vasárnap, november 20, 2005

karc

kicsit kisebb ívben vettem be a kanyart, mint kellett volna. kongott a két fém, mint ahogy két konzerv kong, ha egymáshoz koccan a szatyorban. én leblokkoltam, kiszálltam, beszálltam, próbáltam gondolkodni, de nem ment. a parkoló majdnem üres volt, két lány közelített. szükséged van segítségre? kérdezték.
na itt kezdett nevetségessé válni a dolog. 5 km/h-s sebességgel nekigurultam az üres hely melletti egyik autónak, orral, mondom, kisív. hogy kell-e segítség? adjatok egy fekete filcet, hogy besatírozzam a fekete autón azt a kétcentis szürke nyomot. Rendőrség, mondják, meg hogy segítsenek-e telefonálni.
elkezd kattogni az agyam, végre, nagy nehezen.
megoldom egyedül, mondom, aztán arrébb állok, felhívom sosót, aztán végülis beülök és megnézem a herripottert.
az a szerencsétlen nagy fekete autós meg le van kakálva, így járt, kapott két centit a festékemből, míg a színházban ült, megszívta.
írhattam volna egy cetlit a szélvédőre, hogy sajnálom.
gyááva
beszari
felelőtlen
ez van
ez vagyok
és most megyek aludni

Nincsenek megjegyzések: