szombaton takarítgatás után nekilódultunk, merthogy reggel még egészen emberi idő volt, nem rettentett vissza az azóta összegyűlt sok-sok felhő, és nekiiramodtunk a feketeerdőnek. ex hasikusz mentünk le megint az a5-ről, Bühlertal irányába, majd egy wasserfall táblánál szépen beálltunk egy parkolóba, és elindultunk a felhős, szeles erdőbe a patak mellett. mivel hetek óta esik, volt minek csordogálnia. ahogy mentünk, egyre vadabb lett a patak, hatalmas sziklákon tört meg, zúdult le, és az út marha viccesen hol a patak mellett, hol pedig a közepén ment, a hatalmas sziklákon. meseszép szép volt az egész erdő. aztán mentünk még egy kicsit, azzal a tudattal, hogy a szép részén már túl vagyunk, de még sétizzünk egy kicsit, menjünk még egy kicsit felfelé. na ekkor értünk fel A vízeséshez, ami nagy szakaszokon esik le, sok a vize, és úgy zúg, hogy beleszédülsz és belesüketülsz. Fenn a tetőn hüttéztünk egy jót (nem tudom eléggé hangsúlyozni mennyire mázlistának kell ehhez lenni, hogy egy tuti jó helyet találj csak úgy hasraütésre, amihez nem erdészeti kiépített úton vezet az út és a túra végén van egy helyes kis hütte, strúderrel és vaníliafagyival és vaníliaöntettel és tejszínhabbal - mindez persze laktázzal vagy különben lökhajtásveszély - meg jó kis egytálételekkel).
Aztán vasárnap Sosó kinézett egy helyet (szintén vízesés Allerheilegnél), úgyhogy most célirányosan mentünk. Találtunk helyes kis falut az erdőben, Haus 1 illetve Haus 11 utcatáblákkal, meg kenyérvágó deszkának való fenyőszeletet (ami a kupiszobában szárad éppen a ruhák mellett) , hatalmas randa szocreál hotelt a vízesés mellett, csak vízesést nem, pedig legalább hat kilométert gyalogoltunk odafele.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése