vasárnap, február 06, 2011

feketelista

az ah xl-be járunk nagybevásárolni, ahol van törzskártyám, így annak a beolvasása után le lehet venni a bejáratnál a falról egy csippantót, és minden árut, amit leveszek a polcról, lecsippantunk hannival, ezután  minden a kosárban lévő nagy zacsikban landol, amit többet ki sem kell pakolni. merthogy kifele menet van egy terminál, ahol be kell még egyszer szkennenli a kártyát, lerakni a csippantót, és már csak ki kell fizetni a cuccot a bankkártyával. - a hoghvlietnél másik rendszer van, ott a pénztárnál kell mindent beszkennelni és a futószalagra rakni, ahol lemérik a termék súlyát, szóval gyerekkel nem szabad ott vásárolni, mert ha a hat muffinból megeszik egyet, vijjog a pénztár. - sosó mindig azzal nyaggatott, hogy hülye vagyok, hogy mindent beolvasok, de én nem vagyok egy szemfüles típus, inkább nem kockáztatok. ráadásul nemrég elkezdtek ellenőrizni: 5 dolgot random leolvasnak, ha azokat beolvastad, minden oké.
eddig nekünk minden oké volt. de. pár hete rászántam magam arra, hogy hanninak vegyünk egy éjszakai lámpát, amit nagy lelkesen a kezében szorongatott.
nem tudom, mennyire közismert, hogy a terhesség egyik tünete a feledékenység (hanni szülinapi tortájáról is totál elfeledkeztem, ha sosó nem kérdez rá, nem megyek el átvenni, az biztos). mondanom sem kell, hogy pont a négyeurós micimackós éjszakai lámpát nem szkenneltem be. meg azt sem, hogy az volt az egyik az öt random szkenből.
a kiscsaj kedves, aranyos volt, semmit nem mondott, csak a két nagy bevásárlócekker egész tartalmát leolvasta, majd szépen visszapakolt mindent, fizettem, és mehettem is haza egy csúnya tekintet vagy egy rossz szó nélkül. persze ekkor nem tudtam, hogy feketelistára kerültem. a micimackós lámpa meg egy paprika miatt. következő alkalommal három teli szatyrom volt, ahogy odaértem a fizető-terminálhoz, csingilingi, villogás, jön az aktuális kiscsaj, kipakolni, leolvasni, majd visszapakolni mindent. plusz félóra. kivételesen nem felejtettem ki semmit, úgyhogy levettek a listáról, tegnap minden szekatúra nélkül átjutottam a rendszeren. persze külön koncentrálva arra, hogy mindent beszkenneljek. mondanom sem kell, hogy ez mennyire megterhelő.

Nincsenek megjegyzések: