ha őszinte akarok lenni, akkor most nagy szarban vagyok.
másfél hete még csak arra tudtam gondolni, hogy elinnen, és egy, a tegnapihoz hasonló levéltől a plafonig ugrottam volna (ami nem nagy dolog itt fenn, mert alig két méter a belmagasság, de ha jobban belegondolok, székenülésből plafonig ugrani azért érdekes akrobatamutatvány lehetne).
még nem agyalok, csak egy kicsit, még nem nehezedik rám a döntés súlya, csak egy kicsit, még azért van egy nagyon pici időm, ameddig húzni tudom, de csak egy kicsi, de tudom, hogy amint egy konkrét válasz is megérkezik, irtózatosan nagy szarban leszek. hogy nekem kell döntenem. hogy el kell döntenem, mit akarok elveszíteni. nem akarok belegondolni, nem akarok még mérlegelni. túl nagy szavak ezek: jövő, karrier, szerelem, kapcsolat. eldönteni, melyik fontosabb. most, illetve később.
jézusom.
tudom, tudom, időhúzásból és döntésképtelenségből nem lehet megélni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése