így hív sosó múlt szerda óta.
merthogy sikerült, túl vagyunk rajta, túléltem, több liter vizet és sót vesztve ugyan, de megvan.
bár eleinte úgy tűnt, hogy az elnök, akit két héttel a vizsga előtt szerkófáltak helyettesként, elfelejtette az egészet. és aztán kiderült, hogy tényleg. Uwe nekiállt újabb elnököt szerezni, de hivatalos vizsga-jegyzőkönyvet már nem tudtak kapni, amikor is végülis felvette a pasi a mobilját, és rémülten annyit mondott, hogy azonnal rohan.
röpke harmincöt perces késéssel érkezett meg, állt előttem, mint egy ideges kisdiák, és annyit mondott: I'm so embarressed.
Én meg kínomban mosolyogva azon gondolkodtam, hogy erre most mit tudnék mondani. Asszem annyi tellett tőlem, hogy tantónénisen odanyögjem, ez mindenkivel előfordul. A Pistike, többet ez ne forduljon elő azért nem csúszott ki :)
Az előadás szuperül sikerült, nyugodt voltam, élveztem, hogy jól megy, nézegettem ide-oda, és bár az elnök el-elbóbiskolt, a többiek figyeltek és jegyzeteltek.
A kérdések első része okés volt, de a második húsz perc, a nem-dolgozat-related kérdések sora megfogott. nem értettem, mire akarnak kilyukadni. de mindegy, válaszolgattam, és a végén csak rájöttem, mire megy ki a játék, és elmondtam a választ is.
Aztán este beültünk az Andreasbrauba, ahova jöttek még páran, tényleg csak nagyon kevesen, pedig sokaknak írtam, és csak ketten írtak vissza, hogy jönnének, de nem érnek rá. na mindegy. kaptam virágokat, meg a labortársaktól egy a3-as lapot félbehajtva, rajta pár fotó. se egy kalap, se más, csöppet fura volt, de hát a mi laborunk híres a töketlenségéről.
Sosó este adta át az ajándékát, egygravírozott kókusznyelű töltőtollat, szuperkönnyű, imádnivaló.
Csütörtökön bejártuk Karlsruhét, vettünk eregetnivaló sárkányt, aztán mentünk Marcoékhoz vendégségbe vasárnapig. Szuper időnk volt, kvázi nyaraltunk egyet a nagy nap után :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése