elegem van ebből a postból.
már egy órája szarakodom, hogy egy normális képet berakjak a margó királynéből, de mindig az eredeti, nem megjelentíhető képek jönnek vissza, meg be is raktam az első fejezetet franciául a dumas könyvből, de ott meg a spéci karakterek helyére kérdőjelet rak be, és így élvezhetetlen, baszki elment a kedvem az egésztől.

pedig elmeséltem volna, hogy mennyire visszahozta a film a tíz évvel ezelőtti olvasmányélményeimet. több is tán, mint tíz éve volt az, hogy ültem a madáchban a portán, éppen mi voltunk az ügyeletesek, és én elvállaltam a kétórás portaszolgálatot, mert akkor nem kellett bemenni órára, és lehett tovább olvasni a merle francia históriáját, ami több két-hátomszázoldalas kötet volt már akkor is, azóta már jópár új kötettel gyarapodott, és persze olvastatja magát, viszi az embert bele a francia történelem sötét bugyraiba, izgalmas, élvezetes, véres, bonyodalmas idők voltak azok, amikről írt, de olyan stílusban, amit csak nagykanállal lehetett zabálni, eztnemlehetmegunni élmény volt. merle szerettette meg velem a történelmi regényeket, na.
és ez a film, a margó királyné, ami tényleg durva, hogy '94-es, és csak nemrég jött be hozzánk a mozikba, és csak most jött ki dvd-n, annyira irtózatosan jól adta vissza ezt az élményt, ezt a bele a történelmi hétköznapokba hangulatot, ezt a lássuk a nagyembereket emberként, gyarlóként, lássuk a kisemberek és a nagyemberek kapcsolatát, viszonyrendszerét, úgy, hogy a hétköznapi apró dolgok ott vannak a helyükön, úgy, hogy navarrai henrik tényleg borotválatlan és ápolatlan, medici katalin meg randa és sovány, jó, margó perszehogy szép, meg a pasija is, mégiscsak lovesory...
ja, és az azért tényleg vicces, hogy én csak a merle féle sztorit olvastam, de az teljesen átfedett ezek szerint a dumas féle történettel. mármint amit abból a film átadott. pedig ez tényleg ritka.