Múltkor, amikor éhesen elképzeltem, mit kívánnék a jótündértől, ezek jutottak eszembe. Csoki, ropi, cigirágó. Valaki óvodás lakik énbennem.
csütörtök, október 12, 2006
féregváros
Worms történelme kábé olyan vastag, mint egy biblia.
Luther itt lépett ki az egyházból,
Barbarossa Frigyes (a vörösszakállú herceg) németrómai császár az itteni székesegyházban üldögélt, amikor erre járt, vele szemben a templom másik felében vele egymagasságban ült a pöspök, "akinek" ugyanolyan oltárt építettek, mint a "császárnak" - ergo ez az egyetlen olyan katedrális, amelyik tükörszimmetrikus,
itt játszódik a Niebelung-ének (szintén magyar vonatkozással - Budán gyilkolják le a sztori végén az összes szereplőt),
itt élt a középkor legbölcsebb rabbija, akinek a sírjára ma is papírfecniket raknak kérésekkel, imákkal (mellesleg ez az egyetlen olyan 1100-ból való zsidó temető, amit nem romboltak le németországban)
egy szupermarket építésekor kábé kilencven római kősír került elő olyan ékszerekkel, amik hihetetlenül megdöbbentőek (vasspirál karra, lábra pl)
azt is mesélte a túravezető néni, hogy itt keresztezte az északi (kölnből jövő) baselbe tartó utat a párizs-bécs tengely, úgyhogy ez az ezres-ezeregyszázas évek nyüzsgő központja volt, fontos mítingekkel és döntésekkel.
izgis nagyon...
intézeti kirándulás volt ez, piszok jó volt, csak kár hogy leittam magam kávéval már odafele menet, aztán meg hogy beszarás volt a hazafelút - késés, vezetékszakadás, leszálls, visszaszállás, buszravárás, buszozés, majd személyvonatozás még mésfél órán át. az persze még nagyobb szívás volt, hogy a parkolóban hagyott kocsiban égve maradt a beslő világítás, na meg az, hogy éjjel tizenegykor, mikor sehol senki, az egyetlen élő pasi a zárt parkolóban annyit mond, hogy nem tudja, hogy hol az aksi a kocsijában, na az szívás. a másnap reggeli korai kelés, aksibikázás, majd fél kilencre munkahelyre beérés, hogy kiselőadást tartsak, az sem semmi, de hogy még aznap délben indultunk haza kocsival, nem is ragozom tovább...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése