na, a doktorimmal most a legújabban az a helyzet, hogy anyám kijött egy hónapra, hogy ő elhannázgat, hogy tudjak írni, ferinek meg ugye már egy jóideje elküldtem (megkerestem: aug 20-án) az akkori állást. egy hétre rá beszéltünk szkájpon, és egész jókat mondott, de csak úgy nagyjából futotta át. a kipirosozott oldalakat majd postán küldi - mondta. ma rákéredeztem, mikorra várhatók, és hát a válasz kétségbeejtő:
"feltem hogy jon ez a kerdes. Mi a terved ugy altalaban? Mennyi idom van? Jovo het szerdaig meetingeken vagyok, azutan tudok nekivagni. f"
de marco legalább válaszolt a levelemre, hogy perszehogy segít a szervezésben, meg hogy ő most tanulgat a védésre, és hogy tök jó lenne, ha néha mitingelnénk, és átbeszélnénk azt, amit tanult, hogy jobban megmaradjon. ami viszont tök hasznos, egyrészt én is tanulok, másrészt így tutira fog majd segiteni megszervezni a vizsgát meg elmondja, hogy mit hogyan csinált.
én meg próbálok úgy írni, hogy nem is igazán tudom, mennyit kell majd javítani, írom a diszkussziókat meg majd az összefoglalást, meg egy fejezetet kell tutira kiegészíteni, na szóval azok most mehetnek addig, míg főnököm rám nem ér...
meg persze a cikken is kell még dolgozgatni, az egyes ábrát hatodszorra variáltuk meg, de sebaj, elvileg én ráérek. vagy mégsem?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése