az egy dolog, hogy nem válaszol egyik sem a leveleimre, basszák meg, nem érdekel, hiába küldtem el eddig bármit is, egy kurva válasz nem jött rá, de hogy ha már az én levelemre válaszol, akkor mi a faszért nem olvassa el, mi van benne leirva.
az egy dolog, hogy nem válaszol egyik sem a leveleimre, basszák meg, nem érdekel, hiába küldtem el eddig bármit is, egy kurva válasz nem jött rá, de hogy ha már az én levelemre válaszol, akkor mi a faszért nem olvassa el, mi van benne leirva.
Dear all,
Ellen, thanks a lot for the summary!
Of course I agree with the work distribution, but I can only work tonight and tomorrow, as I will leave for Milan with SEC on Friday morning. I try to finish my part until tomorrow night, but probably I won't be able to answer any mails before Tuesday.
Eva
I have finished with the methods. It still contains subheadings so that you have an idea about the structure I was following through the writing.
If you miss something, have comments or want to change something, please do so, and on Tuesday I can continue on it further more.
I also started to work on the theoretical background, and Benjamin is busy writing it at the moment. The same is valid for this one, please let me know what should I add, rewrite etc next week.
Have a nice weekend,
Eva
Hi guys,
Benjamin and me worked on the results section this week and I wrote a conclusion. I also noticed that Eva rewrote the methods: did you finish, because then I can already review it?
...
Regards,
Ellen
Ezt vasárnap este irta.
Akárhányszor ir egy emailt, rámjön a rángógörcs, idegbeteg vagyok már tőle.
Ez a csaj egy kibaszott kontrollfreak eminens, nem fogadja el senki más véleményét, ezért aztán azt mondtam, oké, csinálja úgy, ahogy akarja, de nem, neki ez sem jó, basztat is hozzá, és megkérdőjelezi az eredményket, amiket én hoztam ki az SPSS-el. Minhta nem az én kibaszott nyakamba lőcsőlték volna az egész eredmény-feldolgozást, mintha más is vette volna a fáradtságot, hogy letöltse a programot, megnézte volna a kibaszott emialeket, amiket irtam, meg amiben elküldtem az eredményeket, vagy legalább megkérdezte volna az utolsó előtti pillanatig, hogy miről van szó. Le se szarták, aztán most én vagyok a hunyó, mert fingjuk nem volt, hova mennyi, és én meg ahelyett, hogy szart rágtam volna velük egy olyan alkalommal, amikor csak miattuk kellett volna Delftbe menni akkor, amikor Hanninak bemutató úszása volt, nem mentem be. Nem mentem, mert Hanninak az kurvára fontos volt, és persze nekem is, százszor fontosabb, mint egy rakás okoskodó mondtarágó tökéleteskedő mitugrásszal pocsékolni az időt.
Nagylevegő, leszaromtabletta, még irok valamit a bevezetéshez és aztán számomra ez a tárgy kész, vége, ennyi.
A kibaszott csoporttal együtt.
péntek, július 04, 2014
Itt lőtték agyon...
Ez egy szuper cikk. Legyen meg itt is. Ha morbid lennék, azt modnaám, csillagos ötös.
csütörtök, július 03, 2014
bosszú
Itt a nyár, meleg van, lehet a kertben az ülőgarnitúrán laptoppal az
ölben dolgozni a napernyő alatt. Szuper! De sajna meleg van, ezért az
ablakok is mindenhol nyitva vannak, és a szomszédék tizeniksz éves
lánya, akinek tanulnia kéne (persze nekem is nagy a pofám, nekem meg
dolgozni kéne), hangosan énekelget a szobájában, de annyira hangosan és
annyira szarul, hogy az agyamra megy.
És most elkezdte pengetni a gitárt is hozzá. Kész vagyok.
Ezennel megfogadom, hogy ha kész leszek minden leadandó dolgommal,
bosszúból a lányoknak a kertben adok ukule-leckéket. Jól megmutatjuk
mindenkinek, kinél van a magasabb cé :)
hétfő, június 30, 2014
reflection
Please complete the following learning sentences … (and be honest). Produce as much learning sentences as you can to describe your learning experiences.
0 Doesn’t answer the question
2 Answer is not relevant to the subject of the course
5 Answer is relevant to the subject of the course
7 Answer contains more than 4 relevant learning
10 Answer is coherent whole of more than 4 relevant learning sentences
Within the xy course I have learned that … / how…(Please mention facts / rules / concepts )
Within the xy course I have learned that it is not true that …(Please mention things that you didn’t expect to be the case)
From the xy course I have learned that I …(Please give examples of new insights in yourself)
From the xy course I have learned that it is not true that I ….(Please mention insights that are not in line with expectations or beliefs about yourself)
Ezzel töltöm ma az időmet, vagyis próbálom rávenni magam, hogy komolyan vegyem ezt a sok hülyeséget, mert ezt is osztályozzák (lásd fenn a követelményeket). Irtózatosan sajnálom magamat…
kedd, június 24, 2014
fotókönyv
Csütörtökre kéne irni egy diszkussziót, jövő kedden pedig két óriási
projektnek is leadási határidője lesz, én meg vicces klipartokat töltök
éppen le az albelli fotókönyvgyártóhoz, mert annyira viccesek, hogy
muszáj belerakni azok közül párat a nagylány osztálytársának készülő
búcsúajándékba (amit értelemszerűen én csinálok, és egy kétéves évkönyv
lesz a preschoolos fényképekkel).
Szóval éppen fotókönyvet csinálok a Chilebe visszaköltöző
Agustinának, aki a lányaim nagy haverja, és nem vicces, hogy elköltözik,
de cserébe kap egy olyan ajit, amiben vicces képek lesznek fura
nevekkel a majd szép lassan feledésbe merülő holland gyerkőcökről.
Ez itt amúgy egy olyan faramuci rendszer, hogy a gyerekek négy évesen
és egy naposan mennek iskolába és két iskolaelőkészitő év után mehetnek
harmadikba, ahol kezdődik az irás-olvasás tanulás. Ez az osztály egy
spéci osztály volt, mert januárra betelt a többi, és nyitni kellett egy
újat (ezt úgy hivják, hogy szivárvány osztály), na és eddig nem fura,
mert ilyen gyakran van, és általában ezeket szeptemberben szétosztják a
rendes osztályok között - merthogy akkor az osztály fele felmegy
harmadikba, ugye. Nade ezt a szivárvány osztályt nem oszlatták fel,
hanem ment tovább szeptemberben, mert egyre több a gyerek a suliban, és
ezt kezdték el feltölteni az újabb négyévesekkel, köztük az én
nagylányommal meg az akkor még hollandul egyetlen szót sem beszélő
Agustinával is.
A tantónéni igy jó sokat volt együtt a szivárványosaival, valakivel
két és fél évet konkrétan, és mivel ők voltak az első tanitványai,
kisirta a szemét, mikor tavaly “elballagtak”, és a lelkesedése is
odalett. Szóval most úgy néz ki a helyzet, hogy a tavalyi iskolaévről
van kismillió vicces fotónk, amiket a tantónéni meg a szülők készitettek
és felraktak a picasara, idén viszont volt vagy négy olyan alkalom,
amikor képek készültek a gyerekekről, és ebből kétszer én fotóztam.
Na mindegy, a lényeg, hogy az albelli klipartjai irtó viccesek, és tényleg muszáj őket belerakni ebbe a könyvbe.
hétfő, június 23, 2014
Te nem érzed ezt a kint
"Pataky Attila megjárta már a negyedik és az ötödik dimenziót, és az
egyik legnagyobb élménye az volt, amikor belülről simogatták az ufók."
csütörtök, június 12, 2014
Aurum király - Homeopátiás zsebkönyv Kicsiknek és Nagyoknak
Kedves Gyerekek és szívetek mélyén gyermek Felnőttek!
Szokatlan és különleges könyvecske ez. Mesekönyv, melyben homeopátiás
mesék olvashatók. Az Óperenciás tengeren is túli királyi udvar mesebeli
alakjai elevenednek meg a könyv lapjain, homeopátiás köntösbe öltözve.
Találkozhatunk a szeleburdi Árnika királykisasszonnyal, az izgulós
Gelsemium udvarhölggyel, Pulsatilla királynéval, Aurum királlyal és még
sok más szereplővel.
Kiderül, hogy miért szenvedett Palladium
hercegnő, és az is, hogy milyen furcsa szokásai voltak Arsenicum
udvarmesternek. Arra is fény derül, hogy a szereplőkével azonos nevű
homeopátiás golyócskák segítségével milyen betegségekből lehet
kigyógyulni. A szerzőnek, a gyermekgyógyász-homeopata Kürti Katalinnak,
különös érzéke van ahhoz, hogy bonyolult dolgokról is élvezetesen és
könnyen érthetően meséljen. Így a könyvecske egyidejűleg szolgálja a
szórakoztatást és a tanulást is.
Kedves, örömteli és hasznos olvasmány lesz gyermeknek és felnőttnek egyaránt.
Kedves, örömteli és hasznos olvasmány lesz gyermeknek és felnőttnek egyaránt.
A mesék akkor lennének ténylegesen homeopátiásak, ha mesénként csak
egy pár szóból állnának. Ezek lennének amúgy a leghatásosabb mesék, a
párszavasak. A Pinokkió pl lehetne Fa, asztalos, pótgyerek, hazudik,
rossz társaság, orr.
Ez alapján a haiku az egy homeopátiás vers. Minél nagyobb higitású, annál ütősebb…
hétfő, június 02, 2014
Leiden University Medical Centre
Johanna Meijer and Yuri Robbers at Leiden University
Medical Centre in the Netherlands set up exercise wheels at two sites
where wild mice live, and collected video for more than three years.
They found that the median running speed of wild mice was lower than
that of their captive counterparts, but wild mice reached higher maximum
speeds. The animals were initially attracted to the equipment by food
rewards, but continued to use the wheels when food was absent.
“when running wheels are placed in nature, they are frequently used by
wild mice, also when no extrinsic reward is provided. Bout lengths of
running wheel behaviour in the wild match those for captive mice. This
finding falsifies one criterion for stereotypic behaviour, and suggests
that running wheel activity is an elective behaviour.”
Ez igazán édes, szuper meg minden, de pont az LUMC-ben kutatnak
egéretológiát, amikor sehol semmi esély egy normális kutatói
támogatásra? Erre költik azt a kevés pénzt?
Vagy csak annyira nincs pénzük, hogy kiszanálták a laboregerek
mókuskerekét, kiraktak hozzá egy kamerát, aztán ebből írtak egy PNAS
cikket?!?!?
vasárnap, június 01, 2014
Balaton maraton
Pasi csapata az eddig befutott 308-ból 70. lett, 18 óra 2 perc alatt futották körbe a balcsit.
Irtó szuperek voltak, nagyon jól nyomták! Csak összehasonlításképpen, még egyetem alatt (ergo fénykoromban) nekem, biciklivel, sikerült ugyanezt a távot egy hét alatt teljesíteni. Mondjuk a projekt filozófiai háttere nem ugyanaz volt, a versenyszellem helyett nálunk a pillangizmus dominált (pontos definiciójért lásd Dr Bubót).
Irtó szuperek voltak, nagyon jól nyomták! Csak összehasonlításképpen, még egyetem alatt (ergo fénykoromban) nekem, biciklivel, sikerült ugyanezt a távot egy hét alatt teljesíteni. Mondjuk a projekt filozófiai háttere nem ugyanaz volt, a versenyszellem helyett nálunk a pillangizmus dominált (pontos definiciójért lásd Dr Bubót).
A magyar éttermek gyomorforgató trükkjei: mi van a tányéron valójában?
Így készül a kamu pörkölt és a ‘tökéletes’ burgonya.Van valaki, aki a Zimmer Ferit viccnek vette? Tényfeltáró kordokumentum az, csak valahogy a kecskés sztori kimaradt belőle.
szombat, május 31, 2014
Ultra
Pasival most beszéltem, a második etapon van már túl, már sötétben
vacognak a többiekkel, de ő még rövidgatyában topog a csapatkocsi előtt,
mert a hosszú futógatyát a hajnali egyes etap előtt akarja csak
felvenni.
A második táv felénél meg érezte visszajönni a rántotthúsos zsömit, amit anyós csomagolt neki ebédre, de visszanyomta, ő nem egy hányós gyerek, így viszont négy km-en át falfehéren futott. Szegénykém, ez azért piszok szar lehetett.
Sebaj, majd a második váltós balatoni ultráján profibb lesz…
A második táv felénél meg érezte visszajönni a rántotthúsos zsömit, amit anyós csomagolt neki ebédre, de visszanyomta, ő nem egy hányós gyerek, így viszont négy km-en át falfehéren futott. Szegénykém, ez azért piszok szar lehetett.
Sebaj, majd a második váltós balatoni ultráján profibb lesz…
szerda, május 28, 2014
a kisérlet
Izgi nagyon!
