Szombat délután meló után felkerekedtem, hogy jól kultúrálódjak. Terveim közt szerepelt a Spinóza-ház megismerése, valamint a Besnyő Éva kiállítás megtekintése. Az ismerkedés megtörtént, a pincérek jó fej fiatal srácok, állva sakkoznak a kiszolgálás közti üresjáratot kitöltendő, a kiállítás elég jó, bár kicsi. Szereztem programfüzetet is, és ismételten eljutottam arra a felismerésre, hogy ez a város tényleg egy olcsó ringyó, és ott nevet a szemedbe, ahol csak tud. Nusival pont szerdán beszélgettünk arról, hogy milyenek leszünk vénlányként, amikor eszünkbe jutott, hogy meg kéne tanulnunk bridzselni. Nesze nekünk: hétfőnként bridzstanfolyam a Spinóza-házban.
Továbbisvan, mondjammég?
Mondom: nov. 3. hétfõ 20:30 Idézetek Julio Cortázar és Esterházy Péter írásaiból Charlie Parker zenéjével. Zene: Balázs Mátyás - fuvola, Bencze Gábor - bõgõ, Ormay Csaba - gitár, Próza: Varga Tamás Varga Tamás Varga Attila (óvodás nagy szerelmem) apja, szinkronszínész, színész, gyermelyi-tészta-reklámozó. :)
Na, és ez még nem minden: nov. 19. szerda 13:00 Brahms dalok és zongoradarabok. Ének - Herczenik Anna (Eszter ikertestvére), zongora - Dinyés Dániel.
Na jó, van ilyen, összekacsintottam a dobuccával, de azért mentem rendületlenül tovább a maimanóházba, ahol még pár napig tart a Szilasi Gábor kiállítás. Erzsébetváros határán túl péntektől vasárnapig dúlt a Terézvárosi búcsú, mindenfajta gagyi programot ajánlva (persze a legjobb: az állatparádé a lisztferenctéren jól elmaradt), de azt meg kell hagyni, hogy egy fotókiállításhoz kísérőzenének senki sem kívánhat jobbat egy élő spanyolgitár-duónál.