merlint nem tudták kidobni a halas lányok. nem volt szívük. kirakni a szigetre. merthogy a legutóbbi nagy rendrakás óta a nemkívánatos halak az ájlendre mennek. a film után. ahol az eredetijük valamely szervének pótlására menő klónoknak azt mesélték be, hogy megnyerték a lottófőnyereményt, és elmehetnek lakni az egyetlen nem fertőzött területre, a szigetre. persze meghaltak mind. csak a trénszpottingos csávó jött rá mindenre.
szóval a halak a szigetre kerülnek. érted. duplán vicces, merthogy halak. meg hogy szárazföld. érted, ugye. vicces. perszehogy az én viccem.
szóval merlin megúszta (na, csak nem újra egymásratalálunk, szóviccek?), és idekerült a laborba, ahol a nyitott nap óta van akváriumunk. ha már kihoztunk halat, vissza nem lehet vinni. max a karanténba. andreasz halport akart belőlük csinálni (in situhoz meg ellenanyagfestéshez), de markó erősködött, hogy ezek innentől az ő halai, és élve maradnak és slussz.
itt csörgedezik a fülem mellett naphosszat a víz. merthogy markó szerzett a halházból szűrőt meg melegítőt, most már van programozott lámpa is, sőt, egy külön rekesz az óvodásoknak. merthogy egy-két ikra megúszta a felnőttek zabálási allűrjeit, és markó sikeresen eltorlaszolta az átjárót a két rész között. a barikád nagyon szép sóder megtűzdelve színes kavicsokkal. és közben már az óvodások lassan kisiskolások lesznek.
naszóval ilyen környezetbe érkezett meg merlin, egy matuzsálem hím, pigmentek nélkül, hatalmas uszonyokkal, meg egyébként is, hatalmas testtel. először mindenkit csak terrorizált, később már csak a nőciket kergette reggelente (szegény sokáig egyedül élt). ma már őt piszkálják a többiek, alkalmanként belecsócsálnak a farkúszójába.
szóval merlin lassan levedli varázsköpönyegét, vagy inkább a többiek leszedik róla.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése