pár perc keresgélés után meglett, hogy rámen a japán-kínai zöldséges húsos leves neve, amit momotaronál ettünk (a nevenincs pesti japán-kínai ehte originál isteni kajálda), innen már tényleg csak ugrás volt felfedezni, hogy a vizitúrás vietnámi zacskósleves nemzetközi neve is ez. szóval embertpróbáló feladat volt a sok koleszoskaja közül megtalálni az eredeti levesreceptet, de örömmel jelentem megvan. persze nem az alapján főztem, de hát az már más kérdés. igazából ötvöztem a csirkés kínaikel leves és a szójaszószgyáros rámen receptjét, és büszkén jelentem, piszok jó lett.
íme a konszenzus-recept.
Rámen, ahogy Csibu emlékei szerint Momotaro főzte
Egy vöröhagymát és egy gerezd fokhagymát olajon megpirítunk egy kávéskanál édes kínai fűszerkeverékkel együtt, hozzáadjuk a beáztatott shiitake és júdásfüle gombákat, meg a feldarabolt friss laskát és a csíkokra vágott kínai kelt. Meglocsoljuk szójaszósszal és erős lángon sütögetjuk. Hozzáadjuk a csíkokra vágott csirke- vagy pulykamellet, és pár perc pirítgatás után felöntjük tyúkhúslevessel, persze csak ha van. Nekem nem volt, úgyhogy maradt a víz, és a kábé egy órás rotyogtatás, és utólagos sózás.
Tálalás előtt belefőzzük az átlátszó üvegtésztát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése