Na, kéremszépen, hát ez volt tegnap a kultiban. Először aszittem, hogy nincs hozzá gyomrom, sem humorérzékem (fél kilencig szarakodtam itt benn, kinek lett volna ezek után humorérzéke), de aztán amikor a fickó beleszart az ekszikkátorba, és az a lecsapolt izzadtságától meg egy kis melegítéstől (na jó, kellett hozzá egy kis hókusz-pókusz is) arannyá változott, kifakadt belőlem a röhögés, nem bírtam tovább komolyan venni, sem kiakadni rajta többet. Így elég élvezetessé vált a film elkövetkezendő másfél órája :)
Na jó, azért többet nem nézném meg, az biztos.
Aztán meg Balival beültünk (csakazértis, nemérdekelkimitgondol, basszátokmeg egyébkéntis) a jaffába forraltborozni meg zenére lábat lóbálni. Mert ott a legjobb a városban a forraltbor (forró, bor van benne jó sok, és pontjó a fűszerek aránya), meg mert ott dolgozik a világ legaranyosabb pincérlánya, és mert Haze jó gyerek, kedves zenét játszik. És jó volt.