mostanában itt szoktunk sétálni, de mivel a honlapon valami ezeréves kép van, feltettem egy reprezentativabbat, bár azt nem itt fotózták. szóval ez a kleingartenverein ez itt van egy köpésnyire, az ember kisétál a kanonier-on, átmegy a hardt-on, és rögtön ott van egy lejáró a spárral szemben, és már ott is vagyunk. mondjuk át szoktam sétálni először középen, ahonnan nem látszanak a kertek, és megyek még két keresztutcányit, visszafele a kepeleren jövök és aztán visszefele a kajáldánál bejövök a kapuval elválasztott kiskertekhez vezető ösvényre. itt mindig sok a virág, főleg ilyenkor, mondhatni virágdömping van, Hannának mutogatom a szagokat meg a szineket, bár múltkor megijedt, mikor az egyik rózsából előmászott egy kis zöld pók. vicces egyébként, mert itt irtó kedvesek az emberek, muszáj is valszeg, mert egymás hegyén hátán vannak a kertecskék, a szomszéd, najó, legalább hat szomszéd látja, hogy mit csinálnak, kénytelenek jóban lenni egymással. mindig köszönnek nekem, és az öregasszonyok pedig lelkendeznek, hogy deszépkisfiú.mondjuk ez még egészen jó helyen van, nem autópálya és vasút mellett, merthogy nagyon sok kiskertet lehet ezek mellett is látni, itt nincs akkora hangzavar.
amikor még babakocsiztunk - négy hónap alatt mennyi minden történik, ez már a távoli múlt :)- akkor a kanonieron a másik irányba mentünk, át a tristan és az isolde strassén egészen a seldeneckig, ami már a sétány maga. ott a sarkon van az iskola, meg a játszótér, ami mindig hangos a gyerekektől...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése