hogy eszelősen vakarod a füledet, ami belül viszket, tehát kivülről megvakarni esélytelen, illetve, hogy ha levegőt akarsz venni, akkor esetleg ki kéne mindazt fújni, ami benne van, mindezt váltakozva mondjuk félóránként, nem igazán felemelő.
bár már megvan, hogy melyik oldalon melyik orrlukamat tudom kidugítani, ami hatalmas előrelépés az emberiségnek...
ha holnap erős leszek, megtartom a szavam, és nem megyek be. hétvégén haletetés ügyeletes leszek, akkor nem lehet kipihenni a náthát, bár sosó azt ígérte besegít, hamár egész héten nem volt velem, hamár egész végig egyedül bretegeskedtem, ami utálatos dolog, valljuk be őszintén, szarul lenni, úgy, hogy nem sajnál senki. bent meg se kérdezte senki, hol voltam hétfőn. vagy inkább hogy hogy voltam hétfőn. utálom is őket nagyon...
ma fél négykor leléptem, nem volt túl biztató, hogy folyamatosan az ágyamat vizionáltam magam elé, gondoltam lelépek, amig haza tudok vezetni...
ápolom magam.
főztem csípős csicseriborsót, hátha leápolja a torkomat, facsarok narancsot, mert abban van a vitamin, és a délutáni alvás után végre megnéznék egy kockásfülűnyúl epizódot, ha anyámék végre lerakják a szkájpot.
bedugult a bal fülem. hurrá...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése