a kínai biciklis lánykák, akik az egykerekű bringán egyensúlyozva lábbal dobálták a saját maguk majd egymás fejére a kistálkákat, meg a vállon tartott rúdra felmászó, azon ugráló meg egyensúlyozó ukrán bácsik száma jó kis cirkuszi mutatvány volt, de könyörgöm, mi közük volt a világ és az ember kialakulásához, az ezt övező mítoszokhoz és tudományos eredményekhez? semmi.
jópont volt, hogy az irtó jó zenét élőben csinálták, szuper hangú énekesnőkkel. a második felvonásban pluszpontot kaptak a teljesen ötleten alapuló számukkal, amiben semmi extra technika nem volt, max egy fura plexihenger, amibe bemászott Darwin, és golyókat kergetett mindenfelé, amikor is fehérköpenyes csáveszek meg egy nővérkének öltözött csinibaba zsonglőrködtek meg irtó jó zenét faragtak a különböző lombikokkal és az óriás kémcsövekkel, a nővérke pölö szuperül pánsípozott a szines oldatokkal töltött kémcsövekkel...az első felvonás balivudi filmjeit idéző (zenében meg díszletben) levegőben lógós száma egészen vicces volt, egy csodaszép lányért versengett két izompacsirta, majd az olasz gizda vitte el.
a trapézos jelenet meg zseniális volt, csúcsszuper zenével meg koreográfiával, a két trapézos meg olyan jól szinészkedett, nem is ragozom, az szuper jó volt. de az is kilógott a sztoriból, csak úgy ott volt egyszer a trapéz meg srác meg a lány.
na szóval láttuk őket is, de a novemberi trafós cirkuszhoz több reményt fűzök...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése