hétfő, november 21, 2005

gabó

nagygabó volt az istencsászár a vomák között a gólyatáborban. kisfiúsan szép, a széltől kipiruló arccal, a túrázástól mammutnyi combokkal, nevetéskor csillogó szemekkel, hú, de nagyon szerelmes voltam én belé, tejóég. ó, el ne felejtsem, hogy napersze hogy ő volt az egyik gitáros a társaságban, aki úgy tudott játszani meg énekelni, hogy minden kiscsaj nyála kicsordult...
aztán szép lassan teltek az évek, és odacsapódtam a gólyatáboros csapathoz, jártunk kirándulni, csináltunk vicces programokat, bevettek a golyatábor szervezésébe, aztán judittal mi lettünk a diákpolgármesterek, benne éltünk a sűrűjében, de jó is volt, istenem. és ami a legeslegjobb, barátok lettünk azokkal az emberekkel, akiket pár évvel ezelőtt csak csodálva lestem, hogy milyen jófejek, együtt nevettük a nagybörzsönyi butellában a hüje vicceimen, a szobi vonaton kisgabó fekete nadrágján, ami bordó lett, pedig csak egy kicsi vöröset kevert a festékbe, kiértiezt, a vérremenő szóbridzsek, amőbapartik... nem tudom leírni, tódulnak a fejembe a jobbnál jobb emlékek, a jobbnál jobb emberek.
szóval a minap a wiwen bejelölt gabó, aztán meg goldi is.
gabó vissza is írt a levelemre:
Haho!
A zebrahalakert irigyellek, jo kis tarsasag lehetnek Bar en csak a bohochalig jutottam ....
Koszi, jol vagyok, vagyunk. Zsofival es ket fiunkkal (Gergo 2 1/2 ev ; Bence 8 honap) Szentendren lakunk. Zsofi me'g otthon, en meg bejarok dolgozni a nagyvarosba, ahol strategiai jatekokat fejlesztunk PC-re.
Ha egyszer erre jarsz, majd kiabalj es akkor osszehozunk valami nagy nepi talalkozot ...
G

tejóég, de öreg vagyok, de rég volt mindez
tejóég, hova tűntek ezek az emberek az életemből, és miért?

Nincsenek megjegyzések: